Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

I

a Magyar Köztársaság kormányához regionális válságkezelési program kialakítására Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Elkerülhetetlen ezért a kialakult helyzet rendszerszerű vizsgálata, a kibontakozást megalapozó elképzelések végiggondolása és a kezelés eszközeinek megteremtése. Ennek szükségességében mind az önkormányzat, mind az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara egyetért.

Mivel a program az itt élő 757 000 ember többségének közös problémája, egyetlen politikai csoport sem sajátíthatja ki a maga számára. Ezért e dokumentum elsődleges célja a válság kezelését vállaló helyi és országos erők tevékenységének támogatása.

„Válságot kezelni pedig muszáj"

Borsod-Abaúj-Zemplén megye, az észak-magyarországi régió válságban van, A válság közvetlen kiváltó oka a magyar gazdaság strukturális átalakulási kényszere. Ennek kedvezőtlen hatásai e régiót is többszörösen hátrányosan érintik.

üdvözöljük, hogy a Magyar Köztársaság kormánya érzékeli a régió problémáit. Az eddig tett lépésekben azonban - amellett, hogy keveselljük a tényleges tetteket — nem látunk átgondolt koncepciót.

I.

A tapasztalatok mindenütt azt mutatják, hogy a strukturális válságnak áldozatul eső területek gondjai tartós sokkot okoznak az ország életében. E problémák regionális kezelése viszont a feszültségeket. s a velük együtt jelentkező hosszú távú költségeket is csökkenti. Egyetlen nyugat-európai állam sem meri megkockáztatni, hogy területén tartósan ágazati vagy területi válságzóna alakuljon ki. A válságok spontán megoldását hirdető „totális piac” ideológiáját egyetlen gazdasági partnerünk sem gyakorolja. Mindenütt tudatosan menedzselik az átalakítást. így csökkentve annak társadalmi-gazdasági veszteségeit.

Drága-e a regionális válságkezelés?

A regionális válságkezelés sokba kerül és lassan hoz sikert. Drága, mert egyidejűleg kell megvalósítani a helyi gazdaság struktúrájának átrendezését, a dolgozók átképzését, és az infrastruktúra fejlesztését.

Végső soron mégis ez az eljárás az olcsóbb. A probléma hagyományos kezelésének ugyanis a közvetlen költségek (munkanélküli-segély, felszámolási költségek) mellett igen jelentős közvetett költségvonzata van (pl. adókiesés, vándorlásból, elszegényedésből adódó veszteségek), nem beszélve a politikai-szociális kockázatról.

II.

Miért pont Borsod- Abaúj-Zemplén megye?

Az ország több területe (Szabolcs-Szat- már-Bereg, Nógrád, Veszprém. Baranya) hasonló problémákkal küzd, ezekben több körzet a közeljövőben kerülhet válságos helyzetbe. A nagyobb régió külön válság- kezelési programjának kialakítását a következők indokolják:

1. A térség nagyiparának összeomlása, az azt körülvevő társadalmi közösségek szétesésének veszélye.

2. A mezőgazdaság és élelmiszeripar 50 ezer foglalkoztatottjából 34 ezer a csőd szélén álló mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozik. A foglalkoztatottság 3 év alatt 25 százalékkal csökkent. A gazdaságtalan üzemek bezárása megfelelő alternatív munkalehetőség hiányában valószínűleg a képzetlen, rosszul konvertálható tudású rétegek egy részének kényszerű elvándorlását vonja maga után. Ez más régiók foglalkoztatási és lakásgondjait növeli majd. Az ottma- radók számára — kiegészítő jövedelem és tőke hiányában — nincs felzárkózási lehetőség.

3. A munkanélküliek aránya az országos szint fölött, 10% körül mozog, mely már ma 40 000 embert jelent, elsősorban képzetleneket és fiatalokat. Jövőre ez a szám akár másfél-kétszeresére emelkedhet.

4. Ezekhez képest a privatizáció és a külföldi tőkebeáramlás üteme lassú. A spontán átalakulás folyamatai a térség problémáira nem jelentenek kielégítő megoldást.

5. A térségnek — az országos átlaghoz képest — elmaradott az infrastruktúrája. Ez gátja mind a gazdasági szerkezetátalakításnak, mind a térségbe való működő tőkebeáramlásnak.

6. A régió bányászati-nehézipari övezeteinek környezeti szennyezettsége kritikus. Ugyanakkor új, környezetbarát technológiákra. környezetvédelmi beruházásokra saját forrásból nincs pénz.

7. A térség mozgékonyabb lakosságának elvándorlása megindult. A folyamat ma még megállítható. Az értelmiségi, kvalifikált szakmunkásréteg eltűnése a

régió számára pótolhatatlan veszteség lenne.

8. Rendelkezésre áll az a helyi szellemi bázis, azok a szakmai elemzések, tervek, melyek a program indításához nélkülözhetetlenek. A térségben a ’80- as évek közepétől beindult fejlesztési programok — sokszor negatív — tapasztalatai is segíthetnek a feladatok megfogalmazásában.

9. A térség nemzeti vagyonértékének gyors csökkenése csak tervezett, átgondolt racionalizálási-megelőzési koncepcióval állítható meg.

III.

Javaslat

a válságkezelési koncepció kialakítására

1. A súlyos gondok orvoslására a kormányzat, az önkormányzat és a helyi közösségek közös teher- és felelősség- vállalásán alapuló hosszú távú válság- kezelési program beindítása szükséges.

2. A Magyar Köztársaság kormánya közelgő B.-A.-Z. megyei ülésén a különböző, hozzá beterjesztett javaslatok alapján vitassa meg a folyamat fel- gyorsításához szükséges kormányzati teendőket, felelősök, határidők megnevezésével.

3. A válságkezelés menedzselésére a kormány és a megyei önkormányzat állítson fel egy olyan szervezetet, mely összehangolja az önkormányzatok, érdekképviseleti szervezetek, alapok, alapítványok tevékenységét és koordinálja az öt mikrorégió válságmenedzselését szervező irodáinak tevékenységét. (Miskolc és agglomerációja, Észak- és Dél-Borsod, Abaúj, Zemplén.)

4. A különböző válságkezelési, illetve fejlesztési célú pénzek kezelését a most létrehozandó regionális fejlesztési pénzintézet (Rákóczi Bank Rt.) látná el. A tevékenység a tervezett alapszabály alapján pontosan illik a bank profiljához.

5. Az eltérő sajátosságú mikrorégiók problémáira eltérő megoldásoknak kell születniük. A problémafeltánást, folyamatkezelést, a programok végrehajtásának irányítását a már létrejött vállalkozó-csoportokra és egyéb fejlesztő irodákra támaszkodó helyi válságkezelő irodák lássák el.

6. A régió különböző övezeteinek azonos színvonalra hozására nem lesz elegendő tőke. Javaslatunk szerint a feladatok és erőforrások szelektíven kerüljenek felosztásra. Ennek alapján — az ország más, elmaradott térségeihez hasonlóan — elsősorban állami tőkéből finanszírozódjon az alapvető infrastrukturális fejlesztés (víz, közmű, egészségügy stb.). Ezen akciók alapjául egy. az elmaradott térségek fejlesztését célzó kormányzati koncepció vagy törvény szolgálna.

Az ezen felül történő infrastruktúra (nemzetközi autóút, határátkelők, telefonhálózat stb.) fejlesztésénél azokat a területeket célszerű előnyben részesíteni. ahol a többihez képest nagyobb az esélye a működőtőke-beáramlásnak, illetve helyi fejlesztésnek. E területeken innovációs parkok létesítése kívánatos. Ennek kormányzati keretéül az új területfejlesztési törvény szolgálna.

7. A fejlesztésnek csupán egyik pillére lehet a támogatott működőtőke-beáramlás. A másik, a régióban előállított alapanyagokra épülő vegyipari, textilipari és élelmiszeripari vállalatok fejlesztése. A rendkívül szennyezett térség védelme érdekében a számottevő beruházások megkezdése előtt legyen kötelező környezeti hatásvizsgálat készítése, valamint a nyilvános vita. E beruházásoknál a Környezetvédelmi Felügyelőségnek vétójoga legyen.

8. Az infrastruktúra-korszerűsítéssel

egyenrangú az átképzés ügye. Ez a munkaképes lakosság egyharmadát is érintheti. Az átképzés szellemi bázisa a Miskolci Egyetem lehet. Keresni kell azonban a mikrorégiók igényeinek megfelelő helyi átképzési központok létrehozásának lehetőségét. A döntő többségében inmobil lakosság számára ez az egyik kitörési lehetőség. A helyi rövidebb távú igényektől függetlenül ugyanilyen formában indokolt általános, a munkaerő értékét növelő kiegészítő képzést (pl. nyelvi oktatást) indítani. A folyamat beindítása érdekében mozgósítani kell a különböző nemzetközi segélyszervezeteket.

9. Kívánatosak lennének a határmenti térségek közvetlen együttműködését segítő kezdeményezések. Nyugat-európai tapasztalatok szerint a „határzónaeffektus” 25 százalékkal magasabb növekedést jelent az ország belső térségeihez képest. Megvizsgálandók az ebből fakadó kölcsönös előnyök. A kormány fogalmazza meg azon lépéseit, melyek az ilyen irányú helyi erőfeszítéseket támogatják. Tudatában vagyunk annak, hogy a Szlovákiával, Ukrajnával való együttműködésnek számos, a régión túlmutató korlátja van. Ennek ellenére indokolt az együttműködés aktív kormányzati támogatása.

10. A Magyarországon működő mintegy 7000 vegyes vállalatból kevesebb mint 300 működik a megyében. A térség természeti, gazdasági, szakmai potenciáljának szakszerű bemutatása nélkül nem várható komoly és megalapozott befektetői érdeklődés a külföldiek részéről. Központi segítség kell a térség megfelelő külföldi megismertetésének és marketingjének megszervezésében.

11. A fennálló struktúra további finanszírozására nincs mód. Gazdálkodó szervezetek csak akkor juthassanak támogatáshoz, ha azt a regionális fejlesztési szervezet által ellenőrizhető módon, magasabb feldolgozottságot eredményező fejlesztésre, támogatás nélkül is életképes programra, vagy tervszerű, a válságkezelési tervekkel összhangban álló felszámolási folyamatra, átképzésre kérik.

12. A helyi agrárágazat csődje döntően a hagyományosan rossz helyi adottságokból adódik. Ezt az ágazat országos válsága, az irányítás koncepciótlansága tovább súlyosbította. Ebben a helyzetben nem nélkülözhető a termelők bizonyos támogatása. A támogatási keret e termelők 1—3 éves, ellenőrzött váltását, illetve tervszerű, tehát csökkentett veszteséggel járó folyamatos leépítését szolgálná.

13. A térségben néhány nagyüzem bezárása a dominóeffektushoz hasonló folyamatot indítana el. Ezért a leépítést a közvetlen és közvetett gazdasági következmények figyelembevételével, e tényezők tervezésével, tudományos műhelyek bevonásával javasoljuk lebonyolítani.

14. A válságkezelés óhatatlanul feszültségeket eredményez. A források szűkössége miatt tízezrek kényszerülnek korábbi életmódjuk feladására, elvándorlásra. Az ebből fakadó konfliktusok kezelése az önkormányzatokon kívül eső érdekvédelmi és szakmai csoportokkal való folyamatos együttműködést és egyeztetést követeli meg. Kívánatos továbbá, hogy az önkormányzatok a kényszerű áttelepülés segítését felvállaló információs és segélyezési irodákat működtessen a kritikus területeken.

15. Stabilizáló erőnek, morálisan kedvezőnek tartjuk, ha munkanélküli-segély helyett bért kaphatnak az arra szorulók. Ezért támogatjuk a szükséges infrastrukturális fejlesztések közmunkaszerű elvégzését. A válságkezelés egyik kívánatos céljának a visszafordíthatatlan elszegényedés, a társadalmi süllyedés megakadályozását tartjuk.

IV.

Á válságkezelés finanszírozására négy forrást látunk:

1. Az alapvető kommunális és egészség- ügyi beruházások finanszírozása kormányzati eszközöket kíván. Ugyancsak e forrásból szükséges támogatni a sürgős környezetvédelmi beruházásokat (pl. az ivóvízkészlet gyűjtőterületének védelmét).

A korábban működött területfejlesztési és szervezési, valamint a foglalkoztatási alap tapasztalatai alapján olyan kormányzati szervezetek létrehozása kívánatos, melyek egyrészt a struktúra- átalakítást, tervszerű leépítést, másrészt az átképzést finanszírozzák. Ennek formáját a területfejlesztési törvény szabályozná.

2. A helyi gazdaság fejlesztésére szolgálna a Regionális Fejlesztési Bank által kibocsátott hosszú távú lekötésű, az áí- lagnál kedvezőbb adózású értékpapír.

3. Legalább részben külföldi támogatásból finanszírozhatók a helyi vállalkozásfejlesztési alapok, a regionális fejlesztési irodák, a külföldi és hazai szakértők, valamint az átképzés meghatározott elemei. Nagy szerepe lesz az elmúlt hónapokban beindult Phare-program- nak. Indokolt, hogy a program által beindított regionális fejlesztési folyamatokhoz a kormányzat is csatlakozzon. bővítve a vállalkozásfejlesztés rendelkezésre álló forrásokat. Indokolt a vállalkozási tanácsadás és képzés regionális hálózatának kialakítása, a kezdő vállalkozók információval, képzés megszervezésével való segítése.

4. Mindenekelőtt a nemzetközi kereskedelmet kiszolgáló területeken (pl. az M3 autópálya befejezése) van lehetőség koncessziós megállapodásra. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy a szovjet piacról való kivonulásunknak arányában az ez iránt való érdeklődés folyamatosan csökken.

A fejlesztésre-válságkezelésre szánt tőke kezelésére önálló Regionális Fejlesztési Bank, az alapítás-előkészítési szakaszban lévő Rákóczi Bank legalkalmasabb, mivel hosszú távú érdekei e régióhoz kötik.

y.

Javaslat rövid távú intézkedésekre

A felvázolt javaslatok nem elegendők a következő hónapokban jelentkező súlyos gondok enyhítésére. Ezért az alábbi lépéseket javasoljuk:

1. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a segélyezés bővítésére és a szociális programok beindítására. Javasoljuk, ezek terjedjenek ki a már megindult népességvándorlás fékezésére.

2. Fontosnak tartjuk e válságos helyzetben az önkormányzatok működőképességének biztosítását. Ebben a pillanatban ez az egyetlen hálózat, mely a kritikus helyzetben lévő kistérségek szociálispolitikai feszültségeit kezelni tudja.

3. Üdvözölnénk olyan bizottság megalapítását, melyben a megyei munkaerő központ, az önkormányzatok, parlamenti képviselők, a vállalkozói csoportok, vállalatok képviselői, a helyi bankok, az érdekképviseletek vennének részt, s melynek feladata a régió problémáinak megtárgyalása lenne.

Végül: magának a kormánykoncepciónak a létrejötte, az ezt igazoló, gyakorló intézmények, a legapróbb látható eredmények is a térség stabilizálását szolgálnák. Ez mindannyiunk érdeke.

MAGYAR SZOCIALISTA PÄRT

POLITIKAI HIRDETÉS