Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-19 / 297. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 14 1991. december 19., csütörtök Alapítvány-páros Igazán nem számít ma már ritkaságnak, ha egy gyermek játékszerként ke­zeli a számítógépet. De ha már komolyabb felszerelést, az otthoni -tanulást segítő berendezést szeretnének a szülőik kétszer is meggon­dolják, hogy mire adják ki a pénzt. Ráadásul a magán- személyek még az áfát sem tudják visszaigényelni. Ezt ismerhette fel a Kandó Kál­mán Műszaki Fő-iskola, mi­kor létrehozta az Infosys el­nevezésű országos alapít­ványt, s most, hogy a mis­kolci Mikro-Bi'k Számítás­technikai Fejlesztő és Szol­gáltató Kft. is csatlakozott ehhez az alapítványhoz, lé­nyeges kedvezményekkel juthatnak a családok a gyer­mekük által óhajtott számí­tógéphez. A kft. ügyvezető igazgató­jától, Bii-hallné Kiss Ildikó­tól megtudtuk, hogy a skü- lő a kiválasztott géptípustól függően bizonyos összeggel csatlakozik az alapítvány­hoz, ezt - meghatározott cél­ra — egy nappali tagozaton tanuló diák oktatásának megsegítésére — ajánlja fel. Majd az alapítvány javára befizetett összeget levonhat­ja az adóalapjából. Így az előzetes számítások szerint a jövedelemtől függően 30— 40—50 százalékkal olcsóbban jutnak a géphez. De ez még csak az egyik alapítvány, emellett a Mik- ro-tBik maga is létrehozott egy oktatásfejlesztési ala­pítványt. Ezzel oktatási in­tézményeket és egyes diá­kokat kívánnak támogatni felszerelési tárgyakkal, szá­mítógéppel, esetleg ösztön­díjjal. Részletes felvilágosí­tást a kft. Miskolc, Széche­nyi utca 49. szám alatti üz­letében és az 54-266, 53-100 télefonszámokon kaphatnak az érdeklődők. (fg) Fotó: Dobos Klára Válasz cikkünkre­Hi még nem őrlődtünk fel... A tokaj-hegyaljai szüret évtizedek óta inkább kese­rű, mint édes és inkább for­ró, mint langyos! Bekecsi Szabó László, mint független szőlőtermelő, aki nem tagja érdekvédelmi szer­vezetnek, írta le tapasztala­tát az 1991. évi tokaj-hegy­aljai szüretről, elmarasztalva mindazon érdekvédelmi szer­vezeteket, akik nem léptek fel a borkombinát szőlő- és aszúátvételével szemben. Mint újságíró, -még színe­sebbé, élethűbbé tette azt a megaláztatást, amelyben a szőlőtermelők ezrei része­sültek. Bekecsi Szabó László új­ságíró—szőlőtermelő, látva Tokaj-Hegyalja kilátástalan helyzetét, kijelenti: „És tud­tam, én ott soha többé nem szüretelek”. És a több ezer tokaj-hegyaljai szőlőtermelő sorsa mi lészen? Kiben bíz­zanak a szőlőtermelők, ha egy jó nevű újságíró az első szüreti megpróbáltatás után úgy döntött, hogy neki eb­ből elege van? Azok a szőlőmiunkós asz- szonyok, akik a jövőben is a szőlőtermelést tekintik meg­élhetési forrásnak, nem dob­ták el a kapát, hanem petí­ciót írtak és az érdekvédel­mi szervezettel átadták kö­vetelésüket a földművelés- ügyi miniszternek. Igaz, hogy a 'miniszter úr kedvesen megjegyezte, hogy „inkább bort hoztak volna”. Mi tudjuk, hogy a követ­kező években is lesz Tokaj- Hegyalján szüret, lesznek problémák és egyre nagyobb igény lesz a kvalifikált ér­dekvédelmi munkára. Bekecsi Szabó László ott volt Tokajban azon, a szü­ret előtti tanácskozáson, amelyen az érdekvédelmi szervezetek képviselő el­mondták, hogy nem értenek egyet a borkombinát szüreti programijával és hogy igenis van megoldás a termés át­vételére és kifizetésére. Mi 1991-ben tizenkét al­kalommal ültünk le a bor­kombinát vezetésével, látva a nehéz helyzetet, amely ráne­hezedett egész Tokaj-Hegy- aljára, a szőlő- és borágazat­ra. A két Tokaj-hegyaljai Sző­lő—Bor Egyesület titká­rával megkerestük a Föld­művelésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Ál­lami Vagyonügynökség ille­tékeseit, hogy segítsenek a pénzügyi nehézségek megol­dásában. Tárgyalást kezde­ményeztünk a iborkombináit számlavezető bankjával, újabb hitelek felvételére. A Földművelésügyi Mi­nisztériumtól kértük, bogy a szőlősűríitmény előállításá­nak iköltségeit támogassa és tegye lehetővé mintegy 100 ezer hektoliter must lesűrí- tését és exportálását. Az érdekvédelmi munka neheze még ezután követke­zik, amikor a borfcomfoinát ígéretét kell teljesíttetni, az átvett termék fizetését kell valóra váltani, a betárolt ter­mék értékesítését kell segí­teni, a tárolással-kezeléssel 'kapcsolatos költségeket kell mérsékelni és az 1992. évi munkák kezdetéhez a pénz­alapokat megteremteni. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy mindezeket csak összefogással lehet megol­dani. A Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség Elsődleges az önellátás Budapest (ISB/R. S.) Fran­cia—német vállalatcsoport segíti hazánkat abban, hogy optimális módon fejlesszük áramtermelő- és elektromos- szolgáltató-hálózatunkat. A villamosipari társulás tagjai — a német Bayernwerk és Preussen Elektra, valamint a francia Electricite de France — hosszas tárgyalás után döntöttek úgy, hogy bízva a jó üzlet lehetőségé­ben, felajánlják munkájukat és támogatásukat a magyar kormánynak, az illetékes ipari tárcának és a Magyar Villamos Művek Trösztnek. Mindezt sajtótájékoztatón jelentették be. A társulás elsősorban ta­nácsokkal szolgál, de a ter­vek szerint a csoport kive­szi a részét azokból a beru­házásokból is, amelyek rendszerünk fejlesztéséhez járulnak majd hozzá. A cél az, hogy megszűnjön az az egyoldalú függőség, amely ma a volt Szovjetunióhoz köt bennünket — áramszük­ségletünk mintegy 20 száza­lékát importáljuk innen —, s néhány éven belül önellá­tóak legyünk. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy csatla­kozhassunk a nyugat-európai hálózathoz. Az említett rendszer nagy előnye, hogy tagjai számára kollektív biztonságot nyújt, hiszen az érintett országok bármikor képesek és hajlandóak egy­más pótlólagos szükségleteit kielégíteni. Ám nem kaphat tagsági belépőt a rendszerbe egy olyan ország, amely ál­landó és krónikus áramim­portra szorul. A hálózathoz való tartozás komoly pozití­vuma, hogy a tagok opti­malizálni tudják azokat a beruházásaikat, amelyek az áramellátásukat szolgálják, így az országok a lehető legkisebb mértékű és legol­csóbb fejlesztéssel teremtik meg a kollektív biztonságu­kat. A franciák például évente 40 milliárd frankot költenek e célra, ám ha nem lennének tagjai a hálózat­nak, nagyságrendekkel többe kerülne a biztonságos áram­ellátásuk. Napjainkban a magyar kormány és a parlament ne­héz döntés előtt áll, hiszen a jövő év közepéig határoz­niuk kell arról, hogy milyen energiahordozón alapuló alaperőművet építenek majd hazánkban. Ebben a válla­latcsoport szintén segítsé­günkre lesz, hiszen az atom-, és vízierőművi beruházások gáz-, kőszén-, lignit-, olaj­terén igen nagy tapasztala­tokkal rendelkeznek. Az „Európai terv Magyarország számára” előterjesztői sze­rint hazánk hamarosan a fordítókorong szerepét játsz- sza majd az öreg kontines elektromos energáival való ellátásában, s a három cég elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a műszaki és gazdasá­gi, illetve a szolgáltatói szfé­ra privatizációjában is sze­repet vállalnak. A fehér fagyönqy (Viscum album L) Különböző lombosfákon és ritkán fenyőkön élősködő örökzöld, fehér álbogyójú növény. A .magjait a mada­rak terjesztik bélcsatornái- kon keresztül. A görög mitológiában is helyet kapott a fagyöngy, mert örökzöldje a tavasz visszatértébe vetett reményt tartotta fenn. A kelta drui­dák — más népeikhez ha­sonlóan — nagyon tisztelték, életerőt tulajdonítottak ne­ki. A német néphit szerint is az új élet záloga és a termékenység szimbóluma a fagyöngy. A középkori fü- vészkönyvek mindegyikében megtalálhatjuk. Collbafch an­gol orvos 1729-ben külön 'könyvecskét adott ki róla, és Hufelamd is részletesen foglalkozott vele. Ezután a népi használaton kívül feledésbe merült. Kneipp fedezte fel újra, az­óta orvosok, biológusok és botanikusok 'kutatásainak köszönhető, hogy sok titka lelepleződött. Nyugat-Európában, főleg Angliában, bogyós ágaival díszítik karácsonyikor a la­kásokat. A fehér fagyöngy fő ható­anyaga egy acetilikolinnal ro­kon kolinszánmazék, amely vérnyomáscsökkentő hatású. Szívre ható polipeptidet (viszkotoxiint) is tartalmaz. Kedvezően hat az elhaszná­lódási betegségekben, példá­ul érelmeszesedésben, idős­kori .szíváirtalmialkban. A ma­gas vérnyomást csökkenti, az alacsonyai emeli. Ez az­zal magyarázható, hogy erő­síti a szívműködést, a vér­keringést szabályozza, s ez­által megszünteti a szédülést, fejfájást, fülzúgást. Leveles hajtásából 2—4 kávéskanál­nyit áztassunk két és fél deci állott vízben szobahő­mérsékleten, estétől regge­liig. Felét éhgyomorra, má­sik felét reggeli után fo­gyasszuk el. Szükséges a vérnyomás rendszeres ellen­őrzése az alkalmazás időtar­tama alatt. A fő hatáson kí­vül, amit már említettem, elősegíti a menstruációs vér­zések szabólyozódását, a méhvérzési zavarok megszű­nését is. Fokozza az emész- tőmirigyek tevékenységét. A szellemi teljesítőképességre is előnyösen hat. Daganatel­lenes hatása iis van. (Isca­dor néven injekció készül belőle.) A bogyókból madár- és légyfogólépet készítenek. Ál­latgyógyászatban a bogyókat féregűzőnek használják. Dr. Győri Sándor Mindenki karácsonya cím­mel ad jótékonysági kon­certet a Hassiler énekegyüt­tes december 19-én, csü­törtökön este 6 órától Mis­kolcon, a tetemvári Deszka­templomban. A Hegyalja 'Pedagógus Kórusa lép fel a Szerencsi Városi Kulturális Központ által szervezett karácsonyi ünnepi műsorban, melyet december 20-án, pénteken délután 5 órakor tartanak a szerencsi református temp­lomban. A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház rendezésé­ben ad ünnepi koncertet de­cember 21-én, szombaton este 6 órakor a Bartók Kó­rus. A Luther udvarban (Hunyadi u. 8.) rendezendő hangversenyen Papp Edit és Sándor Zoltán vezényel, orgonán közreműködik Má- tyus Gabriella! Speciális „Metál kará­csonyt” rendeznek a kazinc­barcikai Egressy Béni Mű­velődési Központban de­cember 22-én, vasárnap délután 4-től egészen éjfé­lig. Fellép a Memory, az L. A. Wine, a Screen, a Link Drinkers, a Kox Blues Band, a Ramses, a Mari­lyn és egy meglepetés. Negyvenegynéhány évvel ezelőtt épp úgy használhatatlan volt a Vígszínház, mint ma. Igaz, akkor a háború ütötte sebek éktelen­kedtek rajta, most meg olyanok, amelyeket azóta gyűjtöttek össze azok, akiknek sorban gondjaira bízták a fővárosnak ezt a patinás színházépületét. A Vígszínházát valamikor, majd százesz­tendővel ezelőtt a város szélére építették. Egyes visszaemlékezők szerint a megnyitás­kor gondot jelentett, sár nélkül bejutni az épületbe, mostanában pedig ugyancsak egyes vélemények szerint, gond volt besározódás nélkül benne maradni. De hát ilyen az élet. Amit a vígszínházi csata idején elképzeltek az emberek, s amit 1951. december 21-én, amikor az újjáépített színházat ismét megnyitották, megvalósulni láttak -, már akkor sem tartott sokáig. A színháziak tudják pedig, hogy tarthatott vol­na. Számtalan szép, sőt felejthetetlen elő­adás mögött, ott munkálkodott a színháztól soha sem idegen intrika is, meg egynéhány botrány, amely úgy tűnik, nemcsak a nagy­hírű társulatot kezdte ki fokozatosan, de az épület működőképességét is. Tény az, hogy a Vígszínházát ismét reno­válják. A gyönyörű, funkcionális — de ahogy mondani szokták, lerobbant épületet bezár­ják, s megpróbálják a korszerű színházcsiná- lási szempontok szerint felújítani, hogy Bu­dapest színházi életének ez a világhírű kép­viselője ismét a régi fényében ragyoghasson. A renoválás miatt most természetesen nem hat esztendő fog kimaradni a színház életé­ből, mint a háború után, de az újjáépítés, a felújítás így is igénybe vesz — a tervek sze­rint - tíz hónapot. Hogy ennyit-e, vagy töb­bet, az majd elválik. Ismerve színházrekonst­rukciós gyorsaságunkat — lásd a szegedit, veszprémit, pécsit —, kész csoda lenne, ha ezt a 10 hónapos határidőt Budapesten be tudnák tartani az építők. A színházban tér-1 mészetesen nem táplálnak illúziókat. Úgy tervezik, hogy majd az új évadot Óz, a cso­dák csodája című csodálatos mesedarabbal kezdik. — Ha mégis megtörténne a csoda. (gyöngyösi) Vígszínházi csata Hogy ne súifsa a gyermekeket az ála lamosenergelikai rendszerűnk {Mié Karácsonyi koncertek

Next

/
Oldalképek
Tartalom