Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

1992. január 18., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 ÚJ MINIATŰR ELEKTROMOS MOTOR JAPÁN: A Toshiba Corp. japán vállalat 1991. november 5-én mutatta be újonnan ki­fejlesztett miniatürizált elektromos motorját, amelynek átmérője 3 milliméter, beleértve a csapágyakat is. Az új elektromágneses mo­tor elindíthatja egy új motor-generáció kifej­lesztését, ami lehetővé teszi azok alkal­mazását az emberi testben is. TELEFOTÓ - MTI KÜLFÖLDIKÉPSZERKESZTÖSÉG Magyar Űrkutatási Iroda alakul Űrkutatási Irodát hoz létre a kormány. A Ma­gyar Közlöny január 6-i számában közzétett ren­delet szerint az iroda felügyeletét Pungor Ernő tárca nélküli miniszter látja el. Költségvetését a Miniszterelnöki Hivatal fejezetén belül, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság elkülönítetten kezeli. Az MTI értesülése szerint idén az iroda 60 millió forinttal gazdálkodik, működését január vé­gén kezdi meg. Az irodát az űrkutatás terén folytatott hazai te- vékenység cs nemzetközi együttműködés feltéte­leinek megváltozása, illetve e tevékenység új alapokra helyezése miatt hozta létre a kormány. Feladata az űrtevékenység terén: a felmerülő kor­mányzati feladatok teljesítése, a hazai kutatás-fej­lesztési munkák és az ezekből létrejövő eredmények hasznosításának, valamint a hazai és a nemzetközi együttműködés koordinálása. A kormányzati felügyeletet ellátó miniszter munkáját Űrkutatási Tanács segíti, az iroda élén Pedig ügyvezető igazgató áll majd. A tanács elnö­két és az ügyvezető igazgatót a felügyeletet ellátó miniszter nevezi ki és menti fel. Az iroda ügyvezető igazgatója a szakma elis­mert képviselőiből 7-l l tagú Tudományos Taná­csot hoz létre, amely javaslatot tesz az iroda szakmai feladataira, véleményt nyilvánít és dönté­seket készít elő. (MTI) Kié a nyert autó egyötöde? Az elmúlt év végén elfogadták az új sze­mélyi jövedelemadó-törvényt a honatyák. A törvény értelmében a szerencsejátékok minden fajtájára érvényes, hogy a nyere­ményt 20 százalék forrásadó is terheli. Le­hetséges, hogy ezentúl például egy kétmilliót érő gépkocsi nyertesének köny- nyen megkeseredhet a szájíze, mert csak úgy lehet övé a meseautó, ha átvétele után 400 ezer forintot befizet az államkasszá­ba? Szerencsére erről, és ehhez hasonló „kedvelvevő" plusz-kötelezettségekről nincs szó. A Szerencsejáték Felügyeletnél érdeklődve az alábbi választ kaptuk:- Az tény, hogy az elfogadott új személyi jövedelemadó-törvény értelmében a nye­remények kifizetése 20 százalékos forrás­adó alá esik, ám ezt az adót néma játékos, illetve fogadó, hanem maga a szerencsejá­ték szervezője köteles levonni. Méghozzá akár tárgy-, akár pénznyereményről van szó, s egy összegben.- Ez tehát gyakorlatilag nem érinti a játé­kokban, fogadásokban résztvevőket?- Legfeljebb annyiban, hogy - mivel a dí­jakra költhető összegből a szervezőknek 20 százalék befizetésével is számolniuk kell - a díjak mennyisége csökkenhet.- Tárgynyeremény esetében minek az alapján számítják az adóköteles összeget?- A nyeremény fogyasztói áron számított értéke szerint.- A gyakorlatban a játékok, sorsolások szervezői hogyan teljesíthetik kötelezett­ségeiket?- A Szerencsejáték Felügyelethez az en­gedélykérelemmel együtt költségvetést is be kell nyújtaniuk, s ebben az adózott nye­reményösszeget is fel kell tüntetni. A tavaly október óta érvényes - 25/1991. (X. 16.) PM. sz. rendelet egyébként azt is kötelező­en írja elő a szervező számára, hogy a sorsjegyen utalnia kell arra: a nyere­mények a személyi jövedelemadóval csök­kentett értéken kerülnek a nyertesekhez. Ez persze csak azokra a nyereményekre értendő, amelyek pénzben kerülnek kifize­tésre. (MTI-Press) S.J. Lehet, hogy csak a következő választásokra valósul meg igazán Nemzetiségiek parlamenti képviselete Budapest (ISB). Idén tavasz- szal talán végre tényleg az or- szággyűlés elé kerülhet a régóta egyeztetés alatt álló kisebbségi törvény. Ennek egyik sokáig vi­tatott pontja a kisebbségek parla­menti képviselete. Vajon milyen megoldási lehetőségek képzel­hetők el? Erre voltunk kíváncsi­ak, amikor a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban érdeklőd­tünk. Beszélgető partnerünk Vá- radi Vilmos, a hivatal jogi szakértője volt.- A határon túli nutj’yarsáj’jo­gai érdekében való ma gyár fel lé­pések alkalmával „válaszként" sorozatosan megfogalmazódik: milyen jogok illetik a Magyaror­szágon élő nemzetiségieket. Va­jon miért nem megoldott például c,z őparlamenti képviseletük?- Alkotmányunk kimondja, hogy a nemzeti és etnikai kisebb­ségeink képviseletéi biztosítani kell. Ennek nincs is semmilyen jogi akadálya. A problémát leg- teljebb az jelenti, hogy a ma­gyarországi kisebbségek kép­viselői jórészt a Hazafias Válasz­tási Koalíció színeiben indultak az 1990-es országgyűlési válasz­tásokon. Márpedig a Hazafias Népfront ezen utódszervezete mindenütt elenyészően csekély voksol kapott. Ezt követően nél­külük alakult ki egy nagyon ko­moly politikai egyeztetések alapján létrejött parlamenti felál­lás. Nehéz feladat azt mondani, hogy a szabad választás révén létrejött egységet egyik napról a másikra fel kellene bontani.- Talán azért, mert a nemzeti­ségi képviselők megjelenésével a nem kormánykoalícióhoz tartozó honatyák száma növekedne? S ez megzavarná a parlamenti ará­nyokat? Vagy épp a kisgazdák körüli zavarokat fejelné meg egy ilyen módosulás?- Szó nincs ezekről! Egysze­rűen technikai kérdés az egész. Nem könnyű módszert találni ar­ra, hogy a változás megfelel jen a hatályos választójogi jogszabá­lyoknak is, ugyanakkor a nemze­tiségek képviselete valóban demokratikus választások útján történjen. Egy kétharmados tör­vény módosításáról van szó, ami nem mehet egyik napról a másikra.- A nemzetiségek parlamenti képviseletét az új választójogi törvény legkésőbb az / 994-es vá­lasztások előtt nyilván meg fogja oldani. Nem lenne lehetőség ar­ra, hogy a jelenlegi helyzeten már hamarabb is változtassunk?- Elsősorban az SZDSZ révén ma is ülnek a nemzetiségek érde­keit képviselő honatyák a parla­mentben. Például a cigányság, a németség, a zsidóság, a szlovák­ság. a borválság nincs képviselő nélkül. A kisebbségi kerék­asztallal közösen készített tör­vénytervezet IX. fejezetében pedig szó van arról, hogy a nem­zeti és etnikai kisebbségek parla­menti képviseletének végleges megoldásáig országgyűlési kép­viseletüket az országos önkor­mányzattal rendelkező kisebb­ségek egy-egy választott képvi­selője látja el. E személyek Ki­sebbségi Kollégiumot alkot­nának. amely az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Val­lásügyi Bizottsága mellett mű­ködne. Ennek az ideiglenes megoldásnak véleményem sze­rint az az egyetlen problémája, hogy technikailag nagyon lassan bonyolítható le. Még az is lehet, hogy csak valamikor 1994-re...- Ön szerint tehát a közeljövő­ben nincs remény a változta­tásra.- Teljesen egyértelmű, hogy előbb vagy utóbb intézményesen meg kell oldani a kisebbségek parlamenti képviseletét. 15-20 évig erre még csak külön beavat­kozással kerülhet sor. A demok­rácia fejlődésével c kérdésnek azonban a parlamenti demokrá­cián belül magától meg kell ol­dódnia. Nem könnyű dolog ez. hiszen egyfajta diszkrimináció­ról van szó. s ez akkor is veszé­lyeket hordoz, ha pozitív diszkriminációról van szó. Hi­szen könnyen „kivívhatja” a nem kedvezményezettek ellen­érzését. Dombrovszky Ádám Az olvasó írja A kiskukta lisztje Tisztelt Szerkesztőség! Régóta foglalkoztat egy-két kérdés, és cn naiv azt hittem, hogy parlamenti képviselőinket is. Tévedtem! Tévedtem, méghozzá nagyot. Első kér­désem a kárpótlással kapcsolatban van. Az egyének kárpótlása már megkezdődött, de mikor kezdik meg a falvak, városok, községek kárpótlását? Mikor fognak végre az elvtársinak a potyán megvett lakásokkal, in­gatlanokkal elszámolni? Persze, ezek a vásárlások nem ütköztek jogszabályba. Ok űzettek. Keservesen kinyögték a 20 000 forintos fizetésükből a kétszo­bás komfortos lakásért a 90 000 forintot. Igen. a 90- 100 000 forint egy komfortos lakásért, akkor, amikor más földi halandó telekért többet fizetett. Föl voltak azok az ingatlanok értékelve tisztességesen, hivatalo­san. de érdemeikre való elismerésként elengedték a többi részét a vételárnak. Érdemük volt, hogy tönkre­tették az országot. Hallom, amint azt mondják egye­sek: ugyan, ez csak minimális összeg. Lehet, de nekem a következő mese jut eszembe: a király hívatja a kamarást, pénz kellene a kincstárból. Sajnos az üres. Deltát a nép adózik, hogy lehetséges ez? Nem tud rá válaszolni senki. A kiskukta jelentkezik. Sorba állítja az udvari méltóságokat, a sor elejére ő áll. a végére a király. Egy marék lisztet adnak egymás kezébe, mire a királyhoz ért, már nem maradt semmi, csak a pórja. Nohát így voltunk, vagyunk mi az állami bevéte­lekkel. Én nem kérem '■enkinek a fejvételét. De ha egy boltos hiányt csinál, annak fizetnie kell. Ezeknek az „elvtársaknak” mikor kell megfizetni a hiányt? Sze­mély szerint nem okoztak ők senkinek kán. csak azoknak a településeknek, ahol éltek, élnek. Kiváncsi lennék, hány szolgálati lakást minősítettek át tanácsi lakássá, hogy megvehessek? Nekem van elképzelésem erről a kárpótlásról. A következő: Értékeljék fel az ingatlanokat a jelenlegi árfolyamnak megfelelően. Vonják ki az összegből az akkor befizetett árat cs a különbözeiét fizessék be a helyi önkormányzatoknak. Lehet részletre is, persze a napi kamatnak megfelelő összeggel kipótolva. Mivel a mai nupig’is, a volt elvtársak nem a létminimumon élnek, nem fog nekik a fizetés gondot okozni. Mivel az önkormányzati képviselőket mindenhol a nép vá­lasztotta és ők a települések érdekeit tartják szem előtt, biztos vagyok benne, hogy támogatják elképze­lésemet. Tudják micsoda összegekhez jutnának ezál­tal az önkormányzatok? Nem kellene a kormánynak újabb adókon tömi a fejet. Ez a kárpótlás is szabályos lenne, ez sem ütközne jogszabályba. Nem azokat a volt elvtársakat akarom bántani, akik tényleg hittek az. eszmékben és ezért voltak MSZMP- tagok, hanem azokat, illetve azoktól kérem számon a múltat, akik nem az eszmékben, hanem az előbbre ju­tásban. a pártállam nyújtotta előnyök kihasználása miatt lettek MSZMP-tagok, párttitkárok. Akik most bőszen hirdetik, hogy nekik muszáj volt párttagnak lenni, mert csak így tudtak érvényesülni, így tudtak kibontakozni. Soroljak példákat arra, hogy az igazán értékes, tehetséges embereknek erre nem volt szüksé­ge? Ezek a kaméleonok most ott ülnek a templomok el­sősoraiban. Vigyázat Hölgyeim, Uraim! Onnan anya­gi haszon nem számlázhat, csak lelki! De: Önöknek van lelkűk? A másik dolog, amiért tollat fogtam: A Mezőcsát nevű városi havi lap 1991. júniusi számában Bállá Pé­ter SZDSZ-cs írt egy cikket „Dilemmáim az igazság- érzetről” címmel. Az egész cikkel egyetértek, de a következő bekezdéssel különösen. „A pozíciójukban meghagyott pártállami káderek elszemtelenedtek. Amióta biztonságban érzik magu­kat, agresszíven lépnek fel azok ellen, akik múltjukat firtatják. A kritikus, vagy akárcsak az öntudatos ma­gatartást hatalmi eszközökkel törik le.” Igaz. Ha kell, ha érdekük úgy kívánja, helyi tör­vényeket is gyártanak. Sőt, ha kell, azt naponta vál­toztatják. Az önkormányzatok pénzét újból, a régi rendszernek illetve a régi rendszerben jól bevált szo­kásnak megfelelően saját céljaikra használják. Dehát lehetik, a nép őket választotta meg!? Köszönöm, hogy észrevételeimnek helyt adnak. Kíváncsian várom, hogy melyik párt. vagy képviselő méltatja válaszra soraimat. Tisztelettel: Maradó Rezsőnc Budapest (ISB) - Az elképzelé­sek szerint a közeljövőben ketté­válik az állami vagyon ke­zelésének, illetve privatizálásának az intézményrendszere. A tartós állami tulajdon kezelésére létrejön az Állami Tulajdonosi Intézet (ÁTI), vagy Részvénytársaság (egyelőre még megoszlanak a vé­lemények, hogy intézeti, vagy tár­sasági tonnát válasszanak-e a vagyonkezelő szervezet megalakí­tásakor). Az Állami Vagyonügy­nökséghez (ÁVÜ) az új intézményrendszer keretei között azok a vállalatok tartoznak majd, amelyek tulajdonjogát az állam nem kívánja megtartani, azaz pri­vatizálhatok. Csépi Lajost, az ÁVÜ ügyveze­tő igazgatóját arról kérdeztük, ho­gyan oszlanak meg majd a fel­adatok a két intézmény között, s mennyiben változik a vagyonügy­nökségszerepe az új felállásban.- Abban a körben adódik majd igazán új helyzet, amelyhez a va­gyonügynökség eddig sem akart hozzányúlni. Az alapvető lakossá­gi infrastrukturális szolgáltatókat ugyanis a jellegükből adódóan, de a profitabilitásukat tekintve sem kívánatos privatizálni.- Ezek tartoznak majd a va­gyonkezelő szervezethez?- A mai elképzelések szerint minden olyan vállalat, amelyben valamekkora állami tulajdonrész tartósnak minősül, az ÁTl-hoz, vagy a tulajdonosi részénytársa- sághoz tartozik majd.- Tehát ezeknél a cégeknél, ahol szükség lesz rá. a privatizáció is az állami tulajdonosi szervezet fel­adata lesz?- A jelenlegi tervek szerint igen. Ezzel kapcsolatban nekünk az a véleményünk, hogy fölösleges párhuzamos kapacitást teremteni, vagyis célszerű lenne, ha a privati­zációt teljes egészében az ÁVÜ-re bíznák, s csak azok a vállalatok maradnának a tulajdonosi szerve­zet kezében, amelyekhez valódi nemzetgazdasági stratégiai érde­kei fűződnek az államnak.- Az önök elképzelései szerint melyik ez a vállalati kör?- A tömegközlekedés, a vízszol­gáltatás biztonságának a fenntartá­sa nem valósítható meg szigorúan üzleti alapon. Az ebbe a körbe tar­tozó cégek tehát mindenképpen szóba kerülnek. Ide tartoznak, töb­bek között, a paksi atomerőmű, a fegyvergyártás és -kereskedelem, a minőségellenőrzés, a magyar ki­állítások megszervezése, a gén­bankok és még sorolhatnám. Erről a körről azonban még nincs dön­tés, ez a kormány feladata lesz, mi­után meghallgatta az egyes tárcák szakértőinek a véleményét.- Az ön szavaiból az tűnik ki, hogy nincs egyetértés a vállalati kör meghatározását illetően. Jól látom?- Valóban, a szakértőink egy ré­sze aggódik amiatt, hogy a minisz­tériumoknak érdekükben áll a tulajdonosi szervezet kezelésébe tartozó vállalati kör túlzott kiszéle­sítése. Ez azért lehetséges, mert egyes államigazgatásban dolgozó szakértők számára az intézmény fontosságát az adja meg, hogy mekkora terület tartozik a befolyá­sa alá. A komtány nak tehát nagyon alaposan kell mérlegelnie a külön­böző indokokat, s csak azután dönteni.- Az ÁVÜ tevékenységét mennyiben könnyíti meg, hogy a jövőben csak privatizációval kell foglalkoznia? Előfordulhat-e, hogy felgyorsul a privatizációs fo­lyamat, rövidülnek az ügyintézési idők. s az eljárások egyszerűsöd­nek?- A koncepció szerint a mintegy 2200 állami vállalatból közel két­száz kerülhet a tartós állami va­gyon körébe, de hangsúlyozom, erről még nem született döntés. Ez azt is jelenti, hogy a 2200 helyett 2000 vállalatunk lesz, ezért nem hiszem, hogy lényegi változás áll­na be a jelenlegi helyzetünkben. Nem fogja érdemben befolyásolni az ügyintézés folyamatait, mecha­nizmusát. mert ahhoz elsősorban számottevő létszámbővítésre len­ne szükség.- Ez kívánalom, vagy reális le­hetőség?- Tavaly február óta, amikor el­kezdődött a kormány tulajdonosi és privatizációs stratégiájának az előkészítése, igazából soha nem volt időszerű az apparátus bővíté­se. Amíg a stratégia készült, azért, mert még nincsen kész. Amikorra elkészült és a tulajdonosi intézet, illetve részvénytársaság szervezé­se felvetődött, azért nem, mert a kormány úgy döntött, hogy előbb ennek a „szeletnek" kell kidolgoz­ni a részleteit. Remélem, hogy a kormány rövid idő alatt áttekinti a helyzetet és megadja azokat az eszközöket, amelyek a jobb minő­ségű munka végzéséhez szüksége­sek.- Korábban többször is azt nyi­latkozta, hogy idén kevesebb be­vételre számít. Miért?- Azért várunk kevesebb bevé­telt idén, mert egyrészt óvatosab­bak lettünk, másrészt pedig látnunk kell, hogy a magyar válla­latok többsége nincs igazán kívá­natos pozícióban. Tavaly lényegében a „legjavát" privati­záltuk, a legjobb vállalatokat. A megmaradt rész komoly technikai, pénzügyi, piaci problémákkal küszködik, jóval nagyobb költség­gel. esetleg átalakítással lehet eze­ket a cégeket alkalmassá tenni az értékesítésre, s emiatt a bevétel végső összege feltétlenül alacso­nyabb lesz, mint a korábbi idő­szakban. Sinka Zoltán „Tavaly a legjobb vállalatokat privatizáltuk”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom