Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-04 / 3. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1992. január 4., szombat Teljesülhet-e egy kislány álma? A december ünnep a középiskolákban. Nemcsak a közelgő téli szünet miatt, hanem mert ilyenkor tartják a szalagavatókat is. A Gábor Áron Műszaki Középiskola ünnepén az érdekes és színvonalas műsor alapgondolata a felnőtté válás éveit ilusztrálta, gyerekektől szokatlanul jó előadásban. Gratulálunk Kis Arpádné tanárnőnek és a szereplőknek! A szalagavató napja azonban igazi felfedezéssel is szolgált. A műsor fináléja a Padlás című musical egy részlete volt, amelyet egy negyedikes kislány énekelt. Az előadást vastapssal jutalmazták a felnőttek és a diákok egyaránt. Az énekes hangjának szépsége, tisztasága, jó szöveg- mondása, előadásának természetessége mindenkit meglepett. Akkor még nem ismertem a kis ..művésznőt”. Kecskeméti Edinát, de úgy éreztem, érdemes megkeresni, elbeszélgetni vele legalább egy óraközi szünetben. Az iskolában egy szőke, kék szemű, bájos kislányt találtam, aki fiatalsága ellenére úgy válaszolt kérdéseimre. mint egy gyakorlott interjúalany. — Edina, nagy sikered volt a szalagavatón. Foglalkozol külön is az énekléssel? — Negyedik éve tanulok énekelni az Erkel Ferenc Zeneiskolában, dr. Üveges Istvánná a tanárnőm. — Melyik zenei műfajt szereted legjobban? — Szívesen hallgatom a popzenét is, de az operett, és a musicalzenét tanulom, azzal szeretnék foglalkozni. — Hol szeretnél továbbtanulni? — A Színművészeti Főiskola ének tanszakán próbálok szerencsét a tavasszal. — Oda nagyon nehéz bejutni. Van valami összeköttetésed? —< Ügy tűnik, ez nem volt jó kérdés. Egy pillanatra elbizonytalanodott, mintha azt mondaná, miért kellene nekem külső segítség? — Nincs összeköttetésem, de remélem, nem is lesz rá szükségem. Sokat fogok tanulni, más pályát nem tudok elképzelni magamnak. Beszélgetésünknek a csengő hamar véget vetett. Még megkérdeztem dr. Üveges istvánnét. Edina tanárnőjét, mi a véleménye: Vajon csak a laikusok szerint ennyire tehetséges ez a fiatal lány? „Edina hangja a musical-operett műfajnak felel meg — mondta. .— Hozzánk járt zenei általános iskolába és hat évig tanult hegedülni, majd az énektanulásra tért át. Én tehetségesnek tartom és tőlem telhetőén minden segítséget megadok. Határozott, kitartó, egyszóval. valódi egyéniség. Én bízom benne.” Reméljük hát velük együtt, hogy ma már a tehetség is elég a továbbtanuláshoz, az álmok és vágyak valóra váltásához! Lehet, hogy egy valóban tehetséges kislányt, egy születő csillagot ismerhettünk meg? Völgyesi Béla Tusnády László A mesemondó Az égbe nyúló havasok közt, csörgő hegyi patak partján volt egy kis falu, a hegy csúcsáról nézve akkora, mint a tenyerem, vagy mint egy madárfészek. Élt ebben a faluban egy ember, kit a környéken is sokan ismertek, pedig azok, akik errefelé laktak, nem szívesen mozdultak ki otthonukból. Dologgal telt az év, mindig korán megjött a hó, és nyaktörővé váltak sokfelé az utak. A lányok és legények jártak a fonóba, majd megszerették egymást, ahogy az az élet rendje. Küss János is ott volt mindig a fonóban. Alig volt hatéves, amikor az öreg Gazdi Péterrel, a falu híres mesemondójával összeszólalkozott. — Már neki ne mondjon olyant, Péter bátya, hogy a tündéreken fehér menyegzői ruha volt; olyat minden fehérnép szerezhet magának, de ő olyan tündéreket látott, akiken aranyos, ezüstös ruhák voltak, s mellettük a napfény csak gyenge lámpásnak látszott. — Hol láttad, te fiú? — szólt közbe Magos Gergő, aki faluszerte megfájdította a lányok szívét, és mikor ezt elérte, a harmadik faluból hozott feleséget.- Láttam én bizony, ha mondom, hogyne láttam volna! Még a nyáron jöttek le a szivárvány ívén, majd visszasétáltak, engem is hívtak, menjek velük.- Miért nem mentél?- El is mentem volna, de a Riska tehénre kellett vigyázni. Mi lett volna szegény jószággal nélkülem? — Jó gyerek vagy, de hagyjuk Gazdi uramat mesélni, te olyat nem tudsz. — Már hogyne tudnék? — s elkezdte a szebbnél szebb történeteket. így nőtt naggyá János, de komolyan senki se vette. A mesélő gyerek volt akkor is, mikor már deresedni kezdtek a fürtjei. Legénykorában egyet-kettőt táncoltak vele a lányok. Megríkatta őket a szép, bánatos dalaival, de a végén mégis a leghangosabb legénynél kötöttek ki. Bizony eljárt az idő. A mesemondó királyokat, birodalmakat talál ki; büntet, jutalmaz, de az idő rá is rátipor. Valamit várt. Valami olyat, mint amilyen a mesében volt, de mindent kibeszélt. Álmait eladta az emberek mosolyáért, s könnyeiért. A szavait azok továbbadták, de őt elfelejtették. A nagy szikla tövében roskadozom áll a háza. Néha gyerekek még meglátogatják, bár a felnőttek azt mondják, hogy kifogyott már a meséből. Pedig ez nem igaz. Abból ő nem tud kifogyni; érti a patak nyelvét, a madarak énekét, de lelkét is megmutatta, s nem vette észre, hogy ez a lélek társak nélkül egyre üresebb lett. A csodaváró titka sem az övé, azt is kibeszélte. így számára semmi sem maradt, de a téli zúgó szélben álmait szövi, s a recsegő gerendák óriásnyelven válaszolnak. A szegény legény szerencséje Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy szegény legény. Se apja, se anyja nem volt. Így gondolt egyet, hogy ő bizony elmegy országot, világot látni. El is indult. Ment, mendegélt, míg egyszer egy százéves emberrel találkozott. Mondja az öregember : — Jaj, fiam, adj egy falat kenyeret, s jótett helyébe jót várj! Ad is a legény jó szívvel. Erre az öreg elkezdi mesélni: — A kincses erdő szélén van egy vár. Abban a várban van egy nagy torony. A torony hetvenhete- dik szobájában raboskodik egy világszép királylány. Ha valaki kiszabadítja és feleségül veszi, ő lesz az ország királya. Mikor ezt elmondta, egyszeriben eltűnt. A legény azt gondolta, hogy megpróbálja, mert mit veszíthet ő ezen a világon. Azzal ment tovább, míg el nem ért a kincses erdőbe. Ott látja a palotát, és ennek közepén a tornyot. Bemegy a palotába, felmegy a torony hetvenhe- tedik szobájába. Ott meglátja a világ legszebb, de ugyanakkor legszomorúbb királylányát. Mikor a lány meglátta, nagyon megrémült és rögtön azt kérdezte: — Mit akarsz te itt? A legény azt feleli: — Téged jöttem megszabadítani, szép királylány. Bármilyen veszélyt kiállók érted! Erre a lány azt mondá: — Ó, szegény legény, inkább ne próbálkozz; kilencvenkilencen vesztették eddig fejüket, egynek sem sikerült. Te még fiatal vagy, bizonyára okos és ügyes, inkább tégy le szándékodról és máshol keresd a boldogságod. A legény már elhatározta magát és nem tágított terve mellől. Azt kérdezi: — Hogyan szabadíthatnálak ki? Mondd el és holnap már szabad leszel. A királylány mesélni kezdi : — Az én uram a hétfejű sárkány. Neki kell az erdei tisztáson levágnod a fejét és a hetedik fejéből kivenni egy gyűrűt. Ha ez megvan, húzd a gyűrűt a bal kezed kisujjára és megtörik az átok. De inkább ne tedd, mert reménytelen engem megszabadítani! — Ugyan, már holnap szabad vagy. Ezzel véget vetettek a csevegésnek. A fiú ment az erdei tisztásra. A királylány pedig izgult, hogy sikerül-e a szegény legénynek, vagy ő is fejét veszti. Eközben a legény már mindenre elszánva készült a harcra. Jött is a sárkány nemsokára. Mikor látta a legény, hogy már közeledik, gyorsan elbújt egy vastag fa mögé. Egy alkalmas pillanatban, amikor a sárkány a fiút keresve, háttal állt a fának, levágta mind a hét fejét. A hetedik fejéből kivette a véres gyűrűt és saját kisujjára húzta. Abban a percben ott termett a királylány. Rögtön egymás nyakába borultak. Hazamentek a királylány országába. Ott a szegény legényt megkoronázták, király lett belőle. Azonnal összeházasodtak. Még máig is élnek, ha meg nem haltak. Sztankovics Ágnes 5. oszt. tan. Miskolc Ke resztre j t vé n y Előző rejtvényünk helyes megfejtése: „Pillézik a porka hó, csönd országban csönd a szó.” Szerkesztőségünk ajándékát, a 100 forintos könyvutalványt Lipcsei Ferenc miskolci, Csák Györgyi szikszói és Jónyer Ágnes ongai olvasónk .kapja. Nyereményüket postán küldjük el. E heti rejtvényünk fő soraiban szilveszteri ételek neveit rejtettük el. Megfejtésként a vízszintes 20., 41. és a függőleges 8. sorokat kell beküldeni 199,2. január 14-ig. Címünk : Észak-Magyarország Szerkesztősége, Miskolc, pf.: 351. A levelezőlapra vagy borítékra ragasszátok rá a Zsibongó fejlécében lévő rajzot. A helyes megfejtést beküldők között három, egyenként 100 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. Május 24-én ünnepli névnapját. 6. Mesebeli mackó. 11. Olasz filmrendező (Dino). 12. Azonos magánhangzóik. 14. Riad. 15. Ilona egyik becézé- se. 17. Ugar közepe! 19. Eleven. 20. Beküldendő sor. 24. Színész ('Flórián). 25. Éppenhogy. 26. Hevesi község. 27. Dobogós sportolók kapják. 29. A Föld második legmélyebb tava. 32. Ily módon. 33. Nagy olasz folyó. 34. Talál. 35. -Megfelelő mennyiségű. 37. Vasi község. 39. A múlt század egyik legnagyobb táj.képfes- tője (László). 40. Becézett Dorottya. 41. Beküldendő sor. FÜGGŐLEGES: 1. Ö augusztus 3'1-én ünnepli névnapját. 2. Takarmánytároló verem. 3. Szendvicsek készítésére használják. 4. Magatok. 5. A tetejére. 7. Sír. 8. Beküldendő sor. 9. Magas hőmérsékletű. 10. öreg. 13. Fekhely. 16. Hirtelen magasba emel, 18. 4110-ben kirabolta ,Rómát. 21. Füllel érzékeljük. 22. Háziállat. 23. .Benedek . . . (meseíró). 26. Nagy hentes- bárd. 27. Fény páros betűi. 28. . . . anyó; „hószóró” mesealak. :29. 'Enyém, ..., övé. ('Jókai regény). 30. Választ sürgető szó. 31. Csésze jelzője lehet. 36. Gépkocsi rövidítve. 38. Létezik. 39. A foszfor és a nitrogén vegy- jele. Barna Viktor A repülés története IV. A magyar repülés hőskora Blériot budapesti látogatása nagy lökést adott a magyar repülőéletnek. 1909-ben Rákos mezején felépültek azok a fabódék, amelyekben megindult az első „repülő gépek” építése. A technológia a lehetőségekhez igazodott: ingvásznat, zongorahúrokat, elhasznált motorokat szereltek össze akkor, mikor nyugaton már gazdag, elegáns pilóták repültek kitűnő motorral felszerelt gépekkel. Bánki Donát egyetemi tanár már 1910-ben felhívta a kormány figyelmét: „ha már elkéstünk az automobil ipar megteremtésével, nem szabad elkésnünk az aero- plan gyártással...” Pedig már elkéstünk. Állami támogatás nélkül építette gépeit a repülés megszállotainak kicsiny, de lelkes csapata. Egyetlen segítség, amit kaptak, hogy a parancsnokság kirendelt egy csoport katonát, akik a kifutópálya egy részét elegyengették. 1910 júniusában nemzetközi repülőtalálkozót tartottak Rákosmezőn. Zsélyi Aladár kiváló pilóta, aki saját gépével indult, azt mondta: ez a verseny még túl korai a magyaroknak. Sajnos, igaza lett. Paulhon francia repülő 1060 m magasra emelkedett, a magyar gépek mindössze 10—20 m-t tudtak. A balszerencse is üldözte a magyarokat. Lezuhant Zsélyi Aladár, pár nap múlva Adorján János, októberben Horváth Ernő. Bár mind a hárman életben maradtak, többé nem ültek gépre. Ez nagy vesztesége volt a magyar aviatikának. A többi pilóta kénytelen volt vásári komédiát csinálni a repülésből. Vidéki városokba jártak bemutatókat tartani. Az így megszerzett pénzből építették a további gépeket. A balszerencse azonban tovább üldözte őket. 1910 szeptemberében lezuhant Takács Sándor. Ö volt a magyar repülés első hősi halottja. Jellemző az is, ahogy a magyar pilóták befejezték pályafutásukat. Kutassy kistisztviselő lett, Adorján János visszatért az autós szakmába, Székely Mihály műszaki fordítóként dolgozott, Kvasz András MÁV-al- tisztként fejezi be az életét. Sajnos, sokan voltak a magyar repülés szegény legényei. Pingvin Déli sarkon áll, mindig frakkban jár, korcsolyázik díszesen havas-jeges tengeren. Halat eszik éhesen, és verekszik mérgesen, s hogyha győz a Kaffogó lába nyomán száll a hó. Jakab Zsuzsa (Halmaj) A „Könyvespolc ajánlata A technika krónikája (Officina Nova, 2500 Ft); A könyv az őskortól napjainkig követi a technika fejlődését megszámlálhatatlan sok fényképpel, ábrával illusztrálva. Ingrid Selberg: A mélység 'titkai (Gulliver, 500 Ft). Ilyen könyv még nem volt! A vízzel telt kis akváriumokban a tengerek különböző régióit benépesítő élőlények úszkálnak saját környezetük színes háttere előtt. A könyvet rázogatni kell és így a kis figurák mozogni kezdenek. Repülés. (Helikon—Minerva, 349 Ft). Az ember ősi vágya a repülés. A szemléletes rajzokkal illusztrált könyv végigkíséri az első próbálkozásoktól a legmodernebb űrhajóig a repülés történetét. Szemadám György: Apokrif állattan (Móra, 280 Ft). A könyv olyan állatokról szól, amelyek létezését a tudomány nem tekinti hitelesnek. A titokzatos csoda birodalmában járunk és közben egyre inkább biztosabbá válik, hogy még nem fedeztük fel teljesen a világot. A könyvet három kiváló képzőművész: Melocco Miklós, Orosz István és Somogyi Győző illusztrálta. Mítoszok és legendák — sorozat (Gulliver, 268 Ft/db). Egyiptom: Ismert és kevésbé ismert istenek elevenednek meg a történetekben. Ök Ismertetik meg a fiatal olvasókat Egyiptom történetével az ókori élettel, vallással, múmiákkal, a hatalmas piramisok titkaival. — Farkasok: Apollón isten farkassá változva legyőzi az oroszlánt: a nőstényfarkas dajkálta Romolusz és Ré- musz megalapítja Rómát — és még számtalan mítosz keveredik a valósággal, bemutatva a hol kegyetlen ragadozóként, hol legendás hősként szereplő farkast.
