Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

o □ XLVII. évfolyam, 278. sióm 1991. november 27. l\ 3 Szerda Ára: 5,80 Ft-ABAUJ-ZEMPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA ENSZ BT-konzultáció Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa közép-európai idő sze­rint keddre virradó éjjel nemhivatalos konzultációt tartott a jugoszláv helyzet­ről. A testület úgy határo­zott, hogy hamarosan újabb ülést tart, hogy jóváhagyja a jugoszláviai békefenntartó erők ügyében eddig tett erő­feszítéseket. A döntés a csa­patok kiküldéséről változat­lanul attól függ, tartós lesz-e a tűzszünet; amennyiben igen, akkor hamarosan sor kerülhet újabb ülésre, ame­lyen megszületik a határozat és a legjobb esetben akár már a jövő héten megérkez­hetnek Jugoszláviába az el­ső kéksisakosok. Horvátország tiszteletben fogja tartani az ENSZ-csa- Patok alkalmazására vonat­kozó döntést, de ennek fel­tétele, hogy véget vessenek a köztársaság elleni agresz- sziónak — jelentette ki Zvo- nlmir Separovic horvát kül­ügyminiszter zágrábi sajtóér­tekezletén. Azt is elengedhe­tetlennek tartotta, hogy a félmillió horvátországi mene­kült visszatérjen otthonába. A jugoszláv polgárhábo- rús ellenfelek mindegyike bűnös a harcokban részt nem vevő, polgári személyek Meggyilkolásában és kínzá­sában — jelentette kedden az Amnesty International londoni székhelyű emberi jogvédő szervezet. Felemás helyzet alakult ki Horvátországban a 14. tűz­szünet harmadik napjára: a fegyvernyugvást Kelet-Szla­vóniában a hadsereg soroza­tosan megszegi, állandóan lövik Eszéket, a szlavón székvárost, s nincs jele an- Pak, hogy a politikai vezetés es a hadsereg vezetői befo­lyást 'tudnának gyakorolni a szélsőséges szerb fegyvere­sekre. Ugyanakkor Nyugat- Szlavóniában már csak szór­ványos harcok vannak, 'Megkezdődött a fogolycsere, s a csapatkivonás Zágrábból és Sibenikből. (MTI) Az egészséges, jó ivóviz biztosítósában létfontosságú feladat a takarékosság. Vizes tanácskozás A Magyar Hidrológiai Tár­saság területi szervezete a térség vízgazdálkodási lehe­tőségeiről tartott tanácsko­zást az önkormányzatok tisztségviselői részére novem­ber 26-án Miskolcon, a Tu­domány és Technika Házá­ban. A mintegy száz résztvevő elsőként dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár köz- társasági megbízott előadását hallgatta meg, aki bevezető­jében utalt a kormány Nyír­egyházán, Salgótarjánban és Miskolcon tartott ülésére, ahol egyebek között teríték-» re került a régió vízgazdál­kodása is. A Tárná, a Hernád és a Sajó völgyének lehetőségein túl rangsorolni kell a kiy emelt vízbázisokat, s a tár­sulások létrehozásához ma már nem elegendő az 5Q százalékos hozzájárulás, s legalább 90 százalék szüksé­ges. A vízgazdálkodáshoz szorosan kapcsolódó tisztító- berendezések és csatornahá­lózatok kiépítését csak köz­ponti forrásokból lehet meg­valósítani. A védőgátak erő­sítése, a Tisza-tó fejlesztése, a hozzátartozó járulékos be­ruházások, sok pénzt igényel­nek. Az e célra fordítható címzett, vagy kiemelt támo­gatásokra csak 1993-tól lehet számítani. Ma mindinkább szükség van az önkormány­zatok és a lakosság összefo­gására. A vízgazdálkodás-politika időszerű kérdéseiről Almássy Endre a Közlekedési Hírköz­lési és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium főosztályevezetője tartott tájékoztatót, amiben szó esett a társadalom és á természeti viszonyok változá­sairól, ezek összhangjáról. (Folytatás a 2. oldalon) A válságmenedzselt BÁÉV Budapest (1SB). — Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa elfogadta a Borsodi Állami Építőipari Vállalat átalakulási tervét, amely jelentős mértékű pri­vatizációs elemeket is tar­talmaz. Az északkeleti ré­gió egyik legnagyobb építő­ipari cége évek óta veszte­séges, ezért vált szükséges­sé a válságmenedzselés, amelynek során a vállalat hiteleit üzletrésszé alakítják át. Ez a folyamat érinti a korábban alakított, jól mű­ködő gazdasági társaságokba bevitt üzletrészeket is. A hírrel kapcsolatban Kuzma Tamással, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium osztályvezetőjével az állami tulajdonban lévő építőipari vállalatok sorsának alakulá­sáról beszélgettünk. Elmondta, hogy a kivite­lező építőiparhoz tartozó szervezetek száma a tavaly szeptemberben regisztrált 2942-ről egy év alatt 4377- re emelkedett. A növekedés döntően az 50 alkalmazott­nál kevesebbet foglalkoztató cégek számában tapasztalha­tó, ami elsősorban a ma­mutcégek feldarabolódására vezethető vissza. A szerve­zeti változásokhoz jelentős mértékű, mintegy 6 milliárd forint értékű külföldi tőke is kapcsolódott. Az építő­ipar területén ez idáig közei 500 vegyes vállalat alakult. Az ágazat súlyos gondja­it jól példázza, hogy míg az építőipar számára nélkülöz­hetetlen alapanyagok és szolgáltatások árai 25 száza­lékos emelkedést mutatnak ebben az évben, a kivitele­zői árindex-növekedés mindössze 16,7 százalékra tehető. Ez azt jelenti, hogy a cégek — a piaci jelenlét érdekében — áron alul is hajlandók vállalkozni. Az építőipara vállalatóriások minimális likvid tőkével és jelentős mennyiségű állótő­kével rendelkeznek. A ha­gyományos szerkezeti struk­túrában csak egyféleképpen tudják mozgásban tartani az óriási gépezetet; hitelfelvé­tellel. Tekintettel azonban a jelentős kamatterhekre — a hitelkamat-költségnöveke­dés az országos adatok sze­rint ebben az évben közel egymilliárd forintra tehető —. az ezzel járó árnöveke­dést nem tudják elismertet­ni a piacon. Ezért vált égetően szüksé­gessé az ágazat vállalatai számára a privatizáció. A legtöbb cég az átalakulás útjára lépett, vagy közvet­lenül átalakulás előtt áll. A jelentős pénzügyi problé­mákkal küszködő cégek ese­tében az életképes részlegek működési feltételeinek a megteremtésével. decentra­lizációval igyekeznek a pia­ci részvételt fenntartani. Ennek köszönhetően — vé­li Kuzma Tamás — nem le­het az ágazat általános vál­ságáról beszélni. Az átalaku­lások folyamata ugyan je­lentősen előrehaladt, de a tényleges tulajdonváltás még hosszabb időt vesz igénybe. A szervezeti átala­kítások után mindenképpen hatékonyabban lehet mű­ködtetni az állami tulaj­dont, amely ezáltal vonzób­bá válhat a befektetők szá­mára. Feloldott kamiooforgalom-korlátozás A határőrség hétfőn este feloldotta a kamionforgalom korlátozására pénteken ho­zott intézkedéseket, mert a röszkei és a tompái határ­átkelő nem bírta a jelentő­sen megnövekedett forgal­mat — mondta kedden az MTI érdeklődésére Zubek A LINDE Magyarországon <• Szimpózium a Miskolci Egyetemen A Wilson Miskolcon Umland, a Wilson GmbH igazgatója tartott előadást cége evéltenységéről. az ipari, társadalmi fejlődés­Wilson Sporting Goods I °- két vezetője, Willy iUm- pnd igazgató, illetve Joseph [y.°üik menedzser, tegnap ^hskolcra érkezett. A Nem- -tközi Kereskedelmi Köz- óoritban kiállítást nyitottak ,neS, illetve szakmai napot irtott a neves amerikai cég, otte az említett urakat fo­sna3 Szab° György, a Bor- j?ü~Abaúj-Zemplén Megyei ^gyűlés elnöke. Iáit kedd reggel lezajlott ta- s?V5ozón Szabó György be- .területünk legfontosabb rihészeti adottságairól, szólt ről, s nem hallgatta el azo­kat a gondokat sem, ame­lyek a megye életét napja­inkban terhelik. A közgyűlés elnöke többek között kije­lentette, hogy nehézségeink ellenére is bizalommal tekin­tünk a jövőbe, s optimizmu­sunkat alátámasztja az is, hogy úgy érezzük: a piaci viszonyok megteremtése ér­dekében előnyre tettünk szert más, volt KGST-orszá- gokkal szemben. (Tudósításunk a 7. oldalon.) János határőrségi szóvivő.-Hozzátette: az említett két átkelőhelyen már 30 órás várakozás alakult ki, s ezért kényszerült a korlátozások enyhítésére a határőrség. Az autóbuszok azonban tovább­ra- sem vehetik igénybe ki­felé a drávaszabolcsi, a barcsi, az udvari és a her­cegszántói határállomást. A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat kifogására, amely szerint egy hét alatt -immár negyedik alkalommal akadá­lyozta meg a határőrség autóbuszaik kilépését, hogy kimentsék az ostromlott Eszékről a lakosságot, Zu­bek János rámutatott: nem érti a szeretetszolgálat fel­háborodását, hiszen számta­lan határátkelőhelyen, így például Letenyénél, Baján- senyénél, Rédicsnél, Tompá­nál és Röszkénél is akadály­talanul kimehetnének a bu­szok. Visszafelé pedig bár­melyik határállomást igény­be vehetnék. A szóvivő azt is közölte, hogy kedd reggel hat autó­busz érkezett hazánkba eszéki gyerekekkel, rajtuk kívül pedig 135 jugoszláv állampolgár kért ideiglenes védelmet az elmú-lt 24 órá­ban. (MTI) A vállalatot 1879-ben ala­pította Carl von Linde pro­fesszor, aki Münchenben a Politechnikum gépészeti pro­fesszora volt és feltalálta az ammóniás hűtőgépet. A neves tudós a sörgyárak nagy igé­nyére alapozva hozta létre vállalatát, majd néhány év múlva, 1895-ben kidolgozta a levegő cseppfolyósításának el­méletét, a gyakorlatban való megvalósítását; ami a műsza­ki gázok gyártásának, forgal­mazásának feltételét is jelen­tette. Napjainkra a négy nagy szakmai területen működő LINKE ÁG. világcéggé vált és éves forgalma több mil­liárd márkára tehető. A di­namikus cég Magyarorszá­gom 1990-ben kezdte meg működését, s jelenleg öt .kü­lönböző tőkerészesedésű vál­lalata van hazánkban. Kö­zülük az egyik a LINDE Gáz Kazinobaraika Kft. A Miskolci Egyetem volt a házigazdája annak a szim­póziumnak, amelyet tegnap rendezték a kaziinobardikai LINDE vállalat szervezésé­ben, amelyen világszerte is­mert szaktekintélyek tartot­tak előadást. A LINDE Tedhnlisdhe Gase laboratóri­umaiban, valamint a Mis­koiloi Egyetem technológiai tanszékén folyó kutatásokra alapozott előadások áttekin­tést adtak az egyre széle­sebb körben alkalmazott nagy termelékenységű ter­mikus vágó eljárások, vala­miint a védőgázas ívthegesz- tésék fejlődési irányairól, el­ért eredményeiről. A szim­póziumon jelenlévők, az iparban dolgozó szakembe­rek figyelmét elsősorban az eredmények gyakorlatban való alkalmazása 'keltette fel, s az előadásokat követő konzultáción a hegesztőmér­nökök a gyakorlati munka során félmerült problémá­ikra kértek választ. A sikeres rendezvényt a laikus számára is érdekes látvány zárta. Bemutatót tartott ugyanis a LINDE TG kutató laboratóriumában kifejlesztett hegesztő robot. Herr Plebech Münchenből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom