Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-07 / 261. szám
ESZA XLVil. évfolyam, 261. szám 1991. november 7. Csütörtök Ara: 5,80 Ft borsop-abaúj-zemplén független napilapja Melegszik a Hidegh sor Információnk a 3. oldalon Petrenkó: „Mi értünk a gazdasághoz... Budapest (ISB — S. Z.) — Petrenkó János szocialista országgyűlési képviselő, a borsodi PEKO cég tulajdonosa szerint 10 éves adó- mentességet, vagy adókedvezményt kellene biztosítani az iparilag elmaradott térségekben — különösen Borsod és Szabolcs megyében — működő vállalkozóknak. Ez az MSZP szerdai sajtótájékoztatóján hangzott el, amelyen ismertették a pártnak a kormányhoz intézett felhívását a Borsod-Abaúj- Zemplén megyét sújtó gazdasági válság kezelésére. A szocialista párti gyártulajdonos szerint a kormány gazdaságpolitikája gyakorlatilag megbukott, ezt bizonyítja az egyre növekvő munkanélküliség, az elhibázott privatizációs stratégia. A képviselő utalt egy birtokában levő, az Állami Vagyonügynökség által összeállított titkos dokumentumra, amely a sikertelen ózdi privatizációt elemzi. Petrenkó János szerint a válságból való kilábalásnak ezek után egyetlen útja kínálkozik, nevezetesen, hogy a pártnak meg kell nyernie az 1994-es választásokat, legalábbis be kell kerülnie a kormánykoalícióba. „Mi értünk ehhez a gazdasághoz — mondta —, nekünk kell azt irányítani.” A párt felhívását a miskolci kihelyezett kormányülés előtti napokra időzítették — mondta Szekeres Imre, a párt alelnöke. Szeretnék a kormányt végre tettekre sarkallni, s ehhez állítottak össze egy olyan programot, amely — részletes tanulmányokkal, gazdaságos- sági számításokkal a hátterében — véleményük szerint jó alapot nyújthat a válság kezelésére. (Folytatás a 2. oldalon) Két hétig látogatható A lelkészek árulása? Az egyházak tízéves lépéshátrányban Budapest (ISB) Saalbad-e a lellkészék árulását tovább taiklairgatnli? — tette fel a kérdést Fiedler János képviselő azon a sajtótájékoztatón, amelyet négy protestáns MT>F-es lelkész hívott össze a Parlamentiben. JNem történt meg a rendszerváltás az egyházakban” — mondta elsőnék Roszik Gábor evangélikus lelkész. Sőt — el sem kezdődött. Ugyanazok az egyiházi és világi vezetők vannak az egyházak ólén. Ugyanolyan „Nagy Sándorok” ők, mint ahogyan a szakszervezet vezetőjét is a párt irányította. Eippen ezért a III/III-as tör- vényjöivasloitnál e lelkészek módosító javaslattal élnék: az átvilágítottak körét az egyiházi vezetőikre, a teológiai tanárokra, a zsinati tagokra, az egyházi újságszerkesztőkre is terjesszék ki. Miindez Roszikók szerint inem lenne beavatkozás az egyház életébe. Deme Zoltán evangélikus lelkész egy hasonlattal folytatta : a halálos beteg saját magán nem végezheti el a műtétet. A betegség adatai, a kórlap a kormánynál van. Épp az egyházaiknak kellene élen járniuk abban, hogy a bűnösöket megnevezzék, s azáltal nyerhetnék el a bocsánatot. A református Fiedler János a négy evangélistára hivatkozott, afcilk megírták Jú- dás bűnét és Péter tagadását. Csak így lehet megtisztulni — hangoztatta —, ha a bűn és bűnfoevallás együtt jár. S a mai egyiházi vezetőik a legkisebb megingás nélkül kívánják átvészelni bűneiket! Szűcs M. Sándor református lelkész a jövő, az egyház jövőjének a kérdését helyezte a középpontiba. Az egyházak tízéves késéssel kullognak a társadalom mögött. Nem leszámolásnak kell következnie, csak a mulasztókat, a felelősöket kell megnevezni. S ne feledjük: az egyházak mai gyengeségét talán az Okozza, hogy a kompromittálódott embereket mindig lehet zsarolni. Dombrovszky Ádám kjz-cvHCíjya íotvaiu ö^uietesének bicentenáriuma alkalmából megnyílt Miskolcon is az első Széchenyi- emlékkiállítás. Tegnap, a Tudomány és Technika Házában dr. Pados Imre, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a legnagyobb magyar életét bemutató tárlatot. Egyébiránt nem véletlen, hogy a régió vízügyes főnöke nyitotta meg a kiállítási — a tablókat az esztergomi Vízügyi Múzeum anyagából állították össze, a bemutatót pedig az Évizig rendezte —, hiszen Széchenyi elévülhetetlen érdemeinek tudható be a magyarországi folyók, különösképpen a Tisza szabályozása. Mint ahogy dr. Pados Imre említette: Széchenyi élete, tevékenysémmmammmmmm ge oly sokoldalúan gazdag volt, hogy a nemzet ma is elismeréssel adózik az ország érdekében végzett hatalmas, fáradtságot nem ismerő, haladást szolgáló munkájának. A Tisza-völgy ármentesítésére vonatkozó munkálatokról pedig a következőket mondotta: egész Európában nem található párja. Olyan hatalmas alko- "tás ez, amely a külföldi szakértők elismerését is messzemenően kivívta. Az ország sokkal nagyobb területet foglalt vissza a víztől, mint egész Hollandia ármentesített területe. A Tisza- szabályozás jóformán második honfoglalás volt. A legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi István emlékkiállítása két hétig látogatható. Érdemes megtekinteni. Hogyan tovább jövőre? Nem futurológusok, hanem gazdasági szakemberek tartottak előadást tegnap a miskolci Egyetemvárosban, a Consul- ting-Szenzor Marketingéi Pénzügyi Tanácsadó Kft. szervezésében. Ezt a tényt azért kell hangsúlyozni, mert manapság Magyarországon a rövidtávú prognózis is tele van hipotetikus elemekkel, tekintettel arra, hogy a körülmények roppant labilisak. A bizonytalanság megkérdőjelezi a holnapot, s homlokegyenest másfajta következtetések kimondására inspirálja a közgazdászokat és a politikusokat. Mert gondoljunk csak bele! Sikernek, vagy kudarcnak könyveljük-e el, hogy az idén az infláció nem megy negyven százalék fölé? A külkereskedelmi mérleg látványos pozitívuma feledtetheti-e azt, hogy csökken az ipari termelés? Az jó ugyan, ha a magyar forint hamarosan konvertibilis lesz, de az nem jó, hogy a magyar állampolgárok többségének életszínvonala az utóbbi időben csökken. A tegnapi, kerekasztal- fórutnon „Hogyan tovább 1992-ben?” eimmel tartott eszmecserén sok kérdés és sok válasz hangzott el. A közös nevező a jobbító szándék volt, de ^gyetlen előadó sem Hallgatta el kétségeit és aggodalmait. A vitát dr. Susánszky János egyetemi tanár vezette. Előadást tartott: Bogyó Tibor (Pénzügyminisztérium), Deák Andrea (D-D Pénzügyi Tanácsadó Iroda), Pálya Károly (Ózdi Acélmű Rt.), Vermes Lajos (Munkaügyi Minisztérium). * Az Üzleti randevú rovatunkban az Észak- Magyarország vendége ezúttal az Alarm- technika Kft., amely elektronikus vagyonvédelmi rendszerek tervezésével, kivitelezésével, szervizelésével foglalkozik. írásunk a 13. oldalon. Fotó: Farkas Maya Megóvott munkahelyek (3. oldal) Széctayi-eÉkkiis Miskolcon
