Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-19 / 297. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 14 1991. december 19., csütörtök Alapítvány-páros Igazán nem számít ma már ritkaságnak, ha egy gyermek játékszerként kezeli a számítógépet. De ha már komolyabb felszerelést, az otthoni -tanulást segítő berendezést szeretnének a szülőik kétszer is meggondolják, hogy mire adják ki a pénzt. Ráadásul a magán- személyek még az áfát sem tudják visszaigényelni. Ezt ismerhette fel a Kandó Kálmán Műszaki Fő-iskola, mikor létrehozta az Infosys elnevezésű országos alapítványt, s most, hogy a miskolci Mikro-Bi'k Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. is csatlakozott ehhez az alapítványhoz, lényeges kedvezményekkel juthatnak a családok a gyermekük által óhajtott számítógéphez. A kft. ügyvezető igazgatójától, Bii-hallné Kiss Ildikótól megtudtuk, hogy a skü- lő a kiválasztott géptípustól függően bizonyos összeggel csatlakozik az alapítványhoz, ezt - meghatározott célra — egy nappali tagozaton tanuló diák oktatásának megsegítésére — ajánlja fel. Majd az alapítvány javára befizetett összeget levonhatja az adóalapjából. Így az előzetes számítások szerint a jövedelemtől függően 30— 40—50 százalékkal olcsóbban jutnak a géphez. De ez még csak az egyik alapítvány, emellett a Mik- ro-tBik maga is létrehozott egy oktatásfejlesztési alapítványt. Ezzel oktatási intézményeket és egyes diákokat kívánnak támogatni felszerelési tárgyakkal, számítógéppel, esetleg ösztöndíjjal. Részletes felvilágosítást a kft. Miskolc, Széchenyi utca 49. szám alatti üzletében és az 54-266, 53-100 télefonszámokon kaphatnak az érdeklődők. (fg) Fotó: Dobos Klára Válasz cikkünkreHi még nem őrlődtünk fel... A tokaj-hegyaljai szüret évtizedek óta inkább keserű, mint édes és inkább forró, mint langyos! Bekecsi Szabó László, mint független szőlőtermelő, aki nem tagja érdekvédelmi szervezetnek, írta le tapasztalatát az 1991. évi tokaj-hegyaljai szüretről, elmarasztalva mindazon érdekvédelmi szervezeteket, akik nem léptek fel a borkombinát szőlő- és aszúátvételével szemben. Mint újságíró, -még színesebbé, élethűbbé tette azt a megaláztatást, amelyben a szőlőtermelők ezrei részesültek. Bekecsi Szabó László újságíró—szőlőtermelő, látva Tokaj-Hegyalja kilátástalan helyzetét, kijelenti: „És tudtam, én ott soha többé nem szüretelek”. És a több ezer tokaj-hegyaljai szőlőtermelő sorsa mi lészen? Kiben bízzanak a szőlőtermelők, ha egy jó nevű újságíró az első szüreti megpróbáltatás után úgy döntött, hogy neki ebből elege van? Azok a szőlőmiunkós asz- szonyok, akik a jövőben is a szőlőtermelést tekintik megélhetési forrásnak, nem dobták el a kapát, hanem petíciót írtak és az érdekvédelmi szervezettel átadták követelésüket a földművelés- ügyi miniszternek. Igaz, hogy a 'miniszter úr kedvesen megjegyezte, hogy „inkább bort hoztak volna”. Mi tudjuk, hogy a következő években is lesz Tokaj- Hegyalján szüret, lesznek problémák és egyre nagyobb igény lesz a kvalifikált érdekvédelmi munkára. Bekecsi Szabó László ott volt Tokajban azon, a szüret előtti tanácskozáson, amelyen az érdekvédelmi szervezetek képviselő elmondták, hogy nem értenek egyet a borkombinát szüreti programijával és hogy igenis van megoldás a termés átvételére és kifizetésére. Mi 1991-ben tizenkét alkalommal ültünk le a borkombinát vezetésével, látva a nehéz helyzetet, amely ránehezedett egész Tokaj-Hegy- aljára, a szőlő- és borágazatra. A két Tokaj-hegyaljai Szőlő—Bor Egyesület titkárával megkerestük a Földművelésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Állami Vagyonügynökség illetékeseit, hogy segítsenek a pénzügyi nehézségek megoldásában. Tárgyalást kezdeményeztünk a iborkombináit számlavezető bankjával, újabb hitelek felvételére. A Földművelésügyi Minisztériumtól kértük, bogy a szőlősűríitmény előállításának iköltségeit támogassa és tegye lehetővé mintegy 100 ezer hektoliter must lesűrí- tését és exportálását. Az érdekvédelmi munka neheze még ezután következik, amikor a borfcomfoinát ígéretét kell teljesíttetni, az átvett termék fizetését kell valóra váltani, a betárolt termék értékesítését kell segíteni, a tárolással-kezeléssel 'kapcsolatos költségeket kell mérsékelni és az 1992. évi munkák kezdetéhez a pénzalapokat megteremteni. Meg vagyunk győződve arról, hogy mindezeket csak összefogással lehet megoldani. A Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség Elsődleges az önellátás Budapest (ISB/R. S.) Francia—német vállalatcsoport segíti hazánkat abban, hogy optimális módon fejlesszük áramtermelő- és elektromos- szolgáltató-hálózatunkat. A villamosipari társulás tagjai — a német Bayernwerk és Preussen Elektra, valamint a francia Electricite de France — hosszas tárgyalás után döntöttek úgy, hogy bízva a jó üzlet lehetőségében, felajánlják munkájukat és támogatásukat a magyar kormánynak, az illetékes ipari tárcának és a Magyar Villamos Művek Trösztnek. Mindezt sajtótájékoztatón jelentették be. A társulás elsősorban tanácsokkal szolgál, de a tervek szerint a csoport kiveszi a részét azokból a beruházásokból is, amelyek rendszerünk fejlesztéséhez járulnak majd hozzá. A cél az, hogy megszűnjön az az egyoldalú függőség, amely ma a volt Szovjetunióhoz köt bennünket — áramszükségletünk mintegy 20 százalékát importáljuk innen —, s néhány éven belül önellátóak legyünk. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy csatlakozhassunk a nyugat-európai hálózathoz. Az említett rendszer nagy előnye, hogy tagjai számára kollektív biztonságot nyújt, hiszen az érintett országok bármikor képesek és hajlandóak egymás pótlólagos szükségleteit kielégíteni. Ám nem kaphat tagsági belépőt a rendszerbe egy olyan ország, amely állandó és krónikus áramimportra szorul. A hálózathoz való tartozás komoly pozitívuma, hogy a tagok optimalizálni tudják azokat a beruházásaikat, amelyek az áramellátásukat szolgálják, így az országok a lehető legkisebb mértékű és legolcsóbb fejlesztéssel teremtik meg a kollektív biztonságukat. A franciák például évente 40 milliárd frankot költenek e célra, ám ha nem lennének tagjai a hálózatnak, nagyságrendekkel többe kerülne a biztonságos áramellátásuk. Napjainkban a magyar kormány és a parlament nehéz döntés előtt áll, hiszen a jövő év közepéig határozniuk kell arról, hogy milyen energiahordozón alapuló alaperőművet építenek majd hazánkban. Ebben a vállalatcsoport szintén segítségünkre lesz, hiszen az atom-, és vízierőművi beruházások gáz-, kőszén-, lignit-, olajterén igen nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. Az „Európai terv Magyarország számára” előterjesztői szerint hazánk hamarosan a fordítókorong szerepét játsz- sza majd az öreg kontines elektromos energáival való ellátásában, s a három cég elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a műszaki és gazdasági, illetve a szolgáltatói szféra privatizációjában is szerepet vállalnak. A fehér fagyönqy (Viscum album L) Különböző lombosfákon és ritkán fenyőkön élősködő örökzöld, fehér álbogyójú növény. A .magjait a madarak terjesztik bélcsatornái- kon keresztül. A görög mitológiában is helyet kapott a fagyöngy, mert örökzöldje a tavasz visszatértébe vetett reményt tartotta fenn. A kelta druidák — más népeikhez hasonlóan — nagyon tisztelték, életerőt tulajdonítottak neki. A német néphit szerint is az új élet záloga és a termékenység szimbóluma a fagyöngy. A középkori fü- vészkönyvek mindegyikében megtalálhatjuk. Collbafch angol orvos 1729-ben külön 'könyvecskét adott ki róla, és Hufelamd is részletesen foglalkozott vele. Ezután a népi használaton kívül feledésbe merült. Kneipp fedezte fel újra, azóta orvosok, biológusok és botanikusok 'kutatásainak köszönhető, hogy sok titka lelepleződött. Nyugat-Európában, főleg Angliában, bogyós ágaival díszítik karácsonyikor a lakásokat. A fehér fagyöngy fő hatóanyaga egy acetilikolinnal rokon kolinszánmazék, amely vérnyomáscsökkentő hatású. Szívre ható polipeptidet (viszkotoxiint) is tartalmaz. Kedvezően hat az elhasználódási betegségekben, például érelmeszesedésben, időskori .szíváirtalmialkban. A magas vérnyomást csökkenti, az alacsonyai emeli. Ez azzal magyarázható, hogy erősíti a szívműködést, a vérkeringést szabályozza, s ezáltal megszünteti a szédülést, fejfájást, fülzúgást. Leveles hajtásából 2—4 kávéskanálnyit áztassunk két és fél deci állott vízben szobahőmérsékleten, estétől reggeliig. Felét éhgyomorra, másik felét reggeli után fogyasszuk el. Szükséges a vérnyomás rendszeres ellenőrzése az alkalmazás időtartama alatt. A fő hatáson kívül, amit már említettem, elősegíti a menstruációs vérzések szabólyozódását, a méhvérzési zavarok megszűnését is. Fokozza az emész- tőmirigyek tevékenységét. A szellemi teljesítőképességre is előnyösen hat. Daganatellenes hatása iis van. (Iscador néven injekció készül belőle.) A bogyókból madár- és légyfogólépet készítenek. Állatgyógyászatban a bogyókat féregűzőnek használják. Dr. Győri Sándor Mindenki karácsonya címmel ad jótékonysági koncertet a Hassiler énekegyüttes december 19-én, csütörtökön este 6 órától Miskolcon, a tetemvári Deszkatemplomban. A Hegyalja 'Pedagógus Kórusa lép fel a Szerencsi Városi Kulturális Központ által szervezett karácsonyi ünnepi műsorban, melyet december 20-án, pénteken délután 5 órakor tartanak a szerencsi református templomban. A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház rendezésében ad ünnepi koncertet december 21-én, szombaton este 6 órakor a Bartók Kórus. A Luther udvarban (Hunyadi u. 8.) rendezendő hangversenyen Papp Edit és Sándor Zoltán vezényel, orgonán közreműködik Má- tyus Gabriella! Speciális „Metál karácsonyt” rendeznek a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban december 22-én, vasárnap délután 4-től egészen éjfélig. Fellép a Memory, az L. A. Wine, a Screen, a Link Drinkers, a Kox Blues Band, a Ramses, a Marilyn és egy meglepetés. Negyvenegynéhány évvel ezelőtt épp úgy használhatatlan volt a Vígszínház, mint ma. Igaz, akkor a háború ütötte sebek éktelenkedtek rajta, most meg olyanok, amelyeket azóta gyűjtöttek össze azok, akiknek sorban gondjaira bízták a fővárosnak ezt a patinás színházépületét. A Vígszínházát valamikor, majd százesztendővel ezelőtt a város szélére építették. Egyes visszaemlékezők szerint a megnyitáskor gondot jelentett, sár nélkül bejutni az épületbe, mostanában pedig ugyancsak egyes vélemények szerint, gond volt besározódás nélkül benne maradni. De hát ilyen az élet. Amit a vígszínházi csata idején elképzeltek az emberek, s amit 1951. december 21-én, amikor az újjáépített színházat ismét megnyitották, megvalósulni láttak -, már akkor sem tartott sokáig. A színháziak tudják pedig, hogy tarthatott volna. Számtalan szép, sőt felejthetetlen előadás mögött, ott munkálkodott a színháztól soha sem idegen intrika is, meg egynéhány botrány, amely úgy tűnik, nemcsak a nagyhírű társulatot kezdte ki fokozatosan, de az épület működőképességét is. Tény az, hogy a Vígszínházát ismét renoválják. A gyönyörű, funkcionális — de ahogy mondani szokták, lerobbant épületet bezárják, s megpróbálják a korszerű színházcsiná- lási szempontok szerint felújítani, hogy Budapest színházi életének ez a világhírű képviselője ismét a régi fényében ragyoghasson. A renoválás miatt most természetesen nem hat esztendő fog kimaradni a színház életéből, mint a háború után, de az újjáépítés, a felújítás így is igénybe vesz — a tervek szerint - tíz hónapot. Hogy ennyit-e, vagy többet, az majd elválik. Ismerve színházrekonstrukciós gyorsaságunkat — lásd a szegedit, veszprémit, pécsit —, kész csoda lenne, ha ezt a 10 hónapos határidőt Budapesten be tudnák tartani az építők. A színházban tér-1 mészetesen nem táplálnak illúziókat. Úgy tervezik, hogy majd az új évadot Óz, a csodák csodája című csodálatos mesedarabbal kezdik. — Ha mégis megtörténne a csoda. (gyöngyösi) Vígszínházi csata Hogy ne súifsa a gyermekeket az ála lamosenergelikai rendszerűnk {Mié Karácsonyi koncertek
