Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

ÉSZAK ID XLVII. évfolyam, 291. sióm 1991. december 12. Csütörtök Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Göncz Árpád Kolumbiában Magyarország azt szeretné, ha az elkövetkező időszak­ban helyrebillenne az egyen­súly a magyar—kolumbiai kereskedelmi kapcsolatok­ban. Hazánk Kolumbiába irányuló exportja az elmúlt öt évben átlagosan évi 5 millió dollárt tett ki. tavaly némileg megemelkedett, s elérte a 7,1 millió dollárt. A magyar import ezzel szem­ben 12 millió dollár volt, illetve tavaly lecsökkent 8,5 millió dollárra. A kereskedelmi kapcsola­tok kiegyensúlyozása érde­kében Magyarország azt ja­vasolja, hogy 1992-ben Bu­dapesten tartsák meg a ma­gyar—kolumbiai gazdasági vegyes bizottság ülését — mindez azon a beszélgetésen hangzott el, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök folytatott Noemi Sanin Po­sada kolumbiai külügymi­niszter-asszonnyal. Mind kolumbiai, mind magyar részről hangsúlyoz­ták, hogy a kapcsolatépítés legfőbb színterének a köz­vetlen vállalatközi kapcsola­tokat tartják. Míg Kolum­biából banán, kávé, kakaó és gyapot, illetve újabban (Folytatás a. 2. oldalon) figyelmeztető sztrájkot hirdet line szakszervezet „Hetek óta készülnek odacsapni az asztalra” Budapest (ISB). — Két­órás figyelmeztető sztrájkra hívja fel az ország minden munkavállalóját a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez (MSZOSZ) tartozó harminc szakszerve­zet. Amint azt Bálint Atti­lától, az MSZOSZ szóvivőjé­től megtudtuk, a december 17-én. kedden 10 és 12 kö­zötti időpontra tervezett or­szágos demonstráció meg­hirdetésére azért került sor, mert a szakszervezetek alap­vetően elégedetlenek a mun­ka világát is érintő szociá­lis kérdésekről folytatott tár­gyalások eredményeivel. A szakszervezetek négy pontban foglalták össze a követeléseiket. Ezek: az adó­rendszer mérsékelje, leg­alábbis ne növelje a bérből és fizetésből élők terheit! Legyenek biztosítottak a tisztességes megélhetéshez szükséges bérek! A kormány tegyen erőfeszítéseket a munkanélküliség növekedé­sének a mérséklésére, illet­ve megfelelően gondoskod­jék a munka nélkül mara­dókról! Erősítsék a dolgo­zóknak a privatizációs fo­lyamatba való beleszólási lehetőségeinek a garanciáit! Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalán he­lyet foglaló szakszervezeti tömörülések képviselői közül hatan szerdán megvitatták a követeléseket. Az MSZOSZ- en kívül az autonómok, az értelmiségi tömörülés, az együttműködési fórum, a munkástanácsok szövetsége delegáltjai egyetértettek a négy pontban foglaltakkal. A LIGA képviselője kifejtet­te, hogy csak abban az eset­ben nyilatkozik, ha előtte a követelések „belső tartalmá­ról és minimumairól” is megállapodás születik. Öry Csabát, a LIGA alel- nökét arra kértük, fejtse ki bővebben is a szövetség ál­láspontját. Eszerint a LIGA csak akkor érthet egyet egy ilyen megmozdulással, ha tisztában van azzal, mit akar elérni, s milyen mód­szerekkel. A jelenlegi hely­zetben — a tárgyalások kellős közepén — egy ilyen lépés alkalmat adhat a kor­mánynak arra, hogy vissza­vonja a korábbi ígéreteit, s nagyban hozzájárul a szak- szervezetek közötti megosz­tottság további növeléséhez. „Nem volt szolidáris lépés az MSZOSZ részéről — vél­te a LIGA alelnöke —, azt hiszem, nem érdekvédelmi, sokkal inkább politikai indí­ték rejtezik mögötte. Hetek óta keresik a lehetőséget, hogy odacsapjanak az asz­talra.” A felhívást közzétevő szakszervezetek sztrájkbi­zottságokat alakítanak, s létrehozzák azok egyesített fórumát is. Közterületen tar­tott demonstrációt nem tá­mogatnak, de szívesen ve­szik a szolidaritás kifejezé­sének egyéb, törvényes mód­jait — tájékoztatott az MSZOSZ szóvivője. Sinka Zoltán Szerviz és képviselet Csak kuncsaft is legyen Ha nem holnap, holnapután, vagy azután már ilyenekkel autózhatunk? Szemlátomást alakul át az ország gépko­csiparkja, és ez akkor is igaz, ha tudjuk jól, még sok-sok évig ott poroszkálnak a kényes-fényes nyugati márkák mellett (mö­gött) a fiatalabb és a kevésbé fiatal év­járatú keleti kocsik is. A befektető, a jó kereskedő azonban előre néz és a holna­pi kínálattal áll elő. Ezt tette a tegnap átadott márkaképviselet és szerviz is Mis kolcon,, a Téglás utcában. Volkswagenek, Audik várakoztak a teremben a ma és a holnap modelljei, így érthető a meglehető­sen nagy érdeklődés. Ullik Béla, az Auto- sol Kft. ügyvezetője mutatta be a szervizt, majd a Porsche Hungária Kft. budapesti képviselőjével ünnepélyes keretek között aláírták a kereskedelmi szerződést. Elhang­zott az ünnepségen, hogy a Porsche Hun­gária már több nagy hazai vállalat tende­rét elnyerve, látta el gépkocsival országos cégek egész sorát. Éppen ezért az alkat­rész és javító háttér megteremtését elen­gedhetetlenül fontosnak tartják. Az érdek­lődés és a megfelelő forgalom reményében a jövőben autószalon megnyitását tervezik az Autójavító lakatosműhelyéből kialakí­tott szervizük szomszédságában. Fotó: Laczó József Jövőre 9 forinttal drágul a motorbenzin? Jövőre a tervek szerint, li­terenként 9 forinttal növek­szik a motorbenzin fogyasz­tási adója — derül ki az 1992-es költségvetési javas­latból, ha jóváhagyja a Par­lament. E szerint a motor­benzin. jelenleg 33.20 forintos fogyasztási adója két lépcső­ben növekszik: január else­jétől 5 forinttal, május l-jé­től pedig további 4 forint­tal. Ezért., ha csak nem csökken drasztikusan a mo­torbenzin világpiaci ára, il­letve az útalap díja, akkor összességében 9 forintos fo­gyasztói áremelésre lehet számítani. Valamivel -kisebb mértékben növekszik az ólommentes benzin adója. További drágulást jelente­ne, ha beépülne a benzin árába a tervezett környezet- védelmi díj is. A gázolaj és a tüzelőolaj fogyasztási adója ugyancsak két lépcsőben emelkedik a tervezet szerint, január 1-jé- től 15,90-ről • 19,40-re. május 1-jétől pedig további egy forinttal. (MTI). Szállítják a karácsonyi fenyőt N-aponta indulnak a gép­kocsi-rakományok a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság fenyő-erdeiből, a tolcs- vai, a hegyközi, tállyai, put- noki igazgatóságok területé­ről, s viszik a karácsonyi ünnepek szimbólumát az elárusítóhelyekre. Arról tájé­koztatott Kelemen Zoltán, az igazgatóság osztályvezetője, hogy eddig már a szerződési­leg lekötött mintegy 60 ezer fának felét elszállították. A karácsonyfák nagyobb része lucfenyő, amelynek méterét az erdőgazdaság 125, illetve 115 forintos áron ad­ta át a kereskedelemnek. Hasonló, 120 forintos áron került hozzájuk méterenként az erdei- és a feketefenyő is. Ennél már drágább, mé­terenként 220 forint a doug- las és a jegenyefenyő — amelyhez aztán a kereskede­lem a maga hasznát hozzá­számolja. A miskolciak és a város- környéki községekben lakók közvetlenül az erdészettől is vásárolhatnak karácsonyfát. A lillafüredi igazgatóság Lil­lán, a kerekhegyi .rakodón árusít fákat, amelyeket a Bü-kkben termeltek ki. Egé­szen karácsonyig, minden­nap, így munkaszüneti napo­kon is válogathatnak a kará­csonyfában a vevők. Mintegy 8000 darabot árusítanak köz­vetlenül a lakosság részére. A lucfenyőt méterenként 160, míg a kisebb mennyisé­gű jegenyefenyőt méteren­ként 260 forintért adják. A családi otthonok díszí­tésére vásárolt fenyőfák mel­lett természetesen kielégítet­ték a közületeknek a min­denki karácsonyfájára vonat­kozó igényeit is, több méter magas „sudárakat” adva ré­szükre. Ötvenezren írták alá a békefellrivást Horvátországban folytatódtak a harcok. Különösen Nyu- gat-Szlavóniában volt heves tüzérségi párbaj. Itt a napok­ban erőteljes horvát támadás kezdődött, azzal a céllal, hogy ismét helyreállíthassák a horvát közigazgatást a fontos kör­zetben, amely jelenleg a hadsereg és szerb fegyveresek el­lenőrzése alatt áll. Eddig több mint ötvenezren írták már alá a békefelhívást Szerbiában. A háborúellenes központ százezer aláírást akar gyűjteni, hogy írjanak ki népszavazást a háborúról. (MTI) Kis kockázat és szerény haszon re­ményében vállalkoztam ennek a jegy­zetnek a megírására. Az Isten nagy ál­latkertjében vannak oroszlánok, őzek és nyulak. Szelíd vadként néhány tör­ténetemet szeretném megosztani a nem feltétlen vegetáriánus olvasóval. Gépészmérnök ismerősöm letette a kazánfűtői vizsgát, s a céget, amely­nél dolgozik, ő látja el meleggel. A hivatalos munkakezdés előtt két-három órával bedurrant a kazánba, ellenőrzi a nyomásmérőt, fölsöpri a pincét. így aztán két helyről kapja a fizetést. Mások másra vállalkoznak. A nagy gyárak aprócska boltokat nyitnak, s így megkerülve a kereskedelem út­vesztőit, az árrést is kasszírozva, köz­vetlenül értékesítenek a fogyasztónak. A legszínesebb a paletta vidéken. A hires magyar mezőgazdaság a hagyo­mányos tevékenységből, a növényter­mesztésből és az állattenyésztésből Oroszlánok és nyulak megélni nem tud. Szörnyű szégyen ez, hiszen az acélos alföldi búza világhírű, kukoricából a világranglista első hat helyezettje között vagyunk, s cukrot csak akkor kellett importálnunk — no­ha előtte és utána is exportőrök vol­tunk és vagyunk —, amikor egy bot­csinálta hivatalnok lebeszélte a mező- gazdasági nagyüzemeket a cukorrépá­ról. A téeszek a boldogulás reményé­ben - szükségből és kényszerből - melléküzemágakat hoztak létre. Járdát, parkot építettek a fővárosban, szeme­tet szállítottak a külvárosból, olcsó munkásai lettek a pénzügyi gondokkal küzdő nagyüzemeknek. Kedvenc történetem abból a mező- gazdasági üzemből származik, amelyik­ben bütykös kezű parasztasszonyok nyúlszőralapanyagból készített gatyát varrtak. A fejéshez, viliázáshoz, kerti munkához szokott asszonyok remekét „potencianövelő férfialsónadrág" fel­irattal reklámozták Olaszországban. A témánál és a nyúlnál maradva: ebbe a nyúlfarknyi jegyzetbe nem fér el minden. Tágul a világ, kisebbednek az önös érdek kerítésével körbevett rezervátumok. A bátor oroszlánokat is­merjük. Neveket mondok: Petrenkó, Morvái, Pintér. Ezek a kísérletek, alkal­mi kudarcok mellett is jelzik, hogy bölcs és békés együttélésre van szük­ség. Azoknak, akik vállalkoznak, s azoknak is, akiket a vállalkozók fog­lalkoztatnak. A költő tudta, habár más­ra gondolt: „Mert szívemben elidőz a tigris és a szelíd őz" . . . Brackó István Támadások kereszttüzében a törvénytervezet Budapest (ISB). „A polgári demokráciákban hatalomra jutott kormányok mindig az első két évben vállalkoznak a fájdalmas gazdasági operációkra, hiszen a választásokat megelőző évben már a népszerűségük növelésével foglalkoznak. Ezzel szemben a magyar kormány hatalmi időszakának kezdetén sem tesz me­rész lépéseket, s ezt leginkább a most beterjesztett jövő évi költségvetés példázza." E gondolatokat Tardos Márton, a sza­baddemokraták vezérszónoka mondta el, a szerda délelőtti par­lamenti vitában. Kérdésünkre Tardos Már­ton elmondta: a 92-es költ­ségvetési tervezet alapos el­olvasása után sem derül ki világosan az állampolgárok számára az, hogy a kormány mely tételek kiadásait vállal­ja magára, s melyekét nem. Éppen ezért az SZDSZ sze­rint külön-külön kellene tár­gyalni a költségvetési intéz­ményekre, az önkormányza­tokra, a társadalombiztosí­tásra, a munkanélküliekre és a kormányzati adminisztra­tív szervezetekre vonatkozó költségvetési fejezeteket. Né­zete szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a be­terjesztett törvénytervezetet, s jövő március 31-ig egy tisztességes változattal kelle­ne a képviselők elé állnia. — Miért támadja ilyen éle­sen a szocialisták frakciója a jövő évi költségvetést? — kérdeztük a képviselőt. — Ez a tervezet nagyság­renddel rosszabb, mint a ta­valy beterjesztett. Magyaror­szág ugyanis nem a szociá­lis piacgazdaság felé halad, hanem lassú ütemben latin- amerikanizálódik. Ezt a fo­lyamatot a ’92-es költségve­tés nem állítja meg, csupán lassítja. S mivel a bruttó ha­zai termék továbbra is drasztikusan csökken, nem beszélhetünk arról, hogy a centralizáció kisebb mértékű (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom