Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-04 / 284. szám
1991. december 4., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 RATHY SÁNDOR Vándorúton az exportból származó bevételek A BANKRENDSZER FEJLETLENSÉGE MILLIÓS VESZTESÉGEKET OKOZ A GAZDÁLKODÓKNAK Budapest (ISB) A baromfitermékekre specializálódott Hungavis Kereskedelmi Rt. tapasztalatai szerint - bár a külföldi partnereik szokásosan 48 órán belül átutalják a pénzt — másfél—három hét alatt jelennek meg számlájukon az exportból ■ származó bevételek. Ha mindez csak négy napot, egy munkahetet venne igénybe, akkor durván évi százmillió forint veszteségtől menekülne meg az ágazat. Ellentmond ennek a jegybank tapasztalata: az általuk végzett vizsgálat ugyanis éppen azt mutatta ki, hogy a hazai kereskedelmi bankok éppen a Hungavis és mások által óhajtott időhatárokon belül utalják át a magyar cégek számláira az exportból származó bevételeket. A mindössze 100—110 fűt foglalkoztató és csupán 00 millió forintos alaptőkével alakult cég 18—19 milliárd forimt forgalmat bonyolít le évente — tudtuk meg Jásdi Istvántól, a cég vezérigazgatójától. S a főként tőkés országokba kiszállított áru után gyakran csak másfél— két hét múlitán kapják meg a pénzt. Ezért elsősorban a hazai kereskedelmi bank- rendszert okolják. Egyrészt úgy vélik, hogy megfelelő szakemberék híján deviza- levelezési gyakorlatuk kívánnivalót hagy maga után, másrészt a kezdetleges állapotú zsíró-rendszer sem teszi lehetővé a gyorsabb pénzmozgatást. Mindenestre nem tekintik véletlennek azt, hogy a devizában befolyt árbevételeik nem azonnal jelennek meg forintban számlájukon, hiszen így a saját likviditásukat is javíthatják a bankok. A nagy gondot az jelenti, hogy a 60 százalékban exportra termálé baromfiágazat nehezen, ültetve álig jut - hozzá az export-előfinanszírozási hitelekhez, hiszen — állítják —, a bankoknak kifizetődőbb a magasabb, átlagosan 36—44 százalékos kamattal járó forinthitelezés. Ezzel szemben a termékeik zöme olyan piacokra kerül, ahol az átlagos kamatszint 12 százalék alatt van. Nem csoda, ha minél hamarabb látni szeretnék a pénzüket, ám amikor két évvel ezelőtt ebben az ügyben reklamáltak, a kereskedelmi bank válasza az volt, keressenek maguknak más számlavezető pénzintézetet. A külföldi érdekeltségű pénzintézetek azonban nem minden, a honi cégek számára fontos szolgáltatást végeznek el. Maradnak tehát a hazai bankok, ám ezeket azért sem szívesen kritizálják név szerint a vállalatok, mert félnek a retorziótól. Ugyanakkor a kereskedelmi bankok joggal válaszolják az általános kifogásokra, hogy ezekkel nem tudnak mit kezdeni, csak konkrét esetek alapján foglalkoznak érdemben a problémával. Az egyik bankszakértő mindenesetre figyelmeztetett: szerinte egyedi esetekről van szó, s megjegyezte, a hazai bankrendszer információs rendszere, önmagában csak a gépesítés színvonalát tekintve is alkalmatlan arra, hogy más pénzét a maguk hasznára fordítsák a bankok. Mindenesetre a kereskedelmi pénzintézetek pénz- forgalmát felügyelő jegybank nemrégiben megvizsgálta a devizaátutalások- kal kapcsolatos banki tevékenységet — tudtuk meg a devizaengedélyezési és -ellenőrzési főosztály illetékes munkatársaitól. Az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank, a Magyar Hitel Bank, a Külkereskedelmi Bank és a Budapest Bánik esetében szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az átutalások nem heteket, hanem csupán négy-öt napot vesznek igénybe. Az ettől eltérő, „kirívó” esetek aránya csupán 1,7 százalékot tesz ki. Az általánosításra alkalmas nagy tételszámú vizsgálat kimutatta, hogy a deviza befolyásától a forintosításig egy, legfeljebb két nar> telik el. majd a banki előkészítés, a devizalevelezés után, a durván három napot igénylő könvvelés. ellenőrzés és indítás .következik, míg a pénz az uto’só napot általában a ..klíring- körben” tölti. Az MNB bevonásával jóváírt összegek teháf átlagosan öt nap múltán jelennek meg az ügyfél számláján. A pénzforgalmi idő ideális — „nulla” napra — való lerövidítése még hosszú időt vesz igénybe. Mindenesetre, amíg a magyar gazdaság nem éri el a nemzetközi színvonalat, addig a bankrendszerünk sem lesz megfelelően fejlett. Forr az újbor... .. . avagy parlament előtt a '92-es költségvetés Kazincbarcika hároméves programja Lehetetlen nem hibázni Év végi törvényhozási hajrá Sűrű szövésű szociális liálót akarnak Budapest (ISB) Az Országgyűlés plénuma december 2-től a jövő évi költségvetés megalkotásáig heti Három ülésnapot tart, hogy megbirkózzék a legfontosabb feladatokkal. A nekive- selkedés dicséretes. Az eredmény? A döntés előtti ügyeknek olyan halmaza gyűlt fel, ami kétségessé teszi az optimális eredmény elérését. Negyven, a kormány által előterjesztett törvény-, vagy határozati javaslat, 4 bizottsági indítvány, 43 képviselői önálló indítvány (szintén törvény- és határozati javaslatok), 10, bizottságoknak kiladott interpelláció, amelyekre nem fogadták el a miniszteri választ és 5 bizottsági állásfoglalásra váró egyéb ügy — ennyi a magyar törvényhozás hátraléka az elmúlt hét derekán összesített adatok alapján. Azokban a napokban, amikor várható, hogy az új adó- elképzelés és az 1992. évi költségvetés beterjesztese után az említett két javaslaton kívül aligha marad idő más ügy tárgyalására. Nem tekintve a vitathatatlan prioritást élvező költség- vetést, hasznos dolog szemlét tartani: vajon mi halasztható és mi nein. E ponton ember legyen a talpán, aki eligazodik. Parkolópályán van a Munka Törvény- Könyve tervezete, megkezdődött az általános vita. Minden érdekelt fél szerint ionos lenne az Mt. január 1-i hatályba lépése, ám máris kiszivárogtak azok a hírek, melyek szerint a kormány, belátván a nehézségeket, beleegyezne a jövő márciusi hatályosulásba. Mibe egyeznek bele a munkavállalók? Tavaly május óta a koalíció politikai, az. ország gazdasági rákfenéje a mezőgazdaság áldatlan helyzete. A szövetkezeti törvény vitája megfeneklett, az új földtörvény egyre késik a homályban. Máig eldöntetlen, hogy milyen irányba mozdítsák a társadalombiztosítás össze- roskadni látszó szekerét, e tárgyban két határozati javaslat is hever az „elfekvőben”. Nincs döntés a privatizációs stratégiát kiszolgáló vagyonpolitikai irányelvekről, a rendszerváltozás során kötelezően átalakítandó államháztartás rendjéről, tisztázásra vár az Állami Vagyonügynökség helyzete. A képviselők dühöngenek a volt besúgókat félreállítani hivatott törvénytervezet fölött, de nincs döntés a világkiállításról sem. Melyik ujjúnkat harapjuk meg? — kérdezheti bármelyik honanya és honatya. A torlódás és késedelem két összetevőjű: az új rend szabályainak megteremtése elmaradt a történelmi helyzet kívánta ütemtől, dé elmaradt a kormány tavaly ősszel meghirdetett saját — Kupa-program néven ismeretes — ütemtervétől is. Az első megállapítást illluszt- rálja a sűrűn hazánkban járó, nemzetközi pénzügyi befektető céget vezető, magyar származású közgazda, Alföldi László megjegyzése, miszerint addig toporgunk, míg a lengyelek, a csehek és a szlovákok megelőznek bennünket. A másik késedelem igazolását megadja, ha valaki végigtekinti a tavafly megfogalmazott jogalkotási tervet. A Tisztelt Ház a megoldást kereste akkor, amikor bevezette a kivételes és sürgős eljárást, ami gyors tempójú törvényhozást tenne lehetővé, ha nem szakadt volna rá oly sok kivételesen, és sürgősen megtárgyalandó ügy, hogy mára ez az eljárás szinte semmi tartalommal sem bír. vasiatok gyors feldolgozását nem csupán hátráltató, de egyenesen azokat összekuszáló körülmény, hogy nem egyértelműek és tartósak a kormány elhatározásai. A számviteli, az első foglalkoztatási törvény, a banktörvény megalkotása idején az látszott, hogy valóban a gazdasági témák élveznek elsőbbséget. Ezután — vélhetően az MDF egyes irányzatainak megerősödése nyomán — előkerültek olyan ügyek, amelyek miatt a társadalom egyszer már csalódottságot érzett: miiért maradt el 1990 tavaszán a múlt lezárása, a besúgók félreál- lítása, a még felelősségre vonhatók felelősségre vonása, a vagyonátmentések és újabb vagyonok rablóhalmozásának megakadályozása? Eltelt másfél év, már érezhető volt egy, ugyancsak csalódottságból eredő, belenyugvással vegyes, de mindenképp előretekintő és bizakodó hangulat, amikor ... Hetek teltek el a Zétényi— Takács-javaslattal, nagy morgással tárgyalják a III III ügyét, ismét alkotmányjogi vita kerekedhet a kárpótlási mókuskerékből, s máig rejtélyes, mitől is nyélbe üt- heteitlen immár másfél éve a rádió-, televíziótörvény. Közben egyre kevesebb az esélye, hogy bármilyen ügyben, akár igazságtételi, akár gazdasági témában, minőségi döntés születik. Kazincbarcikán a közelmúltban készítették el a város önkormányzatának hosz- szabb távú — hároméves — programját. A harmincoldalas koncepcióban felvázolt gondolatokat, elképzeléseket két fordulóban megtárgyalták már a városban működő pártok, kifejthették véleményüket az egyházak. A programot közölte a helyi újság, a Kazincbarcikai Közélet is, így a település valamennyi érdeklődő lakója megismerhette az önkormányzat, a polgármesteri hivatal terveit. A városi képviselőtestület december 13-i ülésén tárgyalja a tervezetet, s várhatóan elfogadja a település fejlődésének hároméves programját. A koncepció a IX. fejezetben, de jelentőségét tekintve természetesen nem az utolsó helyen tárgyalja a szociálpolitikai elképzeléseket. Az anyagban megjegyzik: a lakosság szociális helyzetének és környezetének felmérését, az egyre égetőbb gondok megoldását, a bajok mérséklését a város- politika leglényegesebb elemének, kulcskérdésének' tekintik. Ma már sajnos nem újság, hogy a szocialista iparvárosnak épített Kazincbarcika lakóit is egyre közelebbről fenyegeti az elszegényedés. A település neve mellé már nem ragaszthatjuk a fiatalok városa büszke címet, hiszen a nyugdíjas korosztály tagjai is szép számmal megtalálhatók a kazincbarcikaiak körében. Ami a „hőskorban” az ötvenes és hatvanas években elképzelhetetlen volt: már munkanélküliek is élnek a településen, pedig a nagyvállalatok még nem kezdtek hozzá a tervezett racionalizálásokhoz, leépítésekhez. A polgármesteri hivatal az úgynevezett „gondoskodó ön - kormányzat” modelljének kíván megfelelni. A városlakók életének megkönnyítésére kisebb vállalkozásokra is elszánja magát, de szellemi kapacitását és anyagi erejét elsősorban az köti le, miként élheti át a település a gazdasági visszaesés, a válság káros következményeit. A cél az, hogy minél kisebb megrázkódtatásokat éljenek át a barcikaiak, s már a regresszió éveiben megteremtsék a későbbi fejlődés alapjait. A személyi jövedelemadóból, a helyi bevételekből, továbbá az állami hozzájárulásokból befolyó összegből az önkormányzat a lehetséges maximális hányadot igyekszik az anyagi támogatások, a szociális szolgáltatások és az intézmények finanszírozására fordítani. Az elképzelések szerint a segélyek kiutalásánál nem a személyes, hanem a családok igényeit részesítik előnyben. A segélyezésnél az anyagi támogatások helyett előtérbe helyezik a természetbeni juttatásokat. A szabályok, a rendeletek színvonalas, tehát minél emberközpontúbb alkalmazása érdekében szükséges a területen munkálkodó szakemberek képzésének, továbbtanulásának támogatása. Az alapellátást elősegítő intézmények — ilyen például az idősek klubja — fenntartását a polgármesteri hivatalban továbbra is szükségesnek tartják, s ha lehetőség nyílik rá, a hálózat bővítéséről is gondoskodnak. Kazincbarcikán gondolkodnak azon is, hogyan oldhatnák meg a szociális igényeknek jobban megfelelő lakás- gazdálkodást. Nem lehetetlen, hogy' létrehoznak majd egy nyugdíjasházat. Ebben kisebb lakások lesznek, de a lakókat helyben látnák el az orvosok, s a szociális étkeztetést is ott biztosítanák. Egy7 új nyugdíjasház építésének megvalósítása azonban elsősorban a város pénzügyi helyzetétől függ, nem pedig az elhatározástól, a szándéktól. Pillanatnyilag úgy látszik, hogy a tervek végrehajtása a választási ciklus végén kezdődhet meg. Az egészségügyi intézményeket Kazincbarcikán is a társadalombiztosítás finanszírozza. .4 fejlesztésekből, ű bővítésből azonban az önkormányzat is igyekszik kivenni. a részét. A már elért ellátási színvonal megőrzése az alapvető tennivaló, de jó szakemberek letelepítésével, a különböző főhatóságokkal való korrekt kapcsolattartás és együttműködés kiépítésével szeretnék javítani a helybéliek ellátását. A konkrét fejlesztési elképzelésekre csak a szakmai szempontokból feltétlenül megalapozott és a település szempontjából is indokolt esetben kerülhet sor. Karácsonyi vásár a Technika Házában 1991. december 4 - tői 24 - ig naponta 8 - tói 20 - óráig- játék- ajándék- óra- üveg - - porcelán - kerámia - lakástextil - - divatáru - csizma ... Rendkívül hátrányos, a ja- Krecz Tibor — Egyedi szoftverrendszerek tervezése, kivitelezése — Integrált pénzügyi, áruforgalmi, információs programcsomag — Adatbázis-kezelő segédprogramok — Hardver-beszerzés — Számítástechnikai segédanyagok MINDEN, AMI SZÁMÍTÁSTECHNIKA! RÁDEMIS-SOFT Miskolc, Zsolcai kapu 28. Telefon: 41-611/182-es mellék. RADIO MISKOLC 1116 kHz — MA DÉLUTÁN IS.' U. J.
