Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-18 / 296. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. december 18., szerda Megyénkben is sztrájkoltak Hullámzik a Tisza-tó Ahol a hódolt is megélnek Nincs még elég bajunk?! A Digépbe riasztntták a sajtót (Folytatás az 1. oldalról) adta át .a díjakat. Hét kol­lektív munka részesült anya­gi elismerésben. A pályázat figyelemre méltó eredménye — olvasható az összefoglaló értékelésben —, hogy a kü­lönleges tájegység természe­ti értékeinek védelmére, igé­nyes bemutatására nagyszá­mú értékes javaslatot tárt fel. Megerősítést kapott az a gondolat, mely szerint a Tisza-tó térségének fejlesz­tése és rendezése, idegen- forgalmi hasznosítása csak regionális, komplex kezelés .mellett oldható meg eredmé­nyesen. A javasdatgyűjte- mény tehát mindenre kiter­jed, a vízhasznosítástól kezd­ve az ökológiai védelmen át az elhagyott gátőrlházak hasznosításáig. A nyertesek között — amint azt Olajos Csaba, a megyei önkormány­zat osztályvezetője elmon­dotta — két borsodi csapat is található. Az egyiket Kos- di Attila, a imásikat Dávid- házy Péter nevével jelzi az eredménylista. A borsodi építésztervezők részvétele nem véletlen., hi­szen négy településünk köz­vetlenül is érintett a Tisza­ié sors álban, de túl ezen, er­ről a tájról is sokan járnak a Tisza-tóhoz. Az ötletek most egy közös dossziéban sorjáznak, s várhatóan az önkormányzatok, majd a kor­mány elé kerül egy komp­lex rendezési és hasznosítá­si terv. Amint a .bevezető­ben utaltunk rá, az indula­tok még mindig .parázsla- nak: a vendégek és a benn­szülöttek között, a horgá­szok és a halászok között, az ökológusok és az ener­getikusok között, a kis- és .nagy.településeki lakói kö­zött. Azt persze tudni kell, mert ez is a történethez tartozik, hogy a Tisza ko­Budapest (ISB). Noha a Magyar Demokrata Fórum három irányzata közül ket­tő, a népi nemzeti és a libe­rális nagy elszántsággal ké­szült a párt hétvégi orszá­gos gyűlésére, a küldöttek mégsem az eszmei-ideológiai választóvonal mentén vitat­koztak az MDF jövőjéről. Té- tovaság volt észlelhető: egy­részt általános támogatottsá­got kaptak a határozottabb rendszerváltozást sürgető szekció-állásfoglalások, más­részt hasonló súlyú helyes­lést kapott a Für—Elek—Ku- lin-szárny mértékletességre intő véleménye. — Hiába köszörüli a nyel­vét a sajtó egy része, az MDF — kereszténydemokra­ta, a népi-nemzeti, a nem­zeti liberális — irányzatai­nak belháborúján, mert az nem tört ki, a párt képes az egységes cselekvésre, ez a problémakör a fővárosi ér­telmiség egy körének a gondja, a Nagykörúton kivül senki sem foglalkozik vele — hangzott Antall József véle­ménye szombaton. Valóban: a gyűlés során például nem volt kitapintható keresztény- demokrata álláspont, inkább az állapítható meg: a ke­resztényi beállítottság nem politikai, hanem általános erkölcsi, etikai értelemben, a tagok túlnyomó többségére jellemző szemléletmódban jut kifejezésre. A másik két irányzat kép­viselői a gyűlést megelőző időszakban sorra publikál­ták nézeteiket az ország, a kormány, a pártjuk állapo­táról, s ezeket a véleménye­ket olvasva, akár összecsa­pásra is lehetett számítani. Ám az összecsapás elmaradt, e küldöttgyűlés politikai te­kintetben zökkenőmentesen zajlott. Ezúttal nem világnézeti erőfelmérés zajlott, hanem rábban 'megálmodott duz- zasz tórendszere torzó ma­radt. Tiszaiak elkészült ugyan 1953-toami, de a teljes kiskörei álom nem. volósutt meg, mert néhány jeles mű­tárgy megépítése, főként anyagi okok miatt elmaradt, továbbá illúziónak bizonyult az elképzelt csongrádi víz­lépcső is. A hivatalos doku­mentumokban, ez áll: „A 'kiskörei vízlépcső az eredeti tervek szerint nem valósult meg, s emberi számítás sze­rint .belátható időn belül nem is fog megvalósulni. Je­lentősen módosult a tározó­val kapcsolatos társadalmi igény, előtérbe került a 120 négyzetkilométeres vízfelü­let, a mintegy 80 .kilométe­res partvonal üdülési-rek­reációs célú hasznosítása. A vízparti üdülési- idegenfor­galmi érdeklődés egyre nö­vekszik. Létrejött három strand, jő néhány üdülő és .kemping, a külföldi vendé­gek száma (osztrákok, né­metek és hollandok) .félszáz­ezerre rúg. A tározónak és környezetének az állapota is máshogy alakult, amint azt tervezték, hiszen a főművek többsége elkészült ugyan, de a tervezett duzzasztóéi szin­tek kialakítására már nem került sor.” A mostani kilátások ész­szerű szimbiózist kínálnak. .Embernek, állatnak, .növény­nek úgy kell áLniie, megél­nie az alföldi tenger part­ján, hogy egyik se károsod­jék, s a Szöke-Tisza épség­ben maradjon.. Biztató jel erre a Tiszavaikinál kialakí­tandó madárrezervátum, vagy az a tény, hogy a vízi világ egyik rejtekhelyén ta­nyát vertek és otthonra ta­láltak a hódok. Rraökó István két, más jellegű probléma került előtérbe. Az egyik az eddigi tevé­kenység értékelése. A párt kormányzati tisztséget nem viselő tagjai, parlamenti kép­viselőinek egy része, megyei vezetői kevesellték az 1990 májusa óta történt változá­sokat. Hivatkoztak a növek­vő munkanélküliségre, az ér­demtelenül gyarapodó ma- gánvagyonokra, a gyanús privatizációs lépésekre, az ellenséges -sajtóra, a máso­dik vonalban megbúvó, a közvéleményt irritáló hajda­ni állampárti technokraták­ra, az igazságtétel késedel­mére. Más hangot ütöttek meg a végrehajtó hatalom­ban felelősséget viselők. Ma­ga Antall József nemzetközi kontextusba helyezve az or­szágot kiemelte, hogy az MDF-nek, mint a kormány­zó koalíció stabil tagjának nincs oka a szégyenkezésre. A pénzügyi államtitkár, egy­ben pártelnökségi tag, Sza­bó Tamás a gazdasági stabi­litásról, a működőképesség megőrzéséről úgy szólt, mint a párt programjának 90 szá­zalékos megvalósításáról. Nem kisebb a kontraszt a további cselekvés stílusá­nak, irányának megítélésé­ben. Az imént említett kör nem jelentéktelenebb zászló­vivőt, mint Csurka Istvánt mondhat magáénak. Dübör­gő taps fogadta szavait, ami­kor azt vázolta, hogy igenis dolgozik az országban olyan réteg, amely a mai kizsige­relt állapot fenntartásában érdekelt, így a visszarende­ződés utáni vágyat ébreszt. A politikus-író egy fordulat­ba foglalta az SZDSZ-t, az MSZP és MSZOSZ szövetsé­gét, jelezvén, hogy parla­menti erőket is veszélyesnek tart az átalakulásra. Csurka István tétele: élet-halál harc a rendszerváltásért, befejez­(Folytatás az 1. oldalról) Nekik ilyen helyzetben is muszáj. Fél tizenegytől munkásgyűlés. Bár a cég nehéz helyzetben van, de nem szeretne még kilátásta- lanabba kerülni. Bodnár József, a szakszervezet itte­ni vezetője mondja: — Félreértések elkerülése végett: nem a vállalat ve­zetői ellen tüntetünk. A je­lenért és a jövőért. A Borsodi Sörgyár Rész­vénytársaság szakszervezeti bizottságának titkára, Kádas János is hasonlóakat említ. Hozzáteszi: — Szolidárisak vagyunk a sztrájkólókkal, majd’ másfél ezer szakszervezeti tagunk aláírásával fejezi ki támo­gatását. A szolidaritást emeli ki Gálcsi Lajos, a Borsod Vo­lán autonóm szakszerveze­tének titkára is kérdésünk­re, majd megjegyzi: — A Független Szabad Szakszervezettel egyetértés­ben háromezer dolgozó ne­vében küldtük el táviratun­kat a sztrájkbizottsághoz, és ebben jeleztük: amennyiben a kormányzati magatartás a jelenlegitől nem változik, élni fogunk a munkabeszün­tetés eszközével. A Volán buszainak, teher­autóinak zöme kék szalag­gal, zászlóval közlekedett tegnap. A szolidaritást vállalókhoz csatlakozott a Magyar Olaj­ipari Rt. Kőolajfeldolgozási és Kereskedelmi Szakszerve­zeti Szövetsége is, mint ahogy azt Bocsi József, a tiszaújvárosi kőolajfinomító szb-titkára elmondotta. — Az MSZOSZ által meg­fogalmazott követelésekkel egyetértünk, de az üzem technológiája nem teszi le­hetővé a leállást, mert ne­hézséget okozna a folyama­tos üzemmenetben. Kora délután a Borsód- Abaúj-Zemplén megyei ni a „konszenzuskeresés ho­mokozója” körüli „totyogást”. E tétel után kívánkozik, hogy a miniszterelnök általános pártbeli meghatalmazottjává választott Für Lajos viszont azt mondta: a mai kül- és belpolitikai helyzetben ma­gyarnak lenni annyi, mint „fegyelmezettnek, hűséges­nek, önmegtartóztatónak” lenni. Für Lajos sem kevésbé népszerű az MDF-ben Csur­ka Istvánnál, a kettejük ál­tal tett kijelentések sem. osz­tották meg a küldötteket. Csurka gesztusai sokat tet­tek az emészthetőségért, többször hangsúlyozta, hogy mindent csak törvényes úton lehet elérni, Antall József pedig — kifejezve, hogy Für­rel száz százalékig egyetért — érzékeltette, hogy kellő támogatottság tudatában a kormány bátran nyúl min­den rendelkezésére álló esz­közhöz : Konfrontáció tehát nem történt. Már ismertek az or­szágos gyűlés állásfoglalásai, határozottabb lépéseket sür­getnek a rendszerváltás ki- teljesítésében. A megengedő stílusúak nem határolják el magukat a keményen fogal­mazóktól, az utóbbiak sem tutyi-mutyizzák le az előb­bieket! Alighanem azért, mert nem dőlt még el egyikük számára sem, mit hordoz, miit eredményez másikuk ál­láspontja. Növelheti-e a sza­vazóbázist a következő vá­lasztásokig a szabadelvűek párbeszédkész nyugalma? — kérdezheti Csurka István. Vajon a törvényesség hang- súlyozása nem azt jelenti-e, hogy csak a saját céljaink­ra alkossunk törvényeket, s azok legyenek a politika cse­lédlányai? — töprenghet to­vább Elek István. Krecz Tibor sztrájkbizottság vezetője, Balogh Béla tart tájékozta­tót. Nem boldog, hiszen ne­ki. is nekünk is jobb lett volna, ha a szakszervezetek nem kényszerülnek a sztrájk észközéhez hozzányúlni. A sztrájk kényszer, végső esz­köz. — Valamennyi MSZOSZ- hez tartozó, megyében lévő szakmai szakszervezet és alapszervezet kifejezte szo­lidaritását a tárgyaló csoport által képviselt követelések mellett. Kétórás figyelmezte­tő sztrájk volt a Borsodná- dasdi Lemezgyárban, az óz­di kohászat vállalatainál, a December 4. Drótművekben, a Dimag Rt. acélművében, a Pankl és Hofmann Csa­varipari Kft.-nél, a Sátoral­jaújhelyi Elzett-Certánál, a mezőcsáti Mezőgépnél. a BÁÉV-nél, az ÉÁÉV-nél, a Földgépnél, a miskolci be­tongyárban és a cement­gyárban. Csaknem tizenhét­ezer ember szüntette be a munkát, ezzel is hangot ad­va követelésünknek. Mun­kásgyűléseket, röpgyűlése- ket tartottak — többek kö­zött — a Tiszakeszi Cipő­gyárban, a Digépben, a tej­iparnál. Aláírásokat gyűjtöt­tek a postánál, a távközlés­nél, a kereskedelemben, az egészségügyben, összességé­ben egy emberként állt a sztrájk mellé több tízezer szervezett dolgozó. Ki így, ki úgy . .. A kérdés azonban most is, korábban is az volt: hasz- nál-e, használt-e ez a teg­napi akció? A MÁV Mis­kolci Igazgatóságának füg­getlen szakszervezete azt vallja: a megoldást egyelőre a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek közötti tárgyalásoktól várja. Ök most nem sztrájkoltak ... Vártak. Ám azt mondják: ha ezek után sem történik érdemi intézkedés a munka- vállalók érdekében, akkor lépnek. És az keményebb lesz, mint a mostani figyelmez­tető sztrájk ... Zenetanárokat köszöntöttek A közelmúltban .szűkkörű, bensőséges ünnepségen kö­szöntötték a Miskolci Zene­oktatói Munkaközösség azon tanárait, akik évtizedek óta áldozatos, odaadó munkával végzik az ifjúság zenei neve­lését. Tíz tanár részesült elis­merő oklevél-kitüntetésben és pénzjutalomban: Fazekas Andorné, Imolái Zoltán, Imoláimé Fleischer Enikő, Kristekné Kiss Éva, dr. Len­gyel József né, Ormosi Má­ria, Sarlai Jenőmé, dr. Sályi Istvánná, dr. Simon István­ná és Szolga István. Ök több évitizede — 25, 30 vagy 40 éve — példamutató kitartás­sal, hivatástudatból fakadó lelkesedéssel nevelik a rá­juk bízott fiatalokat. Tegnap, néhány perccel 10 óra után határozott — utó­lag végiggondolva — bor- (sör-, pálinka-) ízű hangon kereste telefonon „valaki” szerkesztőségünket. (Mint ké­sőbb kiderült, a Déli Hírla­pot és a tévéseket is.) A te­lefonáló H. J. A.-nak mond­ta magát, aki életrajza rö­vid elmondása szerint a Diósgyőri Gépgyár több, mint ötszáz főt számláló független szakszervezetének az elnöke. Követelte, 11 órá­ra menjünk ki a gyár kul­túrtermébe, ahol nagyon éles hangú, goromba vitára lehet számítani a kollektív szerződés megváltoztatása miatt. Taxiba vágtam hát ma­gam, hogy el ne késsek. A gyárkapuban már a körmö­met rágtam. A gépkocsi ve­zetője a visszajárót keres­gette, amikor a Déli Hírlap munkatársa újabb taxival szintén megérkezett őket is „riasztották”. Igaz, más né­ven bejelentkezve, de ugyan­ilyen okkal. A kultúrteremben a szak- szervezeti bizalmiak csönd­ben gyülekeztek. Az asztalo­kat békésen körbeülve be­szélgettek, írták alá a jelen­léti ívet, tanulmányozták a kollektív szerződés 10. számú módosításának tervezetét. Ennek megvitatására ké­szültek. Nem jókedvűen, de tudomásul véve a tényeket, s az ezek által kikényszerí- tett javaslatokat. Eszerint, 1992. január 6- tól „A heti 40 órás munka­rendben foglalkoztatottak ré­szére a háromszor hatnapos munkahetet egy hét szabad idő követi... Végkielégítést fizet a vállalat annak a dol­gozónak, akinek a munka- viszonya a munkáltató fel­mondása, vagy jogutód nél­küli megszűnése következté­ben szűnik meg... A vég­kielégítés mértéke... 35 év és e feletti folyamatos vál­lalati munkaviszony után 13 havi átlagkereset... Az ál­lásidő díja a dolgozó besoro­lási alapbérének ... 80 szá­zaléka ...” Kezünkbe kaptuk a terve­zetet, átfutottuk, aztán ér­deklődtünk a Független Szakszervezet elnöke iránt. A jelenlevők sem a szakszer­vezetről, sem a telefonon névvel bejelentkező úrról nem tudtak. Ök — a szak- szervezeti bizalmiak — a vállalat nehézségeinek isme­retében ültek asztalhoz, hogy a lehető legoptimálisabb megoldást válasszák. Kollégámmal magukra hagytuk őket. Kifelé jövet olvasom a lépcsőfeljáró mel­letti táblára valamikor fel­írt szöveget: „A Diósgyőri Gépgyár több, mint hetven­éves múltra tekint vissza, és ma már a magyar gépipar egyik legnagyobb vállalata. Dolgozóink jó munkája bel­földön és országhatárainkon túl is ismertté tette vállala­tunkat ...” Jól tudom — s még job­ban tudják ezt a tegnapi ta­nácskozás résztvevői —, má­ra messze nem ilyen rózsás a Diósgyőri Gépgyár helyze­te. Megrendelők hiányában szorítani kell a nadrágszíjon is. Meg kell válni — sajnos — több dolgozótól, másokat csak csökkentett munkaidő­ben tudnak foglalkoztatni... Szóval, van elég bajuk. Eh­hez pedig a további pánik­keltés végképp nem hiány­zik. Egyébként a Digépben teg­nap nem volt figyelmeztető sztrájk. A bizalmiak testüle­té pedig — hat ellenszava­zattal, 54 igennel — elfogad­ta a kollektív szerződés kényszerű módosítását. — faragó — Rádemis­soft — Egyedi szoftverrendszerek tervezése, kivitelezése — Integrált pénzügyi, áruforgalmi, információs programcsomag — Adatbázis-kezelő segédprogramok — Hardver-beszerzés — Számítástechnikai segédanyagok MINDEN, AMI SZÁMÍTÁSTECHNIKA! RÄDEMIS-SOFT Miskolc, Zsolcai kapu 28. Telefon: 41-611/182-es mellék. RÁDIÓ MISKOLC 1116 kHz — MA DÉLUTÁN IS/ YZZ MISKOLCI • VASUDVAR • KFT. A MISKOLCI VASUDVAR KFT. KARÁCSONYI AJÁNDÉKA rendkívüli árengedményes akció : KÉSZPÉNZES VÁSÁRLÁS ESETÉN, AMÍG A KÉSZLET TART: Siesta pb.-gázkályha 16 900 Ft Karaites 3P gáztűzhely 22 900 Ft Karaites 4T gáztűzhely 20 990 Ft Karaites 4P gáztűzhely 25 990 Ft Minimat 560 tfpusú automata mosógép 28 950 Ft Energomat Komfort automata mosógép 29 950 Ft CSEMPEVASAR! • fehér csempék 396 Ft/nP-töI színes csempék 440 Ft/m^-töl December 21-én szombaton és 22-én aranyvasárnap is várjuk kedves vásárlóinkat 8—12 óráig a Vágóhíd u. 3. és a Zsolcai kapti 12. szám alatt lévő üzleteinkbe. Tájékoztatjuk t. vásárlóinkat, hogy dec. 24-tői jan. 6-ig leltár miatt üzleteink zárva tartanak. Telefonszámaink: 29-011, 42-015. — Totya S 20 kazán 98a 24 690 Ft — Totya S 30 kazán M 7 4p 31 980 Ft — Totya S 40 kazán 39 7SD 36 390 Ft — Totya S 55 kazán 43 400 38 890 Ft — KCSM 28 kW \ / öntöttvas kazán 33 ab 31 990 Ft — KCSM 40,5 kW öntöttvas kazán 44&Í0 40 990 Ft — KCSM 47 kW f l öntöttvas kazán 4S9Ä0 44 990 Ft — Termotéka 25 gázkazán 31 900 28 950 Ft — Termotéka 35 gázkazán 3b 950 34 950 Ft — ÉTI—T 35 gázkazán p 95b 34 950 Ft — Ohra tip. import kályha is 99a 16 995 Ft Nem három irányzat koalíciója többé Hajszolni az ellenséget vagy szívósan dolgozni

Next

/
Oldalképek
Tartalom