Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

1991. november 7„ csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Kcal lay Miklós

Magyarország oiiniszterelnöke voltam,

1942—1944

77 7.7 7 ... l vi, i-asúlvosobb esztendejének történéseit, „személyes

Legújabbkori történelmünk két ingsuiyosa^ ^ jelenése után _ veheli kélbe a

számadásként”, két vaskos Mtetb História emlékirat-sorozatából részleteket közmagyar olvasó. Az Europa Kiadó es o nisiona

lünk,________________________________________________________

Az urak

bűvöletben éltek

Módszeresen igyekeztem megnyerni a kormányzót annak a gondolatnak, hogy a vezető katonai pozíciókból, elsősorban a kulcsfontosságú helyekről emeljük ki a megbízhatatlan, vagyis teljesen német befolyás alatt álló magas rangú katonákat. Ez részint nyugdíjazásukkal, részint jelentéktelenebb pozíciókba való áthelyezésükkel történhetett. A kormányzó hajlott is erre, megvalósítani a dolgot azonban már nehezebb volt.

A kormányzó maga elé rendelt tizenhét vezető tábornokot, előadást tartott nekik, esküjükre figyelmeztetve lehordta őket, a lojalitásukra apellált, de mindez nem sokat használt.

Felszerelt, harcra kész haderőnk a keleti és a délkeleti országhatáron volt felállítva. A parancsnokok, Náday István tábornok és Veress Lajos tábornok teljesen megbízható, kormányzóhű és irányomban is lojális férfiak voltak. A másik két hadsereg parancsnoka már nem ilyen volt, ők viszont nem rendelkeztek ütőképes alakulatokkal. Abszolút megbízhatók, sőt kifejezetten németellenesek voltak a 2. Vkf. (kémelhárító) osztály vezetői Újszászy István tábornok és Kádár Gyula ezredes. (Sok más vezető katonatiszttel és politikussal együtt, akik aktívan ellenálltak a németeknek, illetve az angolok és amerikaiak felé orientálódtak, az oroszok később elhurcolták mindkettőjüket, mi- után sikerült kiszabadulniuk a németek fogsó- 9°ból, ahol kegyetlenül megkínoztók őket)

Természeteseit volt még sok tehetséges erő a vezérkarunkban, de ezek az urak mind valami csodálatos elbűvöltségben éltek, amely a német hadsereg iránti bámulattal kezdődött majd lassanként a németektől való rettegéssé alakult át MindemÖgött az orosztól való halálos félelem húzódott meg. Nem kétséges, hogy ha az angolszász hadsereg jelenik meg közelünkben, és nem kell már félni az oroszoktól, a tisztek örömest álltak volna az an- 9°lszászok mellé, de minthogy minden politikai jugement nélkül ítélték meg a helyzetet, nem oz ország távoli jövőjét és sorsát mérle- 9elték, hanem, mint professzionista katonákhoz illő, a térkép fölé hajolva gondolkoztak, csak azt látták, meg azt a veszélyt, amely ott v°lt a közelükben: az egyik oldalon a német, ° másikon az orosz. Mentalitásukat tekintve természetes volt, hogy a németekhez húznak, s tőlük remélik a megmenekülést; de még ha látták is, akkor is jobbnak és becsületesebbnek tortották a vereséget a németek oldalán, mint a győzelmet az oroszokén, meg lévén 9YÓződve róla, hogy az orosz győzelemnél, akár velük vagyunk, akár ellenük, rosszabb semmi nem lehet.

^e ismétlem, ezen nem múlt semmi. Ha on- 9°|szász csapatok jelennek meg határainkon, ° magyar hadsereg teljes egészében engedelmeskedett volna az államfőnek és a korQnynak, és egy puskalövés nélkül megadja ha azt a parancsot kapja, vagy pedig etall a szövetségesek oldalára. Az a vád, °melyet a hadseregünk ellen hangoztatni Moktak, hogy a legtovább tartott ki a néme- tek mellett, csak annyiban igaz, hogy a legtovább harcolt a bolsevizmus ellen. A kérésnek ez az egyedüli helyes megvilágítása, es az eseményeket csakis ebből az irányadó slempontból szabad megítélni.

Ma már tudjuk, mert látjuk, hogy hadseregünk szereplése a háború végső fázisában nem jelentett sokat (azelőtt még kevésbé), egyetlen nappal sem hosszabbította meg a szövetségesek harcát, s nem nehezítette meg a győzelmüket. Talán az orosz előnyomulást hátráltatta nagyon csekély mértékben, ez a szerepe azonban - ha mai szemmel nézzük, és történelmileg - nem is volt olyan káros,' hiszen az orosz előnyomulás nyugat felé úgyis gyorsabb volt, mint kívánatos lett volna.

Az azonban tagadhatatlan, hogy nekem sok bajom volt a tisztikar elvakultságával. Amikor a honvédelmi miniszter .és a vezérkar elém terjesztette az 1944. évi katonai költség- vetés tervezetét, egy hatéves katonai felszerelési programnak, egy nem tudom hány milliárdos hitelkeret igényével álltak elő. Visszadobtam az egészet, és kijelentettem, hogy minden kiadást vállalok, amely 1944 őszéig ef- fektuálódik, de egyetlen olyan befektetést sem engedek, amely hosszabb időre szól. Ilyen tételek voltak benne: szintetikus-benzinfinomitó üzem, valamint egy bunagumiüzem építésének megkezdése, párhuzamosan a gyártási eljárások kidolgozásával, tekintve, hogy a németek sem az egyiknek, sem a másiknak a gyártási technológiáját nem adták át nekünk (ami egyébként jellemző a viszonyunkra). A légierő-parancsnokság hat év alatt huszonnégy új repülőszázadot akart felállítani, és tizenkét új repülőteret létesíteni. Arra a kérdésemre, hogy őszre hány repülőszázadunk és hány repülőterünk lehet ebből készen, azt a választ kaptam Magyarosy Sándor tábornoktól, hogy egy sem, mert az egész repülőterv egységes koncepciót képez, azt nem lehet részletekben megvalósítom, ő erre nem is vállalkozik, inkább beadja a lemondását (amit meg is tett). Mindez jól jellemzi katonáink politikai rövidlátását; néha olyan benyomást tettek az emberre, mint a megszállottak.

Az az állásfoglalásom, hoqy tudniillik őszig minden eldől, s orra kell felkészülnünk, valóságos vihart keltett a vezérkarban, a defe- tizmusomot emlegették, felforrósodott a hangulat. A vezérkar főnöke ezért arra kért, hogy egy tiszti értekezleten, amelyen ezredestől fölfelé minden törzstiszt részt vesz, szóljak hozzájuk. Én azzal kezdtem a beszédemet, hogy elődeim azért csatlakoztak a tengelyhez, mert ettől várták védelmünket a bolsevizmus ellen, valamint területünk integritásának a helyreállítását München után, amikor úgy látszott, hogy Hitler kezében van Kelet-Európa sorsa, és a nyugati hatalmak láthatóan a szövetségeseiket, Romániát és Csehszlovákiát sem támogatták a németekkel szemben. A magyar magatartás alapját tehát nem a német ügy szolgálata, hanem kizárólag oz ország jogainak és érdekeinek biztosítása képezte. Ez ma is, és ez lesz a jövőben is a cél. Ha tehát azt látjuk, hogy a németek nem tudják megvédeni és biztosítani a magyar érdekeket, akkor nem az érdekeinket és nem a magyarságunkat kell feladnunk, hanem módot kell találnunk rá, hogy Németország katonai hely7 zetének rosszabbodása ellenére is meg tudjuk védeni őket Ez az adott pillanatban azt jelenti, hogy fel kell készülnünk ró, hogy saját erőnkre támaszkodva és minden erőnket ösz- szeszedve, magunk védjük meg magunkat. Ennyi tartozik a katonákra. Minden más a politikai vezetők dolga, az ő döntéseiktől függ.

Önkormányzati ülés Tiszaújvárosban

tart ma. délután fél ,°‘ Tiszaújváros önkor- renHyf'ati tes«lete. A napim, .06* hosszú sorának megcsalását tervezi.

ari'^Vaslatot a kommunális

vj_ bevezetéséről, a kép- rn'-. ^'testület szervezeti és

n, íT0(*^i szabályzatának h10,OSltásáról, a közterület ren jna^a^dról szóló korábbi la r ^ kiegészítéséről, va- Y_ mt a Városgazdálkodási ^ ,a *a*at és a Gamesz átala- g(5 Sarbl. Elbírálják a peda- ü 8iai; oktatási, egészség- n,rV'. szociális alapra betetiet0tt pa,lyázatokat- Dön- a szociálisan rászoru j

lók egyszeri támogatásáról, a távfűtési díjak emelésének ellentételezésére átutalt állami támogatás felhasználásáról. Állást foglalnak az Olefin SC sportlétesítményeinek átvételéről

Az egyéb indítványok, javaslatok sorában is hét elő-, terjesztés szerepel. Többek között javaslat a 106. Számú: Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanulói és dolgozói étkeztetésének megoldására, javaslat intézményvezetők jutalmazására, és a református egyház 'kártalanítás iránti kérelme.

A magyar gazdaság már egy bő évtizede kénytelen együtt élni az inflációval, amely napjainkra az egyik legfontosabb itársadalmi- gazdasági problémává vált — állapítja meg a Gazdaságkutató Intézet tanulmánya. A szakemberek véleménye szerint az infláció negatív hatásai közüli az az elsődleges, hogy lehetőséget iteremt a nem hatékony munka elismertetésére, ezáltal rontja a hatékonyságot, aláássa a racionális gazdasági kalkulációt, megbénítja a hitelpiacot és eltorzítja a megtakarítások szerkezetét. Egyidejűleg a jövedelem újraelosztását is befolyásolja, és ennek következtében erősödik az egyes rétegek közötti differenciálódás, ami jelentős

Az építők munkatempóját nézve, szinte biztosnak tetszik: még ebben az évben megnyithat a forgalom előtt Miskolcon, az Avason átvezető Hidegh sor. Az utat - mint ismeretes - mintegy fél évtizede zárták le az autósok elől, mondván, az alatta húzódó pincék miatt balesetveszélyes, beszakadhat.

Tervek születtek és haltak

el, de az út sorsát sem az egykori tanács, sem a mostani önkormányzat nem bírta lerendezni, egészen ez év októberéig. Akkor ugyanis a miskolci polgármesteri hivatal pénzt kerített, s kiadta a jelszót: járható utat az Avason keresztül! Igaz, csak a személyautóknak, de hát már ez is jelentős előrelépés, hiszen - mondjuk - a Győri kapuból ezen út segítségével lényegesen hamarabb, gyorsabban, rövidebben el lehet érni az egyetemet, Tapolcát, a pesti utat. A kivitelezést az ÉÁÉV Közmű és Mélyépítő Jgm-je végzi, mégpedig úgy, hogy az úttest fölé 130 méter hosszban vasbeton pályalemezt fektetnek, kereszt irányú gerendákkal megerősítve.

Nyilvánvaló, nem ez a végleges megoldás, de a Hidegh sor ügye egyelőre megoldódik. Lekerül az asztalról egy gond... Csak igy tovább...I

(illésy—laczó)

Gumik a Kardkovácstól

Megóvott munkahelyek

A Szerencsi Tsz ondi ipartelepén gazdálkodó kft-k egyike a Kardkovács Gumi Termékgyártó és Forgalmazó Kft. Hogy mi köze a kovácsoláshoz ?

— Én vagyok Kardkovács Kevéné, az ügyvezető. Azért választottuk ezt a nevet, mert a hagyományos, gumigyártásra utalókat már mások felvették, s nem akartunk bonyodalmat a cégbírósági bejegyzésnél.

A mindössze 16 tagú kft. egyébként ez év januárjában alakult a tsz gumigyártó részlegéből.

— Tavaly leült az ágazatunk, kérdésessé vált a létünk — mondja Nemzetes Gusztáv, műszaki vezető —, és mi a megszűnés helyett vállaltuk az új társasági formát.

A kétmillió kétszázezer forintos alaptőkét 64 százalékban a tsz-tagok adták össze, a fennmaradó tőkehányad a tsz-é, mint jogi személyé.

— Éppen ez a gondunk — folytatja Kardkovácsné —, mert amikor kiléptünk a tsz-ből. s kft-t alakítottunk, úgy számítottunk, hogy csak

húsz százalék lesz az adónk. De mert jogi személy is tőketulajdonos, az adó már ennek duplája.

Van persze megoldás, — a tsz tőkéjének megvásárlása. Csakhogy kinek van erre pénze? Meg egyébként is: a 16 ember csak a vagyonnevesítés 50 százalékából részesedett, aki már nem tsz-tag, nyilván nem kap a fennmaradó hányadból — véli a két vezető. Sikerült megtudni, hogy ezt a kérdést is rendezi az új szövetkezeti törvény: a már kilépettek is kapnak vagyonjegyet. Nem is lenne igazságos, hogy azok osztozzanak mindenen, akik a száz százalékos vagyonosz- tásig ott dolgoztak. Ha megszületik a szövetkezeti törvény, megnyugtatóan rendeződik ez a dolog is.

*

Mert egyébként — állítják mindketten — jól megvannak a tsz-szel. Hiába tulajdonos, a szövetkezet vezetése nem szól bele semmibe. Ezért a Kardkovács Kft. legfontosabbnak azt

tartja, hogy pontosan fizessék a műhelyek csekély bérleti díját, az adót és az SZTK-járulékot. No, és a másik legfontosabb: a termelés.

Nemzetes Gusztávval körbejárjuk a kis* üzemet. A Taurustól kapnak gumialapanyagot. amit itt állítanak össze kész gumivá. Magas nyomáson és hőmérsékleten préselik, majd ügyes kezű asszonyok karikákat, tömítéseket vágnak belőlük.

— Nekünk is nagy gond a piac — folytatja a műszaki vezető —, mert kevés a megrendelés. Az első félév még elég jól sikerült, a második végén örülhetünk egy 600 ezer forintos tiszta nyereségnek.

Az ondiak gyártotta gumitömítéseket, -karikákat főként a járműipar használd ja — s az most válságban van. Szerencsére, a múlt héten kaptak a MÁV-tól egy nagyobb megrendelést. Régi jó partnerük, a Bocsi Sörgyár most került a belgák kezére — ki tudja, kell-e az élelmiszeripari gépekhez továbbra is az ondiak terméke?

Tények az inflációról

.társadalmi feszültségek forrásai.

Az inflációt kiváltó oikok elemzése, a lehetséges gyógymódok felvázolása meghaladja a Gazdaságkutató Intézet erőit, ezért csak a jelenség bemutatására törekednek, különösebb kommentár nélkül. Eszerint az elmúlt évtizedben két jellegzetes szakasz különíthető el; 1986-ig viszonylag egyenletes volt az árak növekedési üteme, ám 1987-től nagymértékű gyorsulás tapasz- italhaitó. Az adatok azt is bizonyítják: a túltermelés mindössze egyes mezőgazdasági termékeknél vezetett árcsökkenéshez. A fogyasztói árindexek és a vásárolt termékmennyiségek azt mutatják, hogy míg a ’80- as években a ruházkodási

cikkek és a szolgáltatások voltak az árverseny éllovasai, addig 1991-ben ezt a szerepet a fűtés, illetve a háztartási energia vette át

A Gazdaságkutató Intézet nyomon követte a havi fogyasztói árindexek alakulását is. E szerint az árváltozások elosztása az elmúlt évtizedben évről évre eléggé nagy stabilitást, mutatott. Az év eleji jelentős — áltálában hatósági — áremeléseket egy csendesebb időszak követte, majd július környékén ismét felgyorsult a fogyasztói árindex növekedése. Ezt ismét lassulás követte, azután novemberben újra megugrott az áremelkedések üteme. Bár — mint a szakemberek megállapították — az idén az évközi csúcs nem következett be, ebből még nem lehet arra következtetni, hogy az infláció üteme tartósan lassul.

*

El kell mondanom, bár nem tartozik szorosan a témához ... Nemzetes Gusztáv már nyugdíjas. És mégis: a két ügyvezetőt nehéz az irodában találni. Állandóan futnak, mennek, keresik a megrendelőt, a munkát. Nem szeretném, ha a helyi dolgozók fenyegetésnek éreznék. de tény: a második fél évben feleannyi ember is elég lett volna a megrendelések teljesítéséhez ... A két vezető mégsem az egyszerűbbet választotta. Törekvésük. mindenkit megtartani, mert lehet, hogy egy családból a náluk dolgozó asz- szony az egyetlen kereső ... Meglepő manapság, de mintha valami humánum sejlene a háttérben. A két vezető — ha kissé szégyenkezve is, mert nem nagy divat, amit csinálnak, de egyetért ezzel.

M. Szabó Zsuzsa