Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

1992, január 23., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Készülj a verésre! A német feudális udvar­házakban élt egy szokás, a prügelnabe (bűnbak-gyerek). Ha az úrigyerek valamit mulasztott vagy rosszat tett, amiért verés járt, a bűn­bak-gyerek kapta a vesszőt, mert .az az úrigyerekhez mél­tatlan voilt. Prügelnabe ré­gen nincs már, legalábbis N émetországban. Az Észak január 18-i szá­mában, a „Városházi sajtó- tájékoztató” című' írásban többek között az olvasható, hogy az építmény- és gép­járműadó-bevallási nyom­tatványt január 31-ig, illet­ve február 29-ig kell be­nyújtani az önkormányzati adóhivatalnak, s hogy nem kell abba beletörődni, ha valaki nem kap postán be­vallási nyomtatványt. Az ok: nem tudnák mindenkit értesíteni, annál fogva, hogy nincs róla adat. De hát minden létesítmény — az utcai áruspuílttól a torony­házig — bonyolult engedé­lyezési tortúra kereszttüzé­ben jut a használatbavéte­li engedélyhez (ha túléld), és azt beírják a n,agykönyvbe. Ezek szerint mégsem biztos, hogy van róla adat? Az is köztudott, hogy minden rendszámmal rendelkező gépkocsi nyilván van tartva — járjon csak tilosban, meg­találják a büntetésre —, mégsem biztos, hogy van róla adat? Amit a hivatal nem tud, tudnia kell az állampolgár­nak —■ járjon ő maga utá­na —, mert ha nem, évek múlva is behajtják rajta az adót, méghozzá büntető ka­mattal. Mert az igazgatás bármit mulaszt is, a vessző­zés az állampolgárt illeti, és ne háborogjon a bűnbak, mert ez a szabadon válasz­tott gyakorlat. Ugye, milyen egyszerű? Csapó András Miskolc Eszak-Magyarorszag postájából,. rovata a Bella válaszát várják Helyes intézkedés volt, amikor a bérházi lakások tetejéről eltüntették az antenna-er­dőket és helyettük korszerű központi anten­nákat szereltek fel, sőt ezeket is továbbfej­lesztették műholdvevő rendszerekké. Nos, ezek után vált gyakoribbá a kapcsolatom a miskolci Testvérvárosok úti Gelkával, amelynek üzemeltetni, karbantartani kelle­ne ezeket az antennákat. A Bokányi 62. sz. alatt lakom, de egy ide­je a televíziómon sem az égieket, de még a földieket sem tudom nézni, mert rossz az antenna. Többször jelentettem telefonon, majd személyesen a hibát, január 13-tól na­ponta, de pozitív változás nem történt. Igaz, 14-én délelőtt megjelent három szerelő, akik szintén megállapították észrevételem jogos­ságát, a házfelügyelőtől elvitték a szüksé­ges kulcsokat, de azóta nem jelentkeztek. A kapott tájékoztatás szerint antennaügyben az igazgató az illetékes, akit azonban sem telefonon, sem személyesen nem tudtam ez ideig elérni, így ezúton kérdezem tőle: Miért nem tesznek valamit a bejelenté­sekre, hiszen több munkalapot kitöltöttek már? Mikor lesz ismételten üzemképes az antennarendszer? Van-e tudomása arról, hogy ezzel kapcsolatos szolgáltatást végez­nek? Egyáltalán, miért rekesztenek ki ben­nünket az információhoz való jutásból? A házfelügyelő tájékoztatása szerint a mai napig nem kaptunk választ — a lakók által aláírt és a Gelkához elküldött — észrevéte­leinkre, melyek a fenti problémákra vonat­koztak. Szemán Bálint Miskolc Palika Míg szóban gyakorta használjuk ezt a kifeje­zést, addig Írásban, legalábbis feliratként ke­vésbé. Nos, ilyenre bukkantunk a miskolci Sze­mere utcában, amit le is fotóztunk kuriózum­ként. Fotó: F. IL. Tisztelt Szerkesztőség! Nagyra becsülöm az Önök áltaű megjelentetett íráso­kat, s hogy őszintén feltár­ják a társadalmi problémá­kat. Legutóbb — a jan. 16-i számban — például! azt ol­vastam, hogy a társadalom 13—16 százaléka a létmini­mum szintjén él. Sajnos, én is ide tartozom. Negyven­éves folyamatos munkavi­szony után a nyugdíjam nem ári el a 8 ezer forin­tot. Dolgoztam szellemi és fizikai munkakörben egy­aránt, de mégsem vittem többre. Az okokat most nem akarom felsorolni, mert re­gényt írhatnék. Napjaink­ban sokat beszélnek a rend­szerváltásról, a privatizáció­ból, a megújhodásról, stb. Őszintén kérdezem Önöket: mi változott meg? Akik az elmúlt társadalmi rendszer­ben éltek és meggazdagod­tak, azok kapják ma is a magas nyugdíjat, míg a be­csületesen dolgozó munká­sok csak a (lét) minimumot. Ez egy szocialista rendszer- váltás? A Parlamentben a kép­viselő urak sokat vitatkoz­nak, de sajnos, csak az időt pazarolják, mert olyan dön­téseket, határozatokat ritkán hoznak, melyek kedvezően érintenék a munkásokat. Vajon nem inkább a saját érdékeiket képvisdliiik mint a választópolgárokét, a dolgo­zó népét? Pirigyi András Cigánd A csatornadíjról Válaszol az illetékes Január 9-i rovatösszeállí- tasunkban „Vizes panasz” C1femel közöltük Fazekas József miskolci olvasónk le­velét, melyre Vojtila László, ® Miskolci Vízművek, Für­dők és Csatornázási Válla- iat igazgatója válaszolt: , Vállalgtunk a mindenkor érvényes előírások alapján Mlapítja meg az ivóvízért, dletőieg a közüzemi csator­namű használatáért fizeten­dő díjakat. A jelenleg hatá­lyos 2/1991. (I. 14.) KHVM sz- rendelet (4) bekezdése — ?. levélíró által kifogásolt kérdésben — a következők szerint rendelkezik. „A csa­tornadíj alapja a csatorna­műbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyi­ség, tekintet nélkül arra, hogy annak beszerzése hon­nan történt.” A csatornadíj alapjául szolgáló mennyiség kizárólag akkor csökkenthe­tő, ha az egyéni vállalkozó a gazdasági tevékenységébő keletkezett szennyvizet a közcsatornába nem vezethe­ti be. A vállalatunk által alkal­mazott gyakorlat jogszerű, a módosítással kapcsolatosan felvetett kérdésben az ár­megállapítási hatáskörrel rendelkező Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium az illetékes. Szerkesztői üzenetek Mezőcsáti olvasónknak: Telefonon elmondott pana­szával megkerestük a Me­gyei Munkaügyi Központ il­letékesét iáik! elmondta, hogy január 3-ig kellett volna beérkeznie a tanfolyamveze­tőktől a jelenléti íveknek — mintegy 60 darabnak —, de sajnos több helyről késve kapták meg ezeket (január 9-én, és 10-én). így összesí­tésük, számítógépes feldol­gozásuk is csúszott, s ezzel együtt az átképzési hozzá­járulások átutalása a postá­nak. A napokban minden át­képzésben részesülőnek meg kell kapnia az összeget. * „Mozgássérült” jeligére: Félreértésen alapulhat az információja, ugyanis nincs arról szó, hogy a 7 évesnél régiebbi Trabant Hycomat gépkocsikra nem lehet casco biztosítást kötni. A biztosító nem tesz kivételt kocsi és kocsi között, de minden 7 évnél régebbi autónál a szerződés megkötésekor ala­posabb műszaki szemlét tar­tanak. Mindez azonban nem befolyásolja a fizetendő díj összegét. Nyíri Bélia, a HB fiókvezetője szerint igen el­enyésző lesz azoknak a száma, akik igen rossz álla­potban levő gépkocsijuk mi­att nem köthetnek biztosí­tást. * Nagy Károly, Sátoraljaúj­hely: Míg a levelében emlí­tett személy pontos névvel és címmel küldte meg sorait, addig ön a pontosítást el­mulasztotta. írását így nem közölhetjük. „Az É-M egy hűséges elő­fizetője és olvasója” aláírá­sé levélre: Köszönjük véle­ményét, és sajnáljuk, hogy azt név nélkül küldte el ne­künk. Emiatt ugyanis sorai közlésétől el kell tekinte­nünk. Jó tudni A végkielégítés szabályai­nak gyakorlati alkalmazásá­val kapcsolatban számtalan Ikérdlés merült fel. Az egy­séges és humánus joggya­korlat külalllalkítáisa céljából az Érdekegyeztető Tanács a Munkaügyi Minisztériummal közös értelmezést ad'ott ki, és már megjelent a Legfel­sőbb Bíróság ezzel 'kapcso­latos állásfoglalása is. Ezen túlmenően a személyiijöve- dtelem-adóröl szóló törvény és a foglalkoztatás elősegí­téséről, a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításai is tantlamaiznak olyan rendelkezés t, melyek a végkielégítéssel kapcsola­tosaik. Olvasóink tájékoztatása céljából röviden ismertetjük ezek lényegét: 1. Kell-e személyi jövede­lemadót fizetni a végki­elégítés után? A magánszemély az adó­évben szerzett bármilyen vagyoni értéke után köteles SZJA-t fizetni, az adómen­tes jövedelmek kivételiével. A végkielégítés nem minő­sül adómentes jövedelem­nek. Az összes jövedelem megállapítása során a vég- kielégítést is figyelembe kell Ozmán és talizmán Az újságíró ír, az olvasó olvas, hol ezt, hol azt. Hol a Kitekintőt, hol a Betekin­tőt, végtére is nekünk írják az újságot az újságírók ... A minap olvastam az (Észak-Magyarország Kite­kintő című összeállításában, hogy Gorbacsovot — a moszkvainál is híresebb kri­minális rumpuncs elfogyasz­tása közben — megmentette egy talizmán, melyet Konsztantyin Narbin, Belo­russzia Orsa városának volt frontharcosa küldött. Esküszöm a Vörös Fél­holdra! A török hódoltság idején Ozmánt is megmen­tette a magyarok buzogá­nyától egy talizmán. Ennek ellenére mi változott ? ! — semmi... Ozmánt és Gor­bacsovot megillető tisztele­tem és megbecsülésem elle­nére — tartozom ezzel az igazságnak —, ozmánok jöt­tek és ozmánok menteik ... gorbacsovok jönnek és gor- ibacsovok mennek, de min­dig megmentette és meg­menti őiket egy talizmán. Az isten szerelmére!, ben­nünket milyen talizmán, vagy .milyen mesébe illő jó­tündér, vagy Gulliver fog megmenteni ? ! Mert ha nem tévedek, már úgy élünk, ■mint a mesében: van, aki világgá megy, van, akit oda- iküldenek. Van, aki szeren­csét próbál, van, akinek .pró­bálni sem kell. Van, aki a tündérék között is unatko­zik, van, aki örül, ha egész életében egy boszorkánnyal találkozik. Van, aki aludni ;sem tud, s van, aki álom- világiban él, úgy mint a me­sében, mert mindig és min­denhol megmenti őt egy ta­lizmán. Miért kell nekünk mindig Ozmán és talizmán? Miért Ikell nekünk .mindig rácso­dálkozni hol Ozmánra, hol iMibáilra, hol Georgra? Miért kell nekünk rácsodálkozni hol 'Európára, hol Ázsiára, hol a nagyvilágra? Hiszen mindenki tudja: Európa és a nagyvilág .sohasem volt olyan szegény, hogy ígérni ne tudott volna. Miért kell nékünk mindig várni a cso­dára? Miért kell nekünk mindig buzogány ? Vertig István Miskolc Magánvélemény - (TV) közügyben Vajon ki döntött arról, hogy a televízió kettes csa­tornájának reggeli műsorát csak Budapesten és közvet­len környékén lehet venni? Vagy talán a fővárosi nézők több előfizetési díjait fizet­nek, mint a vidékiek? Eset­leg arra gondoltak, hogy a vidékieknek elég az — ál­talam egyéhként nagyra be­csült — egyes csatorna „A reggel” című műsora? Csakhogy az előfizetési díj nem a vételt, hanem a vételi lehetőséget fedezi. Ez azt jelenti, hogyha nem is nézem az MTV két csator­nájának műsorait, mert te­levíziómat csak videóra és számítógépre használom, a felemelt díjat akikor is fizet­nem kell. Nekem vidékinek éppúgy, mint a fővárosi elő­fizetőnek, de én kevesebbet kapok érte. Milyen jogon fosztanak meg bennünket — borsodi, szabolcsi, zalai, so­mogyi ... lakosokat — attól, hogy nézhessük a reggel kedvelt, nyílt és szókimondó műsorát, a „Napkeltét”? Ügy hiszem a közel nyolc­millió néző kérése sokkal többet jelent, miint néhány „olkos” gazdasági főnök — néha szűklátókörű, csak a gazdaságosság irányelveit figyelembevevő intézkedése. Erről jut eszembe: kérdez­zék meg a vidékieket, meny­nyire tetszik nekik ez a ma­gazin műsor). Ideje volna a műsorszóró vállalat és az MTV vezetőinek tudomásul venni, hogy ők vannak a nézőkért, s nem fordítva. Így hát előfizetői jogomnál fogva kérem — sőt követe­lem, — hogy ia Magyar Tele­vízió mindkét csatornája álljon rendelkezésünkre, amikor adás van. Szégyen és gyalázat, hogy ott tar­tunk, ahol 1957-ben, amikor csak Budapest közvetlen kö­zelében lehetett az MTV adásait vénáiig mert az kísér­leti volt. Hát velünk vidéki­ekkel ma már ne kísérletez­zenek. Ügy hiszem, ha a felemelt előfizetési díjat be­csületesen lerovom, elvárha­tom — sokadmiaigiaimmal együtt, — hogy a fenti két intézmény adjon választási lehetőséget, már kora reggel is. Papp András Alberttelép a végkielégítésről! venni, mégpedig az alábbi­ak .szerint: Az adóalap számításánál a végkielégítés 1 hónapra eső részét legalább annyiszor kéül figyelembe veninii, ahány teljes hónap a munkavi­szony .megszűnésétől az adó­év végéig eltelt. Például a dolgozó muinlkaviiszotnya 1991. szeptember 15-én szűnt meg és 6 havi végkielégítést ka­pott, akikor az 1991. év jö­vedelménél 3 havi végkielé­gítést kell figyelembe ven­ni, a maradékot pediig átvi­szi a következő adóévre. 3. Jogosult-e műnk anélkü­li-járadékra, aki végkielégí­tést kapott? A törvény január 1-jétől hatályos módosítása szerint ez a lehetőség megszűnt. Amennyiben a murtkanélikü- li az utolsó munkaviszonyá­nak megszűnésekor a mun­kaadójától végkielégítésben részesült, úgy annyi hóna­pon keresztüli nem része­sülhet munkanélküli-jára­dékban, ahány havi végki­elégítést kapott. 3. Figyelembe vehető-e az áthelyezést megelőző mun­kaviszony ideje? Az említett értelmezés szerint, ha a munkáltató jogutódlással szűnt meg, ak­ikor a dolgozó munkaviszo­nya nem áthelyezéssel szű­nik meg, hiszen ilyen eset­ben gyakorlatilag csak a cég neve változott. Ez eset­ben a dolgozók korábbi munkaviszonyát a végkielé­gítésre való jogosultság el­bírálásánál figyelembe kell venni. Sajnos más a helyzet, ha a régi munkáltató nem szűnt meg, hanem például alakít egy új kft.-t. Az ilyen kft. nem minősül jogutódnak, és az ide áthelyezett dolgozók korábbi munkaviszonya nem vehető figyelembe. Ugyanakkor a hivatkozott értelmezés, valamint a Leg­felsőbb Bíróság egyik állás­foglalása is rámutatott ar­ra, hagy a kdlldktív szer­ződés á törvényben előírt végkielégítési szabályoknál a dolgozókra nézve kedve­zőbb rendelkezéseket is megállapíthat. Ennék meg­felelően tehát a kollektív szerződés rendeHlkezhet úgy, hogy a végkielégítés szem­pontjából is figyelembe kell venni az áthelyezett dolgo­zónak az áthelyezés előtti munkaviszonyát. Dr. Demeter Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom