Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1992. január 2., csütörtök Ha a nagyüzemek felbomlanak... A falu válaszolt Irtóznak a magángazdálkodástól A prágai agrártudományi egyetem statisztikai tanszéke felmérést végzett a falusi életkörülményekről. Az adatokat azért adjuk közre, mert nagyon hasonlítanak a magyar viszonyokhoz. Az 1281 megkérdezett csaknem kétharmada férfi, 37 százaléka 200-nál, 29 százaléka 500-nál nem több lakosú településen él, 41 százaléka 31—45 éves, több mint felének van közép- és felsőfokú végzettsége. Több, mint 38 százalékuk (és a legfeljebb 200 lakosú települések megkérdezett lakosainak 63 százaléka) tartja riasztónak a falusi népesség csökkenését, amivel szemben az átmenetileg használt nyaralók iszáma a falvakban 1960 óta több, mint a háromszorosára, 5,3 százalékról 17,4 százalékra nőtt, a kis településeken pedig közel az ötszörösére. A szolgáltatások hiányára is panaszkodnak a válaszolók: 60 százalékuk lakóhelyén csak egy üzlet van, 12,4 százalék lakóhelyén semmilyen szolgáltatás nincs. A leggyakrabban a kisipari szolgáltatásokat (59 százalék), az üzleteket (14,5 százalék) és az éttermeket (81 százalék) hiányolják. Szolgáltatásokkal a legrosz- szabbul a dél-csehországi, legjobban az észak-morvaországi települések vannak ellátva (az előbbiek 25 százalékában, az utóbbiak 3,9 százalékában nincs szolgáltatás). A mezőgazdaságom kívül csak a települések 30 szá^ zalékában van más munkavállalási lehetőség is, tehát ha a jelenlegi nagygazdaságok felbomlanának, annak beláthatatlan foglalkoztatási következményei lennének. A megkérdezettek 61 százaléka nem tudja kiadásait fedezni jövedelmeiből, 37,5 százalékát támogatják szülei, vagy felnőtt gyermekei, 70 százalékának van személygépkocsija, ami sokszor létszükséglet, több mint 50 százalékuk tagja valamilyen érdekszervezetnek és 23 százalék valamelyik politikai pártnak. A jövőben csak 9,9 százalék választaná egyetlen foglalkozásiként a magángazdálkodást, de a fő foglalkozás mellett jövedelemkiegészítés céljából 20,7 százalék és a család élelmezése céljából 42,3 százalék foglalkozna mezőgazdasági termeléssel is. A megkérdezettek. 57 százalékának van saját földje. A magángazdálkodás mint egyetlen foglalkozás iránt a legnagyobb az érdeklődés Észak-Csehország- ban (14,8 százalék) és Dél- Csehországban (13,6 százalék), főleg a legkisebb településeken, és a 33 éven aluli férfiak körében (15,3 százalék), míg a 60 éven felülieknek csak 4,9 százaléka választaná a magángazdálkodást. Polgárőrség Sajószentpéteren Őrszemek az éjszakában — Álljanak meg! Honnan vették a karácsonyfát? A felszólítás és a kérdés december 18-án, 23 óra 20 perckor hangzott el Sajó- szentpéteren, a Pécsi Sándor utcában. A karácsonyfáké társaság öt tagja meglepetten nézett a két civilruhás, zömök férfira. A legbátrabb gyorsan visszanyerte a lélekjelenlétét. — Mi közük hozzá? Hagyjanak bennünket békét, amíg jól van dolguk! A durva reagálás a sajó- szentpéteri polgárőrség két tagját, Csengeri Istvánt és Vakva Józsefet nem riasztotta meg. Az utóbbi kabátjának belső zsebéből előhúzta az adó-vevőt és hívta a rendőröket. A járőrkocsi öt percen belül a helyszínre érkezett. Az öttagú társaságot és a 40 méternyi fenyőfát előállították a városi rendőrőrsre. Rövidesen kiderült, a karácsonyfákat az erdőből lopták. A járőrpáros éjszakája ezzel az eseménnyel még nem ért véget. Egy jó óra múlva tettenértek és elfogtak két tolvajt, akik a „Pipiske" kocsmát törték fel. — A sajószentpéteri polgárőrök a legeredményesebb éjszakát élték át december 18-án — mondja Vasas László rendőr százados, a sajószentpéteri őrsparancsnok. — Két csoportot is tettenór- ni ritkán sikerül. Mindenesetre nem véletlen, hogy éppen Csengeri Istvánnak és Vakva Józsefnek „kedvezett a szerencse”. A polgárőrség tagjai közül talán ők teljesítik a legszorgalmasabban feladataikat. Egy bűnfészek volt Sajószentpéteren nem egészen egy évvel ezelőtt, 1991. január 17-én tartotta alakuló ülését a polgárőrség. Ezen a közgyűlésen kidolgozták és elfogadták alapszabályukat. A cégbíróság 1991. március 4-<i dátummal jegyezte be hivatalosan a polgárőrséget. Ezután tagtoborzás következett; plakátokon és a helyi újságban közzétett hirdetés segítségével kérték a sajószentpéte- rieket: lépjenek be a település közrendjét szolgáló testületbe. Mindezt Haris Lászlótól, a polgárőrség parancsnokától tudom, aki többek között arról .is beszélt, hogy a város az utóbbi években „egy bűnfészekké” vált. — A 10 000 lakosra jutó bűnelkövetők számát tekintve — teszi hozzá Vasas László —, 1989-ben az ország 156 városa közül Sajószent- péternek jutott az előkelő, második helyezés. Ebben a statisztikában .akkor éppen egy közeli (település, Ede- lény szerepelt az első heÚjra Szieszta 1992. január 3-án, 12 órakor ismét jeletkezik a szegedi stúdió Szieszta című műsora a Dunán innen, Tiszán túl nézőinek. Tartalomjegyzék: — 12.10: Naptár — Vízkereszt — 12.20: Szieszta természetgyógyász: Hogyan erősítsük magunkat gyógynövényekkel? — 12.30: Állást keres, kínál nyugdíjasoknak — 13.10: Fogyasztók fóruma: Tájkép csata után — 13.20: Kismama-rovat: az ultrahangos terhességvizsgálatokról — 13.40: Tv-mintabolt — telefonkészülékekkel — 14.00: Videó-krónika (Hírek) — 14.40: Fiatal tehetségek a stúdióban — a kastélymakett-építő — a mesemondó — a dalénekes — az év sportolója — 15.30: Telefonos játék Utazási vetélkedő Hétvégi programajánlat Az adás felelős szerkesztője: Bubryák István. Műsorvezetők: Gellérfy László, Csetkovits Csilla, Sári Zsuzsa. Adásrendező: Czapáry Gabriella. Amint arról lapunkban már hírt adtunk, január 3-ára napolta el a miskolci közgyűlés munkáját Csoba Tamás polgár- mester, mivelhogy a december 30-i ülésen az előterjesztett nyolc napirendi pontból mindössze az elsőnek sikerült a végére jutni, illetve annak is csak legfeljebb nyolcvan százalékig . . . Maradjunk mindjárt ez utolsó megjegyzésnél. Arról van szó ugyanis, hogy a városgondnokság és a Belvárosi Kulturális Menedzseriroda, illetve néhány oktatási intézmény igazgatóját nem sikerült megválasztani. Megírtuk, hogy a két közintézmény esetében, mivel már másodszor szavaztak a városatyák eredménytelenül, új pályázatokat kell kiírnia az önkormányzatnak. Más a helyzet a meg nem választott általános iskolai igazgatók esetében. Itt ugyanis első szavazás volt, ezért január 3-án ismételt szavazás következik ügyükben. S majd csak ezután folytatja a közgyűlés munkáját holnap, a 2. napirendi ponttal. Ez pedig nem más, mint az úgynevezett „Képviselői Alap” megalkotása. A képviselők ezt már az 1991- es költségvetésnél megszavazták, értéke 15 millió forint, de nem került sor beindítására. A 15 millió — ha holnap döntenek róla — a képviselők rendelkezésére áll, felhasználásáról szabadon döntenek, az egyéni választókerületekre kiosztott pénz- mennyiségnek megfelelő arányban. Csak közérdekű célra használható fel, a választópolgárok véleményének kikérése lután. A képviselő urak az eredeti elképzelés szerint — de hallottunk a közgyűlésen módosító javaslatokról ... — január 31ig kapnak értesítést arról, hogy a ,15 millióból mennyi jut rájuk, azaz saját választókerületükre. Ha ezen túljut a közgyűlés holnap, következhet egy sokkal nagyobb horderejű, de még helyenként zavarosnak tűnő téma tárgyalása. A lakásgazdálkodásról szóló helyi rendelet módosításáról, s az önkormányzati tulajdonban lévő házingatlanok elidegenítésének feloldásáról van szó. Egy éve nem lehet elidegeníteni a volt tanácsi, s most már önkormányzati láká- sokat Miskolcon sem. Ez több ezer bérlőt, leendő lakástulajdonost érint. Ha a közgyűlés elé terjesztendő tervezet nem jogszabály-, illetve nem alkotmányellenes, akkor a tilalomnak vége. Ám akadnak komoly szakemberek is, akik kételkednek az elfogadhatóságban. Nos, ha elfogadja a közgyűlés az előterjesztést, a bérlakásokat meg lehet ugyan vásárolni, ám a törlesztés ideje ezután mindössze 5 év, a törlesztési kamat pedig 3 százalékról í20 százalékra emelkedik! Már most nyugodtan megjósolhatjuk a nagy vitát a holnapi közgyűlésen . . . S ha ebbe sem fáradtak bele a képviselők, vitázhatnak majd akár estig a közterület-használati díjak új mértékéről, a mezőgazdasági őrszolgálatról (kerülők), saját képviselői juttatásaikról. S ezután már csak egyetlen napirendi pont marad: a „bejelentések, javaslatok, interpellációk”. Ám eme csomagban is „mindössze” másfél tucatnyi írásos előterjesztés található, nem beszélve a szóbeliekről . . . (ny—s—) A közgyűlés segítségévei lyen. Magas volt a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett tolvajlások, a betöréses lopások, a lopások száma és sok erőszakos, garázda jellegű bűncselekmény is történt. Gyakoriak voltak a verekedések, amelynek sérültjeit nemegyszer szirénázó mentőautó szállította a kórházba. Sokszor elmondtuk már, de mégsem szólam, hogy a rendőrség csakis a társadalom együttműködésével vethet gátat az egyre növekvő bűnözési hullámnak. Mi a polgárőrséggel közösen nézünk fairkasszemet a zsiványokkal, garázdákkal. A közös munkának köszönhetően úgy látjuk: sikerült megállítani a bűncselekmények szaporodását. Amíg 1990- ben 287 bűncselekmény töritént, addig 1991-ben december végéig 281-et jegyeztünk föl a statisztikába. Szembetűnő, hogy 1990 decemberben 34 bűncselekmény történt nálunk, ez a szám 1991- ben a felére, tehát 17- re csökkent. A helyi polgárőrség létrejöttét kedvezően fogadta a város önkormányzata. A közgyűlés kebelén belül dolgozik a bűnmegelőzési, vagyonvédelmi, közbiztonsági és foglalkoztatási bizottság. A polgárőrség tevékenységét, munkáját ez a bizottság határozza meg és szükség szerint ellenőrzi is, illetve igyekszik minél jobb feltételeket teremteni tevékenységéhez. — Három csoportban dolgozunk — mondja Haris László. — A közbiztonsági egység Edelény határától a Pitypálatty-völgyig teljesít járőrszolgálatot. Kidolgoztuk az ügyeletesek rendszerét, s már hetekkel előre tudjuk, ki, mikor járőrözik. A szolgálatot természetesen csakis a rendőrökkel együttműködve látjuk el. Itt az őrsön belül is adnak ügyeletes szolgálatot a polgárőrök. A zárt- kerttulajdonosok csoportja az úgynevezett szomszédolás módszerének bevezetésével ellenőrzi a külterületeken a pincék környékén a tolvajok, zsiványok mozgását. A csoport (tevékenységével pillanatnyilag még nem vagyunk elégedettek. Az intenzívebb, eredményesebb őrzés-védelem érdekében január 20-tól átszervezést hajtunk végre. Az ifjúságiak az iskolák környékén felügyelik a rendet, illetve az osztályfőnöki órákon ismeret- terjesztő, felvilágosító előadásokat tartanak. A polgárőrség megalakulása Sajószentpéteren is a társadalom önvédelmi reflexével magyarázható. Nem kívánják tétlenül nézni, hogy hol az egyik, hol a másik lakás ajtaját feszítik fel a betörők, tenni kívánnak az éjszaka hazaérkező, vagy éppen a munkába indulók érdekében, s feláldozzák a sza- baidejüket, hogy megelőzzenek, vagy megakadályozzanak rablást, verekedést, vagy még súlyosabb bűncselekményt. Huszonegy zseblámpa A polgárőrség létrejötte nem volt zökkenőmentes, hiszen nem voltak olyan hazai tapasztalatok, (amelyek alapján megszervezhették volna a munkát. A nyár elejétől azonban egyre sikeresebben tevékenykednek, s október elejétől lehetőség nyílt, hogy közmunka címén a rendszeresen ügyeletet adóknak fizessenek is. Az ünnepeket megelőzően elhatározták, hogy a rendőrséggel közösen megerősített szolgálatot tartanak egészen január 6-ig. Természetesen egyéb tennivalókat is rájuk bízhatnak. Emlékezetes, hogy a nyáron, a város közelében eltűnt egy 4 éves kislány. Az esetről 22 órakor érkezett meg a bejelentés, és a polgárőrök csoportja 23 órakor már készen állt a kutatásra. — Az első hetekben értetlenséget is tapasztaltunk — mondja Haris László. — Sokan úgy gondolták, hogy a részben lejáratódott önkéntes rendőrök nyomdokaiba lépünk, ám később megértették és elfogadták céljainkat. Az önkormányzat a kifejezetten szűkös költségvetéséből is igyekszik támogatást adná. A közgyűléstől a rendőrség például kétszázezer forintos támogatást kapott. Az összegből vásárolt eszközöket: az üzenetrögzítőt, a diktafont és a fényképezőgépet közösen használják. A közelmúltban az egyik vállalkozótól 21 darab zseblámpát kaptak. Nem ajándékba, hanem támogatásként, hogy eredményesebben, jobban tegyék a dolgukat. A cégbíróságra már benyújtották a város bűnmegelőzési, vagyonvédelmi alapítványának okiratát. Az alapítványra nemcsak vállalkozók, hanem magánszemélyek is fizettek már be kisebb- nagyobb összegeket, mert a közrend Sajószentpéteren is a köz ügye lett. U. J. Az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság (Miskolc, Mindszent tér 1. sz.) Igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a társaság évi rendes közgyűlését 1992. február 20-án, csütörtökön 10 órai kezdettel tartja Miskolcon, a társaság központjában (Mindszent tér 1. sz. alatti épület I. előadóterem). Kérjük a Tisztelt Részvényesek képviselőit, hogy a közgyűlés helyén 9.30 órától szíveskedjenek megjelenni. A közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvények bármely kereskedelmi banknál vagy a közgyűlés befejezéséig terjedő időre a társaságnál történt ,1c- tétbehelyezéséről szóló igazolást és az írásos meghatalmazást a jelenléti ív aláírásakor átadják és a szavazólapokat átvegyék. A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJE: 1. Az igazgatóság jelentése az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság 1991. évi üzleti tevékenységéről, az igazgatóság javaslata a mérleg- és ered- mánykimutatás elfogadására, a nyereség felosztására és az osztalék megállapítására. 2. a felügyelőbizottság jelentése az IC(P) Rt. 1991. évi gazdálkodásáról, a mérleg- és a nyereségfelosztási javaslat megvizsgálásáról. 3. A könyvvizsgáló jelentése az 1991. évi mérleg- és vagyonkimutatásról. 4. A tisztségviselők díjazásának megállapítása. 5. Az alapszabály módosítása. (GT. 48. §, 245. §, 273. §, 274. §, 275. §, által érintett kérdések). 6. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak választása. A mérleg főbb adatait megismételt közgyűlési hirdetményben a közgyűlést megelőzően nyilvánosságra hozzuk. A közgyűlés írásos előterjesztéseit az igazgatóság a részvényeseknek postán küldi meg. További felvilágosítást az IC(P) Rt. jogi osztályvezetőjétől, Kerschné dr. Sóváry Katalintól (Miskolc, Mindszent tér 1., VI. emelet 632. szoba, telefon: 06-46-47-693) lehet kérni. Az esetlegesen megismételt közgyűlés időpontja: 1992. február 20., csütörtök, 11 óra, a helyszín változatlan. Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság Igazgatósága
