Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

1992. január 27., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Például Balassagyarmat Az utóbbi hetekben több­ször hallatott magáról a pa­lócváros. önkormányzata két kezdeményezésével országos érdeklődést, nem kevésbé közmegbecsülést váltott ki. Nógrád történelmi megye- székhelye a '40-es évek vé­gén elvesztette régi státu­sát. A gazdaságilag akko­riban kétségtelen gyorsabb fejlődésnek indult bányász­kohász város, Salgótarján vette át közigazgatási sze­repkörét is. Móra, egyrészt a városok, falvak önállósá­gának növekedése, másrészt a vonzásközpontok gazda­sági, kereskedelmi és kultu­rális kisugárzásának erősö­dése folytán, no meg a po­litikai túlcentralizáltság csök­kenésével halványult a me­gyeszékhelyek jelentősége. Egy idő múltán talán a re­gionális központoknak lesz majd nagyobb hatásuk az adott területen élő lakosság életére. Mindemellett a szék­hely városok ma is szellemi, gazdasági, kereskedelmi központjai a megyéknek. Rangja egyenes arányban van a mindennapi életünk­re gyakorolt hatásával, szel­lemiségével. Mindezekre is figyelemmel Balassagyarmat „harcot" in­dított a korábbi történelmi örökségért, önkormányzata kérést fogalmazott az illeté­kes országos szervnek: a vá­ros helyeztessék vissza régi jogaiba, legyen ismét Nóg­rád székhelye. Úgy hírlik, a gyarmatiak nem szűkítik ak­ciójukat, csupán amolyan jo­gi procedúrára, rehabilitáci­óra, szélesebb skálán indult a nemes versengés a jelen­leg nyeregben lévő rivális Tarjánnal. A palócváros tehát nem­csak történelmének (történel­méből) kíván élni. Ezt, egy jóllehet nem világraszóló, de honi viszonylatban nagyon is példaértékű újabb kezdemé­nyezés bizonyítja. Megrefor­málták, ésszerűsítették a vá­rosban a távhőszolgáltatást. Ez önmagában még nem szenzáció — bár az önkor­mányzat vezetői szerint nem volt könnyű elérni —, hogy a helyi szolgáltatást kikanyarí- tották a megyei vállalatból, a szervezeti önállósodást kö­vetően pedig további éssze­rű lépéseket tettek. Például az olajról áttértek a gázzal való fűtésre. A rezsi, vala-, mint az üzemanyag-költségek csökkentésével elérték — és ez már szenzáció ebben az ár- és szolgáltatásidíj­csökkenésre kiéhezett vilá­gunkban —, hogy 30 száza., lékkai leszállítsák a hőszol­gáltatás díját! Ennek az egyharmada csupán annak a következménye, hogy a nagy szervezet helyett egy kicsit hoztak létre, munkaerőt, mi­egymást takarítottak meg. Igaz, ez az intézkedés csak ezer lakást, tehát ezer csa­ládot érint. Ez mintegy ötö­dé Balassagyarmat lakossá­gának, de a lépés így is példaértékű. Jól tudjuk, másutt is van­nak hasonló elképzelések és kezdeményezések. No nem­csak a távhőszolgáltatás te­kintetében, hanem egyálta­lán az adókivetésnél és másnál is figyelembe veszik a lakosság megcsappant te­herbíró-képességét. Szabad­piac ide, vagy oda, bizony csak jó lenne, ha ezt a csökkent teherbíró-képességet, a vastagabbként is vékony pénztárcát jobban figyelem­be venné sok árat emelő cég. Mert a piac felvevőké^; pessége is hozzátartozik az üzlethez. Nagy Zoltán Felvidékiek! A Rákóczi Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szerve­zete felhívja azon felvidékieket, akiket a II. világháborús esemé­nyekkel összefüggésben a Felvidékről kitelepítettek, onnan átte­lepültek, vagy elmenekültek, valamint mindazokat, akik magyar­ságuk miatt bárminő jogsérelmet szenvedtek el, hogy a szövet­ség alapszabályának 2. rész, 3. pontjában meghatározott érdek­védelem és jogi tanácsadás szükségessége esetén jelentkezze­nek: Miskolc, Tudomány és Technika Háza, minden páros hét psütörtöki napján, 15-17 óra közötti időben. Igény esetén — a jelentkezőkből — megszervezzük a szövetségen belül működő felvidéki kitelepített, áttelepült és menekült magyarok megyei csoportját. A Rákóczi Szövetség B.-A.-Z. Megyei Szervezetének ügyintéző bizottsága Mecénásként viselkedett a város .Múlt év szeptemberi közgyű­lésén Miskolc város önkormány­zta bizonyos pénzösszeget ha­gyott jóvá, hogy azon a város­in lakó képzőművészek alko­tásaiból vásároljanak. Az akció­ban a Képzőművész Szövetség, illetve a Képzőművészeti Alap tagjai vehettek részt. Egy-egy Képzőművész 3—3 alkotást nyújt­hatott be, amelyből a zsűri dön­tése alapján vásároltak. A rendelkezésre álló összeg­ből 14 művésztől, összesen ID ^unkát vettek meg. Névsor sze­lént: Bozsik Istvántól grafikát, feledy Gyula alkotását. Jószai ^solt szobrát. Kunt Ernő és Mager Agnes festményét, Meré­nyi Valéria grafikáját, Papp Lászlótól, Pataki Jánostól és Seres Jánostól festményt vásá­roltak. Szabó János és Szalai Lajos grafikákkal szerepelt a vásárláson. Szanyi Péter és Var­ga Éva szobrokkal, Tóth Imre festménnyel vesz részt a meg­vásárolt művekből a Miskolci Galériában hétfőn, január 27-én megnyíló bemutatón. Az egy hétig nyitva tartó tár­latot, amely egyben a galéria ,,évadnyitó kiállítása” is, dr. Szádeczky Zoltán. Miskolc me­gyei jogú város jegyzője nyitja meg. A város által megszavazott összegből vásárolt képzőművé­szeti alkotások képezik az alap­ját annak a létrehozandó Mis­kolci Képtárnak, amely a vá­rosban élő és alkotó képzőmű­vészek munkáit gyűjti össze és mutatja majd be. A kárpótlás két újabb változata Nem ismétlődik meg a parlamenti vihar Budapest (ISB) Folytató­dik a „kommün” idején hát­rányt szenvedett magánsze­mélyeknek állami jóvátételt biztosító törvények alkotása. A következő héten kezdődő parlamenti vita előjelei azt mutatják, hogy elmarad az első kárpótlási vitát kísérő heves politikai csatározás. Ismeretes, hogy a már végrehajtási szakaszban le­vő kárpótlási törvény el­múlt évi megalkotása ide­jén az Alkotmányibíróság állást foglalt a kárpótlás ál­talános, s az első törvény konkrét problémáiról. Az ak­kori döntés egyik eleme volt, hogy ha mér bevezetik a részleges kárpótlást, ak­kor az megillet minden, a korábbi történelmi időszak­ban személyes szabadságá­ban, .illetve vagyonában az ál­lam által jogellenesen megká­rosított állampolgárt. A kor- •mány e kötelezettség alap­ján állította össze, s terjesz­tette a parlament elé a két újabb javaslatot: az állam által az álllampoilgárok tu­lajdonában az 1939. május 1-től 1949. június 8-ig ter­jedő időben alkotott szabá­lyok alkalmazásával igaz­ságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról, il­letve az életüktől és szabad­ságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról. A vagyoni kárpótlásról szóló javaslat az első tör­vény szabályai alapján ren­delkezik az újabb időhatá­rok között. (Emlékeztetőül: föld vagy más ingatlantu­lajdon elvesztése esetén a postahivatalokban beszerez­hető nyomtatványokon igényt kell benyújtani a Kárpótlá­si Hivatalihoz, mely az igény jogossága esetén, a vagyon­tárgy értékéhez képest tör­vényben meghatározott kulcs alapján csökkentett értékű kárpótlási jegyet ad ki.) A kárpótlás újabb üteméből kizárják azokat, akiket há­borús, vagy népellenes bűn- cselekmény elkövetése miatt a bíróság elítélt, s a tulaj­donát ebben az eljárásban vesztette el. A föld-, illet­ve ingatlantulajdonban szen­vedett kár mellett belép még egy kategória: a faji törvé­nyék és rendeleték. Egyes államosító jogszabályok kö­telező letétibe helyezést ír­tak elő nemesfémekre, ék­szerekre, drágakövékre. A dokumentummal! igazolható lététek esetében kárpótlás jár majd az ilyen ingóság után is. A politikai nézeteikért, vallási, faji hovatartozásuk miatt az elmúlt érákban sé­relmet szen vedettek rég vár­ták azt a kárpótlási javas- lato'-, amelyet a kormány végül! is az elmúlt év végé­re készített el. A hamaro­san hatályossá válható tör­vény kárpótlást nyújt mind­azon személyeknek, illetőleg hozzátartozóiknak, akiket 1939. március 11. és 1989. október 23. között politikai okok miatt megfosztottak életüktől és személyi sza­badságuktól. • A dátumok magyarázata: 53 évvél ez­előtt e napon lépett hatály­ba az első olyan jogszabály, amely hivatkozási alapot te­remtett a személyes szabad­ság korlátozására akár po­litikai okból is, míg két és fél éve hirdették ki Ma­gyarország új államformá­ját, ekkor nyílott teljes le­hetőség a jogállamiság meg­teremtésére. Egy összegben 1 millió fo­rint kárpótlást kap a ki­végzett, vagy eljárás, bör­tön idején elhunyt politikai üldözött özvegye, annak hiá­nyában gyermeke, ezek hiá­nyában a még esetleg élő szülő. A szabadság korlátozásá­nak számít, kárpótlásra ad alapot a 30 napot meghala­dó szabadságvesztés, az elő­zetes letartóztatás, a kény­szergyógykezelés, az inter­nálás, a kitelepítés, a kény­szermunka, a harcoló ala­kulatnál töltött munkaszol­gálat, a „malenkij robot”, a deportálás, valamint az 1946. április 1. utáni, szov­jetunióban hadifogság. (A politikai motiváció megálla­pítására a javaslat felso­rolja azokat a régebbi jog­szabályokat, amelyek alkal­mazásával a magyar állam valamely hatósága az előb­bi sérelmeket okozta.) A kár­pótlás életjáradék formájá­ban történik majd, melynek mértekéről későbbi írásunk­ban tájékoztatjuk olvasóin­kat. A kárpótlást kizáró oknak számít, ha valaki megsér­tette a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyez­ségokmányában rögzített alapjogokat, kivéve, ha bi­zonyítható, hogy a későbbi­ek során a demokrácia ér­dekében kifejtett tevékeny­sége miatt súlyos hátrányt szenvedett. E körbe tipiku­san azok a kommunista meggyőződésű személyek tartozhatnak, akik tagjai voltak a sztálini államgépe­zetnek, de felvilágosodásuk után szembe helyezkedtek azzal. Némi kétségre ad okot, hogy — mint minden más kárpótlási témában — első fokon a Kárpótlási Hivatal dönt az ilyen ügyekben. Azt kimondani, hogy valaki meg­sértette a nemzetközi jog­ban rögzített emberi alap­jogokat, szinte egyenértékű a bűnösség deklarálásával. K. T. A megyék programcsomagokkal pályáznak USA-receptre Energiamegtakaritás Budapest (ISB) — A fog­lalkoztatási alap központi részéből 2,9 milliard forin­tot fordítanak a megyei fog­lalkoztatási programok tá­mogatására — így döntött nemrégiben az Érdekegyez­tető Tanács munkaerőpiaci bizottsága. Az elmúlt héten arról is határoztak, milyen feltételek mellett juthatnak hozzá a megyék a központi támogatások összegéhez. Wagner Józsefet, a bizottság titkárát erről kérdeztük: Lényeges — tartalmi kér­déseiket is alapvetően érin­tő — változás történt az el­osztás technikájában — tá­jékoztatott. Míg tavaly köz­vetlenül a bizottság bírálta el a beérkező pályázatokat, és döntött a támogatási ösz- szegekről, addig idén a me­gyei munkaügyi szervezetek­nek kell összegyűjteniük az igényeket, s összesítve el­juttatni azokat a munka­erőpiaci bizottsághoz. Így lényegében a megyei szer­vezőtek pályáznak, az álta­luk összeállított program- csomag támogatásáról dönt a bizottság. A központi tá­mogatás összege a progra­mok megvalósításához szük­séges pénzösszeg ötven szá­zalékáig terjedhet, s csak arra használható fél, amire a bizottság jóváhagyja. A munkaerőpiaci bizottság döntése állapján a követke­ző szempontok érvényesül­nek döntően a megyék által összeállított programcsoma­gok elbírálásakor: mennyi­ben célozzák közhasznú — szociális, egészségügyi, kör­nyezetvédelmi, településfej­lesztési — munkalehetősé­gek, munkahelyek teremté­sét, hogyan segítik a pálya­kezdő fiatalok képzését, el­helyezkedését, milyen figyel­mét fordítanak a tartósan munka nélkül levők és a megváltozott munkaképessé­gűek elhelyezésére, átképzé­sére. Az újfajta elosztási rend­szertől azt várják a szak­emberek, hogy a támogatá­sok céTzottabbá válnak, és hatásosabb segítséget nyúj­tanak az egyes régiókban. Megnő a megyei munkaerő- piaci szervezetek felelőssé­ge, egyben a mozgásterük határai is kitolódnak. Első lépcsőben március 31-ig, a második fordulóban június 30-ig nyújthatják be a hely­ben meghirdetett pályázati anyagokat összesítő prog­ramcsomagjukat a munka­erőpiaci bizottsághoz, amely egy hónapon belül dönt a támogatásokról. A részletes feltételekről a napokban tá­jékoztatják a megyei mun­kaügyi központok vezetőit. Nyolc jelentős energiafel­használású iparvállalatnál sikerült tényleges energia­megtakarítást elérni az Amerikai Kormány Fejlesz­tési Ügynöksége, az USAID ipari energiahatékonysági program alapján. A prog­ram értékeléséről kétnapos szemináriumot és bemutatót tartanak az érintett vállala­tok, illetve szakemberek ja­nuár 23-án és 24-én — tá­jékoztatták a sajtó képvise­lőit csütörtökön az Ipari és Kereskedelmi Minisztéruim- ban. Az energetikai segélyprog­ramot az amerikai kormány a kuvaiti háború kitörése után indította azzal a céllal, hogy segítse az energiafor­rásokban szegény kelet-euró­pai országokat a megdrá­gult olaj beszerzésében, il­letve hatékony felhasználá­sában. Az összesen 1,075 millió dollárt igénylő prog­ram fő kérdésként kezeli az energiahatékonyság javítását az iparban, emellett kitér az olajfinomítással és -be­szerzéssel kapcsolatos lehe­tőségekre, valamint az ener­getikai árképzésre. Az ipari energiahatékony­sági program kidolgozásával a washingtoni H'agler, Bail- ly, Inc. tanácsadó céget bízták meg, amely együtt­működve az Energaigazdál­kodási Intézettel, nyolc ki­választott vállalatnál kísér­leti programot végzett el. Az elsődleges célkitűzés az volt, hogy feltárják a költség- mentes, illetve rövid távon megtérülő energiatakarékos­sági lehetőségeket, olyano­kat, amelyék hamar megje­lennek az energiaszámlák­ban is. A rövid távú ter­vek megvalósításához az USAID üzemenként 10—40 ezer dollár értékben, össze­sen 300 ezer dollárért haté­konyságjavító műszereket, berendezéseket, számítógépe­ket ajándékozott a vállala­toknak. A program első évi tapasztalatai szerint a kivá­lasztottak — a Budapesti Szeszipari Vállalat, a Buda­foki Papírgyár, a Fővárosi Távfűtő Művek, a Moson­magyaróvári Timföldgyár, a Fővárosi Sütőipari Vállalat, az Orosházi Üveggyár, a Csepeli Fémmű, valamint a Budapesti Fémművek — együttesen 3,5 millió dollár, mintegy 12 százalékos meg­takarítást értek el ez idő alatt. A rövid távon eredményt hozó javaslatokat várhatóan még az idei év első felében valamennyi üzemben meg­valósítják, a hosszú távú, illetve nagyobb beruházást igénylő programok kidolgo­zása folytatódik. (MTI) Kelnek a pisztrángivadékok Máskor sem, de most az­tán igazán nincs ideje unat­kozni Hoiitsy Györgynek, a garadnai tógazdaság bérlő­jének. Törni kell az ivadék- nevelő tavaikon a jeget, etet­ni kéül! a halállományt, gon­dozni az ikrákat, s nem utolsósorban végezni a mes­terséges megtermékenyítést. Mint megtudtuk tőle, na­pok ó'a mínusz 10—13 fo­kos a hőmérséklet a Garad- na völgyében, a pisztrán- gostelepen. Ezzel szemben a keliteitőházban a víz hőmér­séklete, amelyben az iva­dékok kelnek, 7—9 fokos. Ez a hőmérséktetkülönbség különböző „bánásmódot” tesz szükségessé. A Garadna-pa- tak áltál táplált öt ivadék- nevelő tavon, melyekben az egynyaras ivadékok telelnek, rendszeresen törni kell az 5—10 centiméteresre vasta­godó jeget, hogy a halak oxigénhez jussanak. A töb­bi tó, amelyeket a Margit- forrás vize táplál, nem fagy be. Ezekben az anyahal'a­kat, valamint az eladásra szánt pisztrángokat tartják és etetik. A keketőházban a mint­egy 100 ezer sebes, és a 180 ezer kolompos ivadék „nö­vekedik”. Ebből az utóbbi, elsősorban bányatavakban eredményesen telepíthető fajtából még mintegy 50 ezer ikrát termékenyítenek meg. Megkezdődött a szivárvá- nyos pisztrángok fejese és termékenyítése is. Ezekből mintegy 50 ezer ikra került már a keltetőedényekbe, s további 70—80 ezret keltet­nek még. Így aztán nem kell félni a telepítőknek, hogy kishalak, zsenge iva­dékok hiányában nem tud­ják benépesíteni megyénk sebessodrású, kristálytiszta vizű hegyi patakjait. Lesz alapanyag bőségesen, s re­mélhetőleg a horgászegye­sületek élnek is a telepítés lehetőségével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom