Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

XLVIIi. évfolyam, 18. szám 1992. január 22. Szerda Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A növénytermesztés r ■ ff B " a Hj utjai Budapest (ISB). Kétnapos, hagyomány­teremtő konferenciát rendez február elején a Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a földművelésügyi tárca. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem támogatásával tartan­dó tanácskozáson a hazai növénytermesz­tésről, s a különböző növényfajták vető- magvainak minőségéről lesz szó. A konferencián egyébként négy fő nö­vénynek, így a kalászos gabonáknak, a ku­koricának, a napraforgónak és a cukorré­pának a fajta- és vetőmagkínálatát elem­zik, s természetesen bemutatnak új szapo­rítóanyagokat is. A sajtótájékoztatón többek között meg­tudtuk, hogy a jövőben egy-egy új fajta minősítésekor csak a biológiai értékeket veszik számba, s a korábbi évek gyakor­latával szemben nem számít az, hogy az adott növénynek hányféle vetőmagva van már forgalomban. Alapvető cél az is, hogy jobb fajtákat kísérletezzenek ki a kutató- intézetekben. Olyanokat, amelyek a nyuga­ti piacokon is megállják a helyüket. Igaz, ezen a téren már ma sem kell túlságosan szégyenkeznünk, hiszen a hazai fajták kö­zül sokról külföldön is elismerően nyilat­koznak a szakemberek. Figyelmeztető jelként kell viszont érté­kelnünk, hogy a gazdaságok az ősszel je­lentősen lecsökkentették azt a földterüle­tet, amelyben vetőmagot termelnek. Míg egy évvei ezelőtt 67 ezer hektáron ter­mesztettek minősített vetőmagvakat, addig az idén csupán 36 ezer hektáron. Ezzel összefüggésben folyamatosan csökken a fémzárolt vetőmagvak felhasználása is: 1986-ban 207 ezer, ám 1990-ben már csu­pán 140 ezer tonnányit vetettek el a föld­be a termelők. Mindez meglehetősen nagy kockázattal jár, hiszen a jó termésnek alapvető feltétele az, hogy kiváló minősé­gű mag kerüljön a földbe. Ez a probléma felveti azt a kérdést is, hogy napjaink mezőgazdasági tudományá­nak milyen súlyponti problémák megoldá­sát kell szem előtt tartania. A szakembe­rek és tudósok egyértelmű véleménye sze­rint a mai változó világunkban is a me­zőgazdaság biológiai alapjainak a fejlesz­tésére kell törekedni. A szaporítóanyagok minőségének növelése ugyanis a stratégiai kérdések közé tartozik. Éppen ezért erről a területről nem vonulhat ki az állam sem. Ellenkezőleg, támogatnia kell azokat a kutatóintézeteket és gazdaságokat, ame­lyek ezen a téren már eddig is sokat tet­tek a magyar mezőgazdaság jó híréért. R. S. A Borsod Volán átalakulá­sa tervszerűen folytatódik — mondotta bevezetőjében Sár­közi György igazgató — a tegnapi sajtótájékoztatón. A közúti teherszállítás átszer­vezése az elmúlt év végére befejeződött, eredményeként 14 társaságot alapítottak, s ez évtől önálló gazdálkodási egységként versenyeznek a megrendelőkért. A vállalat legkorszerűbb árufuvarozó járművei az olasz Iveco két helyre — Miskolcra és Tisza- újvárosra — összpontosult BV Eurolux, illetve BV Ti- szatrans néven. A közúti személyszállítás profiljának kialakítása jó ütemben halad. Célja: a kul­turáltabb és gazdaságosabb szállítás megteremtése, önál­ló gazdálkodási jogot kapott a Borsod Volán Utazási Iro­da, ám azokon a területeken, ahol a he'lyii személyszállítá­sokat a vállalát végzi, jelen­tős állami támogatásra van szükség. A meglévő infra­struktúra gazdaságosabb ki­használására a szervizháló­zat — .az elmúlt évtől — külső megrendeléseket is el­fogad. A gépjárművek mosá­sától a zárt technológiájú műszaki vizsgáztatásig min­den munkafázis elvégzésére van lehetőség. Ezek igénybe­vétele megkönnyíti más vál­lalatok, magánvállalkozók műszaki gondjainak megol­dását. A magasabb szintű ki­szolgálás érdekében a válla­lat szerződést kötött a WAP- CO osztrák leányvállalatával, és az amerikai érdekeltségű Oliver-céggel. Míg az első a nemzetközileg előírt ABS- fékrendszer szervizelésével, javításával foglalkozik, ad­dig az utóbbi a gumiabron­csok felújításával. Az európai közlekedési normákhoz való igazodás megoldandó gondjait ez év­ben rendezni kell, s ezért 1992. a fölkészülés évének tekintendő, ami az előző évekhez képest nehezebbnek ígérkezik. Az elmúlt év — nem végleges — adatai sze­rint a Borsod Volán járatait 38 millióan, ezen belül a legtöbb utazó — 28 millió — a helyi közlekedésben vett részt. Várhatóan ez a szám valamelyest csökkenni fog 1992-ben. Mindez közvetle­nül, vagy közvetve a vitel­díjak emelésével függ össze. A helyi járatok tarifaemelé­sének nagysága még nem tisztázódott .az érdekelt ön- kormányzatokkal, annyi vi­szont már most bizonyos, hogy a január 6-tól érvényes üzemanyagárak 25 százalék­kal növelték a helyközi, il­letve távolsági járatok dí­jait, a helyi járatok 20—50 százalék közötti áremelése, a következő hónapban várható. — fb — fi — Újabb településeknek Iható víz A már korábban megkezdett, a falvak egészséges ivóvízzel történő ellátását szol­gáló program a múlt évben, az önkor­mányzatok közreműködésével folytatódott. Dr. Szabó Miklósnak, az Észak-magyaror­szági Vízgazdálkodási Társulatok Egyesü­lése igazgatójának kimutatása szerint csak­nem húsz település kapott egészséges, ve­zetékes ivóvizet megyénkben. Ezeket a be­ruházásokat a községek társulati úton va­lósították meg. A kivitelezők versenytár­gyaláson nyerték el a megvalósítás jogát, s végezték el a munkát. Minderre pedig megközelítőleg 130 millió forintot fordítot­tak az elmúlt évben. A teljesség igénye nélkül megemlítjük, hogy elkészült és rendeltetésének átadták a rendszert Tiszaladányban, a zempléni vidéken fekvő Fűzér községben. Kerekes- kút helyett közkifolyók szolgáltatják az ivóvizet többek között Alsóvadász és Homrogd községekben, csakúgy, mint Hi­dasnémetiben és a szomszédos Tornyosné­metiben. A megyével határos alföldi ré­szen pedig Mezőszemere és Egerfarmos lakosságának. Korábban a megyében felmérték azokat a községeket, amelyekben az ivóvíz fertő­zött. Közegészségügyileg veszélyeztetett te­lepülésként tartják számon ezeket a zömé­ben aprófalvakat, a néhány száz lakosú településeket. Ezeknél a megoldás az egye­di vízellátás megvalósítása. Társulati úton a polgármesteri hivatal közreműködésével Inotán és Bereten oldották meg ezt a problémát, részint bővítéssel, amelyre hét­millió forintot költöttek. A 90 százalékos vissza nem térítendő támogatáshoz az ön- kormányzatok 10 százalék saját erőt adtak hozzá. A KRESZ-MÓDOSÍTÁSOKTÓL A közlekedési morál javulását várják Budapest (ISB). — A statisztikák sze­rint 1990-ben 2500-an vesztették életüket a közutakon. A közlekedési balesetekben megsérültek száma 36 ezerre tehető ugyan­ebben az évben, az anyagi veszteség elér­te a 25 milliárd forintot. Ezek az adatok 1987 óta 15—20 százalékos növekedési rá­tát mutatnak. (Folytatás a 2. 1oldalon) Elkészült a szociális törvény koncepciója Budapest (ISB). Sokféle vá­rakozás előzi meg i a tervek szerint még ebben a fél évben megszavazandó szociális tör­vényt. S ez nem véletlen, hi­szen a mai állampolgári jogú rendszerről egyértelműen kide­rült, hogy pazarló, s emellett többnyire képtelen megoldáso­kat találni az emberek szo­ciális problémáira. Valószínű azonban, hogy sokak számára a törvény sem hoz majd tel­jes megnyugvást, s ennek oka elsősorban az, hogy éppen a keserű tapasztalatok miatt túlzott reményeket táplálnak °z új, napjainkban kialakí­tandó szociálpolitikai rend­szerrel szemben. S bár a népjóléti tárca ál­tal készített törvénytervezet még .nincs kész — jóllehet az eredeti ígéretek szerint már fél évvel ezelőtt a kormány asztalára kellett volna tenni azért a szakembereik mér Háromoldalú nemzetközi tárgyalás Tegnap délelőtt kilenc órakor ismét tárgyalóasztal­hoz ültek Pécsett a január 11-én megkezdett háromol­dalú nemzetközi találkozó második fordulójának részt­vevői. A magyar kormány tá­mogatásával létrejött fóru­mon a Horvát Gárda, a Jugo­szláv Néphadsereg és az Európai Közösség megfigye­lőinek képviselői — a részi- vevőkhöz közeli forrásból származó értesülés szerint — a fegyverszünet megerősíté­séről, az EK-megfigyelőket szállító helikopter január hetedikén történt lelövésé- nek körülményeiről, a légi­forgalom irányításának kér­déseiről és a következő ta­lálkozó helyszínéről folytat­nák megbeszélést. A horvát delegációt Imre Agotics tá­bornok, a JNA küldöttségét Andrija Raseta tábornok, az EK-megfigyelőkét pedig Joao Salguero portugál nagykövet, a jugoszláviai EK-misszió soros elnöke vezeti. (MTI) (Folytatás a 2. oldalon) Készül az iparosok háza Miskolcon, a főutca közvetlen közelében, de azért mégis elrejtve a ki­váncsi tekintetek elöl, épül az iparosok háza. A Centrum Áruházzal átellen- ben, az úgynevezett lábasház mögött a Raszter-ép Kft. szereli az ötszintes épületet. Jelenleg a harmadik szintnél tartanak, de mint ahogy a kft.-nél el­mondották: ütemterv szerint április 30-ra át kívánják adni a tető alá került épületet a gépészeti ,és a belső szerelésre. A több, mint ezer négyzetméter alapterületű házban iparosok műhelyei és üzletei kapnak majd helyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom