Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

1991. december 12., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 I í i I i Putnok — Eger Befejezés előtt a vasút átépítése Nem úgy dolgoznak a MÁV építői a Szarvaskőnél lévő több mint 100 méter hosszúságú alagút javításán — belső felü­letének kiigazításán —, mint akik a Luca székét készítik. Ennek ellenére mégis ja­nuár közepére várható, hogy a megrongá­lódott belső felületeket kijavítják — kap­tuk a felvilágosítást Papp Gábortól, a MÁV Miskolci Igazgatóságának műszaki igazgatóhelyettesétől. Az átépítés alatt autóbuszokkal szállítják a kérdéses szaka­szokon az utasokat. Arról is Papp Gábor tájékoztatott, hogy a Putnok—Eger közötti pályán a vasúti sínek cseréje az utolsó, Csokvaomány—Kú­ráld közötti szakaszon is megtörtént. A pályába épített egykori 23 kilogrammos síneket kicserélték a nagyobb teherbírású, gyorsabb forgalmat lehetővé tevő 48—54 kilogrammosokra. Ezzel a cserével az 1900- as években épített Putnok—Szilvásvárad— Bélapátfalva—Eger közötti mintegy 70 ki­lométeres pályán a miskolci igazgatóság területén használt utolsó ilyen kis súlyú •sínpár is kikerült a hálózatból. Aki már utazott ezen a vonalon, az ta­pasztalta, hogy a vadregényes bükki tájon át vezető vasútvonal az ország egyik leg­szebb részén halad. Különösen tavasztól őszig nyújt csodálatos látványt a vidék, s az országnak kevés olyan része van, ahol hasonló természeti szépségekben gyönyör­ködhetnek az utasok. A korszerűsítésnek utolsó szakasza azon­ban még hátra van. Mint megtudtuk, ez összefügg a putnoki állomás korszerűsíté­sével. Ezzel együtt kerül majd sor a Ki- ráld—Putnok közötti szakaszon lévő 110 éves „hegesvas” híd cseréjére is. A miskolci üzletek ünnepi nyitva tartása December 15., ezüstvasárnap. A főbb útvonalakon és bevásárlóköz­pontokban működő ruházati és iparcikk­boltok, áruházak déli 12 óráig tartanak nyitva. Vásárlói igény esetén, forgalomtól függően nyitva tartásuk meghosszabbítha­tó. Piacok és vásárcsarnokok 6—12-ig tar­tanak nyitva. Autóvásár: 6—12-ig. December 22., aranyvasárnap. Valamennyi ruházati és iparcikkbolt, áruház 17 óráig tart nyitva. Vásárlási igény esetén forgalomtól függően — nyit­va tartásuk meghosszabbítható. Piacok és vásárcsarnokok 6—12-ig tartanak nyitva. Autóvásár: 6—12-ig. December 23., hétfő. Valamennyi élelmiszerüzlet, ruházati és iparcikkbolt áruház pénteki nyitvatartási rendet alkaimaz. Piacok és vásárcsarnokok 6—17-ig tartanak nyitva. December 24., kedd. Valamennyi élelmiszerüzlet, iparcikk és ruházati boítegység, áruház 13 óráig tart nyitva. Piacok és vásárcsarnokok 6—14-ig tartanak nyitva. ........... December 25—26., szerda, csütörtök (ka­rácsony). ... A vendéglátóhelyek, dohány-, édesség-, ajándék- és virágboltok szokásos vasárnapi nyitvatartási rendjük szerint üzemelnek. Minden más üzlet, áruház, piac és vásár- csarnok — zárva tart. A karácsonyi ünne­pek alatt a lakossági szolgáltatást végző egységek és kijelölt kisiparosok — ügye­letet tartanak. December 27., péntek. Valamennyi élelmiszer-, ruházati és ipar­cikküzlet, áruház keddi nyitva tartás sze­rint üzemel. Piacok és vásárcsarnokok 6—17-ig tartanak nyitva. December 28., szombat. Valamennyi élelmiszerüzlet, ruházati és iparcikk szaküzlet, árúház pénteki nyitva tartás szerint üzemel. A piacok és vásár- csarnokok 6—17-ig tartanak nyitva. December 29., vasárnap. A vendéglátóhelyek, dohány-, édesség-, ajándék- és virágboltok szokásos vasárna­pi nyitvatartási rendjük szerint üzemelnek. Minden más üzlet, áruház — zárva tart. Piacok és vásárcsarnokok 6—12-ig tartanak nyitva. Autóvásár: 6—12-ig. December 30., hétfő. Valamennyi élelmiszerüzlet, iparcikk és ruházati boítegység, árúház pénteki nyitva tartás szerint üzemel. Piacok és vásárcsar­nokok 6—17-ig tartanak nyitva. December 31., kedd (szilveszter). Valamennyi élelmiszerüzlet, iparcikk és ruházati boítegység, áruház, piac és vásár- csarnok 14 óráig tart nyitva. A lakossági szolgáltatást végző egységek és kijelölt kisiparosok a szilveszteri ünnep alatt ügyeletet tartanak. Január 1., szerda (újév). A vendéglátóhelyek, dohány-, édesség-, ajándék- és virágboltok szokásos vasárna­pi nyitvatartási rendjük szerint üzemel­nek. Minden más üzlet, áruház, piac és vásárcsarnok — zárva tart. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Olyan piacra késiüi betör­ni a miskolci December 4. Drótművek, amely évtizedekig - politikai okok miatt - zárva volt magyar termékek előtt: Dél-Afrikába. Az üzletet a közelmúltban kötötték meg a dél-afrikai Cape Gate Holdong AG-val, s ennek értelmében a miskolci cég több, mint három millió dollár értékben szállít sodronyköteleket, betonfeszítő pászmákat, horganyzott lágy­huzalokat. A szerződés része: egy 1,6 millió dollár értékű automata kötegpácoló beren­dezés is, amelyet az afrikaiak szerelnek fel a D4D-ben. Szabadulni a „vízfejtől” Megkérdeztük... Ki fizet idegenforgalmi adót? Az alumíniumgyáriak önállósága Meglehetősen bizonytalan volt a légkör mostanában a szendrői alu­míniumgyárban. A 80-as években bekövetkezett prosperáció, a kedvező külföldi megrendelések egészen az utóbbi időszakig biztos megélhetést, kenyeret jelentettek az ott dolgozó több, mint kétszáz embernek. A vál­lalat egészének működéséről, a nagy­kalapba befizetett nyereség sorsáról pontos adataik nem voltak az embe­reknek. Aggódni csak akkor kezdtek, mikor tudomásukra jutott: a hazai gazdasági rendszerváltás „szele” őket is meglegyinti — mégpedig nem is akárhogyan. — A pesti vállalathoz 1974-től tar­tozunk. A szendrői kettes számú gyá­ron kívül a fővárosban, valamint Ti­szafüreden működött egysége a cég­nek. A tiszafürediek „leváltak”, ám mindez nem úgy történt, ahogyan azt ott a dolgozók elképzelték. Mi nem akarunk hasonló sorsra jutni — ér­velt a szendrői munkatársaknak pár napja Fóris András, a helyi munkás- tanács elnöke. A különböző csoportokban, munka­helyeken dolgozók többsége írásban adta hozzájárulását ahhoz, hogy a gyár megszabaduljon a „vízfejtől”, s önállósuljon. Rövid idő alatt gyűlt össze 151 aláírás, mely az év végéig érvényben levő törvény szerint le­hetőséget ad ahhoz, hogy a több, mint kétharmados többség beadványt juttasson el a vállalati tanácshoz, kérvén a vidéki egység önállóságát. — Fóris úr azért kérte országos szövetségünk érdekvédelmi szerveze­tének közbelépését, mert időközben a munkahelyeken megindult az ellen­propaganda is, az önállósodás he­lyett más megoldást kínálva. Mun­kanélküliséggel, kedvezőtlen hatások­kal kellett — a gazdasági vezetés ál­tal elmondottak alapján — szembe­nézniük az embereknek — mondta a munkásgyűlés helyszínére utazás köz­ben előzetes tájékoztatásként Tetét- leni Józsefné. a munkástanács me­gyei szövetségének elnökségi tagja, az érdekvédelmi ügyek területi veze­tője. A műszakváltáskor meghirdetett munkásgyűlésen, aki csak tehette, részt vett. Meghívták a gyár igazga­tóját is, és kérésükre Molnár Zoltán igyekezett képet adni a vállalat fej­lődéséről, jelenlegi helyzetéről. Hang­súlyozta, hogy gondot okoz az utób­bi időben, hogy beszűkült a hazai járműgyártás, s emiatt nagy megren­delésektől esik el a vállalat. Kérdés­re válaszolva, mely szerint: ismeri-e a szendrői gyár konkrét eredménye­it. azt mondotta: nem készült önál­ló mérleg, a vállalati mutatók a kö­zös pénzügyi, gazdasági helyzetet mutatják be. Bejelentette továbbá, hogy a vállalat vezérigazgatója úgy­mond: „nem zárkózik el bizonyos változásoktól”, s a közeli napokban ellátogat Szendrőre. Felhívta továb­bá arra is a figyelmet, hogy a vál­lalatvezetés szerint nincsenek meg a 2. gyárban az önállóság feltételei. Ekkor vette át a szót Tetétleni Jó­zsefné, s ismertette a dolgozókkal az önállósodási folyamat lényegét, vala­mint a dolgozók jogait és á munkás- tanács országos és helyi érdekvédel­mi és szakértői segítségét. — Dönteniük kell arról, hogy az itt termelt nyereség itt maradjon, s ne kerüljön bele ismét a „nagyka­lapba”, hiszen azt a bizonyos „víz­fejet” is el kell tartani. Önök már az első lépéshez, a beadványhoz megfelelő számban adták aláírásu­kat. Amint ez a kérvény megérke­zik a vállalati tanácshoz, egyetlen dolgozót sem lehet elbocsátani, nem lehet kft.-t szervezni, védett a helyi vagyon, és minden termelési eszköz. Mindez a december 31-ig érvényes törvény szerint akkor is így törté­nik, ha a vállalatvezetés nem ért egyet az önállósulási törekvésükkel. Aggályaikat, kérdéseiket elmondot­ták a gyűlésen jónéhányan. Mint egyikük mondta: „10—15 éve dolgo­zunk itt, helybéliek és környékbeliek vagyunk, s nem akarunk sem az ut­cára kerülni, sem azt megérni, hogy kiforgatnak bennünket jogos tulajdo­nunkból.” Megnyugtatásukra a munkástanács másik két megyei vezetője — Gal- vács Ottó és Sárkány Gábor — biz­tosította az alumíniumgyáriakat: az érdekvédelmen kívül a szövetség or­szágos szakértői stábja segít — amennyiben az önállósodást választ­ják — a megfelelő program kidolgo­zásában. Ehhez az érvényben levő jogszabályok biztosítják a szakértők számára a lehetőségeket. — Ez az utolsó szalmaszál. amibe kapaszkodhatunk, hogy állampolgári jogon részesedhessünk az állami va­gyonból, s tudjuk, hogy miért dolgo­zunk! — jegyezte meg a munkásgyű­lés végén Fóris András, a munkás- tanács elnöke. Gyárfás Katalin Rokoko Minő öröm: rokokó bútorbolt nyílt Miskolcon. Sremkápraitató, sbvdobog- tató szépségű bútorok, a fényűzésre vágyó lélek pompát, díszt nem nélkü­löző tárgyakban testet öltött érzései. Hát persze, hogy ez hiányzott ne­kem eddigi Most már nyugodt szív­vel kidobhatom, tűzre vethetem a meg­unt, jellegtelen, stílustalan, egykapta- fára készült, csúf sorozattermék búto­raimat. Most aztán mór ki, és vehetek helyettük franciás könnyedségű, bonyo­lult díszítésű bútorkölteményeket, igen, most már semmi akadálya ennek. Hogy ilyen, nemesen szép bútorokat vásá­roljak, nemcsak a test kényelmére, hanem a lélek élvezetére is. Előtte csupán annyi a teendőm, hogy egy szép kis kastélyt építsek valahol, nemlétezö birtokaim egyikén, kellemes környezetben, egy mutatós kis kasté- lyocskót, az se baj, ha nem kacsalá­bon forgó lesz, csak egyhelyben álló, de volnának tágas termei, hatalmas szobái freskókkal és stukkókkal díszítve, amelyekben igen szépen mutatnának azok a kecses rokoko bútorok. Kérdés, hogy mindezt miből valósít­hatnám meg? Hát kérem, ez egy köl­tői kérdés. Az álmok (még) egyelőre, szerencsére, ingyen vannak. Remélem, senkinek sem jut eszébe megadóztat­ni, Mert ez egy olyan világ! Fecske Csaba Miskolc város közgyűlése november 128-i ülésén dön­tött arról, hogy ,1992. janu­ár il-jétől a városban életbe lép az idegenforgalmi adó. Adóalanya az a magánsze­mély, aki nem állandó la­kosiként 48 órát meghaladó­an tartózkodik az önkor­mányzat illetékeségi -terüle­tén. A döntést követően több olvasónk kért pontosabb in­formációt az .idegenforgalmi adóról. Megkérdeztük hát Kiss Jánosnét, az Adó- és Megyei 'Illetékhivatal v-ezető helyettesét: — Kit lehet a rendelet szerint állandó la­kosnak tekinteni? — Azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illeté­kességi területén állandó vagy ideiglenes lakosként van bejelentve, s az illeté­kes hatóság által nyilvántar­tásba ve.tt lakással rendelke­zik. — Az adófizetési kötele­zettség mindenkire vonatko­zik? Rokonokra, barátokra, ia 'határon túlról — Románi­ából, Szlovákiából — érkező ismerősökre is? — Mentesülnek az adófi­zetési kötelezettség alól pél­dául a tulajdonos vagy a bérlő hozzátartozói. Mente­sülnek továbbá imindazok a vendégek, akik ellenszolgál­tatás nélkül tartózkodnak az üdülőben vagy a .lakásban rokonként barátiként isme­rősként. Nem kell idegen- forgalmi adót fizetniük a 18. életévüket be nem töltötték­nek, a 70 éven felülieknek, (az egészségügyi, a szociális intézményekbe beutaltaknak, a közép- és a felsőfokú in­tézmények nappali tagoza­tán tanulóknak. Ugyancsak mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól azok, akik munkavégzőként vagy vál­lalkozóként tartózkodnak Miskolcon. Szociális megfon­tolások alapján nem kell idegenforgalmi adót fizetni­ük a három vagy több gyer­mekkel városunkban tartóz­kodóknak, az önálló kereset­tel, jövedelemmel nem ren­delkezőiknek, s mindazok­nak, akik 87 százalékot meghaladó mértékben szel­lemi, illetve testi fogyatéko­sok. — Hogyan kell befizetni az idegenforgalmi adót? — A napi *30 forintot nem a .Miskolcra érkezők, hanem a lakástulajdonosok, illetve a lakásbérlőik — a vendég­látók fizetik be az adóható­sághoz. Ezt a hivatal elle­nőrizni fogja. Az adóható­ság tételesen megvizsgálja a vendéget fogadók által ve­zetni köteles nyilvántartáso­kat, s ezek alapján győző­dik meg arról, eleget tettek - e az adóalanyok adózási kö­telezettségüknek. — faragó — Jegesednek a folyók A már napok óta tartó decemberi kemény, fagyos időjárásban nemcsak az uta­kat fedi jégpáncél, nehezítve a közúti közlekedést az oda­fagyott jégborda, de meg­kezdődött a jégképződés a megyénkben lévő vízfolyáso­kon, fol-yóíkon is. A kemény hidegben a zempléni hegyekben, a Bükkben „megállt a folyó­ka”, eljegesedtek a vízfo­lyások, kisebb hegyi pata­kok. De jégcsapok lógnak, „beszaiká'llasodtak” a forrá­sok, csurgók is. Erőteljes a jégképződés a folyókon. A (Tiszán, a Ló- nyaii-csatorna fölötti részen már beállt a jég. A víz tük­rét 5—10 centiméterre hízott jég borítja. Alatta levő sza­kaszon kedvezőbb a helyzet, mert itt még csak a parti jég képződését figyelték meg, valamint azt, hogy egyes szakaszokon már zaj­lik a folyó. Jegesedilk a többi folyó is. így a Hermád. A Sajón a határ menti szakaszon megkezdődött a zajlás, amely egészen a Bán patak torkolatáig tart. Azon alul parti jég képződött. A Bodrogon Bodrogolaszi térségében váltakozva fi­gyelhető meg a parti jég, valamint a jégzajlás. Ez a folyó az elmúlt években a kemény téli hidegek ellené­re is jégmentes volt. Az idén azonban már most megkezdődött rajta a jég­képződés. A jegesedés nem tette még szükségessé a beavatko­zást. Az Észak-magyarorszá­gi Vízügyi 'Igazgatóság jég­törő flottiJlója a téli állomás­helyükön várja munkába ál­lítását. Tokajban és Tiszalö- kön álló más oznalk, hogy szükség esetén rendelkezés­re álljanak. Most azonban még készültséget sem kellett elrendelni. Közmeghallgatás Értesítem a lakosságot és a helyben érdekelt szerveze­teket, hogy Miskolc megyei jogú város közgyűlése de­cember 13-án, pénteken, 9 órától közmeghallgatással egybekötött ülést tart a iKa­maraszínházban. (Miskolc, Déryné u. 1.) A közmeghallgatáson a város polgárai és a szerve­zetek képviselői közérdekű témában felszólalhatnak, ja­vaslatot tehetnek, illetőleg a közgyűléshez, a képvise­lőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intéz­hetnek. A közérdekű kérdé­seket és a javaslatokat a testület megvitatja, értékeli, s a választ — a lehetősé­gekhez mérten — helyben megadja. Valamennyi érdek­lődőt tisztelettel várunk. Miskolc megyei jogú uáros polgármestere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom