Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
XLVIH. évfolyom, 27. szóm 1992. február 1. Szombat Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA aexmaaeamiBUisam-------------------------------------Ú jra a jog asztalánál Némelyek nagyon szívesen hivatkoznak rá úton-útlélen, sok Magyarországon a jogász, a jogot értő ember. Aztán amikor valamit értelmezni kell, mégis óriási a tanácstalanság, no persze nem a jogászok körében. Egyik olvasónk leveléből: „már eddig is sokat olvastam a kárpótlási törvényről, a kárpótlási jegyek felhasználásáról, és az éppen elég volt ahhoz, hogy körbefogjon az ismeretek labirintusa. Á kérdésem nagyon egyszerű: a kárpótlási jegyet át lehet-e adni lakásvásárlás céljára a gyerekeknek? Gondolom sok szülő van, aki nem saját sorsát nézi, hanem az albérletben, munkanélküli-segélyen sínylődő gyermekeit szeretné segíteni.” Úgy érzem, az ilyen levélre nem szabad a tényszerűség ridegen hivatalos stílusában válaszolni, arról nem is szólva, hogy a válasz semmi vigasztalót nem tartalmaz. Dr. Azari Bertalan, a kárrendezési hivatal megyei vezetője levélírónk felvetése kapcsán elmondta, a kárpótlás alanyi jogon jár, tehát azt illeti meg, akit a kár ért, ennélfogva a jogalkotók is arra gondoltak, hogy föld- vásárláshoz, állami bérlakások megvételéhez, valamint privatizációs vásárlásokhoz legyenek felhasználhatók a kárpótlási jegyek. Pontosabban, nem helyettesitik a pénzt, nem ruházhatók át a gyerekekre, lakásvásárlás céljára, ha azok mégoly nehéz helyzetben vannak, akkor sem. A rendszerváltozás óta több lényeges intézkedés született a hadifoglyok, a málenkij robotra elhurcoltak, az 1956- os forradalom után megtorlásban részesültek szenvedéseinek enyhítése érdekében. Az ország anyagi erejéhez mérten igyekszik kárpótlást nyújtani a történtekért. Teszi ezt most azokért is, akiket földjüktől, vagyonuktól jogtalanul megfosztottak, a most kezdődő kártalanítással. Dr. Azari Bertalan, a kárrendezés! hivatal vezetője szerint nem levélírónk az egyetlen, aki az elszenvedett fájdalmak, fájdalmas tagosítások, államosítások után most sem önmagára 9ondol. Ez a generáció sohasem volt a saját sebeit nyalogató, önsajnáló fajta. Amit vállalt a hatalommal szemben, nem önmaga boldogulásáért tette. Sőt ülfíü- zötté, kártszenvedetté vált, általa évtizedekre messzire került a jog asztalától. Most viszont joggal éreztetné úgy, hogy rajta a sor, kárpótlást, nem privatizációt, hanem reprivatizációt követelhetne, visszakérhetné a mostanra lerobbant, lehasznált üzletet, gazdasági épületet, szemet szemért követelhetne az elszenvedett kínzásokért, amit átélt. Ehelyett többen is közülük az utánunk következőkért, azok jogiéért aggódnak, nekik juttatnák azt is, amit ök érdemelnének. Mert látják, átlátlak, milyen nehéz újra talpfa állni országnak, családnak egyaránt. Nagy József V _____________________> V egyes vállalat hasznosítja a zeolitvagyonl Úthálózatunk fejlesztése A módiaknak nem kell félniük az elbocsátástól Negyedszázados lemaradást kell behozniuk Budapest (ISB/R. S.) Magyar-német vegyes vállalat alakult a hazai zeolitvagyon kibányá- szására és hasznosítására. A Mád térségében található több mint 10 millió tonna ásvány igén sokféleképpen felhasználható, s komoly kereslet mutatkozik iránta a fejlett országokban is. így az immár Zeotrade nevű gazdasági társaság alkalmazottai megnyugodhatnak: senkit sem küldenek el az Országos Érc- és Ásványbányák (OÉÁ) volt üzeméből. A társaságot pénteken délelőtt mutatták be a fővárosban. 'A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a céget az OÉÁ, a mádi ön- kormányzat és a német Hydro Trade cég 'alapította, s az összesen 334 millió forintos alaptőkéből 200 millió forint illeti meg a külföldi tulajdonost. Az önkormányzat része egy 36 millió forint értékű ingatlanban fejeződik ki, imíg az ásványbányák vállalat a 93 millió forintra értékelt mádi üzemét vitte be a társaságba. A megállapodás szerint a Hydro Trade cég az első évben 30 ezer tonna zeolitot ad el a különböző piacokon, s így ez durván 30 millió forint nyereséget hoz majd a társaságnak. Ez, figyelembe véve a múlt évi 80 milliós veszteséget, igen komoly előrelépést jelent a mádiak életében. A fejlesztési elképzelések szerint a termelés egy-'két év alatt mintegy 80—100 ezer tonnára emelkedik, s így lehetőség lesz újabb dolgozók felvételére. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a négy borászati társaság és két bányavállalat székhelyeként is nyilvántartott, 3100 lakosú tokaj-hegyaljai községben ma 400 családban élnek munkanélküliek. Nem megoldás, haladék Csak 1993-tól kérik a Herman épületét Tegnap délelőtt a miskolci városházán tájékoztatta a sajtó munkatársait az ön- kormányzat képviseletében Csoba Tamás polgármester, az egyház képviseletében pedig dr. Kovács Endre püspök a Herman Ottó Gimnázium visszaadásáról folytatott tárgyalások eredményeiről. Az iskola épületének régi és jelenlegi tulajdonosa között, már tavaly év végén (Folytatás a 2. oldalon) Budapest (ISB, D. A.) Lemondta az alelnökjelöltséget a tv-nél, Illetve a rádiónál Chrudinák Alajos, Peták István, illetve Király Edit, Rózsa T. Endre és Sediánszky János. (Talán még emlékeznek, a itv harmadik jelöltje Bánj'ai Gábor volt.) Antall József a jelöltek nyilatkozatát elfogadva kifejez- (Folytatás a 2. oldalon) Az Észak-Magyarországnak nyilatkozott a munkaügyi miniszter. Az interjú a 3. oldalon olvasható. Budapest (ISB) A tervek szerint a harmadik évezred elejéig mai áron 325 milliárd forintot fordítanak a hazai utak fejlesztésére, s emellett 120 milliárdot költenek a hálózat fenntartására. Bár e két összeg első hallásra meglehetősen nagynak tűnik, figyelembe kell venni, hogy útjaink állapota folyamatosan romlik, s az összesen 155 ezer kilométer hosszúságú hálózat fejlesztése igen sokba kerül. A kérdés csak az, honnan lesz erre pénzt, s milyen mértékben drágítják majd az autózást az elkövetkezendő évek kiadásai. Az útalap törvénytervezetének készítői, hat forrással számolnak: így ,pénzt remélnek az üzemanyag értékesítését és felhasználását terhelő befizetésekből; a gépjárműadóból: a közutakat kezelő állami szervek által kirótt díjakból és bírságokból: az útalap pénzeinek kamataiból ; vagyonértékesítésből; az állami költségvetésből. Jóllehet, a száraz felsorolás sokféle érdekességet rejthet, az autósokat valószínűleg mégis az izgatja, hoz-e változást az üzem- anyagárakban a törvény elfogadása. Érdekes módon a jelenlegi tervezet közvetlenül nem tér ki e problémára, csupán felsorolja azokat az összegeket, amelyeket a benzin és a gázolaj árából az útalap számlájára kell majd átutalni. A 86-os, 92-es, 98-as és 95-ös oktánszámú motorbenzin esetében literenként egységesen 5 forint 20 fillérben határozzák meg ezt az összeget. Ez tehát azt jelenti, hogy egyelőre, legalábbis az útalapról szóló törvény elfogadása miatt, nem kell’ tartani az áremelkedéstől, hiszen ma is ennyit kell befizetni a motorbenzin literje után. Növekszik viszont a gázolaj és a tüzelőolaj árába beépülő összeg. A mai 2,20 helyett hamarosan 5 forintot kell literenként átutalni az útalapba. Bár Ká'lnoki Kis Sándor nem beszélt áremelésről a gazdasági bizottság minapi ülésén, azért kikövetkeztethető, hogy kivel fizettetik meg az emelést. A közlekedési tárca helyettes (Archív felvétel) államtitkára megnyugtatásul közölte, hogy néhány nagy, az utakat kevésbé, vagy egyáltalán nem használó fogyasztó számára visszatérítik a gázolaj árába beépített összeget. A mezőgazdaság 62,5, a vasút és a hajózás pedig 100 százalékban visz- szakapja az említett forintokat. -(A itüzeilőollaj-felhaszná- lók, ágazati hovatartozástól függetlenül, így a magánemberek is, 100 százalékos v iss z a tér ít ésb en rés z es ül nek.) Az emelés egyik indokaként elhangzott, hogy ily módon mérséklődik az az aránytalanság, amely a benzin-, illetve gázüzemű gépjárművek útalap-hozzájárulásának eltérő mértéke, és az utóbbi hajtóanyaggal működő gépjárművek nagyobb közutakat terhelő igénybevétele között van. R. S. Oroszországgal G-8? Oroszországnak meg kellene engedni, hogy csatlakozzon a G—7-ekhez, azaz a világ hét legfejlettebb államának csoportjához, G—8-ra kiegészítve azt — jelentette ki Jacques Aíttali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke pénteken a da- vosi viliággazdasági fórumon. Az A-P—DJ jelentése szerint Attali azt is felvetette, hogy Európa valamennyi nemzetét egyetlen hatalmas gazdasági közösséggé kellene integrálni. A svájci üdülőhelyen hagyományosan minden évben megrendezendő eszmecserén két másik felszólaló — Kari Otto Pöhl, Németország és Paul Voldker, az Egyesült Államok központi bankjának volt elnöke — túl korainak értékelte azt, hogy (Moszkva teljes jogú tagja lehessen a heteknek, illetve vele együtt nyolcaiknak. (MTIi) <*®3WSK MMM Egyesület (3. oldat) Nem a Magyar Közlöny volt a hibás Kormányszóvivői sajtótájékoztató Felújítják a régi pártoktatási intézmény épületét. (írásunk a 8. oldalon)
