Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

ESZ XLVIII. évfolyam, 12. sióm 1992. január 15. Szerda Ára: 9,60 Ft BORSOP-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA — Ketyeg a vízóra C sak humán dolgok iránt érdeklődő ismerősöm elké­pedve mesélte, hogy a nem kevés pénzért felszerelt vízórája rossz, megbolondult, rettenetes fogyasz­tást jelez. Pedig nem pazarolnak, nem csöpög a csap, nem folyik a WC-tartály. Ennek ellenére a műszer kimu­tatta, hogy a háromtagú család naponta átlagosan 1,2 köbméter vizet használt el. Ez hihetetlen, ez nem lehet igaz! Reklamálni fog, szerelőt hiv, visszakéri a pénzt. Noha nem vagyok a víszolgáltatók bérence, próbáltam megnyugtatni az evilági racionalitástól oly távol álló ba­rátomat. Nem a készülékben van a hiba. Nemcsak most, hanem korábban is ennyi volt a víz-kvótája. A tapaszta­lati tények mutatják, hogy egy komfort nélküli lakásban lakó polgár fogyasztása egyik napról a másikra tízszere­sére nő, ha összkomfortos helyre költözik. A mosógép szomjasabb, mint a teknő, s nagyanyáink nem folyton folyó csapnál mosogattak. A művelethez elég volt két tál, s a heti egyszeri fürdéshez sem kellett több egy dézsa víznél. Aminek eleink szűkében voltak, abból keveset hasz­náltak. Az utódok, akaratlanul és észrevétlenül szemé­lyenként és naponta négy-ötszáz liter vizet igényelnek. Miskolc igénye egy meleg nyári napon meghaladja a százezer köbmétert. Egy egyszerű osztással könnyű kiszá­mítani a fejadagot. Most, hogy ketyeg a vizára, minden bizonnyal csökken majd a felhasználás. Ám gyanítható, hogy az első szám­la kézhezvétele (Után - részint a fizetendő dij, de főként a köbméterben kifejezett mennyiség miatt - sokan kap­nak majd a szívükhöz. Szoknunk, tanulnunk, le kell nyel­nünk ezt is. Még ha klóros, s olykor zavaros is ez a víz. (brackó) \ _____________________________________________________________________/ K evesebb az árnyék Új tévéadók a megyében Bonsod-Ahaúj -Zemplén me­gye változatos tájai az itt élők számára nemcsak szép­ségeiket jelentenek. A he­gyek, a dombok békésen körlbeölelük a településeket, de kicsit el is zárják a kül­világtól. Nemcsak télen! A hegy. a domb „útját állja” a televízió műsorait továb­bító „hullámoknak” is. Sok panasz hangzott el a megye egyes, úgynevezett „árnyé­kolt” területeiről, mert a te­levízió 1-es és 2-es műsorát nem. vagy csak rossz minő­ségben tudták fogni. A Magyar Műsorszóró Vállalat szerény fejlesztési lehetőségei mellett ,az elmúlt esztendőben is folytatta Észak-Magyarország terüle­tén a vétdli lehetőségek ja­vítását. Leginkább személy­zet nélküli, automatikusan működő kis adóállomásokat építenék. Egy magaslatra, amelynek megközelítéséhez útra van szükség, amihez áram kell, meg egy kis kon­téner és egy acélszerkezetű torony is szükséges. Egy-egy adóállomás hozzávetőlegesen 4—5 millió forintba kerül. (Folytatás a 8. oldalon) Tegnaptól ismét vendégeket fogadnak Egyik-másik szobában még tart az átalakítás Isii fogad szállodavendéieket a lillafüredi Palota* Tegnap az ország minden részéből érkezett közleke­désfelügyeleti szakemberek népesítették be az üdülőven­dégek mellett a lillafüredi PialotaszáUót... — A részleges felújítás lényegében befejeződött, már csak imitt-iamott végeznek utómunkálatokat a felújítók, karbantartóink — mondja Fékete Gyula, intézmény­igazgató. — Amint az köz­tudott. a Palotaszálló egy­csillagos hotelként is műkö­dik. Most a szállodai, ide­genforgalmi célra, igénybe vett szobákat összkomforto- síto.ttuk, úgy, hogy a felújí­tott szobákba a zuhanyozó mellé bekerült a WC is. A Paloéaszálló ma kettős életet él több vonatkozásban is. Ami a pillanatnyi jelent illeti: továbbra is fogad be­utalóval rendelkező üdülő­vendégeket, főként az ide­genforgalmi főszezonon kí­vül. Mert ilyenkor, télidő­ben nagyonis jól jönnek a különböző szakszervezeti be­utalókkal érkezők. Mint áhogyan nyáron a szállodai vendégék! A kettő kiegészíti egymást. Jelenleg is folyik a vita a holnapról, a jövő­ről. Kié lesz végül is a Pa- lötaszálló, amely eleddig mindig állami tulajdonban állt a kezdetektől fogva? Ta­lán hamarosan kiderül... (Folytatás a 2. oldalon) Folytatódnak Pécsett az EK—szerb—ltorvát tárgyalások Külügyi sajtótájékoztató Budapest (ISB). Változat­lan a magyar álláspont Hor­vátország és Szlovénia, il­letve további egykori jugo­szláviai köztársasagok el­ismerése kapcsán. Ha az Európai Közösségek orszá­gainak egy széles köre e lé­pésre szánja magát, akkor hazánk igazodik e döntéshez. Egyeztetni kívánunk ez ügy­ben az EBEÉ -ál lamokkal, a visegrádi hármakkal, illetve a volt Jugoszláviárva! szom­szédos országokkal — vá­laszolta újságírói kérdésre Herman János külügyi szó­vivő. — Igazodni fogunk az elismerendő délszláv orszá­gok köre, és az elismerés időpontja tekintetében. A Külügyminisztérium ked­di sajtótájékoztatóján hang­zott el az is, hogy Jeszensz­ky Géza külügyminiszter ku­vaiti és törökországi látoga­tását követően Moldovába utazik. Ott január 16-án Sne- gur államfő is fogadja, és sor kerül a 'két ország dip­lomáciai kapcsolatainak fel­vételére. Január 21-én a ma­gyar külügyminiszter ta­lálkozik New Yorkban But- rosz Gálival, az ENSZ új főtitkárával. A megbeszélé­sen várhatóan szóba kerül­nek a január 31-i Biztonsá­gi Tanács-csúcsértekezlet elő­készületei, a magyar BT­(Folytatás a 2. oldalon) A „hatok" bojkottja Mályiban Az elmúlt hét szombatján, és most hétfőn újabb fordulatokkal gazdagodott Mályi köz­ség önkormányzati válságának krónikája. Ja­nuár 11-én 10 órára dr. Zelei Zoltán pol­gármester összehívta az önkormányzat soros ülését, és meghívókat küldött országgyűlési képviselőknek, a pártok vezetőinek és más, a faluban közismert személyisegeknek. Szombaton, a községháza nagytermében 10 óra 30 percre nyilvánvalóvá vált, hogy a testületi ülés elmarad. Hat képviselő ugyan­is bojkottálta a közgyűlést, s így az hatá­rozatképtelenné vált, s érdemi munkát nem végezhetett. A községháza nagyterme ezután rögtönzött falufórumnak adott helyet, amelyen a jelenlévők elmondták véleményüket a vál­ság lehetséges okairól és a megoldás esé­lyeiről. A polgármester hétfőn megfogalmaz­ta válaszlevelét a „hatok” petíciójára. Ezt az újabb dokumentumot a polgármester la­punk munkatársának kérésére személyesen juttatta el szerkesztőségünkbe. lŰjabb hullámot vetnek tehát a közgyűlésben kiala- v kult vihar szelei, s most még nagyon is .kétséges, hogy Mályi önkormányzatá­nak hajója szelídebb vizek felé vitorlázik-e, avagy a haragos víz zátonyra juttat­ja. Egy benzin espalaak, az úgynevezett „Molotov-kok- tél” 1991. december 29-én Fejér Szabolcs házának te­raszán robbant fel. Az ön- kormányzati képviselőt, a polgármestert és a miskolci rendőrkapitányság őrnagyát nyilatkozatra kérte a 168 óra szemfüles riportere, s az adás országos közfigyelmet keltett. Persze nem árt azon­nal megjegyezni, hogy aM,o- lotov-koktél robbanása és az önkormányzat elmérgese­dett helyzete között nyíltan senki sem vont még párhu­zamot. A polgármestert tá­mogató képviselők csoportja ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy gyermekes csíny történt. Fehér Szabolcs, aki egyébként a miskolci Föl­des Ferenc Gimnázium taná­ra és felesége is pedagógus, viszont kizártnak tartja, hogy diákjai a második világhá­borúban és az 1956-os for­radalomban is használatos, ám különösen veszélyes ben­zinespalackkal figyelmeztet­ték volna valamire. Mályi önkormányzata a választásoktól szinte rend­szeresen kap publicitást az Észak-Magyarországban. Ez­úttal sem kerülhetjük ki, a polgármester korábban la­punk munkatársa volt, és nagy többséggel választották meg az önkormányzat élére. Egy évvel ezelőtt hosszabb interjút közöltünk vele, ké­sőbb hírt adtunk az idegen- forgalmi adóval kapcsolatos vitáról, és összesen három oikkben foglalkoztunk az új óvoda vezetőválasztásával összefüggő eseményekről. December utolsó heteiben hat képviselő úgy érezte: már elpattant a húr, nem tű­rik tovább a megaláztatáso­kat, a fenyegetésekkel és szorongásokkal terhes lég­kört, és az általuk ember­joginak minősített követelé­seikről petíciót fogalmaztak meg, s válaszra kétnapos határidőt szabtak meg. * Az események hiteles kró­nikájához feltétlenül hozzá­tartozik még, hogy a polgár- mester tevékenységét kifo­gásoló „hatok” ikét tagja a múlt héten, pénteken, saját, elhatározásukból fölkeres­ték szerkesztőségünket. Fe­jér Szabolcs és Szilágyi László elégedetlenek vol­tak lapunk korábbi írásai­val, mert azokban elfogult­ságot sejtettek volt munka­társunk, Zelei Zoltán javá­ra. Ezért fordultak a rádió­hoz, s mivel tudomásukra jutott, hogy az Észak-Ma- gyarország is tervezi a Má­lyiban történt események feldolgozását, jobbnak lát­ták, ha a hitelesség érdeké­ben előre részletezhetik ál­láspontjukat. Szombaton, tíz óra előtt néhány perccel a községhá­za tanácskozótermében két magnetofon, a videofelvevő és a gyorsíró jegyzetfüzete már készen állt a közgyűlé­sen elhangzottak rögzítésé­re. Olyan érzésem támadt, (Folytatás a 2. oldalon) fj

Next

/
Oldalképek
Tartalom