Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-07 / 287. szám

1991. december 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 maxzi Mindent a vevőért! * * Örömmel tájékoztatjuk Tisztelt Vásárlóinkat, hogy 1. december 9-líl a RÉKA KFT. Széchenyi utcai üzletében a Miskolci Likörgyárral közösen . a likőrgyár termékeit reprezentáló márkaboltot nyitunk A palackozott italokat árusító mintabolt 1991 decemberében szombaton és vasárnap is a vásárlók rendelkezésére áll Nyitva tartás: hétköznap 9-17 óráig, szombat, vasárnap 9-13 óráig A márkabolt megközelíthető a villanyrendőri autóparkoló felől, a Szinva-parton A termékek fogyasztói ára Megnevezés Menny. egys. Fogy. ár Komm, rum 0,2 76,­Kevert 0,2 65,­Komm, brandy 0,2 85,­Vodka 0,2 78,­Avi-Cum 0,2 83,­Kül. körte 0,2 87,­Milky 0,5 171,— Coca-Cola 2,0 95,­Coca-Cola 1/1 49,­Maxzi körte 1/1 38,­Cappy narancsnektár 1/1 45,­A márkaboltban kaphatók a Miskolci Likőrgyár egyéb termékei is, és nagyobb kiszerelésben is! Mire a ballasztanyagok? H í R E S Z T E L Ő A jóról ^I ^esa r Horvátországból menekültek Segíts haza bennünket, IstenünkI # A fegyverbíró férfiakat hátrahagyva, ismét egyre több horvátországi idős ember, asszony és kisgyermek kér menedéket hazánkban, az átme­neti táborokban. Képeink a mohácsi menekült­táborban készültek. (MTI-fotó: Mónos Gábor), Mit csinál a szaporodásbiológus? Az emberi szervezet a növényi táplálékok egy részét nem tutija feldolgozni. Ezek az anyagok ki­választódnak a szervezetből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a ballasztanyagok haszontalanok a szervezet számára. A ballasztanyagok pozitív ha­tást fejtenek ki a következő megbetegedések esetén: 1. Túlsúlynál. A sok ballaszt­anyagot tartalmazó élelmiszer nagy terjedelmű, megtölti a gyomrot, amellett ezek emész­tése is több energiát igényel. A növényi rostok sok vizet képe­sek felvenni, és ezáltal az elfo­gyasztott étel térfogata megnö­vekszik a gyomorban és a bél­ben. Így természetes étkezési és energiabeviteli fékként hatnak a ballasztanyagok. 2. Szív- és érrendszeri megbe­tegedések. A ballasztanyagokban gazdag étrend hatására csökken a vér koleszterinszintje. Így megelőzhető az általános érelme­szesedés, mely leggyakoribb oka a szívinfarktusnak és az agy­vérzésnek. A sok ballasztanya­got tartalmazó táplálkozás kö­vetkeztében a magas vérnyomás is normalizálódik. Ezt bizonyít­ja az a tény is, hogy vegetári­ánusok között kevesebb a szív­ás érrendszeri megbetegedés. Hogyan növelhetjük étren­dünkben a ballasztanyagok mennyiségét? — Reggelire fogyasszunk müz­lit tejjel, vagy joghurttal, — együnk sok nyers gyümöl­csöt, zöldséget, salátát, — főzelékek, szószok, mártá­sok készítésénél a liszt egy ré­szét helyettesítsük búzakorpával, — fogyasszunk fekete, vagy barna kenyeret, magos, vagy korpás péksüteményeket. — „Amióta az Észak- Magyarország újság létezik, azóta előfizetője vagyok. Mint családtagot várom, hogy nyugdíjas-ráérőként olvashassam a megyéről szóló tudósításokat. — Sajnos ebben a bonyo­lult világban jó hírrel nem nagyon dicsekedhetünk. Rosszal viszont el vagyunk halmozva. A hírek ugyan keringenek, hogy majd meg­valósulnak a jó tervek, a legtöbb része sajnos — csak kárunkra. — Egyetlen jó hírrel tud­tam volna kezdeni, akkor, amikor a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a fonn­unk stabilizálódott 1991­ben. Ügy gondoltuk, talán lesz szakember, aki érti, hogyan lehet a lejtőn meg­állítani azt a megiramodott kereket, ami a sorsunkat forgatja. Aztán a televízió­ban a miniszter bejelentette, hogy leértékelték a forin'ot, különböző magyarázatokkal Hidegzuhanyként hatott ez ránk, vezető beosztású em­bertől. Elmondhatjuk: a híresztelés időszakát éljük. — Visszaidézhetnénk a választási plakátokat és a pártok cselekedeteit. Ha az MDF olyanokat ígért volna, amiket alakít, senki nem ke­rült volna be a parlament­be... A kisgazdák „Bort, búzát, békességet!” hirdet­ték, kérdem én, hol van közö tűk a békesség?!... Az SZDSZ-ben váltogatják a vezetőket. (Tudjuk, merjük, tesszük!”) A szociáldemok­raták verekedésre is hajlan­dók . . . — Ilyen békétlenségek között elvesznek a hó hírek. Borúsak a boldog arcok, a tekin- etek; az ajkak elné- múlnak a pénztáraknál, sí- rós szemekkel távoznak az emberek, hiszen még gyógy­szerre sem jutott, ami a fájdalmat enyhítené. És ez már nem „híresztelés” ... — Ilyen gondolatokkal megköszönöm a figyelmüké , álltam eddig és állok más­kor is rendelkezésükre”: Pechnyik Miklós Szirmabesenyő * — „Napjainkban súlyos helyzetet élünk át. Minden­ki fél, a gyárakban dolgozó munkás, a földeken dolgozó mezőgazdasági munkás, a bányász és most már ott tartunk, hogy a fiatal, most végzett értelmiségi, főiskolát, egyetemet végzett fiatalok százai, ezrei. Mitől félnek? A válasz egyszerű: a valóságtój, a jelentől. És már a jövőről ne is beszéljünk. — Sajnos a tényekkel, ha tetszik, ha nem, szembe kell nézni. Mik ezek a té­nyek, mi a szomorú valóság, a jelen? A jelen helyze'ben mindenki szembe kerül a munkanélküliség rémképé­vel. A gyárak, üzemek sor­ra bocsátják el a dolgozók, mérnökök, műszaki értelmi­ségiek százait, ezreit. Bányá­kat, üzemeket, gyárakat akarnak bezárni a kormány igen tisztelt tagjai, mit sem törődve azzal, mi lesz az ott dolgozó emberek további sorsa. Kapnak munkanélkü­li-segélyt, végkielégítést: képezzék át magukat, inté­zik el nagyvonalúan a, kor­mány tagjai a kérdést. Ez a megoldás jó-e? Nagyon tar­tok 'öle, hogy nem. A mun­kanélküli-segély ugyanis, ha tetszik, ha nem, másfél év múlva véget ér, és ha ad­dig sem sikerül a, dolgozónak elhelyezkednie, akkor mit csinál? Megy, fogja magát és segélyt kér. Ha szeren­cséje van, akkor kap is. Nos, ez az a jó megoldás? Tartok 'öle, hogy nem . . . — A munkásnak, dolgozó­nak munka kell!!! Tisztessé­ges bérért!!! Nem vagyunk koldusok, jó volna, ha mind­ezen elgondolkodnának a kormány valóságot figyelem­be venni nem akaró igen tisztelt tagjai, amíg még van idejük és lehetőségük gon­dolkodni, cselekedni.” P. Imre Miskolc * — Talán nevetséges, hogy már megint jelentkezem a Híresztelőben, de valami belső erő kényszerít arra, hogy sok emberrel osszam meg örömömet és gondjai­mat. Ha csak nevetnek raj­tam, már akkor is megéri, mivel országunkban most hiánycikk a szívből jövő, jó­ízű nevetés. — Igyekszem a rossz hí­ren túladni: szomorú anyu­kákkal találkozom, akik ar­ról panaszkodnak, hogy megszűnt a munkahelyük és a most végzett gyermekeik sem tudnak elhelyezkedni. Sok családnak szábályosan zuhant az életszínvonala. Az újabb áremelések azt ered­ményezik, hogy már a „ki­lós ruha” is elérhetetlen. Az iskolákból kikerült gyerme­kek nagy része céltalanul lézeng az utcákon, félő, hogy kimarad az életükből a pályakezdés öröme. Mikor fogják megtanulni, hogy mi a kötelességtudat, a mun­kahelyi fegyelem? Hol fog­ják gyakorolni az idővel és a pénzzel való gazdálkodást? Ez nagyon keserves téma ... — A jó hírem az előzőek­hez kapcsolódik: városunk­ban megalakult a Sajószent- péterért Baráti Egyesület. Örömmel tapasztalom, hogy. a gondok, melyeket a rend­szerváltás nehézségei okoz­nak, nem mindenkit tettek közömbössé. Akad még né­hány lelkes ember, aki ön­zetlenül nagyon sokat tesz városunkért. Nekik köszön­hető, hogy megszületett új­ságunk, a Péteri Szavak. Aki gyakori olvasója, látja, hogy Sajószentpéteren, ha apró léptekkel is, de már elindult a rendszerváltás. Az egyesület tagjainak többsé­ge pártonkívüli, és szinte minden pártból van egy-ké" ember. Nagyon szép példá­ja annak, hogy így is lehet egy közös célért összefogni. (A Parlamentben is ezt sze­retném látni, hogy mindig az az oldal győzne, amelyik az ország gondjait kívánja eny­híteni.) Sajnos az egyesület­nek is szűkösek az anyagi lehe őségéi, de nagyon bí­zunk a vállalkozók támoga­tásában, melyre van is pél­da .. . A Péteri Szavak szer­kesztőségének ajtaja min­denki előtt nyitva áll. Amit az olvasók jeleznek, ritka esetben nem talál orvoslásra, s ez megkönnyíti az önkor­mányzat munkáját. Tudom és bízom benne, hogy a ba­ráti egyesületnek egyre több tagja lesz, akik munkahely­teremtő ötleteket is hoznak magukkal. Így sokszorozód- hat meg az erőnk, mellyel, ha nem is a világ képét, de a saját városunkét a ma­gunkéra formálhatjuk. (Munkájukhoz erőt-egész- séget kívánok, kellemes ün­nepeke és békés, vidám új évet!) Tatár Imréné Sajószentpéter * Leveleiket még december 15-ig várjuk: mi volt 1991- ben a legjobb és a legrosz- szabb hír? Címünk: Észak- Magyarország szerkesztősége, Híresztelő Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út 15. Pf.: 351, 3527. Valójában mit is csinál, hogyan telnek a napjai? Ta­lán valamilyen kutatóintéze­ti laboratóriumban serény­kedik és elhivatottan mun­kálkodik azon, hogy gyarló­esendő fajtánk alapvető jel­lemzőin javítson, hogy leg­alább már az unokáink mentesek legyenek az irigy­ségtől, a bosszútól, a félté­kenységtől. a félelemtől, a feljelentői hajlamoktól, az áskálódástól, a köpönyegfor­gatástól, a beteges hatalom­vágytól, a mások felbujtásá- nak, a cselvetéseknek a szándékától, a csapdák ki- eszelésétől? Vagy éppen göthösségünk, satnyaságunk megszünteté­sének nemes célja hajtja, amikor a gének karaktereit vizsgálja, hogy egyszer kije­lenthesse diadalittasan: tud­ja már, mi kell ahhoz, hogy sudár-elegáns legyen a jövő embere. Szélesvállú és sas­szemű. Dávid-szépségű és lehengerlőén férfias. Okos arcélű és bátor, gyengéd és tántoríthatatlan, örökké sze­relmes és hűséges. A társul található nő pedig elegánsan arányos, szép és okos, aki­nek csodálnivaló tulajdonsá­gait hosszú nyak, bársonyos vállak, telt-kerek mellek, lé­legzetelállítóan tökéletes alak, egészséges erotikát kel­tő formás lábak teszik hi­bátlanná, teljessé. Érthető, ha a szaporodásbiológus éjt nappallá téve egész életét arra áldozza, hogy utódjaink szépek, okosak és erősek le­gyenek, amit az ókori esz­ményekben már évezredek­kel ezelőtt megfogalmaztak, csak hát azóta sokat korcso- sultunk a felfedezések és találmányok áldásaként, a korszakos fejlődés terhei alatt. Gyermekkori barátom, akit névjegykártyáját for­gatva faggatok, egyre csak a fejét ingatja, meid bizony nem ezeknek a fennkölt cé­loknak a megvalósítására áldozza tevékeny életét. Talán a százszemű búza­kalász nemesítése jelent ne­ki fejtörést (a kevesebb sze­műnek sem találunk piacot), vagy a marhahús ízű sertés, a libamájat növesztő varjú háziasítása ? Lehet. A harmincnégy év utáni találkozásunk íme jól mu­tatja, milyen messzire is ke­rültünk egymástól. Szabad a gazda, adom meg magam, mondd meg végre, mit is szól a biológia érintett terü­lete azokhoz a kérdésekhez, amelyekkel a szaporodás sa­játos világát bombázod! „A dolog egyszerűbb mint gondolnád — így a válasz. — Vezető állatorvos vagyok egy intézetben, ahol szarvas- marhát, lovat, kutyát gyó­gyítunk, ahogy azt a szak­mabeliek teszik mindenütt a világon. De a várható át­szervezésekre, a privatizáció­ra itt is számítani lehet. Egy falusi tanyán kutya— macska panziót nyitok, ahol fajtiszta jószágok szaporo­dásbiológiai kérdéseivel fog­lalkozhatok, azzal, amihez értek, ami valójában érde­kel és persze gyógyítom a beteg állatokat, mint ez idá­ig.” Eddig a történet. Alig ké­szültek el az új névjegykár­tyák, a tőlünk távoli, du­nántúli tanyán már megta­lálta igazi önmagát egy öt­venes éveiben járó állator­vos, de a környék jószágai is igazán jól jártak e dön­téssel, hogy a sohasem ké­ső újrakezdeni gondolatával megbékélő állatorvosból egyik napról a másikra sza­porodásbiológus lett. Végtére is a beteg marhák, lovak, kutyák gyógyulását ez a kis apróság egy csöppet sem be­folyásolja. Sőt! Nagy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom