Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-27 / 22. szám
1992. január 27., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Például Balassagyarmat Az utóbbi hetekben többször hallatott magáról a palócváros. önkormányzata két kezdeményezésével országos érdeklődést, nem kevésbé közmegbecsülést váltott ki. Nógrád történelmi megye- székhelye a '40-es évek végén elvesztette régi státusát. A gazdaságilag akkoriban kétségtelen gyorsabb fejlődésnek indult bányászkohász város, Salgótarján vette át közigazgatási szerepkörét is. Móra, egyrészt a városok, falvak önállóságának növekedése, másrészt a vonzásközpontok gazdasági, kereskedelmi és kulturális kisugárzásának erősödése folytán, no meg a politikai túlcentralizáltság csökkenésével halványult a megyeszékhelyek jelentősége. Egy idő múltán talán a regionális központoknak lesz majd nagyobb hatásuk az adott területen élő lakosság életére. Mindemellett a székhely városok ma is szellemi, gazdasági, kereskedelmi központjai a megyéknek. Rangja egyenes arányban van a mindennapi életünkre gyakorolt hatásával, szellemiségével. Mindezekre is figyelemmel Balassagyarmat „harcot" indított a korábbi történelmi örökségért, önkormányzata kérést fogalmazott az illetékes országos szervnek: a város helyeztessék vissza régi jogaiba, legyen ismét Nógrád székhelye. Úgy hírlik, a gyarmatiak nem szűkítik akciójukat, csupán amolyan jogi procedúrára, rehabilitációra, szélesebb skálán indult a nemes versengés a jelenleg nyeregben lévő rivális Tarjánnal. A palócváros tehát nemcsak történelmének (történelméből) kíván élni. Ezt, egy jóllehet nem világraszóló, de honi viszonylatban nagyon is példaértékű újabb kezdeményezés bizonyítja. Megreformálták, ésszerűsítették a városban a távhőszolgáltatást. Ez önmagában még nem szenzáció — bár az önkormányzat vezetői szerint nem volt könnyű elérni —, hogy a helyi szolgáltatást kikanyarí- tották a megyei vállalatból, a szervezeti önállósodást követően pedig további ésszerű lépéseket tettek. Például az olajról áttértek a gázzal való fűtésre. A rezsi, vala-, mint az üzemanyag-költségek csökkentésével elérték — és ez már szenzáció ebben az ár- és szolgáltatásidíjcsökkenésre kiéhezett világunkban —, hogy 30 száza., lékkai leszállítsák a hőszolgáltatás díját! Ennek az egyharmada csupán annak a következménye, hogy a nagy szervezet helyett egy kicsit hoztak létre, munkaerőt, miegymást takarítottak meg. Igaz, ez az intézkedés csak ezer lakást, tehát ezer családot érint. Ez mintegy ötödé Balassagyarmat lakosságának, de a lépés így is példaértékű. Jól tudjuk, másutt is vannak hasonló elképzelések és kezdeményezések. No nemcsak a távhőszolgáltatás tekintetében, hanem egyáltalán az adókivetésnél és másnál is figyelembe veszik a lakosság megcsappant teherbíró-képességét. Szabadpiac ide, vagy oda, bizony csak jó lenne, ha ezt a csökkent teherbíró-képességet, a vastagabbként is vékony pénztárcát jobban figyelembe venné sok árat emelő cég. Mert a piac felvevőké^; pessége is hozzátartozik az üzlethez. Nagy Zoltán Felvidékiek! A Rákóczi Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete felhívja azon felvidékieket, akiket a II. világháborús eseményekkel összefüggésben a Felvidékről kitelepítettek, onnan áttelepültek, vagy elmenekültek, valamint mindazokat, akik magyarságuk miatt bárminő jogsérelmet szenvedtek el, hogy a szövetség alapszabályának 2. rész, 3. pontjában meghatározott érdekvédelem és jogi tanácsadás szükségessége esetén jelentkezzenek: Miskolc, Tudomány és Technika Háza, minden páros hét psütörtöki napján, 15-17 óra közötti időben. Igény esetén — a jelentkezőkből — megszervezzük a szövetségen belül működő felvidéki kitelepített, áttelepült és menekült magyarok megyei csoportját. A Rákóczi Szövetség B.-A.-Z. Megyei Szervezetének ügyintéző bizottsága Mecénásként viselkedett a város .Múlt év szeptemberi közgyűlésén Miskolc város önkormányzta bizonyos pénzösszeget hagyott jóvá, hogy azon a városin lakó képzőművészek alkotásaiból vásároljanak. Az akcióban a Képzőművész Szövetség, illetve a Képzőművészeti Alap tagjai vehettek részt. Egy-egy Képzőművész 3—3 alkotást nyújthatott be, amelyből a zsűri döntése alapján vásároltak. A rendelkezésre álló összegből 14 művésztől, összesen ID ^unkát vettek meg. Névsor szelént: Bozsik Istvántól grafikát, feledy Gyula alkotását. Jószai ^solt szobrát. Kunt Ernő és Mager Agnes festményét, Merényi Valéria grafikáját, Papp Lászlótól, Pataki Jánostól és Seres Jánostól festményt vásároltak. Szabó János és Szalai Lajos grafikákkal szerepelt a vásárláson. Szanyi Péter és Varga Éva szobrokkal, Tóth Imre festménnyel vesz részt a megvásárolt művekből a Miskolci Galériában hétfőn, január 27-én megnyíló bemutatón. Az egy hétig nyitva tartó tárlatot, amely egyben a galéria ,,évadnyitó kiállítása” is, dr. Szádeczky Zoltán. Miskolc megyei jogú város jegyzője nyitja meg. A város által megszavazott összegből vásárolt képzőművészeti alkotások képezik az alapját annak a létrehozandó Miskolci Képtárnak, amely a városban élő és alkotó képzőművészek munkáit gyűjti össze és mutatja majd be. A kárpótlás két újabb változata Nem ismétlődik meg a parlamenti vihar Budapest (ISB) Folytatódik a „kommün” idején hátrányt szenvedett magánszemélyeknek állami jóvátételt biztosító törvények alkotása. A következő héten kezdődő parlamenti vita előjelei azt mutatják, hogy elmarad az első kárpótlási vitát kísérő heves politikai csatározás. Ismeretes, hogy a már végrehajtási szakaszban levő kárpótlási törvény elmúlt évi megalkotása idején az Alkotmányibíróság állást foglalt a kárpótlás általános, s az első törvény konkrét problémáiról. Az akkori döntés egyik eleme volt, hogy ha mér bevezetik a részleges kárpótlást, akkor az megillet minden, a korábbi történelmi időszakban személyes szabadságában, .illetve vagyonában az állam által jogellenesen megkárosított állampolgárt. A kor- •mány e kötelezettség alapján állította össze, s terjesztette a parlament elé a két újabb javaslatot: az állam által az álllampoilgárok tulajdonában az 1939. május 1-től 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott szabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról, illetve az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról. A vagyoni kárpótlásról szóló javaslat az első törvény szabályai alapján rendelkezik az újabb időhatárok között. (Emlékeztetőül: föld vagy más ingatlantulajdon elvesztése esetén a postahivatalokban beszerezhető nyomtatványokon igényt kell benyújtani a Kárpótlási Hivatalihoz, mely az igény jogossága esetén, a vagyontárgy értékéhez képest törvényben meghatározott kulcs alapján csökkentett értékű kárpótlási jegyet ad ki.) A kárpótlás újabb üteméből kizárják azokat, akiket háborús, vagy népellenes bűn- cselekmény elkövetése miatt a bíróság elítélt, s a tulajdonát ebben az eljárásban vesztette el. A föld-, illetve ingatlantulajdonban szenvedett kár mellett belép még egy kategória: a faji törvényék és rendeleték. Egyes államosító jogszabályok kötelező letétibe helyezést írtak elő nemesfémekre, ékszerekre, drágakövékre. A dokumentummal! igazolható lététek esetében kárpótlás jár majd az ilyen ingóság után is. A politikai nézeteikért, vallási, faji hovatartozásuk miatt az elmúlt érákban sérelmet szen vedettek rég várták azt a kárpótlási javas- lato'-, amelyet a kormány végül! is az elmúlt év végére készített el. A hamarosan hatályossá válható törvény kárpótlást nyújt mindazon személyeknek, illetőleg hozzátartozóiknak, akiket 1939. március 11. és 1989. október 23. között politikai okok miatt megfosztottak életüktől és személyi szabadságuktól. • A dátumok magyarázata: 53 évvél ezelőtt e napon lépett hatályba az első olyan jogszabály, amely hivatkozási alapot teremtett a személyes szabadság korlátozására akár politikai okból is, míg két és fél éve hirdették ki Magyarország új államformáját, ekkor nyílott teljes lehetőség a jogállamiság megteremtésére. Egy összegben 1 millió forint kárpótlást kap a kivégzett, vagy eljárás, börtön idején elhunyt politikai üldözött özvegye, annak hiányában gyermeke, ezek hiányában a még esetleg élő szülő. A szabadság korlátozásának számít, kárpótlásra ad alapot a 30 napot meghaladó szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás, a kényszergyógykezelés, az internálás, a kitelepítés, a kényszermunka, a harcoló alakulatnál töltött munkaszolgálat, a „malenkij robot”, a deportálás, valamint az 1946. április 1. utáni, szovjetunióban hadifogság. (A politikai motiváció megállapítására a javaslat felsorolja azokat a régebbi jogszabályokat, amelyek alkalmazásával a magyar állam valamely hatósága az előbbi sérelmeket okozta.) A kárpótlás életjáradék formájában történik majd, melynek mértekéről későbbi írásunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. A kárpótlást kizáró oknak számít, ha valaki megsértette a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában rögzített alapjogokat, kivéve, ha bizonyítható, hogy a későbbiek során a demokrácia érdekében kifejtett tevékenysége miatt súlyos hátrányt szenvedett. E körbe tipikusan azok a kommunista meggyőződésű személyek tartozhatnak, akik tagjai voltak a sztálini államgépezetnek, de felvilágosodásuk után szembe helyezkedtek azzal. Némi kétségre ad okot, hogy — mint minden más kárpótlási témában — első fokon a Kárpótlási Hivatal dönt az ilyen ügyekben. Azt kimondani, hogy valaki megsértette a nemzetközi jogban rögzített emberi alapjogokat, szinte egyenértékű a bűnösség deklarálásával. K. T. A megyék programcsomagokkal pályáznak USA-receptre Energiamegtakaritás Budapest (ISB) — A foglalkoztatási alap központi részéből 2,9 milliard forintot fordítanak a megyei foglalkoztatási programok támogatására — így döntött nemrégiben az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága. Az elmúlt héten arról is határoztak, milyen feltételek mellett juthatnak hozzá a megyék a központi támogatások összegéhez. Wagner Józsefet, a bizottság titkárát erről kérdeztük: Lényeges — tartalmi kérdéseiket is alapvetően érintő — változás történt az elosztás technikájában — tájékoztatott. Míg tavaly közvetlenül a bizottság bírálta el a beérkező pályázatokat, és döntött a támogatási ösz- szegekről, addig idén a megyei munkaügyi szervezeteknek kell összegyűjteniük az igényeket, s összesítve eljuttatni azokat a munkaerőpiaci bizottsághoz. Így lényegében a megyei szervezőtek pályáznak, az általuk összeállított program- csomag támogatásáról dönt a bizottság. A központi támogatás összege a programok megvalósításához szükséges pénzösszeg ötven százalékáig terjedhet, s csak arra használható fél, amire a bizottság jóváhagyja. A munkaerőpiaci bizottság döntése állapján a következő szempontok érvényesülnek döntően a megyék által összeállított programcsomagok elbírálásakor: mennyiben célozzák közhasznú — szociális, egészségügyi, környezetvédelmi, településfejlesztési — munkalehetőségek, munkahelyek teremtését, hogyan segítik a pályakezdő fiatalok képzését, elhelyezkedését, milyen figyelmét fordítanak a tartósan munka nélkül levők és a megváltozott munkaképességűek elhelyezésére, átképzésére. Az újfajta elosztási rendszertől azt várják a szakemberek, hogy a támogatások céTzottabbá válnak, és hatásosabb segítséget nyújtanak az egyes régiókban. Megnő a megyei munkaerő- piaci szervezetek felelőssége, egyben a mozgásterük határai is kitolódnak. Első lépcsőben március 31-ig, a második fordulóban június 30-ig nyújthatják be a helyben meghirdetett pályázati anyagokat összesítő programcsomagjukat a munkaerőpiaci bizottsághoz, amely egy hónapon belül dönt a támogatásokról. A részletes feltételekről a napokban tájékoztatják a megyei munkaügyi központok vezetőit. Nyolc jelentős energiafelhasználású iparvállalatnál sikerült tényleges energiamegtakarítást elérni az Amerikai Kormány Fejlesztési Ügynöksége, az USAID ipari energiahatékonysági program alapján. A program értékeléséről kétnapos szemináriumot és bemutatót tartanak az érintett vállalatok, illetve szakemberek január 23-án és 24-én — tájékoztatták a sajtó képviselőit csütörtökön az Ipari és Kereskedelmi Minisztéruim- ban. Az energetikai segélyprogramot az amerikai kormány a kuvaiti háború kitörése után indította azzal a céllal, hogy segítse az energiaforrásokban szegény kelet-európai országokat a megdrágult olaj beszerzésében, illetve hatékony felhasználásában. Az összesen 1,075 millió dollárt igénylő program fő kérdésként kezeli az energiahatékonyság javítását az iparban, emellett kitér az olajfinomítással és -beszerzéssel kapcsolatos lehetőségekre, valamint az energetikai árképzésre. Az ipari energiahatékonysági program kidolgozásával a washingtoni H'agler, Bail- ly, Inc. tanácsadó céget bízták meg, amely együttműködve az Energaigazdálkodási Intézettel, nyolc kiválasztott vállalatnál kísérleti programot végzett el. Az elsődleges célkitűzés az volt, hogy feltárják a költség- mentes, illetve rövid távon megtérülő energiatakarékossági lehetőségeket, olyanokat, amelyék hamar megjelennek az energiaszámlákban is. A rövid távú tervek megvalósításához az USAID üzemenként 10—40 ezer dollár értékben, összesen 300 ezer dollárért hatékonyságjavító műszereket, berendezéseket, számítógépeket ajándékozott a vállalatoknak. A program első évi tapasztalatai szerint a kiválasztottak — a Budapesti Szeszipari Vállalat, a Budafoki Papírgyár, a Fővárosi Távfűtő Művek, a Mosonmagyaróvári Timföldgyár, a Fővárosi Sütőipari Vállalat, az Orosházi Üveggyár, a Csepeli Fémmű, valamint a Budapesti Fémművek — együttesen 3,5 millió dollár, mintegy 12 százalékos megtakarítást értek el ez idő alatt. A rövid távon eredményt hozó javaslatokat várhatóan még az idei év első felében valamennyi üzemben megvalósítják, a hosszú távú, illetve nagyobb beruházást igénylő programok kidolgozása folytatódik. (MTI) Kelnek a pisztrángivadékok Máskor sem, de most aztán igazán nincs ideje unatkozni Hoiitsy Györgynek, a garadnai tógazdaság bérlőjének. Törni kell az ivadék- nevelő tavaikon a jeget, etetni kéül! a halállományt, gondozni az ikrákat, s nem utolsósorban végezni a mesterséges megtermékenyítést. Mint megtudtuk tőle, napok ó'a mínusz 10—13 fokos a hőmérséklet a Garad- na völgyében, a pisztrán- gostelepen. Ezzel szemben a keliteitőházban a víz hőmérséklete, amelyben az ivadékok kelnek, 7—9 fokos. Ez a hőmérséktetkülönbség különböző „bánásmódot” tesz szükségessé. A Garadna-pa- tak áltál táplált öt ivadék- nevelő tavon, melyekben az egynyaras ivadékok telelnek, rendszeresen törni kell az 5—10 centiméteresre vastagodó jeget, hogy a halak oxigénhez jussanak. A többi tó, amelyeket a Margit- forrás vize táplál, nem fagy be. Ezekben az anyahal'akat, valamint az eladásra szánt pisztrángokat tartják és etetik. A keketőházban a mintegy 100 ezer sebes, és a 180 ezer kolompos ivadék „növekedik”. Ebből az utóbbi, elsősorban bányatavakban eredményesen telepíthető fajtából még mintegy 50 ezer ikrát termékenyítenek meg. Megkezdődött a szivárvá- nyos pisztrángok fejese és termékenyítése is. Ezekből mintegy 50 ezer ikra került már a keltetőedényekbe, s további 70—80 ezret keltetnek még. Így aztán nem kell félni a telepítőknek, hogy kishalak, zsenge ivadékok hiányában nem tudják benépesíteni megyénk sebessodrású, kristálytiszta vizű hegyi patakjait. Lesz alapanyag bőségesen, s remélhetőleg a horgászegyesületek élnek is a telepítés lehetőségével.
