Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

1992. január 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 AZ IPARI FEJLESZTÉSI BANK RT. TERÜLETI IGAZGATÓSAGA, MISKOLC pályázatot hirdet ÜGYVEZETŐI MUNKAKOR BETOLTESERE. Az ügyvezető feladata:- hitelkérelmek, pályázatok bírálata,- aktiv és passzív bankügyletek intézése. Feltételek:- közgazdasági egyetem, vagy mérnök-közgazdász végzettség,- legalább ötéves szakmai gyakorlat,- jó szervezőkészség és fellépés. A pályázatok elbírálásánál a pénzintézetnél szerzett gya­korlat, valamint idegen nyelvtudás, vagy második diploma előnyt jelent. Jelentkezés: a pályázat megjelenését követő két héten belül, levélben. 3501 Miskolc, Pf.: 7. VÁLLALATOK, KOZULETEK, MAGÁNSZEMÉLYEK, FIGYELEM! Az utak csúszásmentesítéséhez - kedvező áron - ÖMLESZTETT IPARI SÓT AJÁNLUNK. 1,50 FORINT KILOGRAMM + AFA. Érdeklődni: a 46 69-843 telefonon lehet, munkanapokon 7-14 óráig. (HCM Rt.) Amíg a készlet tart! Munkájára igényes ERŐ- ÉS MUNKAGÉPKEZELÖT FELVESZÜNK Dózer-, kotró., gréderkezelői bizonyítvánnyal, valamint szakmával rendelkezők előnyben, 40 éves korig. Bérezés megegyezés szerint. ÉRDEKLŐDNI: 36 24-021, vagy 24-036-os számon, a reggeli órákban. LEGOLCSÓBBAN A REAL KFT. MŰSZAKI BOLTJAIBAN VÁSÁROLHAT:- professziónál svéd gyártmányú Husqvama és német gyártmányú Stihl motoros láncfűrészeket,- Black and Decker barkácsgépeket,- 10—SO'Vo-os kedvezménnyel a fűrészekhez tartozó vezetőket és láncokat.- 27 400 forintos reklámáron vásárolhatja továbbra is az RK-02 rotációs kapát. Cimek: ORIGÓ Műszaki Bolt, Miskolc, Szeles u. 49. Tel.: 29-814 REÁL Kft. Műszaki Boltja, Eger, Bródy S. u. 4. Tel.: 3610-473 ORIGÓ Műszaki Bolt, Debrecen, Bem tér 11. Beépített türdőkádak újrazománcozását vállalom, amerikai anyaggal, 6-féle színben, bontás nélkül, garanciával. TOROK BÉLA, 3900 Szerencs, Veres P. u. 19. Telefon: 41 31-219. AZ IBUSZ BANK RT. miskolci fiákjo hitelügyintézésben jártas, felsőfokú pénzügyi, vagy közgazdasági végzettséggel rendelkező MUNKATÁRSAT KERES. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. A pályázatokat kérjük január 20-ig, a következő cimre eljuttatni: IBUSZ Utazási Iroda, Miskolc, Széchenyi út 3-9. (Pátria-ház.) Monok Mályi — Szeretnék egy fotót ké­szít end ott a pultnál. — Tára az. Mii gyógysze­részek erre kényesek va­gyunk — javít ki mosolyog­va a hölgy... S .hogy egy faluban le­gyen tára, annak bizony elég nagy ára vagyon. Még­pedig, hogy az ittlaikók ne csak gondolataikban akar­ják, hogy az önkormányzat határozott .legyen, s szüksé­ges persze a vállalkozók pénze, s nem kevés mun­kája. lünk, hanem mi magunk is összeállíthatunk, keverhe­tünk gyógyszereket. Az or­vossal természetesen megbe­széljük az igényeket, de mi­nél szélesebb választékot szeretnénk. Egyébként ugyan­azok a törvények vonatkoz­nak ránk, unliint az állami gyógyszertárákra, s ugyan­azok az áraink is. Az ön- kormányzat hirdette meg a gyógyszertár létesítését. Kossuth falujában egyre több az idős ember, akik­nek mind nagyobb gondot okoz, hogy bejussanak fel­írt gyógyszerükért Szerencs­re, Tállyára. S bizony a gyógyszer ára mellé még útiköltséget is fizetni, az sóik. Fiókgyógyszertár mű­ködtetése az önkormányzat­nak nagy terhet jelentene, ezért más helységbeli gyógy­szerészeket kérdeztek meg, hogy 'hetente egy-lkét na­pon, néhány órán át tud- náik-e vállalni a betegek ki­szolgálását. Próbálkoztak Mindketten hosszú éveken át dolgoztunk miskolci gy ógy s zer tár ban, úgy gon­doltuk, ideje változtatni. Hétvégén nem vagyunk itt, de hétköziben sokszor fél hatig is. Hiszen meg kell várnunk, míg a délutáni rendelés receptjeivel az utolsó beteg is ideér. Ügy érezzük, nagyon örülnek itt nekünk. Szerenccsel, s több község­gel. Sikerrel csaik Gesztely- ban jártaik, ami viszont 30 kilométerre van Manóktól, Most 'hetente kétszer, szer­dán és péntekem, naponta két órán át tart nyitva a kis helyiség!, nem messze az orvosi rendelőtől. Az is valami, hogy ezt si­került megoldani, ám a táv­lati cél az, hogy mindennap legalább néhány órán át nyitva legyen a gyógyszer- tár. Szolgálati lakást most azonnal tudnának adni... (dobos) Mályi E Miskolc környéki köz­ségben Csergő Péterné és Péchy Gábomé (illetve fér­jeik) egész nyáron át tartó 'kétkezi munkával felújítot­ták az épületet, közben be­szerezték az árut, s utána­jártak a rendeletieknek, uta­sításoknak. Mályiiban ez idá­ig egyáltalán: nem volt gyógy­szertár. Néhány hete van. A régi orvosi szolgálati la­kás, amely aztán rövid ide­ig óvodaként működött, most mint őrangyal gyógyszertár várja' a gyógyulásukat gyógy­szerekben keresőket. — Teljes jogú gyógyszer- tárként működünk — mesé­lik az „őrangyalok”. — Ez azt jelenti, hogy nemcsak gyári készítményeket áru­Monok A miniszter jó tanácsa A törvényeket fordítsák le „őrnagyaira”! Vevő­találkozó Országos szintű vevőtalál­kozó színhelye lesz január 1,6-án a lillafüredi Palota- szálló, ahol első alkalom­mal találkozik a poliuretán habféleségek felhasználóival a sajóbábonyi magyar— osztrák érdekeltségű Porán Kft. A vegyes vállalat e ta­lálkozón ismerheti meg ve­vőkörének gyártmányfejlesz­tési távlati terveit és piac- politikáját. A résztvevők el­ső kézből kapnak informá­ciót az osztrák tulajdonos­tól, dr. Peter Greinertől. A naptári új esztendő a magyar mezőgazdaságban akár az új időszámítás be­vezetését is jelentheti. Las­sacskán megkezdődik a tény­leges kárpótlás, amely a imár folyamatban lévő me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari privatizációval és a szövetkezeti törvény várha­tóan mftelőbbi elfogadásával együtt új alapokra helyezi a tulajdont, s ezzel a munkát is a gazdaság e két alapve­tően fontos területén. A Fa­lutévé riportere a legille­tékesebbtől, dr. Gergátz Ele­mér mezőgazdasági és föld­művelésügyi minisztertől kért a legújabb gazdák részére tanácsokat. — Ebben az évben nagyon sokan válnak — talán éle­tükben először — egyéni gazdálkodókká. Hogyan kezd­jenek neki az új életnek? — Amit nagyon szeretnék kérni minden gazdától, de a szövetkezeteikben tovább dol­gozóktól is, saját érdekük­ben : figyeljenek alaposan a szabályozókra és próbálják tökéletesen tisztázni a tar­talmukat. A frissen megho­zott gazdálkodással összefüg­gő törvényeket le kell for­dítani „ómagyarra”! Hogy mindenki pontosan értse: a néha nyakatokért, kacifán­tos mondatok, paragrafusok igazából mit jelentenek. Mi­lyenek az adózási törvé­nyek? Hogyan lehet vállal­kozni? Milyen támogatást lehet kérni a különböző vállalkozásokhoz és mii en­nek a módja? És még so­rolhatnám a dilemmákat, ugyanis azt tapasztalom, hogy még mindig nagyon sokan félnemagyarázzák az egyébként jószándékú és alapjában segítőkész törvé­nyeket is. Ezekkel szükséges pontosabban megismerkedni. — Nagy segítséget jelent­hetne, ha több információs kiadvány létezne és több olyan fórum működne, ahol egyénenként is tájékozódni lehet, felvilágosítást lehet kérni... — Bizony és éppen ezért szeretnénk a kiadókat ez irányban befolyásolni. Csak egy példát mondok arra, milyen nagy szükség van arra, hogy megértessék az emberekkel, miről is van szó a törvényekben. Vihart kavart föl és «agyon sokan félreértették a személyi jöve­delemadóinak a háztáji gaz­dálkodással kapcsolatos ki­tételeit. Magam is jól tu­dom, hogy a 150 ezer forin­tos jövedelem mást jelent mint az 500 ezer fortiintos be­vétel. Állattenyésztésben ilyen összegű jövedelemhez mini­mum 1,2—1,3 millió forintos bevétel szükséges. Naimár- most: ha valakinek az állat- tenyésztésből ilyen mértékű bevétele származik, akkor a 150 ezer forintos jövede­lemért nem kell adót fizet­ni. Így például ha van egy nyugdíjas pár, akik már csak magukra maradottat! dolgoznak, s mindegyikük megtermeli a 150 ezer forin­tos jövedelmet, az azt jelen­ti, hogy összesen 2,5 millió forintos jövedelműikért sem kell adózniuk. (MTI—Press)- Hát még ilyet! Olvasta? A toliseprű árát is fölemel­ték...- Ezen miért csodálkozik uram? .. ,- Hogy-hogy miért? El­sősorban amiatt, hogy vala­mely pihent agyúnak ez is eszébe jutott. Leginkább pe­dig azért, mert nem tudom, hogy a tollseprüben mi in­dokolja az árdrágítást...- Nem tudja uram? Pe­dig ez világos, nagyon is egyszerű! Szinte restellem elmagyarázni.- Ne restelljél- Hát nézzél Először is van ugye a toll... A libá­ban, vagy a kakasban. Ott növekszik. De hogyan s mi­ként növekszik? No? Ho­gyan s miként?- Hát... vélhetően, mi­ként tette még a feudaliz­musban, vagy a rabszolg ...- No-no! Dehogyis ak­ként! Ma imár sem a gúnár, sem a kokas nem elégszik meg a régi módival! Nem biza! Mást eszik példának okáért.- Mi mást?- Például mindenféle vegyszereket, mérgeket. Hi­szen a modern mezőgazda­ság ezeket használja termé­kei előállításához, a gyep­gazdálkodáshoz ... Azonkí­vül itt van a stroncium ki­lencven, ami szintén bele­rakódik az ételekbe.- Mi a ... rosseb?- A stroncium kilencven. Most aztán csak hallgat ügyi? Hát tuggya meg, hogy ez a valami egy atombomba robbanásakor keletkezik! Ügy ám! És azt sejti-e kend tisz­telt uram, hogy vajon ma­napság a mai árakon szá­molva mennyibe kerül egy atombomba?- Nem.- Nem? Én sem. De sok­ba. Biztosan többe, mint d műtrágya, meg mindenféle mezőgazdasági mérgek, pe­dig azok is drágák. Az atom még drágább. És mindezek beépülnek a mezőgazdasági termékekbe, a gabonába, a fűbe, fába, virágba, gilisztá­ba, homokba, mindabba, mit ezek a jószágok elfogyasz­tanak.- A ... nyolcvan is?- A kilencven. A stron­cium kilencven. Meg a ...- Haggya! Tuggya-e, hogy legközelebb 'ki eszi meg azt a nyamvadt kokast?! No, mit gondol?! A fene! Az eszi meg, de nem én! Hogy a ...- Nyugi, nyugi. Magának nem is kell azt megennie. Hiszen előtte úgyis meg ké­ne vennie. De magának kedves uram nem az ilyen aprójószágokat kell megven­nie!- Hát mit?- A toliseprűt. .. No, most már ugye érti, miért drágább a toliseprű ... ? (priska)

Next

/
Oldalképek
Tartalom