Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

1992. január 8., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A Packard Bell a számítógépipar élvonalában (3.) Miskolcon, a Szinva NET Kft. Vologda utcai központ­jában Vinnai János ügyve­zető igazgatóval és Kőfalvy Zsolt kereskedelmi igazga- igazgatóval beszélgettünk arról, hogyan látják disztri­bútorként a Packard Bell számítógépek eladási lehe­tőségét, elterjesztésének esé- lyei.t itthon és a környező országokban ? — 1991-ben érdekes és el­lentmondásos évet zártunk. Rengeteg problémát okoz­tak a privatizációból eredő bonyodalmak cégünknek is. Költöznünk kellett, új mun­kafeltételeket kellett terem­teni . .. S akkor még nem is szóltunk legnagyobb gon­dunkról, a finanszírozás ne­hézségeiről. Viszonylag ala­csony tőke mellett kellett finanszírozni a tervezett, ám végül is túlteljesített 200 millió forintos forgalmat. Szerencsénkre sokan segí­tettek, így például a Magyar Hitelbank Rt. vagy a Leumi Hitelbank Rt., akik bíztak bennünk. S látták azt a fe­dezetet is partnereink, ame­lyet jól felkészült gárdánk jelentett. A 30 fős kft-ben, 20 magasan képzett, kiváló szá­mítástechnikai szakember dolgozik, akik zömmel tu­lajdonosok is. Ugyanígy jól felkészült gárda a kereske­delmi részleg. Külkereske­delmi vezetőnk, Varga József dr. például a közgazdasági tudományok kandidátusa. — Végül is hogyan vonha­tó meg 1991 eredménye? — A felsorolt nehézségek dacára értékelésünk szerint jó évet zártunk, hiszen el­adtunk 2000 darab gépet. Ám fő erősségünk tulajdon­képpen nem is ez, hiszen jó •számítógépeket más cég is forgalmaz, legfeljebb a mi­einknél magasabb áron. Mi viszont komplexen szolgál­juk ki a vevőt: hálózatokat építünk high-technikával, fénykábellel, tokenrüng hard­verrel .. . Sőt, Novell és Unix hálózatvezérlő szoftve­reket adunk hozzá jogtisz­tán. Működési területünkön nagy sikere van a Packard Hell modemeknek, ezek a gyenge telefonvonalak elle­nére is jól kamatoztathatók. — Fentebb már említet­ték árpolitikájukat, amelyet Givony úr Tel-Aviv-ben •>agresszívnek’ minősített. Mitől tudják a többi világ­cég termékei között helyt­álló gépeiket olcsóbb áron forgalmazni? — Itt arról van szó, hogy a Packard Bell szeretne be­törni egész Kelet-Európába, fgaz, az általuk gyártott évi 700 ezer daraib géphez viszo­nyítva a Szinva NET Kft. által eladott 2—3 ezer egység nem sok, de mi a Packard Beli kizárólagos disztribúto­ra vagyunk Magyarországon, s mint ilyen megkapjuk a nagytételszámú amerikai disztribútorok árkedvezmé­nyét. Maga a Szinva NET Kft. is igen kis haszonkulcs­osai dolgozik. Elvünk, hogy kis haszonnal nagy forgal­mat érjünk el. A Packard Bell nagyon jó fizetési fel­tételeket nyújt, így nekünk ritkán kell igénybe ven­nünk „magyar” hitelkamat­tal kölcsönt. . . — Milyen gondolatokkal, elképzelésekkel tekintenek 1992 elé a Szinva NET Kft. vezetői? — A tavalyi esztendőt a túlélés évének szántuk. Ez megítélésünk szerint sike­rült, s mostmár szeretnénk továbblépni, a Packard Bell- disztributori teendőkön kí­vül más területeken is ered­ményt elénni. Létrehoztuk például a SUPERNOVA Alapítványt, amelyen keresztül az önkor­mányzatok, az egészségügyi, az oktatási és a kulturális intézmények részére tudunk műszaki fejlesztési szolgálta­tásokat nyújtani igen ked­vező feltételekkel. Az ala­pítvány létrehozásában és működtetésében résztvesz és érdekelt a miskolci önkor­mányzat, a Miskolci Egye­tem. a Földes Ferenc Gim­názium, a Szinva Comp, a Szinva Trend és a Server Kft. is. Már működik egy román—magyar vegyes válla­latunk, s előkészítés alatt van egy másik vállalkozá­sunk, ukrán—magyar ve­gyes vállalati formában. Mű­ködik budapesti irodánk, amit szeretnénk továbbfej­leszteni és bejegyeztettük Szinva Cargo Kft-énket, amely egy vámügynökség, s a külkereskedelmi tevékeny­ség folytatásához nyújt sok segítséget. — Tudunk arról, hogy 1991-ben számos magyar számítástechnikai cég for­galma visszaesett. önök mégis bizakodóak .. . — Okunk van rá, hiszen a Szinva NET Kft. forgalma nőtt, s ezt a trendet 'szerel­nénk is tartani. De hogy sok tennivalónk van, azt mi sem bizonyítja, minthogy érde­kes módon a légió nagysá­gához képest itt csekélyebb a forgalmunk, mint az or­szág más területén. Holott mi minden lehetséges lokál- patrióta ügyet, kezdeménye­zést felkarolunk, támoga­tunk. Ennél fogva természe­tesen örülnénk, ha a régió vállalatai is együttműködné­nek velünk, miskolciakkal, borsodiakkal számítástech­nikai Droblémáik megoldásá­ban. (Vége) Nyikes Imre sPimÉtgt;; mniriMf; PH wire í*8J44tKi Különböző típusú, nagyteljesítményű Packard Bell-monitorok Vitorlás expedícióit Magyar Columbus Expe­díció indul augusztus 3-án c* spanyolországi Pálosból Amerika felfedezésének 500. ^'fordulója alkalmából — ^'ht az utat szervező Ma­gellan Klub az MTI-t tájé­koztatta, a magyar lobogó alatt hajózó vitorlás végig­járja Kolumbusz Kristóf fel­fedező útját, és részt vesz az alkalomból rendezett nemzetközi sporttalálkozón is. A klub tervei között sze­repel a Magellan Expedíció is, amely 1995. szeptember 2-án indulna a Sanlucar de Barramed-i kikötőből. (MTI) Csöndesek a téli reggelek a bükki tájon, még a hegyi településeken is. Köd burkolja be a hegyeket, a hótól fehér földet, a ház­tetőket. Az utcákon alig járnak, csak a kémények füstje jelzi: minden házban készül az ebéd... • Fotó: Farkas M. Piaci lehetőségek az agrárágazatban Kritikus évet zárt az ag­rárgazdaság. Az ágazat, amely a kormány gazdasági programjában foglaltakhoz képest termelés és export te­kintetében is túlteljesített, eredményeit minden koráb­binál nagyobb nehézségek el­lenére érte el. A helyzetet több tényező idézte elő: a KGST-piac összeomlása, az energiahordozók árainak drasztikus emelkedése, a bel­földi fizetőképes kereslet csökkenése, valamint az elő­ző évi aszály hatásai önma­gukban is jelentősen vissza­vetették volna az ágazatot. Ugyanakkor tovább folytató­dott a szektorban a hagyo­mányos piaci szerkezet át­alakulása, amely „az előre menekülés” lehetőségeként a gyors piaci alkalmazkodás feltételeit próbálja megte­remteni. Változik a kereslet A szakemberek szerint az előttünk álló év lehetőségeit, sikerességét alapvetően meg­határozza a belföldi és kül­földi piaci helyzet alakulása. Vannak bizonyos előjelek, amelyek optimizmusra adnak okot. Ezek egyike, hogy az előrejelzések szerint jövőre az infláció mérséklődni fog. Következményeként nem csökken 'tovább a lakosság reáljövedelme, s emiatt szin­ten maradhat — egyesek sze­rint kismértékben növeked­het is — a hazai lakosság fo­gyasztása. A belföldi piacot befolyásolni fogja, hogy a lakosság jövedelem-differen­ciálódásával változnak a fo­gyasztói szokások és igények ás. Itthon tehát bizonyos po­larizáció lesz a jellemző: a drágább termékeket — pél­dául különleges hús- és tej- készítményeket —, egyre ke­vesebben fizetik meg, s na­gyobb lesz az igény az ol­csóbb, alapvető élelmi cik­kek iránt. Egyre többen pró­bálják saját maguk megter­melni, előállítani a szükség­letüket szolgáló húst, zöld­séget, gyümölcsöt. Az agrárágazat termelési lehetőségeit alapvetően meg­határozzák a külföldi piacra jutás feltételei, a termékek exportképessége. Hazánk kö­zös piaci társult tagsága je­lentősen javítja a magyar agrártermékek piacra jutási esélyeit. A Földművelésügyi Minisz­térium szerint a közösség or­szágai által nyújtott vám- és lefölözéskedvezmények alap­ján évente akár Í50 millió dollárral növekedhet majd kivitelünk a térségben. Miközben a nyugati piac egyre inkább körvonalazódik, 1992. évi exportunk legbi­zonytalanabb része a volt KGST-piaccal, azaz Kelet- Európával és a Szovjetunió utódjával, a Független Álla­mok Közösségével való ke­reskedelem. Korábban ebbe a térségbe irányult kivitelünk­nek mintegy 50 százaléka. A magyár agrártermékek szá­mára hosszú távon fontos marad ez a piac, ezért a mezőgazdasági tárca támo­gatja, hogy a kereskedelem valamilyen konstrukcióban folytatódjon. Az Észak-Magyarország megkérdezte Ki árusíthat a nemzeti parkban? A bánikúti sípálya tövében akarta felállítani mozgó bü­féjét Gadus Nándor, mis­kolci kisvállalkozó. Szándé­kát azonban' nem tudta meg­valósítani, mert nem kapta meg a Bükki Nemzeti Park beleegyező nyilatkozatát, amely az engedély megadá­sának egyik feltétele. A vál­lalkozó elmondta szerkeszt tőségünknek, hogy vélemé­nye szerint az általa kínált árukra és szolga Itatásokra nagy kereslet lenne Rárakú- ton, hiszen tapasztalatai sze­rint a sízők, szánkózóik, ki­rándulók a két síklub büfé­jében csak hosszas sorbán- állás után juthatnak a forró virslihez, meleg teához. A tavalyi szezonban felállít­hatta büféjét a sípályánál, az idén azonban késik a nemzeti parik nyilatkozata. — Milyen feltételekkel ad­ja meg a BNP hozzájáruló nyilatkozatát? A kérdést Varga Ferencnek, a nemzeti park főmérnökének tettük fel. — Újabb büfék, vendéglá­tóhelyek nyitáséhoz csakis szigorú feltételek, előírások mellett járulunk hozzá — hangzott a válasz. — Elő­ször is megvizsgáljuk, hogy valóban ellátatlan területre kérik-e az engedélyt, vágj' működik-e már ott ven­déglátóhely. A Jávorkútra, Szentlélekre, Lillafüredre pá­lyázó kereskedőknek már nem adjuk meg beleegyezésünk két, mert megfelelőnek tart­juk a kínálatot. A szigorú .mérlegélést a környezetvé­delmi szempontok indokol­ják. Az egyik legfontosabb célunk ugyanis, bőgj' ne le­gyen szemetes a nemzeti park területe. A beleegyező nyilatkozatban előírjuk: a büfé, a vendéglátóhely kör­zetében a tulajdonos, vagy a bérlő felel a környezetért. Éppen Bánkút esetében van­nak kellemetlen tapasztala­taink. Az egyik büfé tulaj­donosa úgy két-három éve az erdőben „tüntette el” a papírpoharakat, a használt szalvétát, a papírtálcáit. A tettes ikinj'omozása, majd a szabálysértési eljárás meg­indítása és lefolytatása .egy féléves munkát igényelt. — Az 1991/92-es szezonra kik kaptak kiskereskedői en­gedélyt Bánkúton? — A Bükk legmagasabb pontján a két síklub vállalt írásban felelősséget az ellá­tásért és a környezetért. Számunkra mindenképpen lényeges, hogy biztosítéko­kat, garanciákat kapjunk. Ezzel .igyekszünk elejét ven­ni, hogy szemét csúfítsa el Bánkút csodálatos környe­zetét. — Panaszosunk szerint a két síklub a vendégekért folytatott versenyben szeret­ne megszabadulni a konku­renciától, s ehhez segítséget nyújt nekik a nemzeti park. — 'Erről szó sincs. Ismétlem: a kínálat és a környezetvé­delmi szempontok motivál­nak bennünket a döntéskor. Semmilj'en érdekünk nem fűződik ahhoz, hogy a két klub üzemeltető társaságait (a Justitiáról és a Bánkút! Síklubról vara szó) részesít­sük előnyben. Álláspontunk természetesen nem merev, ha panasz érkezik az ellá­tásra, a kiszolgálásra, felül­vizsgáljuk döntésünket. U. J. Kísérleti rnbbantás? Nyet! Szemipalatyinszk mellett való­színűleg még ez év végéig be­fejezi működését a nukleáris robbantások terepéül szolgált bázis. Mindössze két robbantás lehetséges még. Kazahsztánban ezek lesznek az utolsó kísérletek. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök ezzel a közléssel kimondta az „áment” az 1940-ben létesített telep fel­számolása fölött. A szovjet elnök mellé rendelt védelmi tanács korábban olyan határozatot hozott, hogy a sze- mipalatyinszki kísérleti terep 1993-ban fejezze be működését, egyidejűleg a kazah parlament kimondta, hogy nem vár addig, s döntését a kazah elnök is megerősítette. Minderről újság­íróknak Moszkvában számolt be egy sajtótájékoztatón. A két — még hátralévő — robbantásért anyagi jóvátételt fizetnek Kazahsztánnak. Ez így is „sérti a kazah népet” — mondta Nazarbajev. A poligon 1964 óta 300 föld alatti kísérleti robbantás helye volt, s az azt ^megelőző 15 év során földfelszíni, illetve a lég­térben végrehajtott robbantások területéül szolgált. Orvosi adatok szerint az utób­bi években a leukopéniában (fehérvérsejtszám-csökkenésben) megbetegedettek száma más ve­szélyes megbetegedések adatai­val együtt a kétszeresére nőtt. A bázis közvetlen közelében élő lakosok megkérdezése alap­ján úgy döntöttek, hogy a két robbantást még engedélyezik, de 1992. január 1-től a 18 000 négv- zetkilométeres kísérleti robban­tási terep beszünteti Működését. (AN) Téli reggel a Blikkben Küzdelem a tőkehiánnyal Az előttünk álló év felmé­rése és „betájolása” nem­csak a pillanatnyi piaci al­kalmazkodás szempontjából fontos, de jelentősége van az ágazat hosszú távú koncep­ciója szempontjából is. Eb­ben az időszakban tovább folytatódnak a 'tavalyi év tendenciái, ugyanakkor meg­indulhatnak a következő éve­ket meghatározó folyamatok. Főszerepet kap például a Magyarországon hagyomá­nyokkal rendelkező tejterme­lés, amelyet világbanki hite- lezésű program is segít majd. A következő időszak másik fontos célja desz a mezőgaz­dasági feldolgozás termelés- szerkezetének struktúraváltá­sa. Indokolt továbbá a ga­bonatermesztés struktúrájá­nak módosítása is, a takar­mánytermelő területek csök­kentése, illetve az állatállo­mány igényeihez igazodó változtatása, egyes ipari és fehérjenövények területének és más, piaci igényeknek megfelelő növények vetéste­rületének növelése. Az előrejelzések szerint 1992-ben az ágazat fő fe­szültségforrása lesz, hogy a mezőgazdasági termelők egy­re szorítóbb likviditási gon­dokkal küzdenek. Ennek az az oka, hogy a kereskedelmi, szolgáltató és egyéb szekto­rok hitelhiányukat a terme­lők rovására próbálják meg­oldani, azaz késleltetik kifi­zetéseiket. De hiányoznak egyelőre az állami garanciák — például garantált ár — is, amelyek segítségével a me­zőgazdasági termelők ki­egyensúlyozhatnák a piac­vesztést. (MTI—Press)

Next

/
Oldalképek
Tartalom