Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

1992. január 4., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Száznyolcvannégy iskola bizonyítványa Á gimnázium megmérettetett Egyetlen iskolát sem járt át oly’ mér­tékben az illúzióik viliága, mint ia gimná­ziumot. A se szerii, se száma kísérletek rendszerrel és módszerrel, melyékből a kö­vetkeztetés lootosaJbb volt, minit az ered­mény. Az .illúziók .többnyire sohasem érnek P-aiiltoit. Vagy ha igen, nem azon a tájon, amely távolról oly’ szépnek tűnik. 'Ma miily-an távlatokat kínál a gimnázi­um, amely úgy tűnik, az alkar lenni, ami­nek vallójában mindig is lennie kellett vol­na: műveltséget adó és továbbtanulásra fel­készítő intézmény. Az elvetélt .pedagógiai ,kísérletek elemzői könnyebb helyzetben Vannak, a múlton már ,túlilépébt az :idő. A jelen és még in­kább a jövő, számos gimnazista diák és szüleik előtt most is az illúzióik világába sorolibátó. ,De vajon megítéllhefcő-e a gimná­zium valós súlya, szerepe? Mérhető-e a ha­tásfoka valami módon a iVálós szellemi ér­ték és (az ábránd közelítéséiben ? Egyáltalán, milyen a gimnázium bizonyítványa? Neuwir.th Gábor egyetemi docens, az Or­szágos Felsőóktatási Felvételi Iroda vezető­je évek óta követi-elemzi a továbbtanulás alakulását, az egyes .iskolákra is utaló ada­tokkal. Az il99I-es teljesebb elemzést, vár­hatóan a Köznevelés teszi majd közzé. HOGYAN ALAKULT A RANGSOR — Többféle szempont szerint lehetne összehasonlítani az iskolákat, igazán jó azonban egyik sem lehet, mert a tanári munka összetett feladat. Azt például sem­miféle mutató sem jelzi, hogy erkölcsileg miiképpen nevel valamely testület. Még azt sem lehet .igazán dbjekitív módon megha­tározni, hogy milyen hatásfokkal tanít. Egyetlen tevékenysége méiihető, ám ez na­gyon lényeges, hogy milyen eredménnyel felvételiznek a gyerekek. Erről ugyanis Pontos, számítógépes adataink vannak. Így a rangsor összeállítható. Azonban szeret­ném megjegyezni, hogy az az iskola, amely a lista közepén található, ettől függetlenül kiváló intézmény lehet. Mint ahogy az is tény, hogy az élen lévők között is előfor­dulhat bizonyos szempontból nem jó isko­la. — IDe az is tény, hogy a szülők többnyi­re a továbbtanulás reményében küldik gimnáziumba igyerekeiket.. . — .Igen, a giimmázlilum elsőrendű szerepe a továbbtanulásra valló felkészítés. És ez alkkor is .fontos, ihia tudjuk, hogy a diákja­ik nem .több, miint 60^70 százaléka tanul tovább. És ezek révén méretik meg a gim- náziiiixm. Ez mérhető — még hía szűk szempontból is — de ikii)muit)alt)hiató, hogy hány tanulóját sikerüli bejúbtaltirii a fiétsőolkitaitáslba. — Most csak |a gimnáziumról beszéljünk. Hány iskola adatát, dolgozták fel? — Összesen 194 gümnáizíuimoit vizsgáltunk. De 'ennél1 itübib van. Nem Vettünk azonban figyelembe olyap iskdlákalt, amelyek ese­téiben csalk .1—>2 óv adataival .rendiéikezünk. Egyetlen esztendőiből pedig ikiváilit’képpen nem szabad ,fcöveltikez(teitini. Tehát csak azo­kat a igiminláaiiuimolkjat vettük sorra, me­lyekre vonialtikozóan a tagUtolsó öt eszten­dőből legalább három évre vannak adatok. — A táblázat első tíz és utolsó tíz isko­lája nyilván nem ugyanolyan érzelmi ha­tást vált ki az iérintetteknél. ön is említet­te, hogy egyértelmű mérési szempont nem létezhet. Milyen feldolgozási módszert al­kalmaztak a iviták megelőzéseként? AZ ELSŐ HUSZONÖT ÉS AZ UTOLSÓ NYOLC — Az első 25 gimnáziumot kiemeltük azok kritikája alapján, alkiik azt -tartják, hogy a különböző egyetemekre nem azo­nosaik iá hejiuitásii esélyek. (Például! az orvo­sira nehezebb bejutni, itöibfo pont kell, mint egyes műszáki egyetemi karokra.) Ezt a 25- ös listáit tdhát azokból a gimnáziumokból állítattuk össze, amelyeknek diákjai öt év átlagában legalább 45 százalékban felvet­ték. Néztük azt Its, hagy a vizsgán megje­lentekhez képest hány gyereket vették fel. Tanulságos az Idén először aülkialima-zottt szempont, hagy a továbbtanulásra jelent­kezőik közül iháinynjalk volit nyelvvizsgája. — Mindezek után mi az első következ­tetés? — Az, hagy egy-iegy tényezőt telkmitve az iskolák meglehetősen stalhillak, őírziík a he­lyükét. Ugyaniakkor figyelemmé méllitó, hogy vaunak olyan gilminázliiuimolk, amelyek az 1987—-90-es dbla.glhaz képesít jelenitőisen ja­vultak. Például az egirii Dbbó 93, a nyír­egyházi Vasvári 89, a deraecseri Váry Gimnázium .68 hellyel lépett előbbre 1991- ben. Minit ahogy aiz iis feltűnő, hagy a du- n-alkesz-i R-aidinótli 69, a gyulai -BaUcescu 67, a budapesti Szlovák Giiminázium pedig 60 hellyel' esett vissza. Az átlag mintegy húsz helyezésen belüli ingadozik, és ez 184 isko­la esetében nem niaigy. A sorrendet úgy ke® elképzelnii, hogy 8—110 iskola csupán azérit kulönihaziiik megelőző pozíciójától, mért 1 százalékkal több vagy kevesebb diákjait vették fel. — Értelmezné röviden a 184 gimnázium „toplistáját"? A MEGYEKÖZPONTOK ISKOLÁI VEZETNEK — öt év állaga alapján mindössze egy — a budapesti Fazekas — esetében mutatha­tó :kli, hogy a felvételi arány fölötte van a 70 százaléknak. Három gimnázium — a budapesti Apáczay, a miiisik oldi Földes és a debreceni Kossuth — tailái’JhaitŐ a 60—63 százalékos tartományiban. A következő, az 5—47. — a .győri Révaii, a budapesti Szent István, a szegedi Ságvári, a budapesti Ság- vári, a iszoimbaltibalyli Nagy Lajos, a buda­pesti Piiairiistu, a 'bajai Ilii. Béla, a veszpré­mi Lovassy, a szegedi Radnótii, a szolnoki Varga K., a nyíregyházi Krúdy és a zala­egerszegi Zrínyii — átlaga 50—59 .százalé­kos. EZt kővetően a 18-től a 43. helyig a 40—49 iszázallékois felvételi arányú gimná­ziumok itaillallbaltólk; többek között a jászbe­rényi .Lehel vezér, a nyíregyházi Zrínyi, a debrecenit Tóith Árpád, a kaposvári Tán­csics, a budápesltii Berzsenyi, a szolnoki Verseghy, az enosi Váci Mihály, a -székes- fehérvári Teleki Bionika, a soproni Széche­nyi, a Ikeoslkemiétii Bányai-, a salgótarjáni Bolyai, a budapesti József Attila és a kis­kunfélegyházi Móra Ferenc. A zöme a 20— 29 százalékos kaitégórliába tartozik, ők a 79-itőll a .132, helyen .találhatók. Aztán me- girnlt szűküli a mezőhy, az utolsó 8 iskola a diiáiWjaliniak kevesebb mlim-t 10 százalékát juttatta be az egyetemre az elmúlt öt év átlagában: a budapesti Dózsa, a budapesti Széchenyi, a batotaláránülházi Mező Imre, a budapesti Landler, a péceiíi Ráday, a bu­dapesti Németh László és Zrínyi és a deb­receni Miedigyessy. — ön, ia kérésünkre összevetette a fel­vett és a vizsgán megjelent diákok larányát településtípusok szerint is. Ez a kép mit tükröz? — Ebben az esetben a megyeszékhelyi gimnáziumok vannak jobb pozícióban. De minden tdlepülé&kaítegóriia átlaga jobb a fővárosénál, mint ez az adatokból is kitű­nik. A felvettek-Viizsgázotttak aránya Bu­dapesten 49,2; a megyei rangú városok esetében 60,-8; a megyeszékhelyen 63,9; egyéb város 56,7; községi gimnázium 54,2 százalék. A -látszólagos ellentét a 184-es lista és az iménti adlatók között abból adó­dik, hogy bár a lilslta elején több fővárosi iskola is található, ám a végén ils budapes­ti iskoláik vannak. Az utolsó 8 közül pél­dául 5! — ;Hogyan alakul la kép a nyelvvizsgával rendelkező felvételizők esetében? MIRŐL ÁRULKODIK A NYELV­VIZSGA-STATISZTIKA — Itt azt láthatjiulk, hogy míg Budapes­ten a felvételizőik 52,3 százaléka rendelke­zik középfokú bizonyítvánnyal, az ezt kö­vető .megyei jogú városok esetében 40,3, a megyeszékhely iskoláinak diákjai 35,5, az egyéb városi .gimnáziumokból érkezettel! 24.4 és a községi -gimná-ziiumók diákjainak 17.4 százaléka j-utöhiaitott plusz pontokhoz a felvételi vizsgán. — A főváros kimagasló szerepe mögött valószínű látnunk kell azt is, hogy itt a legjobbak a nyelvoktatás feltételei, a szak­tanároktól kezdve a technikai segédeszkö­zökig. De vajon, nem \rejti-e azt is, hogy számos helyen nem tulajdonítottak jelen­tőséget a dokumentált nyelvtanulásnak? — Ez nem mutetlható ki, de valószínű hozzátartozik -a képhez. Mindenesetre én a jelenségeit feltűnőinek tartom. — ön évek óta foglalkozik a felvételek nagy témájával. Ha úgy tetszik, a szándék és -a valóság az ön .számoszlopaiban szem­besül. Mi változott lés mi tartja magát ko­nokul? — Én egy ok -miatt osiinál-am ezt az elemzést. Azért, hogy a 'köztudatba is be­kerüljön és az iskoláik ellőtt is legyen nyil­vánvaló: nem mindegy, hogy felveszik, vagy nem veszik fel a gyerekeket. Hogy levonhassák a pályára irányításhoz szüksé­ges következtetéseiket. Hogy a magúk esz­közeivel közelítsék -a szülői igényt és a diákclk adottságait a pályaválasztásnál. Ügy vélem, hogy az iskoláknak a sokféle gond- juk-feladBitúl! közepette nlimcs erejük a sa­ját munka részletes összevetésére. Igaz, a tanulmányi versenyek .minősítenek, ám ezOk, mint tudjuk, csak az élmezőnyt ha­sonlítják össze. — A 184-es lista, szerintem, nemcsak a visszamenőleges öt évre, hanem az elkö­vetkező esztendőkre -is tanulságokkal szol­gál. Például azzal, hogy a „stabilitás” — így jelölte a zöm helyzetét — a -mozdulat­lanság béklyója is egyben. Mert az a szülő, akii olyan iskoláiba küUldbeti a gyerekét, ahonnan ,H0 százalékot vesznek fel, már az indulásnál a minimális eséllyel kell hogy számoljon. Miit gondol, ‘milyen irányba tart a gimnázium? — Az ,a.z érzésem, hogy inem a homoge- nizálás, hanem a 'széttartás irányába. Igaz. a legfejlettebb országokban ez sókkal erő­sebb tendencia, miint ,nálunk és a magyar iskolák egyálltbailán nem szélsőségesen hete­rogének. A tendencia azonban nem jó. Hi­szen, ha tudjuk, hogy a -gyerekeik döntő többsége véletlenszerűen -kerüli a középis­kolába (hol -született;, milyen -a családi igény és a háttér) számos esetben asafc az iskolán -múlik, -hogy kiilhozza-e a tehetséget, vagy nem. Kiváló adottságú diákokból le­het, hegy nem lesznek kiváltó szakemberek, míg másutt az úgynevezett jó iskolákban a középszerű -is eljut a csúcsig. És ez a k-ár az ország jövőjét terheli. (MTI-Press) Király Ernő A gimnáziumok sorrendje a felvetlek aránya szerint Gimnázium Helyezési szám 88 89 90 években Gimnázium Város Helyezési jszám 87 88 89 90 91 években 72 I. Fazekas M., Budapest 1 2 1 2 1 2. Apáczay Cs. J., Budapest 8 5 2 4 2 «0—63 3. Földes E., Miskolc 2 8 11 3 4. Kossuth L., Debrecen 6 1 5 7 15 50—59 5. Révai M., Győr 5 3 8 — 14 6. Szent István, -Budapest 7 — 3 5 20 7. Ságvári E., Szeged 9 10 7 12 6 8. Ságvári E., Budapest 10 9 9 10 12 9. Nagy L., Szombathely 13 7 19 8 7 10. Piarista, Budapest 22 6 4 21 3 11. III. Béla, Baja 11 4 17 18 19 12. Lovassy L., Veszprém 25 11 10 11 18 13. Radnóti M., Szeged 15 14 13 14. Radnóti M., Budapest 18 20 21 14 9 15. Varga K., Szolnok 2 26 6 27 22 16. Krúdy Gy., Nyíregyháza 14 — 12 38 4 17. Zrínyi M., Zalaegerszeg 24 25 19 8 40—49 18. Lehel vezér, Jászberény 12 15 14 32 23 19. Zrínyi I., Nyíregyháza 27 13 20 13 24 20. Tóth A., Debrecen 34 24 24 16 16 21. Katona J., Kecskemét 23 12 33 30 17 22. Nagy L., Pécs 46 16 28 9 27 23. Árpád, Budapest 26 38 16 28 28 24. Táncsics M., Kaposvár 31 42 23 15 21 25. Berzsenyi D., Budapest 43 — 47 42 10 26. Verseghy F., Szolnok 56 17 30 17 33 27. Váci M., Encs 37 36 18 25 38 28. Teleki B„ Székesfehérvár 39 29 27 22 48 29. Széchenyi I., Sopron 17 39 35 36 41 30. Bányai Kecskemét 4 31 38 70 30 31. Bolyai J., Salgótarján 20 50 36 59 32 32. József A., Budapest 58 27 29 44 40 33. Móra F., Kiskunfélegyháza 32 59 22 46 42 34. Ságvári E., Kazincbarcika 21 33 49 — 61 35. Toldy F., Budapest 66 22 66 20 31 36. Garay J., Szekszárd 28 56 32 41 53 37. Czuczor G., Győr 70 55 15 33 45 38. Eötvös J., Tata 76 51 41 31 25 39. Herman O., Miskolc 49 18 108 24 29 40. váci M., Tiszavasvári 45 40 68 39 44 41. Szent István, Kalocsa 52 37 34 49 73 12. Bethlen G., Hódmezővásárhely 63 19 58 29 75 43. Arany J., Budapest 54 34 39 75 49 44. József A., Makó 42 32 37 54 88 45. József A., Székesfehérvár 35 35 48 69 67 46. Rózsa F., Békéscsaba 29 60 61 48 57 ■17. Fazekas M., Debrecen 59 48 44 52 54 48. Bencés, Pannonhalma — 74 26 56 52 49. Eötvös J., Budapest 38 46 63 57 58 50. Illyés Gy., Dombóvár 64 45 31 58 78 51. Leövvey K., Pécs 47 49 118 40 26 52. Vörösmarty M., Érd 104 64 42 35 35 53. Széchenyi I., Dunaújváros 40 54 67 43 76 54. Református, Sárospatak 99 69 59 26 55. Felsőbükki N. P., Kapuvar 19 65 106 6 96 56. Berzsenyi D., Ceíldömölk 16 23 100 62 93 57. Bcrze N. J., Gyöngyös 80 70 58. Petőfi S., Bonyhád 57 99 59. Kisfaludy K., Mohács 60. Valda J., Keszthely 61. Hunyadi J., Bácsalmás 62. Ságvári E., Zalaegerszeg 63. Berzsenyi D., Sopron 64. Vak Bottyán, Paks 65. Frankel L., Baja 30—39 66. Piarista, Kecskemét 67. Móricz Zs., Budapest 68. Kazinczy F., Győr 69. Dobó K., Esztergom 70. Balcescu, Gyula 71. Gönczi F., ,Lenti 72. Bocskai I., Hajdúböszörmény 73. Bródy J., Ajka 74. Horváth M., Szentes 75. Szilágyi E., Budapest 76. Kossuth L., Cegléd 77. Kanizsai D., Szombathely 78. Tinódi S., Sárvár 20—29 Jurisics M., Kőszeg patrona Hungáriáé, Budapest Kölcsey F., Körmend Balassi B., Balassagyarmat Hőgyes E., Hajdúszoboszló Dobó I., Eger Petőfi S., Mezőbereny Vörösmarty M., Szentgottliard Nagy L., Komló Perczel M., Siófok Zalka M., Fehérgyarmat 91. III. Béla, Zirc 92. Könyves K., Budapest 20—29 93. Zrínyi I., Miskolc 94. Veres P., Balmazujvaros 95. Szlovák T. Ny., Budapest 96. Ferences, Szentendre 97. Madách I., Budapest 98. Madách I., Vác 99. Petőfi S., Sárbogard 100. Bercsényi M., Torokszentmiklos 101. Magyar L., Dunaföldvar 102. Veres Pálné, Budapest 103. Béri Balogh A., Zalaszcntgrot 104. Lóczy L., Balatonfürcd 105. Svctits Kát., Debrecen 10G. Jókai M., Komárom 107. Körösi Csorna S., Budapest 108. Tolnai L., Gyönk 109. Táncsics M., Siklós 110. Hunyadi, Mezőkovácsháza 111. Martos F., Budapest 112. Badnóti M., Dunakeszi 113. Budai N. A., Budapest 114. Szilágyi E.. Eger 115. Béri Balogh A., Tamási 116. I. László, Budapest 117. Bárdos L., Tatabánya 118. Szlovák Ny., Békéscsaba 67 28 69 87 65 — 44 103 63 47 51 73 46 85 62 30 66 93 78 59 48 61 52 83 86 68 30 113 37 95 86 71 90 55 43 36 52 104 119 36 60 79 62 64 82 41 84 72 — 83 85 98 51 61 66 103 41 50 47 127 55 90 125 53 46 100 68 56 51 94 — 43 60 93 104 62 100 43 108 64 61 63 71 88 101 72 67 107 73 70 — — 79 79 77 33 92 55 134 81 119 81 77 89 34 89 75 54 82 106 50 154 97 60 51 82 80 84 92 80 97 58 73 103 100 102 130 98 95 13 116 87 115 67 56 125 112 40 100 108 53 136 70 66 121 88 118 94 81 69 91 104 82 127 50 105 82 92 98 87 77 53 . 76 141 117 106 93 114 90 74 94 106 64 111 102 71 57 130 125 97 44 91 80 122 144 65 72 136 97 115 79 88 112 131 72 138 83 83 80 103 135 107 53 121 79 101 77 86 120 112 75 102 87 101 143 121 110 121 72 85 112 105 85 104 105 118 99 105 135 55 129 115 91 76 113 133 — 74 115 98 144 47 167 45 130 92 141 65 179 60 74 139 89 118 118 113 85 154 96 91 126 109 109 94 107 83 149 78 71 164 98 97 131 113 109 87 124 129 109 114 111 — 81 99 152 109 89 99 133 128 — — ifin 84 92 137 119 96 50 159 Helyezési szám Gimnázium Város 3 87 88 é v 89 e k b 90 e n 91 119. Szegedi K. I., Békés 95 170 75 102 119 120. Ady E., Ráckeve 78 117 101 112 154 121. Vasvári P., Nyíregyháza 146 — 117 152 39 122. Deák F., Jászárokszállás 69 62 146 162 137 123. Móricz Zs., Tiszakécske 124 78 138 86 149 124. Jedlik A., Budapest 96 101 119 130 134 125. Váry E., Demecser 120 131 151 122 63 126. Szerb-horvát, Budapest 84 125 163 145 71 20—29 127. Bocskai I., Szerencs 150 95 122 106 120 128. Kisfaludy S., Sümeg 122 133 171 77 90 129. II. Rákóczi !F., Vásárosnaménv 131 137 102 91 138 130. Kossuth L., Nyíregyháza 107 108 143 136 111 131. József A., Kunszentmárton 81 132 144 164 84 132. Bessenyei Gy., iKisvárda 127 121 120 107 131 10—19 133. Kaffka M., Budapest 132 120 127 105 126 134. Kilián Gy., Miskolc 114 113 128 114 147 135. Ady E., Debrecen 164 147 88 138 89 136. Széchenyi F., Barcs — — 124 137 116 137. Petőfi S., Budapest 90 114 132 158 141 138. Bocskai I., Biharkeresztes 108 76 153 154 145 139. II. Géza, Bátaszék — 138 116 124 136 140. Korányi F., Nagykállő 115 134 95 132 167 141. Temesvári P., Esztergom 128 111 147 139 125 142. M. Krleza, Pécs 93 86 150 156 172 143. Kossuth L., Budapest 152 123 111 151 135 144. Steinmetz M., Budapest 139 140 138 146 110 145. Vörösmarty M., Budapest 156 94 141 165 122 146. Dózsa Gy., Kiskunmajsa 166 145 145 74 150 147. Táncsics M., Kisbér 160 169 152 65 140 148. Lengyel J., Oroszlány 153 116 134 126 160 149. Táncsics M., Mór 143 103 110 160 182 150. Kölcsey F., Nyíregyháza 130 96 182 142 155 15L Szepsi Cs. M. Szikszó 117 155 126 143 165 152. Teleki B., Tiszalök 162 166 142 116 129 153. Baksay S., Kunszentmiklós 73 122 180 174 168 154. Kelen J., Dorog 142 156 148 150 133 155. Fürst S., Budapest 161 153 135 157 124 156. Nagy s. J„ Budakes7.i 123 142 173 129 166 157. Kölcsey F., Budapest 147 128 174 147 139 158. Református K., Debrecen 134 135 181 140 146 159. Teleki B., Budapest 148 163 137 148 142 10—19 160. Thury G., Várpalota 154 126 133 155 173 161. József A., Polgár 149 127 179 117 180 162. Izsó M„ Edelény 141 146 164 144 158 163. Radnóti M., Jánoshalma 145 162 159 110 178 164. Móricz Zs., Szentendre 140 143 156 166 156 165. Móricz Zs., Ibrány 110 151 161 159 181 166. Kodály Z., Pécs 151 168 149 178 123 167. Leöwey K., Budapest — 158 168 128 162 168. Madách I., Salgótarján — i— 140 175 148 169. Bolyai J., Öcsa 136 161 177 153 153 170. Nagy L., Budapest — — 123 172 176 171. Szinyei M. P., Budapest 157 159 162 176 132 172. Szerb A., Budapest 159 157 169 149 161 173. Csokonai V. M., Debrecen 169 152 155 118 163 174. II. Rákóczi F., Budapest 158 148 158 169 175 175. I. Rákóczi Gy., Derecske 163 129 183 163 170 176. Váci M., Bátonytcrenye — 160 178 151 3—9 177. Dózsa Gy., Budapest 155 144 175 167 174 178. Széchenyi I., Budapest __ 166 170 157 179. Mező I., Baktalórántháza 167 150 171 184 180. Landler J., Budapest 170 165 165 173 169 181. Ráday P., Pécel 165 164 176 177 182. Németh L., Budapest 168 167 172 177 171 183. Zrínyi M., Budapest — 170 161 183 184. Mcdgyessy F., Debrecen — — 157 180 179

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom