Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-21 / 299. szám
Lezajlott az öt napig tartó magyarországi pápalátogatás, amelyet mind a hívők, mind pedig a nemhívők nagy érdeklődéssel figyeltek. II. János Pál pápáról rengeteg ismertetés megjelent, de nem sok említette, hogy pápává választása a véletlennek köszönhető, elődje hirtelen és rejtélyes halálának. 1978. augusztus 6-án este, hosszas betegség után, 81 esztendős korában elhunyt VI. Pál pápa, aki 1963 óta volt a katolikus egyház leje. A pápaválasztó konklávé augusztus 25- én ült össze, ezen 111 bí-' boros vett részt. Több je- löLt is volt, de igazából esélyes utód nem jött számításba. Mindenki úgy vélte, hogy hosszú és bonyolult lesz a pápaválasztás (olykor több hétig is eltartott), ennek ellenére az egyik legrövidebb válaszás lett. A konklávé reggel 7 órakor ült össze és este 1'2 8-kor már megvolt az új pápa: a legkevésbé esélyesnek számító Albino Luciani bíboros, Velence pátriárkája. Nem jó előjelekkel kezdődött kormányzása: az új pápa megválasztását jelző fehér füst helyett először szürke, majd barna go- molygott elő a Sixtus-ká- polna kéményéből. Utána elfelejtették az új pápát lefényképezni választóinak körében. Szintén rossz ómen volt, hogy a beiktatási ceremónián Nikogylim I. János Pálról leningrádi és novgorodi metropolita meghalt. Luciani az I. János Pál nevet választotta, jelezve, hogy két elődje XXIII. János és VI. Pál irányvonalát fogja folytatni akiknek egyébként igen sokat köszönhetett). Az új pápa meglehetősen fiatal, mindössze 66 esztendős volt. A források szerint apja megrögzött szocialista és anti- klerikális ember, akinek családja több gyárral rendelkezett. Ludianit 1935- ben szentelték pappá, ezután doktorált. Először szülőfalujában káplán, majd papi szemináriumban tanít egyházjogot és egyházművészetet. XXIII. János tett püspökké, VI. Pál pedig Velence pátriárkájává nevezte ki, később bíborosi címet adományozott neki. Az új pápa első pillanattól nem mindennapinak tűnt. Egy riporternek elmondta, hogy kedvenc írói Mark Twain (ateista volt), Petrarca (a pápai széket bordélyháznak nevezte), G. Chesterton (detektívregényíró), tehát irodalmi ízlése nem felelt meg a vatikáni szokásnak. Megbocsátotta a testi bűnöket. Bizonyos mértékig konzervatív volt, de a reformpártiak törekvéseit is elfogadva, folytatta említett két elődje békepolitikáját. Nem szerette a protokollt, beszédeit, gyakran rögtönözte. A legnagyobb meglepetést akkor okozta, amikor kijelentette, hogy Isten talán anya, vagyis nőnemű. Egyes lapok szeriint ki akart költözni a Vatikánból és a pápai kincsek eladását tervezte (már velencei pátriárkaként is adott el főpapi kincseket, ezek értékéből kórházat építtetett értelmi fogyatékos gyermekek számára). De a legnagyobb felhördülést mégis Bernardin Gan- tin bíborosnak pénzügyi felügyelővé való kinevezésével okozta:- Gantin ugyanis néger volt! Nem sokan gondolhatták, hogy a következő meglepetés ai pápa váratlan halála lesz. 1978. szeptember 28-án, 33 napi főpapság után I. János Pál elhunyt. 263 elődje közül mindössze 45 ült egy évnél rövidebb ideig a pápai trónon. Nyolcat megöltek, egy háborúban esett el, egyre pedig rászakadt! a mennyezet. A legrövidebb ideig uralkodó pápa kormányzása 3 napig tartott. Halála rejtélyes maradt. A jelentések szerint szívinfarktus végzett vele, de rögtön felmerült a mérgezés gyanúja is. (A Keresztapa c. filmben is ezt láthattuk). Egyes jelentések szerint az ágyában fekve találtak rá, mások szerint székében ült. Egyedül a boncolás mutatta! volna meg a halál valódi okát, de ez elől a Vatikán elzárkózott. Többen összeesküvést sejtettek, ugyanis a pápa halálát megelőző napon János Pál és a ku- riális bíborosak között heves vita folyt, még kiabáltak is. Néhány lap a Bor- glák, VI. Sándor pápa és gyermekei, Cezare és Luc- rezia korát emlegették. De tény az is, hogy a pápai soha nem örvendet túl jd egészségnek. I. János Pál pápa halála máig sem tisztázott. A váratlan esemény viszont megnyitotta az utat Karol Wojtylának, akit három napi konklávé után, elég sok jelölt közül 1978. október 16-án választottak pápává. Személyében 1523 óta először került nem olasz származású bíboros a pápai székbe. Eszenyi Miklós // Anno Bogács Az alábbi fotókra a miskolci Herman Ottó Múzeum fotógyüjteményében leltünk. A múzeum Hajdani kiváló munkatársai, készítették Bükkal- ján, Bogácson. A képek más-más időszakban születtek, egyben azonban megegyeznek: egy település történetének hiteles és semmi mással nem pótolható dokumentumai. Öregasszony innakönyvvel 1952. Diószegi V. felvétele Női és gyermekviselet. 1936. Megay Géza felvétele HÓM. F: 560 fezak-Magyarország honismereti és néprajzi magazinja Izsó Miklós a XIX. századi magyar szobrászat egyik legrokonszenvesebb alakja. Művészi hagyatéka nemzeti kultúránk becsült értékeinek sorába tartozik. Híres műve, a Búsuló juhász, számos terrakotta kisplasztikája és mellszobrainak zöme a Magyar Nemzeti Galéria állandó szoborkiállításán szerepel. A művész 1831. szeptember 9-én született a Bükk hegységben fekvő Disznóshorváton, amelyet halálának 75. évfordulóján, 1950-ben Izsófalvának neveztek el. Szolgadiákiként került a sárospataki kollégiumba, módosabb diáktársai ruháját és egyéb holmiját tartotta rendben, és ezért ellátást kapott. A művészetek iránt ekkor még nem mutatott érdeklődést, sőt tanulni sem igen szeretett. Bizonyítványai szerint a gyenge tanulók közé tartozott, éppen csak átvergődött egyik osztályból a másikba. Amikor a szabadságharc megkezdődött, a kollégium tanárai és a felsős diákok felsorakoztak Kossuth zászlaja alá. Izsó Miklós ekkor tizenhét éves volt, és az Ujházy vadászzászlóaljban mint őrmester, később pedig mint honvédhadnagy harcolt. A szentpéteri ünnepélyes toborzástól a világosi fegyverletételig tizenkilenc ütközetben vett részt, Győrnél könnyebben megsebesült. A szabadságharc leverése után hónapokig a Bükk hegységben, bujdosott, végül jóakarói segítségével a Pallavicini grófok birtokán segéderdészi álláshoz jutott. Később, bujdosását folytatva jutott el Rimaszombatra, ahol kőfaragó munkásnak állt Jakovétz Antalhoz. A mester hamarosan rájött, hogy az erős szervezetű, megtermett szőke fiatalemberben rendkívüli kézügyességű munkásra tett szert:, aki nemcsak emelgetni képes a hatalmas kőtömböket, hanem finom vonalú díszeket lis tud rájuk faragni. Izsó Miklós alaposan megtanulta a kőfaragás szakmai fogásait, és hogy rajz- készségét gyarapítsa, szorgalmasan látogatta a helybeli üparos- iskola rajztanfolyamát. Szabad idejében viaszból szobrocskákat formált, megmintázta mestere gyermekének arcmását, fénykép után lemásolta a firenzei Villa Borghese kútfiguráját. Izsó Miklós ábrászmüvész Ezekben az években Rim' szombaton élt Ferenczy Istváj az országos hírű szobrász, aj ekkoriban már nemigen nyű szobrászvésőhöz, félbemara1 azonban még néhány megreí rendelt munkája, Kölcsey ‘ Kazinczy képmása; és a meí rendelő, a Magyar Tudomány* Akadémia sürgette, fejezze 1 azokat. Ferenczy ezért Jakove mesterhez fordult, hogy köles! nözzön neki egy ügyes kőfal'5 gót. A megtisztelő feladat 1# Miklósnak jutott. A zárkózó művésznek is hamarosan feltűi Izsó ügyessége, aki megmutat' az eddig készített kisebb mu" káit, melyekben Ferenczy félj* merte a szobrászii tehetség )e lentkezését. Az idősödő mesf feledni kezdte saját művészsol sáriak keserveit, és igyekező Izsó előtt a szobrász! páll szépségeit megcsillogtatni, vészi becsvágyát felébreszteni. Izsó háromévi Imaskodás ud elbúcsúzott mesterétől, akitől alábbi ajánlólevelet kapta: „Alól írt, bizonyítom, hogy ; Horváthi születés Izsó Miklós 1853 Márti,us hó Ifi ától 18 Mártiuis hóig és így három égé éveken . át nálam a képfaraga gyakorolta, s mint ügyes szorgalmas embert ajánlom Művészet pártfogóinak kegyeit Kelt Rimaszombath 1856 M jus 3-án. Ferenczy István képfaragó"Izsó a fővárosban alig jut munkához, ezért egy év múl továbbment Bécsbe, ahol az a kor kint élő Borsos József íe tőművész vette pártfogását Ajánlására jutott be kőfarai munkásnak a bécsi akadém professzorának, Hans Gassern a műtermébe. Ez idő alatt sZ ros barátságba került a Bécst tanuló magyar egyetemi lifjúst gal, akik fellelkesedtek Izsó tp vészi ambícióin, és megalakít ták „Krajcáros Egyesület”-ük amelynek hetven tagja aláírás val vállalt kötelezettséget af hogy mindenki naponta meg karit két krajcárt, amit öss* gyűjtenek és két évig havof 50 forint ösztöndíjat adnak I# ak, hogy a müncheni akadémi- ra mehessen tudását igyarapí- ani. Izsó Miklós 1859 őszén iratko- Dtt be a müncheni Művészeti ‘kadémiára, Max Wittmann pro- ssszor osztályába. Az első aka- émiai év végén felajánlotta if- á barátainak, hogy ,a nyári 'ünetben hálája jeléül márvány- a faragja és a Magyar Tudo- iányos Akadémiának ajándékba tegiküldi Széchenyi mellszobrát. Müncheni tanulmányai során lyre többet gondolt hazájára, ^életvilágában megjelentek khoní élményei, ,a magyar fa- 1 jellegzetes figurái, a szlilaj Isztorok, a muzsikáló cigányok, *nó parasztlányok és menyecske, táncoló legények. Ügy érez- ezekről az egyszerű embereik- '1 olyan szép szobrokat kellene jinálnia, mint amilyeneket a *8i görög szobrászok alkottak 9Pük típusairól, ez lenne a ha- Psítatlan magyar szobrászat, á nyári akadémiai szünidőben ró hazatérve meglátogatta Mvenc vidékeit, majd a fővárba visszatérve egyik barátja ^termében elkezdte mintázni a “suló juhászt, amelyhez népvi- jetbe öltözve testvére, Izsó Jó- jf színész állt modellt. Mün- jenbe visszautazva magával !Ue a szobormlintát tovább érülte és különös gonddal farag- 1 carrarai márványba. Később jg egy példány készült belőle, jlyet a művész halála után Ptonio Petton olasz szobrász íezett be. Ez a másodpéldány penleg a debreceni Déní Mózesban látható. Izsó nagyszabású megbízatások Anyában főleg időtöltésként Sborvázlatok és portrék mintájába kezdett. Karakteres port- ^zobraiból szinte kitelne a közeli Magyarország kiváló személyiségeinek arcképcsarnoka: [any János, Megyery Károly, Fessy Gábor, Bennáth Gás- F, Balogh Zoltán, Lisznyai Flmán, Fáy András, Petőfi fádor, Eötvös József, Trefort loiston. Történelmi múltunk rés személyiségei sorából Zrí- P Miklós, Werbőczy István, II. Pjóczi Ferenc, és Zrínyi Ilona fllszobraiit régi metszetek és festmények után faragta márványba. Hazatelepedése utáni években a Magyar Tudományos Akadémia palotáját szobrokkal kezdték díszíteni. Izsó több tervet is készített, a szobrok nagy részét azonban 'külföldi mestereknél rendelték meg, neki csák kisebb megbízatások jutottak. Életművében a portrészobrok mellett nemcsak számszerűleg, hanem művészi értéküknél fogva is kiemelkedőek a szoborvázlatok és kisplasztikák. Az első darabokat még müncheni tanulóéveiben készítette, majd itthon is igen gyakran miintázott 15—20 centiméteres agyagszobrokat a magyar nép jellegzetes figuráiról. így keletkezett a Kéveszedő nő, a Szoptató anya, a Részeg kortes, a Házaló zsidó, valamint a Muzsikáló cigányok és a Táncoló parasztok gazdag sorozata. Közvetlen élményeit az antik szobrászatból vett tapasztalataival kapcsolta összie. Táncábrázolásai nemcsak tárgyuknál, méretüknél és anyaguknál fogva emlékeztetnek az 1 e. 3—4. században készült hellenisztikus terrakotta figurákra hanem szobrá- szi megoldásuk szempontjából lis azok törvényszerűségeit követik. Izsó a táncoló alakokat mozgásuknak abban a pillanatában ábrázolta, amelyben a test két táncmozdulat között egy pillanatra nyugvópontra ér, így a figura szobrászilag kiegyensúlyozott benyomást kelt, miközben mégis kiválóan érzékelteti a gyors mozgást. A Táncoló parasztról összeállított sorozat meggyőzően érzékelteti, hogy az egyes figurák mozdulatai egymáshoz kapcsolódnak, egymásból indulnak ki. Izsó Miklós élete és munkássága legérettebb korszakában, 44 évesen, 1875. május 29-én halt meg tüdőbajban. Életműve így, csonkán is értékes része szobrászatunk történetének. Művészi tehetségét, a szobrászat sok évszázados értékeiből levont tapasztalatait népünk nemzeti sajátosságaival ötvözte. A korabeli magyarság lelkivilágát, érzéseit fejezte ki magas művészi fokon. Művészetének magyarsága, nemzeti mivolta nem külsőségekben mutatkozik meg, hanem főleg a művekben kifejeződő lelkivilágban rejlik. Bánhegyi Gábor Borravaló nálunk | más nemzeteknél Fonóban. 1936. Megay Géza felvétele. HÓM. F: 555 Kőfaragómester munka közben. 1936. Megay Géza felvétele. HÓM F: 544 A borravaló kérdése is az „örökzöld” témák közé tartozik. Időnként vitatkozgatunk róla, de aztán marad minden a régiben, vagyis továbbra is vannak, lesznek olyan szolgáltatások, amelyeknél „elmaradhatatlan” a borravaló. Erre kényszerít bennünket az évtizedek, évszázadok alatt kialakult „ősi” szokás. Ha külföldre utazunk, óhatatlanul szembetaláljuk magunkat a nagy gonddal: adjunk, ne adjunk? És ha Igen, mennyit illik adni? Mert a diplomaták, kül- szolgálati dolgozók, a turisták a megmondhatói: ha tetszik, ha nem — elveinktől függetlenül alkalmazkodnunk kell borravaló dolgában is a helyi szokásokhoz. A világnak szinte mind a négy táján gyakorolt szokj hogy a szívességet, szeme* szolgálatokat borravalóval hoF rálják. Ennek nagysága orssj gonként és a szolgáltatások mészete szerint változik, s , éttermekben általában a szán1, összegének tíz százalékát tej ki. Különösen Nyugat-EuróPj ban „divat” borravalót adni, n1 ha családhoz hívnak Is valaj vendégségbe. Franciaországpj pedig a mozik, -színházak, szól kozóhelyek jegyszedőnői is W nak több-kevesebb borravalót- Akik megfordultak Svéd* szágban, tanúsíthatják, h*" egész Európában talán ott ,>“ vik” leginkább a borra va* rendszer. Kezdődik mindjárt hordárral, akinek csomagortlv általában egy koronát szó** 11. Aztán folytatódik a taxi- írnél, a fodrásznál, majd az íremben, fürdőben, A pincér- 1 — akárcsak nálunk — áléban a számla összegének tíz kalákát adják borravalóul. A j repülőgépen, a vasúti hálóéiban és a színházban azon- 1 nem illik borravalóval jgsértem” az alkalmazottakat. *2 ázsiai országokban igen ellen ítélik meg vagy ítélik el borravaló és az ajándékozás dését. A leghatározottabb 8atartást e tekintetben Kíná- 1 tanúsítják: sem a szállodá- 1. sem a vendéglőkben, sem s szórakozóhelyen nem fogad- ^ el borravalót. A legtöbb *ai népnél még az ajándékodéra szokás, kivéve a nagyon szegény országokat, amilyen például Banglades, ahol nemcsak elvárják a baksist, hanem a koldulás is bevett szokás. A japá- inokra a másik véglet jellemző: náluk gyakran adnak és kapnak; ajándékot az emberek, s az ajándék visszautasítását egyenesen személyes sértésnek tékintik. Külön etikett szabályozza a mohamedán országokban az ajándékozási szokásokat. Ugyanis vallási okok miatt igen nagyfokú tapintatlanság, sőt, sértés muzulmán embernek téliszalámit, konyakmeggyet, tokaji aszút vagy akárcsak sertést, kutyát ábrázoló festményt, porcelánfigurát ajándékozni. (h. j.)
