Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-08 / 262. szám
1991. november 8., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Ofíiljünk-e a hiiiznak? Zöld asztal mellett A gazdaság helyzete Lehetőségek és feltételek a struktúraváltáshoz A kihelyezett kormányülés figyelmébe A vadászok, s az erdészek, az erdészek, s a természetvédők érdekei mások, amióta világ a világ, azaz amióta léteznek, nevesítettek ezek a „foglalatosságok”. A gazdálkodás, s a természetvédelem csak nehezen egyeztethető össze. Am az érdekek valamelyest közeledhetnek egymás felé. Ebből indult ki a Holocén Természetvédelmi Egyesület vezetősége, mikor kitalálták, megszervezték egy találkozás lehetőségét az ilyen Jellegű szervezetek között. Miskolcon, az egyetemi könyvtárban zöld asztal mellett ültek a vízügy, a növényvédelem, a vadászat, az erdészet, s a természetvédelmi mozgalmak képviselői, akik elmondták legjelentősebb gondjaikat. A bemutatkozást Gyurkó Péter, a növényvédelmi állomás munkatársa kezdte. A hangsúlyt a felelősségtudatra helyezte, hiszen tendencia, hogy egyre többen lesznek a magángazdák. S a gazdaságos növénytermesztéshez szükséges a kemikáliák felhasználása, illúzió, hogy ezek nélkül is jó termés érhető el. Vannak viszont olyan növényvédő szerek, melyekből egy hektárra mindössze 15—20 grammot kell kiszórni. Nagy gondok lehetnek abból, ha valaki elnézi a dózist. Ezért előadásokat kell szervezni c témában, s a cél tulajdonképpen az, hogy kevesebb kémiai anyag felhasználásával érjék el ugyanazt az eredményt. A vízügyi szakemberek elmondták, hogy az önkormányzatokra most szakmai feladatok is hárulnak. Sok faluban nem megoldott az egészséges ivóvíz- ellátás, s a polgármester nem tudja, hol is kezdje él a munkát. Néha a legjobb jóindulat mellett — szakértelem hiányában — olyat csinál, amit később megbán. Ezért szükséges összefoglalni a vízgazdálkodási tudnivalókat az önkormányzatok munkatársai számára. Az erdészek belátták, hogy értékes faörökségünk veszett el azzal, hogy sok helyen csak vágták az állományt, a reprodukálásról pedig megfeledkeztek. Ezért most kevesebbet, s kíméletesebben kell vágni, valamint le kell csökkenteni a vadállományt. A vadászok — mint mondták — természetvédők is. Hiszen környezetünk megóvását az egyes ember szándéka adja. S a szándék megvan bennük... Az erdészek felvetésére válaszolva kitértek arra, hogy a muflon a legigénytelencbb állat, igazán nem értik, miért gond az, hogy betelepítették. S hogy a medve, farkas, hiúz védelme az ő feladatuk lenne? Egyáltalán védeni kell őket? A turisták sem örülnének, ha találkoznának ezekkel a vadállatokkal ... Ilyesmi problémák vetődtek fel a három óra során. Am a végszó teljes egyetértésre talált: van értelme e fórumnak, a jelenlévőknek van mondanivalójuk egymás számára, ezért — egy-egy témát a központba helyezve — ezentúl gyakrabban találkoznak majd „zöld témákban” zöld asztal mellett. .. Tény, hogy Borsod-Abaúj- Zemplén megye, illetve Észak-Magyarország régió gazdaságii szerkezete az Európához csatlakozás perspektíváiban szemlélve rendkívül) kedvezőtlen. Ezt a tényt, ma már szinte betéve tudja mindenki, de arról, hogy milyen okokból alakult ki ez a struktúra és, hogy ebben milyen lényeges szerepe, felelőssége volt (van) a helyi aktoroknak, erről kevés szó esik, sőt nyílt fórumokon ez egyáltalán fel sem vetődik. Így aztán sokszor olyan személyiségek, akiknek önkritikát kellene tanúsítani a kialakult előnytelen struktúra okán, a legélesebb kritika hangját hallatják. A KGST belső autarchiá- ja, a szovjet gazdaságtól való függés és az önálló gazdálkodástól ellehetetlenítő törekvések Észak-Magyar- országon igen jó táptalajra találtak és ez megtermelte önmaga gyümölcsét. Ebben a helyi személyiségeknek — kár is tagadni — „soha el nem évülő érdemei” vannak Erre a legjobb példa a Diósgyőri Gépgyár szakmai le- züllesztése. Ez a gyár kiemelkedő szakmakultúrává' rendelkezett és a régió egyedüli számottevő magas feldolgozottságú termékeinek exportőreként a termékváltás motorját képezhetné. Az 1960-as évektől azonban a gyár sorozatban kohász szak- képesítésű, kiképzést a Szovjetunióban és a pártapparátusban megszerző vezérigazgatókat kapott. Jellemző a helyi politika vezetőinek felelőtlenségére, hogy még a legutóbhi MSZMP megyei elsőtitkárok: Grósz Károlty, Fejti György és Dudla József idején is a kohászat fejlesztését favorizálták, holott például jelen sorok írója is fáradhatatlanul bombázta őket a gépipari fejlesztés, Digép- rekonstrukció. új termék- struktúra komplett terveivel. Ma a globális és totális világgazdasági verseny korában a piacon csak olvan termék értékesíthető haszonnal, amely újszerűségével és hasznosságával a világ élvonalát képezi. Ezért volt helyes az a kezdeményezés már az 1970-es évek közepén, hogv a Miskolci Egyetemen létesüljön eev kutatás-fejlesztési centrum a régió élenjáró új termékeinek kikutatására.’ Sajnos, ez a terv a '70-es éveikben — személyi okok- bó1' — nem valósulhatott meg. A Miskolci Egyetem a mérnöki karok megerősítése helvett a humán karok beindítására koncentrálta erőit, fgv ma ott tartunk, hoev a Miskolci Egyetem igazán mérnökegvetemnek nem tekinthető. de humán egyetemi babérokra sem pályázhat. Határozott minőségi váltás folytán azonban ez az eyvetem a régió megújulásának lüktető motorja, szíve és agva lehetne és ke" is. hogy legyen. Az ilyen célok és feltételek érdekében létesülő egyetemi kutató centrum támogatásában japán szakemberek is látnak fantáziát, amerikai egyetemek is jelezték együttműködési szándékukat, valamint a Művelődési és KözA műszaki fejlesztés aktuális feladaítairól, az innováció felgyorsításáról, a műszaki fejlesztési pályázati rendszer tapasztalatairól, a pályázati lehetőségekről és oktatási Minisztérium is kifejezte . támogatási készségét. Mind az Egyetemi Kutató Centrum által kifejlesztett új termékek, mind a fejlett nyugati világból beáramló új ismeretek régióbeli elterjesztését kitűnően szolgálná az a szakemberhálózat, amely a MTESZ régióbeli 12 ezer fős tagságából alakulna és Tudomány- Technika Részvénytársaság név alatt szigorúan üzleti alapon működnék. A részvénytársaság számára a miskolci Tudomány és Technika Háza 250 millió forintos vagyonértéke induló tőkeként szavatolná a régió egészére kiterjedő vállalkozás beindulását és mintegy sínre tenné Észak-ÍMagyaror- szág reál értelmiségének a polgári demokratikus rendszerben való aktív szerep- vállalását. Ezt a tervet, amely szintén helyi kezdeményezésre született, de a régi vezetők ellenállása nyomán egyelőre hibernált állapotba került, az USA-szakemberek annyira jónak és életrevalónak ítélték, hogy megvalósulásától! függően a régiót a rendszerváltásban általuk támogatott négy kelet-európ>ai ország mintakörzetének kívánják (nyilvánítani: A régió struktúraváltásának említett fontos elemeihez; a Miskolci Egyetemi Kutató Központ és a reálértelmiség egészét átfogó Tudomány Technika Ház Rt. tevékenységéhez szorosan kapcsolódva kellene működnie az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő Fejlesztési és Átképző Központnak. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő Fejlesztési és Átképző Központ létesítésénél kormányzati felelősség is felvetődik. Ez az intézmény (legalább is személyi állományát és koncepciójának megválasztását illetően) még a Németh-kor- mány idején alakult és az akkori kormánykoncepciónak megfelelően -a szocialista elvek átmentésére irányult. A szocialista munkaerőképzés lényege pedig az elesettek, a végletesen elmaradók közepes szintre emelésére koncentrált, miközben a közepeseket magára hagyta, a jókat és a kívá- lóakat pedig lesüllyedni kényszerítette a közepesek színvonalára. Szóval ezen képzés cél'ja a középszerű- sítés volt. Ma és most a jók és legjobbak képzését kell az élre állítani és ezekkel az élen az egész térség szakképzettségét, vállalkozó készségét és mobilitását együtt kell minőségileg magasabb szintre emelni. Az ÉRÁK létesítésénél sajnos a szocialista egyen- lősítő képzési elVek érvényesültek és szerencsétlen módon ötvöződtek a támogató Világbank által favorizált, a strukturális munka- nélküliség orvoslására kidolgozott és bevált nyugati képzési szisztémákkal. Azonban Magyarországon és különösen az észak-keleti régióban a munkanélküliség nem strukturális jellegű, ezért a nyugaton bevált átképzési rendszerek nem alkalmasak problémáink leküzdésére. Valójában hazai vonatkozásban abszolút munkanélküliaz ezzel kapcsolatos előírásokról rendez konferenciát a MTESZ megyei szervezete november 12-én, fél 10 órai kezdettel Miskolcon, a Technika Házában. ségről helyes beszélni. Abszolút minden szakmában érezteti hatását a munka- nélküliség, ugyanis még a legmodernebb szakmakultúráink is elmaradnak abszolút értelemben is a világpiaci versenyképességtől. Régiónkban tehát csaik olyan átképzés vezethet eredményre, amely az új, versenyképes termék kiku- tatásával és annak gyártás- baviteli tervével egyidőben már ezen új termékek majdani előállítására és forgalmazására képez ki. Vagyis nálunk a kutatás, a fejlesztés és az átképzés egyidejűleg és egymással koncentrált kapcsolatban lehet eredményes. Ez a Miskolci Egyetemi Kutató Központ a Miskolci Tudomány és Technika Háza fejlesztési Részvénytársaság és az Északmagyarországi Regionális Munkaerő Fejlesztési és Átképző Központ szervei! együttműködését igényli. A rövid .távú realitás jelen pillanatban az, hogy még- az az egynéhány (kikutatott új termék, amely tényleg a világ élvonalát képezi, az sem tud a .régióban gyártásba lépni, miközben a szocializmusból átörökölt vezetők tízezerfős nagyságrendben termelik az utcára az „ipari tartalék sereget”. Vagyis rövid, de legalább középtávon feltétlenül végre kell hajtani a régióbeli vezetőcseréket. Természetesen a minőségi szerkezetváltás kényszere nemcsak leépítést, hanem a meglévő adottságokra támaszkodva számos áttelepítést, rekonstrukciót és néhány új ipari létesítmény beállítását is megköveteli. Elengedhetetlen például a recski rézbánya megnyitása. Helyesebb lenne azonban hazai vállalkozókat előnyben részesíteni, akik ((japán tőkére támaszkodva) a hazai kohósítást is meg kívánják oldani. A létesülő rézkohó Özdra telepítése hosszabb távon is oldaná a helyi munkaerő foglalkoztatási gondjait és így végre Ózdon fel lehetne hagyni az acélgyártással. Ellenben az ózdi rézkohó jelentős mértekben elősegítené a diósgyőri acélgyártás minőségi és gazdaságossági fejlesztését. Ugyanis az évi 40—50 ezer tonna fémréz mellett .kinyerhető 100—120 tonna molibdón, a wolfra- mot, krómot és nikkelt is előnyösen helyettesítő ötvözőként igencsak kiváló magyar acélmimőség gazdaságos előállítására nyújtana lehetőséget. (Az ilyen kitűnő minőség ma már nemcsak a hadászati, hanem a bányászati, a közlekedési, sőt már a mezőgazdasági, eszközök -gyártásánál is megkövetelt előfeltétel.) A rézkohósítás helyi megvalósítása kedvezően segítené a (korábbi kohászati szakismeretek szerint még tilalmas) réznek acélötvözőként történő alkalmazását is, ezáltal szupermagas folyáshatárú és korrózióálló ötvözött acél, elsősorban lemezek és .rugók céljára történő előállítását. Ez a lépés a Borsodnádasdi Lemezgyár talpraállítását segítené, mert végre készülne korrózióálló magyar fényes lemez, amely közúti járműkarosszéria-, háztartásigép- és szállítógép-előállítás terén ma már nélkülözhetetlen. A magyar kincstár sem járna rosszul a réz kohósítása nyomán kinyerhető évi 1—2 tonna arany és 3—5 tonna ezüst beszolgáltatása ékán. A legjobban azonban az említett változások a Diósgyőri Gépgyár átalakulásával keletkező Észak-magyarországi Gépgyártó és Fejlesztő Rt.-t érintenék, hisz egy új rézbánya és egy új réz- iköhó gépeit, valamint számos régi hengersor rekonstrukcióját végezhetné. A térségben Rudabányán létesülő Veszélyeshulladék- égető Mű dán fővállalkozóival együttműködve az átalakuló Digép szintén, jelentős kivitelezői munkát végezhetne^ de ehhez a vállalatot fel kellene rázni felszámolás alatti szendergésé- ből. Nemzetgazdaságilag ugyancsak kiemelkedően fontos lenne az a rekonstrukciós modernizáció, amelynek során a Csepeli Csőgyár elavult berendezéseit a Digép közreműködésével felújítva Diósgyőrben a Dimag Rt.-foe telepítenék át. A szovjet acélszállítás elmaradása miatt a hazai varratnélkül.i csőgyártás Csepelen halálra van ítélve, a Dimag Rt.-nél viszont a minőségi acélbőség, folyamatos acélöntődé és kiképzett (egyébként elbocsátásra ítélt) hengerészek százai állnának rendelkezésre a felújított és idetelepített csőgyár beindításához. Ez utóbbi vállalkozás gépexport tekintetében is komoly jelentőséggel bír, ugyanis számos nyugati ország rendelkezik végletesen elavult varratnélküli csőgyárakkal, amelyek rekonstrukciós modernizálása jelenleg világszerte megoldatlan igény. A szovjet és kínai csőgyárak rekonstrukciója, csakúgy, amint egy-egy új csőgyár Indiába és Brazíliába telepítése szintén elnyerhető a Dimag Rt.-hez áttelepített volt Csepeli Csőgyárra, mint modernizált referencia üzemre alapozva. A Szovjetunió volt tag- köztársaságaiban, számos Digép által telepített kábelgyár működik, amelyek rekonstrukciója — a viszonyok rendeződése után — közös vállalat: nyugati elektronika és magyar alapgépek szállításával gyümölcsöz tethető. Az említett konkrét realitások felsorolásával azt az egyértelmű tényt kívánjuk bizonyítani, hogy Észak- Magyarország ipari-gazdasági helyzete egyáltalán nem kilátástalan. A válságöve- zetté nyilvánítás nemcsak szükségtelen, de egyenesen káros is lenne, hiszen elriasztaná a befektetni szándékozó külföldi tőkét. A .régió ipartelepítési, áttelepítési és rekonstrukciós létesítményeihez azonban a kormánytól olyan erkölcsi és anyagi támogatást igénylünk, amely felér a válság- övezetet megillető támogatás értékével. Dr. Tóth József, az MDF miskolci szervezet szakértője (dobos) Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság IV. sz. Szakaszmérnöksége Miskolc, Füzes u. 2. sz. alatti telephelyét felszámolja (Domus Aruház közelében) A területen levő építmények - lebontási kötelezettséggel - értékesítésre kerülnek, melyek megvásárlására vonatkozó ajánlatokat a hirdetés megjelenését követő 10 napig lehet írásban benyújtani a következő cimre: ÉVIZIG IV. Sz. Szakaszmérnökség Miskolc, Besenyői u. 30. sz. Érdeklődni lehet: (46) 40-240 telefonszámon Ügyintéző: Seres Gyula SEIKO MÁRKABOLT A PATRIA HÁZ ELSŐ EMELETEN TALÁLHATÓ ORA-EKSZER ÜZLETBEN! Miskolc, Széchenyi u. 3-9. A SEIKO óracsaládhoz tartozó - Seiko, Lorus, Alba, Pulsar - quartz karórák, ébresztőórák és faliórák széles választékával várja minden kedves vásárlóját az Óra- és Ekszerkereskedelmi Vállalat SEIKO márkaboltja. Álba karórák Í Lorus karórák Seiko karórák gí; Pulsar karórák 2500 Ft-tól 4 000 Ft-ig 3500 Ft-tól 8 500 Ft-ig !§) 7500 Ft-tól 34 000 Ft-ig 8000 Ft-tól 30 000 Ft-ig SS Nálunk a minőség és megbizhatóság a legfontosabb!
