Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-28 / 279. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 14 1991. november 28., csütörtök Beszélgetünk — örzse nénnye, már csak maga hiányzott! — Igen?! Hát akkor lei- kecském, én akár mehetek is vissza ... — Álljon már meg hall- ja-e! Hát most már mindenki ennyire érzékeny? Üljön le. Amúgyis látok a hátyiban valami nagy szögletes valamit, majd csak elmondja, mi célból van ott. — No, jó, ha már jöttemi leülök. És rögtön azt a különös dolgot mondom, hogy most az egyszer egyetértek magával. Mármint abban, hogy mindenki na-', gyón érzékeny. A múltkor) is az Ábris gyerekre, tudja, aki Amerikából jött vissza, mert először eldisz- szidálta magát, aztán külországba szétszakadt hazánkfiává vált, jó, jó, külországba szakadttá, most meg emigrálásos lett, hát erre a drága gyerekre valaki azt találta mondani, hogy buzavista! — Bolsevista. — Azt. És tudja mit tett? Megsértődött! No, de hol is tartottam? Mert magai aztán meg tudja keverni az emberfiát rögtön, amikor belép. És jó, ha nem küldi máris a jó büdös . . . — De örzse nénnye . . . — Ne ijedezzen, én úri inő vagyok. Ki nem mondanám, amit példának okáért a lepcses szájú örzse; hogy aszondja a múltkor is, hogy az a jó ... — Hát azért... — No, hagyjuk, ha maga ■ilyen érzékeny lelkecském. Pedig csak ai ma használatos modorban beszélek. — Kezdjük, amiért jöttem. A mi régi barátsá-, gunkra hivatkozom, ezért is vagyok ilyen finom modorú . .. hát kéne nekem egy lista. . . Az a bizonyos lista, ami magánál úgyis megvan, meg minden ilyeneknél, mint maga... Jó jó, nyugalom, csak ne vö- rösödjön! Amúgyis helyben vagyunk! — Miféle helyben? Miért ne vörösödjek?! — Ne ordibáljon hallja-e-' Én szépen beszélek. Kell nekem egy lista, amiről feljelenthetek mindenkit. Mármint akit kell. Akit lehet. És kit nem lehet? Tud olyat? No, mi van? Meg- kukuit? Mozduljon már meg a keserves . . . — Vegyük élőről... Egy lista . . . Amiről feljelenthet . . . — Csakhogy kapisgálja már! Olvasok én más újságokat is, nemcsak 'a magáét. Hát abban szép dolgokat olvastam éppen magukról! Meg másokról is. Például azt, hogy eddig ott dolgoztak abban az átkos régi rendszerben) Bizony! Csak jöttek-rnentek mindennap és dolgoztak Ahelyett, hogy; no, hagyjuk. Névszerint ott van benne mindegyikük. Hogy ki, mikor, hol ügyködött az át- kosban! De most figyeljen! Az az újság kéri, hogy mondjuk el, amit tudunk. Hallja?! Mondjuk el neki! Mármint, hogy jelentsem fel, akit följelenthetek. Biztos, hogy nem ingyen kéri. Tehát, ha én feljelentek akárkit, mondjuk az apjukomat. .. — De Örzse néném! Képes lenne? — Mondom, hogy megfizetik. Utána meg ő is följelenthetne engem. Pedzi már? Ö is kapna valameny- nyit. Később pedig a békéltető tárgyaláson összeborulnánk. Vagy visszavonnánk mindent. . . Látom, hogy magának ez nem tetszik. Pedig tiszta ügy. Űj vállalkozás. Márpedig a vállalkozást az állam támogatja. Vehetnék is föl rá kölcsönt. Följelentő egyletre. Vagy ilyesmire. Mindenkivel megbeszélhetnék előre, utána visszamondanánk. Amikor már itt a dohány. No? — Hát. . . — De értetlen! Idead nekem egy listát arról, hogy az átkos rendszerben ki, hol dolgozott, ügyködött, meg most hol ügyködik. Én, mint a dolgozó nép beterjesztem, és magának is jut valamennyi a díjból. . . Ne szemérmes- kedjék már, mondom, hogy utána mindent visszavonunk! Csak elébb a listát fölírjuk ebbe a nagy könyvbe, amit a hátyimba hoztam. — Ezt az Ábris gyerek találta 'ki ugye? — Ö. De okos, életrevaló gyerek, az biztos. Ö mondta azt is, hogy elébb magát írjam be a nagy könyvbe, hiszen leikecském, szó köztünk ne ma-) radjon, maga ugyancsak dolgozgatott iitt-ott az át- kosban, most meig ugye . .. — De ikend örzse néném ugyancsak! — így igaz! Ennélfogva másodiknak a nagykönyvbe engem írhat bele. Igaz, maga sokkal érdekesebb lesz ám nekik, mint én, hiszen maga ugye mégisosia/ki irkált-firkált, mondott ezt, azt, meg amazt, úgyhogy a maga ázsiója nagyobb, többet kapok, mint... No, látom, megorrolt. Maga is túl érzékeny. Pedig én jó üzletet aján!lbtta,m ... Ne, ne maradjon csak, ne kísérjen ki. Ahol így fogadják az embert... No, majd elmondom Borcsánalk, ő meg . . . majd . . . Priska Tibor______ít^_________________I...............................—___________-___ A z óceánkutatás történetébe bevonult egy új fogalom, melyet félő, hogy az utókor kellő magyarázat híján nem a jelentőségének megfelelően értékel. Ez a tornacipős áramlás. Az Egyesült Államok és Kanada csendes-óceáni határánál levő Seattle város egyik oceanografusa ugyanis nem várt segédanyaghoz jutott áramlástani vizsgálataihoz: 80 ezer pár tornacipő útját követi, ezek mozgásából kíván olyan tanulságokhoz jutni, amelyek az olajfoltok, vagy éppen a hajótöröttek sodródására utalnak. Történt ugyanis, hogy mintegy másfél esztendeje élsüllyedt egy teherhajó — Dél-Koreába tartott —, s a rakományából csupán a tornacipő-szállítmány maradt a felszínen. A nyugati partvidék strandolói figyeltek fel a tenger e különös hordalékára, pontosabban a fokozott halászati érdeklődésük ébresztette fel az oceanográfus kíváncsiságát. Most már módszeresen figyeli a tornacsukák húzását — mindaddig, amíg ki nem halásszák előle a zsákmányt. Mini-óceán az üvegházban Két évre elxárwa Síosztéra-expedicid a sivatagban Az elmúlt hetekben kezdődött meg a Bioszféra—2 elnevezésű vállalkozás, amelyben négy férfi és négy nő zárta magára az ajtót két esztendőre, amolyan amerikai módon rendezett látványos ünnepség közepette, egy Jules Verne fantáziájára emlékeztető, hatalmas méretű terráriumbán. A vállalkozás célja tudományos kísérlet arra, hogy hogyan valósítható meg és tartható fenn hosszabb ideig a külvilágtól elzárva az ökológiai ciklusok működése. Arizonában 0,1 hektárnál valamivel nagyobb sivatagos területen ta környezettől teljes elszigeteltségben kicsiben minden megtalálható, ami a iFöldön: sivataggal, esőerdővel, szavannával, óceánnal, az óceánban árapállyal, állatokkal és növényekkel. Itt az emberekkel együtt 3300 különböző állat- és növényfaj él együtt. A teljes önellátásra berendezett Bioszféra—2 lakóinak maguknak kell gondoskodniuk a körfolyamatok fenntartásáról, a táplálék előállításáról, a levegő, a víz és a hulladék újrahasznosításáról. Energiatermelésre kizárólag a Nap jöhet számításba. Ez üzemelteti a berendezéseket, áramforrásokat, és energiát szolgáltat a külvilággal való kommunikációhoz. A 3X8 órás életritmust követő bionauták mindegyikének saját lakosztálya van és szabadidejét olvasással, napfürdőzéssel, zenéléssel töltheti el a tudományos föladatokat magában foglaló munkanap után. A Bioszféra—ß vállalkozás szervezői — a törékeny földi ökoszisztéma kicsiny .mását létrehozva — abban bíznak, hogy ez a kísérlet egy napon hasznos szolgálatot tehet a majdani kolóniák létesítéséhez egy idegen bolygón, a Földtől távoli világokban is. (MTI—Press) Vita a Holnapról Egy évvel ezelőtt Indult útjára megyénk irodalmi-társadalmi ilapja, a Holnap. ,Az eltelt időszak nem mindenben igazolta a lapnál dolgozók reményeit, akilk éppen ezért arra gondoltak, hogy mintegy kiprovokálják a (véleményalkotást. A lap szerkesztősége, a |Magyar írószövetség (Észak-magyarországi Csoportja rendezésében ankétet, vitaülést szervez november 30-án délelőtt jtíz órától (Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc (Megyei Könyvtárban. Vitaindítót imond Domokos Mátyás irodalomtörténész. A lapértékelő vitaülésre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Európai utak: a r Ötvenezer ha Minden évben meghal egy nagyváros, egy világváros pedig megrokkan. Így jellemezte a Közös Piac tagországainak közlekedési helyzetét Karel Van Miért, az EGK illetékes bizottságának elnöke, ismertetve azt a tanulmányt, amely szigorítást javasol az európai KRESZ-ben. Minthogy a személyforgalom 90 százaléka, a teherszállítás 65 százaléka közutakon történik, a balesetek tényeinek puszta regisztrálása már nem elegendő -4 hangsúlyozzák jelentésükben a Közös Piac szakértői. Arról van szó ugyanis, hogy a közösség országaiban évente 50 ezren halnak meg közúti baleset miatt és másfél millió ember szenved tartós károsodást. Az emberi tragédián túlmenően a balesetek értékelhető anyagi következménye meghaladja a 115 millió dollárt évente. Minthogy a Római Egyezmény — ez 1957-ben rögzítette a közösség céljait és szervezeti kereteit — nem utal a közlekedés problémáira, a mostani fekete statisztikák arra késztették az érintett szakembereket, hogy radikálisan változtassanak a helyzeten. Vitathatatlanul nyomós érv, hogy az elmúlt 33 esztendő során a 12 tagország 2 millió polcárát vesztette cl az utakon, 40 millió pedig megsérült. Karel Van Miért szerint sürgősen ki kell dolgozni az európai közlekedés kódexét és ennek egyértelmű szigorításokat kell tartalmaznia. Ezeket aztán az érintett tagországok közlekedési felügyeletének be is kell tartatnia. A részletes tartalom még nem, de a cél ismert: az ezredfordulóig 20 százalékkal csökkenteni keli a közúti balesetek számát ahhoz, hogy többen érjék meg a 2000-ct! Szövegelés Szereposztás „Az arab—izraeli tárgyalásokhoz az amerikaiak szolgáltatták a zenét, az érintett felek láncoltak és mi, spanyolok voltunk a díszletmunkások.” Jorge Descallar, spanyol diplomata Terméshozam „A brüsszeli bürokraták évekig azt hajtogatták, hogy: „Termeljetek, termeljetek, termeljetek!” Én is ezt a szöveget nyomtam a teheneimnek és megfogadták; 25 százalékkal több tejet adtak, mint amire Brüsszelben számítottak.” D. Preder, francia farmer Beszédlélektan „A franciák mindig beszélnek, függetlenül attól, hogy mennyire fontos a téma. Az angolok megelégednek azzal, hogy nem szólnak, ha nincs mondanivalójuk. Mi, latin-amerikaiak kizárólag akkor beszélünk, ha tudjuk, hogy senki sem figyel ránk és nem is vesz bennnünket komolyan.” Hector Morales, guatemalai politikus önbizalom „A demokratizálás folyamata én vagyok.” Mobutu, zairei elnök Fejlődés „Haiti a népi diktatúrából katonai diktatúrába ment át.” J. B. Laveux, haiti képviselő Politikai program „Az arabok évente három napig foglalkoznak az egységes álláspont kialakításával, a többi 362 napon át szégyellik ezt, tehát az álláspontjuk ellenkezőjét teszik.” Gilles Boulouque, francia történész Menetrend „Ronald Reagan visszafelé vezette az országot, de legalább valamerre vezette. George Bush viszont elvesztette az iránytűt.” Bob Kerrey, szenátor Segítő Bdrát néven ökumenikus munka- közösség alakult — lelki- pásztorokból és érintett szülőkből — azoknak a fiataloknak a védelmére, akik személyiség és családártalmas nyugati (távolkeleti) szekták befolyáskörébe kerültek. A munkaközösség létre-. hozására azok a kétségbeesett szülői panaszok adták az impulzust, amelyek a Hare Krisna nevezetű, kaliforniai alapítású kultusz tevékenysége nyomán támadtak. A szülők egybehangzóan előadták, hogy gyermekeik a rafinált pszichológiai terror hatására feladták egyetemi tanulmányaikat, beköltöztek a kommunába, ahol munkaerejüket a szekta könyveinek fordítására, szövegszerkesztésére, árusítására veszik igénybe. A beavatott fiataloknak minden vagyonukat a kommuna rendelkezésére kell bocsátani. A kommuna vezetői totális ellenőrzést gyakorolnak a körükbe vont fiatalok fellett. Arra késztetik őket, hogy szüleikkel előbb korlátozzák, majd megszakítsák kapcsolataikat. Újabban — a hatósági közbelépéstől tartva arra kényszerítik a fiatalokat, hogy szüleiktől írásbeli beleegyezést szerezzenek mindehhez. A szekta nemcsak a keresztyén egyházak elhagyására késztet, hanem egyúttal az európai kultúra és civilizáció valamennyi értékétől is elzárja híveit. A kommunában végső célként magyar nevüket is elveszítik. A magyar kulturális és történelmi felelősségtudat éppen úgy a kerítésen kívül kerül, mint a tolerancia nyitott, szabadelvű értékrend- szere. Az ily módon elzárt, agymosott fiatal infantilis függőségbe kerül a személyi kultusz minden jegyével felruházott, szigorú hierarchikus felépítettségú szektavezetéstől. Az esettanulmányok egyértelműen bizonyítják, hogy immár nagyszámú fiatal tragédiájáért nagyrészt felelősek azok az iskolaigazgatók, kollégiumi és múvelődésiház- vezetők, akik a védekezésre fel nem készített, tapasztalatlan fiatalokat kitették az agitáció veszélyeinek. A szekta egy darabig leplezi léleik- halász céljait. Az „ősi indiai kultúráról” ígérnek előadást, táncfesztivált hirdetnek s különleges „indiai ételekre” hívogatnak. Nyugatról több száz, hasonló rafinált eszközökkel dolgozó szekta megjelenése várható magyar nyelvterületen, ezért rendkívüli felelősség terheli a városok önkormányzatát és az egyetemek, iskolák vezetőségét, hogy milyen tevékenységet támogatnak. Az egyik vidéki művelődési ház, amelyet történetesen Kölcsey Ferencről neveztek el, rendszeresen helyt ad a szekta agitációs rendezvényeinek, aminek következtében az ősi iskolaváros számos diákja adta fel egyetemi tanulmányait s költözött be a magyar és európai kultúrát tagadó, de Gandhi és Rabínd- ranat Tagore hitével sem azonos ál-hindu, kaliforniai rögeszmevilágba. A Segítő Barát munkaközösség ezért kezdeményezi, hogy Budapesten és iskolavárosainkban hozzák létre azokat a tanácsadó köröket, amelyek pártközí és egyházközi összetételben, szakértőszinten informálhatnak a területen tevékenykedő család- és kultúraellenes szektákról. Ezek a helyi, ön- szerveződő körök kezdeményezhetnek jogi védelmet kiskorúak esetén. Lelkigondozói, pszichológiai, pedagógiai segítséget adhatnak. Ügy véljük, hogy a megelőzés mindig fontosabb a védekezésnél. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy ifjúságunk egészséges műhelyekben találhasson igazi élményt, igazi közösséget és életcélt. A tanácskozáson többen úgy vélték, hogy a már 'áldozatul esett, jóakaraté, de időlegesen agymosott fiatalokért felkészült és párbeszédre kész fiatalok tehetnek a legtöbbet. Szeretettel, türelmes felvilágosítással, a visszavezető út. segítő felmutatásával lehet elérni, hogy vissza tér jenek családjukhoz, közhasznú tanulmányaikhoz, a keresztyén és európai értékekhez. A munkaközösség a tolerancia alapján küzd az agresz- szív pszichotechnikák áldozataiért. A világkultúrák, így India univerzális értékeinek megismerése és integrálása sohasem jelentheti, hogy saját zsidó-keresztyén és magyar értékeinket felelőtlenül pusztítani engedjük. Segíteni kész vagy segítséget kérő szülők, fiatalok, iskolák, egyházak, önkormányzatok jelentkezését várjuk a következő címeken: Szeverény.i János evangélikus lelkész, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület országos titkára; 1111 Budapest, Bercsényi u. 14. III. 2. Dobner Győző baptista lelkész; 1161 Budapest, Mária u. 31. Telefon: 1-638-670. Németh Géza református lelkész; 1146 Budapest, Thököly út 44. II. em. 4/a. Telefax: 1416-602. )
