Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 14. szám
ÉSZAK XLVIII. évfolyam, 14. szám 1992. január 17. Péntek Ára: 9,60 Ft GGETLEN NAPILAPJA Országos találkozó Lillafüreden A vevő a király Dr. Peter Greiner: — Törekvéseinkben jó partnerekre találtunk, akik segítségével erősödhet a magyar gazdaság is. Tegnap országos vevőtalálkozó színhelye volt a lillafüredi Palotaszálló, ahol a poliuretán habszivacs hazai felhasználóit tájékoztatták a Porán Kft. vezetői. A közel száz résztvevő első ízben találkozott dr. Peter Greiner tulajdonossal, és az osztrák holding vezetőivel. Megismerhette a kft. jövőbeni piacpolitikáját, ,a műanyag- habféleségek gyártásának távlatait. A szálló Hunyadi termében összegyűlt vendégeket elsőként dr. Grega József magyar ügyvezető igazgató köszöntötte. Bevezetőjében ismertette a közös vállalat létrehozásának körülményeit, az osztrák fél társulásának előnyeit, ami — mint mondotta — gyökeresen megváltoztatja a sajóbábo- nyi üzem gyártási kultúráját és előnyösen befolyásolja az itt előállított termékek minőségét. A hagyományos gyártmányok köre ez évtől jelentősen bővül, s megfelelő igények esetén osztrák termékek segítik ezek kielégítését. A Greiner-technológia bevezetésével :az európai normáknak megfelelő gyártmányok hagyják el a Porán üzemeit. Erre adott a lehetőség. Az osztrák társtulajdonos 150 millió forintos beruházást kezdett meg Sajó- bábonyban, s az első gépsorok és berendezések üzembe helyezése még ebben a hónapban megvalósul. A következő tájékoztatót a társtulajdonos dr. Peter (Folytatás a 2. oldalon) Az Észak-Magyarország megkérdezte Mikortól emelkednek a tejárak? Tegnap Miskolcon hosz- szabb sorok kígyóztak a tejboltok, a tejtermék-árusító pultok előtt. A vásárlók már kedden hallottak a tejipar áremelési szándékairól. Ugyanakkor a szerda esti tévéhíradóban azt közölték, hogy az egyik legfontosabb népélelmezési cikk árához csak a jövő héten nyúlnak. Mii az igazság a tejárakat illetően? A kérdést Vincze Ödönnek, a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 935-ös számú üzlete, a Bükk ABC vezetőjének tettük fel. — Nem csodálkozom — hallottuk a választ — vevőink zaklatottságán. Budapesten és az ország más területein a többi vállalat később szánja el magát erre a lépésre, de a Borsod Megyei Tejipari Vállalat január 16-i dátummal közölte velünk új árait, amely lényegesen megnöveli a vásárlók kiadásait. Néhány adat tájékoztatásul. A 2,8 százalék zsírt tartalmazó tej ára nem emelkedett, mert a kötött áras termékek sorába tartozik, de a I, 5 százalékosért már 23,20- at kell fizetni. A joghurt és a kefir 9,20-ról egyaránt II, 30-ra növekedett. A félliteres kakaóért 14.90 helyett január 16-tól 17,30-at kérünk. A két deciliteres, 20 százalék zsírtartalmú tejfölért poharanként 4 forinttal fizetnek többet vásárlóink. A félzsíros, félkilós tehéntúró a korábbi 46,20 helyett 60 forintba kerül nálunk. A Karaván sajtért 260 helyett 307 forintot kérünk kilónként. A többi termék ára is emelkedett, de engedjék meg, hogy ne soroljam fel valamenynyi tételt, annál is inkább, mert ezek az árak csak a mi boltunkban érvényesek, máshol ettől' eltérhetnek. Az eddigiekhez azonban hozzá kell még tennem, hogy nálunk az úgynevezett vágósajtok (trappista, ementáli (Folytatás a 2. oldalon) A horvát—szlovén-ügy súlyos politikai kérdés volt Mit jelent az „elismerés" a nemzetközi jogban? Horvátország és Szlovénia elismerése kapcsán merülhet fel a kérdés: vajon mit jelent egy ország elismerése a nemzetközi jogiban. Horváth Istvánt, a Külügyminisztérium főelőadóját erről kérdeztük. — Egy állam létrejötte és elismerése nem ugyanaz — mondta bevezetőiként. — Az elismerés egy olyan egyoldalú aktust jelent, amely szerint az elismerő állam tudomásul veszi, hogy egy újonnan létrejött ország a nemzetközi jog alanya, és vele kapcsolatot kíván létesíteni. Semmiféle előírás nincs air- rai. hogy mikor kerülhet érre sor. Egyetlen országnak sincs kötelezettsége arra, hogy egy másikkal diplomáciai kapcsolatba lépjen, sőt arra sincs nemzetközi jogi előírás, .hogy valamely országot el kell ismemi. — S mi változik, ha valaki nem ismer el egy másik országot? — Érdekes helyzet alakulhat ki, ha például ezt követően az ENSZ-ben mégis kapcsolatba kerülnek. (Előfordulhat az is, hogy például a csendes-óceáni szigetvilágban független állam jön létre, s Magyarország ugyan elismeri ezek államiságát, de mivel közvetlen érdekünkben nem ál.l a diplomáciai kapcsolatok azonnali felvétele, így erre csak jóval később 'kerül sor. Horvátország és Szlovénia esetében a várakozást sem nemzetközi jogi, hanem súlyos 'politikai szempontok indokolták. — Mi változik azáltal, hogy egy országot elismerünk? — Kétféle változata van az elismerésnek. A de facto elismerés esetében az elismerő állam tudomásul veszi egy ú j állam keletkezését, de helyzetét nem tartja biztosnak. Ekkor a fcancsolaitok korlátozottak. Például csak kereskedelmiek. A de jure elismerés 'esetében az elismerő állam deklarálja szándékát, mint ez Horvátország és Szlovénia esetében történt. S ez általában a diplomáciai kapcsolatok felvételét is jelenti, — Mi van akkor, ha például egy ország nem ismeri el Grúziát? — Az alma-atai megállapodás alapján Grúzia ugyanolyan független államimé vált, mint az összes többi köztársaság. Ha egy ország nem hajlandó elismerni, az azt 'jelenti, hogy a maga 'részéről nemzetközi, jogokat és kötelezettségeket vele kapcsolatban nem ismer el. — Minek tekintettük mi Horvátországot és Szlovéniát, amikor néhány hónapja magas szinten fogadtuk külügyminisztereiket? — Nemcsak mi fogadtuk, hanem az államok nagy része. De hát magas szánton (Folytatás a 2. oldalon) Az Alkotmánybíróság történelmi döntést hozott Az Alkotmánybíróság 1991. december 16-i törvénnyel kapcsolatos határozatával történelmi döntés született: a pártállami jogszabályok egyik legpusztítóbb és legtörvénytelenebb formája szűnt meg. Az ország ezzel újabb jelentős lépést tett az európai jogállamiság felé — tolmácsolta Jobbágyi Gábor, a Pacem in Utero (Béke a méhben) Egyesület elnöke a szervezet véleményét csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. (Az alkotmánybírók a terhességmegszakításra vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározását alkotmányellenesnek mondták ki, a végrehajtására kiadott rendelettel együtt, ezért azokat 1992. december ,31-i hatállyal megsemmisítik. A parlamentnek gyakorlatilag egy éve van arra, hogy a terhességmegszakításról törvénnyel döntsön.) Az új szabályozás — az elnök reményei szerint — mindenképpen magzatpárti lesz, a mainál jóval szűkebbre fogja azokat az okokat, amelyek megléte esetén a terhességmegszakítás elvégezhétő. Paksy Mária, az egyesület orvostagja igyekezett eloszlatni azt a tévhitet, hogy az abortusz a nők számára az egyedül üdvözítő megoldás. A terhességmegszakítás közvetlen és közvetett veszélyei mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt másfél évtizedben 18 asszony halt meg ilyen beavatkozás következtében. Jobbágyi Gábor ezt az adatot egy másik, nyugat-európai statisztikával vetette össze, amely a magyar gyakorlattal ellentétben nemcsak az abortusz utáni közvetlen, hanem a később ennek betudható halálozást is jegyzi. Eszerint 100 ezer terhességmegszakításra 30— 40 haláleset jut. Az új törvény — fejezték ki reményüket a résztvevők — valószínűleg nemcsak a magzat jogainak elismerésére és az anyák védelmére teremt az európai normáknak is megfelelő szabályozást, hanem végre talán a műtétet végző orvosokat is megkérdezik a számukra is rettenetes beavatkozásról. Azt ugyanis a kórházi szabályok szerint az orvosok munkaköri kötelezettségként végzik. (MTI) II Borsodi Bányász SE is megszűnik? Az elmúlt héten a DVTK nevétől volt hangos a hazai sportsajtó, hiszen mint köztudott: a klub február 29-én megszűnik, a szakósztályok önálló egyesületként működnek tovább. Ezen a héten minden kétséget kizáróan a Borsodi Bányász SE a „sztár”. Amint arról már csütörtöki lapunkban beszámoltunk, Isaszegi Róbert, a piros-feketék ökölvívója profiként folytatja pályafutását. Nem sokkal később pedig arról kaptunk hírt, hogy ökölvívó-csapatuk nem vesz részt az I. osztályú bajnokságon, és könnyen lehet, hogy az egész klub megszűnik. Megkérdeztük Marczis László ügyvezető elnöktől: reális alapokon nyugszik-e az információ? — A „politika nyelvén” fogalmazva: a hírt sem megcáfolni, sem megerősíteni nem tudom. Közel sem azért, mert nem akarom. Végleges döntés ugyanis nem született. A jövő héten ülésezik az egyesület elnöksége, aztán összehívjuk a közgyűlést. Hogy is fogalmazzak: lehet eső, lehet sár ... (írásunk a !7. oldalon) Befejeződött a cukorrépa feldolgozása Rekordteljesítmény Szerencsen Elcsendesedtek a gépek a gyártósorok. A több emelet magasságú cukorrépahegyek helyén hóval borított jégréteg. A csönd megtévesztő. Ügyes munkáskezek szedik ízekre a berendezéseket, tisztítják, javítják, felújítják. Január 7-én évszázados rekordot megdöntve befejeződött a cukorrépa feldolgozása a Szerencsi Cukorgyár Rt.-ben. Most csendesebb, de keményebb munka vette kezdetet. A műszaki gárdáé, a kai- bantartóké a terep szeptemberig, az új szezon kezdetéig. Az elvégzendő munkákról Pallai Miklós műszaki igazgató ad tájékoztatást. _ Január 7-ig 543 ezer tonna cukorrépát dolgoztunk fel s ez olyan telj esi tmeny a gyár életében, amihez hasonló nem volt az utóbbi száz évben. Hatvanhatezer tonna cukrot gyártottunk, aminek fele már vevőre Italált. Másik fele a következő hetekben vár elszállításra, minden valószínűség szerint hazai piacokon kerül értékesítésre. iMost a műszaki gárdán a sor, hogy a szeptemberben induló újabb szezonra megbízható, üzemképes állapotba hozzuk a gyártóberendezéseket. De ez évben ettől többről van szó. Társtulajdonosunk, a francia Béghin Say jóvoltából jelentős fejlesztéseket kell megvalósítani, elsősorban a cukorrépa átvételének feltételeit javítjuk. Az új technológiával korszerűsítjük a beérkező alapanyag leürítését, prizmába rakását úgy, hogy eközben a földmaradványoktól megtisztítjuk a cukorrépát. Erre a célra a részvénytársaság 90—400 millió forintot fordít. A beruházást a karbantartási, felújítási munkával kell összekapcsolni és ez nem kis feladat. A- feldolgozás szezonális jellegéből adódóan folyamatos műszakban dolgoztunk. Nem volt ünnepnap, karácsony és szilveszter. A felgyülemlett szabadnapokat terveink szerint két részletben, áprilisban és augusztusban adjuk ki dolgozóinknak. Szeptemberre egy korszerűbb, műszakilag megújho- dotit gyár fogja várni az év cukorrépatermésének feldolgozását. Fekete Béla Fotó: Laczó József
