Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám

1991. november 14., csütörtök Zsuzsi is menekült A jugoszláviai harcokban az eszéki állalker- tol is több bombotalálot érte. Az ottani és a veszprémi állatkert szokomberoi összefogásá­nak köszönhetően több, Eszéken gondozott példányt ideiglenesen átszállítottak a veszp­rémi Zoo-ba, így kapott menedéket Veszp­rémben a Zsuzsi névre hallgató, 3.S tonnás nőstény, indiai elefánt. A háborús veszély el­múltával visszaszállítják majd az eszéki „lak­helyére*'. Takács Zoltán, a veszprémi állat- kert faápolója tíz napot töltött Eszéken az elefánttal, így oz itthon már „bizalmába" fo­gadta a fiatalembert. {MTI Fotó: Karbély Barnabás) eszak-magyarorszag Klaus Friets: Legyenek biztosabbak önmagukban! Náluk nincsenek eladhatatlan borkészletek. Hírül adtuk: a megyei ön- kormányzat vendégeként a németországi Rheingau-Taunus járás polgármesterei, közigaz­gatási szakemberei az elmúlt napokban Borsod-Abaúj-Zemp- lénbe látogattak. A tapasztó latokról kedden este beszél gettünk a delegáció vezetőjé vei, Klaus Friets-sel, aki tar tományi tanácsos, és a járási parlament elnöke. Rt. lett a mamutcégből A Hungarovin meg a szerencse Gyógyír, avagy kényszermegoldás Keresve sem találhatnánk nagyobb 'közhelyet a Ikövet- •kező — minduntalan el­hangzó — állításnál: „Az iparág válságban van!” Ezt •mondják szinte mindenütt, ahol ,az érintették gazdálko­dása a téma. Sztereotípiává sokasodott már a magyará­zatok egyike, a 'keleti pia­cok beszűkülésével való pél- dálózás is. Csaikihogy közhely ide vagy oda — mégiscsak ez az igazság, s a helyzettel való őszinte szembenézés után csak egy következhet: a jövőbeni kibontakozás irá­nyainak meghatározása, vagyis az útkeresés. Ebben a „cipőben” jár a nemrég részvénytársasági formát öl­tött élelmiszer-kereskedelmi nagyvállalat, a Hungarovin is, és gondjait esalk szapo- rázza, 'hogy a szőlőtermesztő Partnergazdaságok túlterme­lési válsággal küzdenek. ÚJ PIACOK — ÚJ IGÉNYEKKEL — Az elmúlt években már sejteni lehetett a mostanra valósággá vált gazdasági vál­tozásokat — állítja dr. Kiss László, a Hungarovin Ipari és Kereskedelmi Rt. vezér- igazgatója. — Annyit min­denképpen, hogy a mennyi­ségi termelés helyett a mi­nőségi árué a jövő. Így a termékeink nagy részét be­fogadó szovjet piac össze­omlása és az NDK egykori megrendeléseinek kiesése ugyan beláthatatlan nehéz­ségeket okoz nekünk, de egyben abban az irányban is ösztönöz, amerre egyéb­ként is elindultunk már. Te­MINDEN MEGYÉBEN JELEN LENNI — Ez a legfontosabb törek­vésünk — állítja Tóth Lász- lóné, az rt. belkereskedelmi szervezetének üzemigazga­tója. — Jelen kívánunk len­ni és jelen is vagyunk ter­mékeinkkel .minden megyé­ben, az értékesítési hálózat minden szektorában. Ha cél­szerűnek látjuk, más forgal­mazókkal közösen lépünk fel a .piacon. Például az IDV Hungária Kft.-vei, amely a világ egyik legna­gyobb szesz, és borforgalma- zójának első kelet-európai leányvállalata. Ök az IDV- termékelk — például a Ein- landiia és a Smirnoff-vodíka, a Bailey’s Irish Cream, a Malibu, .többféle skót whisky, s más kiváló minőségű ita­lok kizárólagos .magyarorszá­gi forgalmazói. De a véko­nyabb pénztáreájú vevőkre is ugyanolyan gondot fordí­tunk: diszkontáruval, alkal­mi árkedvezményekkel igyekszünk számúkra is le­hetőséget teremteni arra, hogy az ebédhez, vacsorá­hoz juthasson ital is a po­hárba. Hiszen azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a szeszesitalok kulturált fogyasztása ellen is föl kell lépni. Végkielégítés az elbocsátottaknak hát az igényesebb piacnak megfelelő termékszerkezetet igyekszünk kialakítani, s 'közben fel kellett hogy ér­tékeljük a .belföldi piac je­lentőségét is. Így telepítették korszerűbb pezsgő-, alapbor- és .bor­szőlőfajtákat saját és part­nergazdaságaik kertészeté­ben, így honosították meg olyan., a világon ima is a legkorszerűbbnek tartott borkészítési, borkezelési technológiákat, köztük az országban egyedülállókat is, amelyek hozzásegítették a Hungarovint ahhoz, hogy a megmaradt piacokon növel­jék az értékesített italok mennyiségét, a vevőkörük folyamatosan bővüljön, Ka­nadától Dél-Koreá'ig. Nem '.kezelhetők többé mos­tohagyerekként a belföldi megrendelők sem. Az ide­haza eladott pezsgőik mint­egy 60 százalékát őik forgal­mazzák. Ez a 'közelgő szil­veszteri ünnepek előtt bőven ad murikat mindenkinek. A Palackos bőrök .belföldi össz- menny.iségéből való 10 szá­zalékos .részesedésük viszont bizonyára könnyen növelhe­tő, ha jobb minőségű árut újszerű szemlélettel páro­sulva tudnák kínálni a 'kis­kereskedelemnek. RAGADJA NYAKON! — Egy, reményeink sze rint tömegeket érintő akciót éppen most kezdünk — kap­csolódik a beszélgetésbe új­vári Ferenc üzemviteli veze­tő. — „Ragadja nyakon a szerencséjét!” — ez a szlo­genje a Samsung céggel kö­zösen meghirdetett aikciónk- nák, s a felszólítást akár szó szerint is érthetik a kedves vásárlók, ötven boros- és ugyanannyi pezsgőspalack nyakába ugyanis homokfú- vásos módszerrel belemarat- tunlk egy sorszámot, ami a szem elől rejtve marad, amíg a sztaniol le nem kerül az üvegről. Aki ilyen sorszám­mal ellátott palackhoz jut a boltban a véletlen jóvoltá­ból, az tényleg szerencsés­nek mondhatja magát, hiszen részt vesz a száma azon a sorsoláson, ahol videokame­rát, színes tévét, egyéb hír­adástechnikai cikkeket és italkosarákat nyerhet. 'Mivel száz nyeremény és ugyanannyi sorszám lesz, minden számozott palack tulajdonosa nyer ezek közül valamit. Természetesen az akció minden lényeges moz­zanatát közjegyző ellenőrzi, hogy szavatolhassuk a játék tisztaságát. — Nem így akarnak drá­gább termékeikből többet eladni? — Szó sincs róla! A bol­tókban országszerte megje­lenő pályázata feltételeink­ből mindenki láthatja, hogy melyik az a nyolc-nyolc bör- és pezsgőtípus, amelyék részt vesznek a játékban. Valamennyi átlagos árú, vagy az alatti. (MTI Press) Szomorúan vesszük tudo­másul a munkanélküliség terjedéséről szóló híreket Szinte naponta hallunk ar­ról, hogy a várakozással el­lentétben nemhogy élénkül­ne a munkaerő-piac, hanem változatlanul tart a munka­erő-kereslet csökkenése ami összefügg azzal a korántsem biztató helyzettel, hogy erő­sen korlátozottak a munka­helyteremtési lehetőségek A létszámnövekedés egyelőre csupán a kisvállalkozói szfé- íaban tapasztalható, mindez azonban csak kismértékben tudja enyhíteni a hagyomá­nyos gazdálkodó szervezetek létszámcsökkentésének ha­tását. A munkanélküliség nagy­ságát tekintve, jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén ve­zeti a megyék rangsorát. A munkanélküliek számának növekedésére jellemző, hogy ez év első hónapjában még csak 14 000 állásnélkülit tartottak nyilván megyénk­ben, ez júliusra 23 000 fölé emelkedett, jelenleg pedig már megközelíti a 40 ezret. A másik, kritikusnak számí­tó országrészt, azaz Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyét is megelőztük a munkanél­küliség méretét tekintve. Az idei esztendő egyik ta­pasztalata, hogy a munka­hely-megszűnések és lét­számleépítések tömegessé válása, továbbá a beruházá­si, fejlesztési lehetőségek minimálisra zsugorodása kö­zepette, nem volt mód arra, hogy gátat vessünk a mun­kanélküliség ijesztő méretű növekedésének. A Munkaügyi Minisztérium felmérése szerint, a már be­jelentett létszámcsökkenté­sek nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásánál to­vábbra is első helyen áll az ipar. így a bányászat, a gép­ipar, a híradástechnikai ipar, az élelmiszeripar és a vegy­ipar jelentik a leginkább veszélyeztetett területeket. Súlyos gond továbbá, hogy a demográfiai hullám és a szakképzés intézményrend­szere válságának következ­ményeként országosan több tízezer ifjúsági korú munka- nélküli jelenik, illetve jelent meg a munkaerőpiacon. Az aggasztó méretű mun­kanélküliség és a foglalkoz­tatási helyzet további vár­ható romlása arra késztette munkaügyi kormányzatot, hogy módosító javaslatot dolgozzon ki a foglalkoztatás elősegítéséről, és a munka- nélküliek ellátásáról szóló 1991. IV. törvény módosítá­sára. Ezt követően, a közel­múltban, az Országgyűlés törvényt fogadott el a vég- kielégítés rendszerének kö­telező bevezetéséről, ami 1991. október 19-én lépett érvénybe. A szóban forgó törvény értelmében: • • A dolgozót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkálta­tó felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következ­tében szűnik meg .. ■ Nem jár viszont végkielégítés a munkavállalónak, ha „... a munkaviszonyát ,a munkáltató azért mondja fel, mert a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szán­dékosan, vagy súlyos gon­datlansággal jelentős mér­tékben megszegi, illetve egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkavi­szony fenntartását lehetet­lenné teszi.” Akkor sem jár végkielégí­tés a munkavállalónak, ha „... nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy koren­gedményes nyugdíjat állapí­tottak meg részére, valamint az első állás mellett létesí­tett további munkaviszony megszűnésekor.. A végkielégítésre való jo­gosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltató esetében az alábbi meghatá­rozott időtartamban fennáll­jon. A végkielégítés mértéke: a) legalább három év ese tén: egyhavi, b) legalább öt év esetén: kéthavi, c) legalább tíz év esetén: háromhavi, d) legalább tizenöt év ese­tén: négyhavi, e) legalább húsz év esetén, öthavi átlagkereset összege. Még egy lényeges fejezet a törvényből: „... A végkielégítés alap­jául figyelembe veendő egy­havi átlagkereset a mini­málbér ötszörösét nem ha­ladhatja meg .. Végezetül: a törvény ren­delkezéseit a kihirdetés napját követően közölt fel­mondásra, illetve jogutód nélküli megszűnésre kell al­kalmazni. L. L. Közlemények SZAKKÉPESÍTÉST ADÖ ISO órás SZEMÉLYI SZAM1TOGÉP- KEZEL0 tanfolyamot indítunk az Avasi Gimnáziumban. A if (ta­lálkozásokra hétfő és csütörtök délutánonként kerül sor. Min­den résztvevőnek külön IBM PC-t biztosítunk, jegyzetet adunk. Érdeklődését (46) 47-618- as telefonon, személyesen a 'Va­sas Művelődési Központ I. eme­letén fogadjuk. SZTAV-PROG- RESS Kft. Az ÉMASZ V. Kazincbarcikai Üzemigazgatósága értesíti a la­kosságot, hogy Putnok, Kossuth úton a Z0 kV-os leágazást és tr.-állomást 1991. november 19- én feszültség alá helyezi. A tr.-állomás, tartószerkezetek, vezetékek érintése, megközelíté­se tilos és életveszélyes! — Véleményem szerint ÉszakdVIagyarországgal a je­lenleginél mélyebb, átfogóbb kapcsolatok kialakítására van szükség. Kezdeményez­tük például Szerenccsel az együttműködés megteremté­sét, amely azóta is fennáll. Készek vagyunk rá, hogy Szikszó városával is létre­hozzuk kapcsolatainkat. Ud­variassági gesztusnak tűn­het, de igaz: a látogatás, a tapasztalatcsere, a beszélge­tések elérték céljukat, s konkrét eredményeket hoz­nak már a közeljövőben. . — Például? — Az együttműködés pil­lanatnyilag politikai jellegű, ugyanis a két terület önkor­mányzatai adják a kontak­tus kereteit. Ugyanakkor ér­dekeltek vagyunk abban, hogy barátságunk elmélyül­jön a kulturális együttmű­ködésben, bővüljenek a kö­zös sportversenyek lehetősé­gei, emellett készek vagyunk irá, hogy a rendszerváltás utáni gazdasági felemelke­déshez, a piaci viszonyok megteremtéséhez szakmai és pénzügyi támogatást nyújt­sunk. — Tizenhatodik alkalom­mal jár hazánkban. Milyen változásokat tapasztalt, mi­lyen eltéréseket fedezett fel Magyarország életében az el­múlt évekkel összehasonlít­va? — Először 1986-ban vol­tam i'tt. Akkor még a régi feltételek között éltek. Ke­serűbb, nehezebb helyzetet, rosszabb viszonyokat tapasz­taltam akkor a jelenleginél. Ma már sokkal nyíltabbak, szabadabbak az emberek. Őszintébben beszélnek meg­oldásra váró gondjaikról, problémáikról. Benyomásaim szerint az elmúlt két eszten­dőben komoly változás, nagy előrémozdulás zajlott le Ma­gyarországon. Ez az átalaku­lási folyamat a mi tapasz­talataink szerint számos fáj­dalmas döntést jelent. Ha bátran végighaladnak a jó irányban megkezdett úton, akkor nemsokára érzik majd ennek a munkának a sikereit és gyümölcseit. — A hazánkba látogató idegenek gyakran kedvezőb­ben ítélik meg helyzetünket, mint ahogyan mi, akik itt élünk, látjuk és tapasztal­juk. Mi lehet az eltérés oka? — Nem annyira külpoliti­kai, mint önkormányzati szakembernek tartom ma­gamat. Ügy látjuk, önök nyugtalanok, mert nem ha­lad elég gyorsan a gazdasági átalakítás és nem mutatkoz­nak meg azonnal az életkö­rülményeket javító eredmé­nyek. Ezzel összefüggésben annyit mondhatok él, hogy Németország a II. világhá­ború elvesztése után meg­vert, kiütött államként a padlón volt. Negyvenöt esz­tendőre volt szükségünk, hogy az önök által jónak tartott életszínvonalat elér­jük. Ha megengedi, egy sze­mélyes példára utalok. Nyolc­gyermekes családból szárma­zom, gyermekkoromban csak idősebb testvéreim használt, már-már elrongyolódott láb­belijét viselhettem. Ma a szövetségi köztársaságban — kis túlzással élve — nem ta­lálunk egyetlen gyermeket sem, aki hajlandó lenne fel­húzni fivére, vagy nővére irégébbi cipőjét. Váljanak nyugcvdtabbá, legyen több ön­bizalmuk a valóban nehéz munkához, amely most hazá­jukra vár. .. ... . __ Mi volt az önöknél le­zajlott, figyelemreméltó gaz­dasági felemelkedés titka? — Legelőször is eredmé­nyesen használtuk fel az amerikaiak Marshall-segé- lyét. Nem szabad elfelejteni, a németek kitartásukról, pie cizitásukról és szorgalmuk­ról egyaránt híres emberek. A német munkát az egész világon mindig értékesnek tartották. Valószínű, az ame­rikai pénzügyi segély és sa­ját elszántságunk volt a talp- raállás záloga. Ezek a jo tu­lajdonságok a magyar em­bereket is jellemzik. Emel­lett megemlítendő még, hogy viszonylagos fejlettségünk gazdagságunk sem inspirál bennünket a pazarlásra, igyekszünk nagyon takaréko­san élni és "dolgozni. — Egy hercegkúti látoga­tás és a legnagyobb tolcsvai pincében tett ismerkedés után. a vacsora előtt beszél­getünk. A pincében valóban kiváló tokaj-hegyaljai boro­kat kóstolhattunk meg. On Németország egyik különö­sen gazdag borvidékén él. Lát-e esélyt rá, hogy a világ­piacon elhelyezzük a minő­ségi tokaji borokat? — Meg vagyok győződve róla, hogy megfelelő piac­szervezéssel és a kereslethez •alakított árral a tokaji bor vásárlókra 'talál a világpia­con. Nemcsak Nyugat-Euro- pára gondolok, hanem Ame­rikára, Ausztráliára, Japán­ra; tehát a tengerentúli or­szágok potenciális vásárlóit is figyelembe kell venni. Ja­vaslom, forduljanak tőke­erős nyugati, elsősorban né­metországi cégekhez, akiknek már komoly tapasztalataik vannak a marketingtevé­kenységben és az eladásban. Nyilván jól tudják, a világ egyes részein az élelmiszer­ből túltermelés van. Nem­csak az áru megtermelése jelent művészetet, hanem annak eladása, elhelyezése is. Megítélésem szerint az áru reklámozásában, propagan­dájában önöknek még van tanulnivalójuk. Az általam említett nagyobb szervezetek szerintem képesek megtalál­ni a nyugat-európai és ten­gerentúli piacnak a toner foltjait, amelyekbe a tokaji borokkal jó eséllyel betör­hetnek. A mi borainkat Rheingau-Taunusból ugyan­csak ezzel a módszerrel va­gyunk képesek eladni a vi­lágpiacon. __ Közbevetőleg: vannak-e p roblémáik az értékesítés­ben? — Csupán egyetlen gon­dunk van: nincs annyi bo­runk, amennyit el tudnánk adni. „ , , __ Irigylésre méltó hely­zet Befejezésül, milyen pers­pektívát lát a Borsod-Abau)- Zemplén Megyei önkormány­zat és Rheingau-Taunus járás kapcsolataiban? __A jövőben tovább szele­s edhetnek az együttműködés különböző formai. A m szakembereink a b°rs°^ polgármesterekkel már kőnk rét megállapodásokat kotot tek a cserelátogatásokrol, az iskolásgyerekek kölcsönös üdültetéséről és amatőr sportversenyek megrendezé­séről. A közgyűlés elnöké­vel, Szabó Györggyel pedig megbeszéltük, hogy Német­országból szakemberek ér­keznek Észak-Magyarorszag- ra, akik a korábbinál jóval korszerűbb államigazgatási, önkormányzati tudnivalókra tanítják majd a borsodiakat. Megígértem, hogy lehetősé­geink keretein belül további segítséget nyújtunk az egészségügyi intézmények­nek, a kórházaknak, külön­böző gyógyszerek és műsze­rek idejuttatásával, ha se­gítségünket a helybéliek igénylik is. . Udvardy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom