Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-21 / 273. szám

1991. november 21M csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 13 % Üzleti randevú Vendégünk: a bíiro-ratio Kereskedelmi és Szolgáltató Kit. Sok a butik, kevés a varroda Hogy kerül a delfin az asztalra? A beszélgetéshez az apropót az a delfin szolgáltatja, amely békésen elnyúlva fek­szik az asztalon. Pedig lenne oka a nyug­talanságra, mert amint egyik lap találóan megjegyezte, a delfint lefejezték. Ám pon­tosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy a far­kát vágták le ... Levágták a farkát annak a televíziós műsornak, amelynek a delfin volt a jelképe. Tetszenek rá emlékezni, ugye? A pereskedés, vádaskodás folyik. A rendező a PR televízió volt, a vetélkedő címe: Vállalkozót keresünk! A díjak át­adására, a legjobbak bemutatkozására már nem jutott idő. Pedig a vak kamerák előtt ott ült egy miskolci férfi is. Öt is „leke­verték”. Dr. Németh László ügyvezető igazgató (Investplan Kft.) műszaki és gazdasági is­mereteket egyaránt tanult, s közgazdaság- tanból doktorált. Az ország nagy nyilvá­nossága előtt bonyolódó vetélkedőnek már csak a kellemes emlékei élnek benne. Iro­dájának dísze a delfin, csakúgy, .mint az a Panasonic-telefon és -üzenetrögzítő, amely- lyel teljesítményét 'honorálták. Mi késztet arra egy felnőtt embert, hogy szakmai Ki, mit tud-on vegyen részt? — Részint a játék, részint a kíváncsiság. A megmérettetés igénye. Egy maii gazda­sági szakembernek elengedhetetlen tulaj­donsága a sokoldalúság, a kreativitás. Én azzal „játszottam”, amivel naponta foglal­kozom, amiből élek. Az Investplan Vállalkozásszervező és Tervező Kft. két évvel ezelőtt alakult. Most is kilencen dolgoznak együtt: bárom al­kalmazott és hat szakember. Most is min­denki tanul: nemzetközi jogot, nyelvet, adózási tudnivalókat. A szervező és vál­lalkozó tevékenység mellé fokozatosan fel­nő napjaink divatos feladata, a vagyonér­tékelés és a cég-átvilágítás. Ezen kívül lí­zing tevékenységet is folytatnak, sőt, adott esetben, indokoltságot kimutatva hitelt is adnak megbízóiknak, illetve 'azok adóssá­gát átvállalják. Koránt sem valami jóté­kony vállalkozásról van szó. Itt is szigo­rúan üzleti alapon bonyolódnak a dolgok. A haszonratörekvés természetesen: nem zárja ki a mecenatúrát. Az aprócska kft. szponzorálta a sebészkongresszust, az egye­temi napokat, s beszálltak sport- és iskolai rendezvények támogatásába is. Tagjai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak ... Sok ez, vagy kevés? Mit ér, megél-e ez a vál­lalkozás? A beszélgetésbe bekapcsolódik a másik igazgató, Jurás László is. — Mi mindannyian viszonylag jól fize­tett, biztos egzisztenciát adó állami állást hagytunk ott. Ugrás a sötétbe? Menekülés a jövőbe? Egyikünknek sem kellett tarta­nia attól, hogy az utcára kerül. Van szak­mánk, gyakorlatunk, tapasztalatunk. Meg­érezték az idők szelét, elébe mentünk a dolgoknak. Éreztünk magunkban annyi erőt, hogy önállósítsuk magunkat. Mi egy vállalkozásokat segítő vállalkozás vagyunk. Nem elvégzőnk valamit, hanem elvégezte­tünk. -Külső munkatársaink révén éppúgy bonyolítunk adóügyi adminisztrációt, mint egy vendéglő berendezését és felszerszámo- zását... Egyetlen- dolog aggaszt bennünket csupán. S ezt, mint a jövőért aggódó ma­gyar állampolgár mondjuk ki: mindenki kereskedni, eladni akar. A gyakorlatból tudjuk, hogy termelésre, értékteremtő pro­dukcióra nagyon kevés a vállalkozó. Nem a szemlélettel, hanem a szabályozó rend­szerrel van baj. Túl sok az akadály a ter­melésfejlesztő törekvésék előtt. így aztán a szándék és a tőke, a vállalkozó kedv és a figyelem a könnyebb ellenállás irányába mozdul. Magyarán: sok a butik és 'kevés a varroda. Brackó -István Nem ajándék - segítség... Szeghő László, a büro-ra- tio Kft. ügyvezető igazga­tója elegáns, kellemes kör­nyezetben fogadott — az iro­dájában. Az egyszerű, ízlé­ses bútorok, a színek har­móniája, a munkatársak kedvessége, intelligenciája mellett azonnal magával ra­gadott a szobája falán lát­ható grafika. Kérdésemre, hogy mit ábrázol a kép, azt a választ kaptam, hogy ez az ügyvezető igazgató lelke, személyisége. A kép sokszí­nű, vannak benne sötét ár­nyak, de a fények sem hiá­nyoznak. Láthatunk rajta épületeket, amelyek az ere­deti foglalkozást szimbolizál­ják, hiszen Szeghő László építészmérnök. Szerepel a grafikán egy törésvonal, ta­lán egy problémás időszak visszatükröződése. Vajon mit jelent egy vál­lalkozás szempontjából, hogy milyen típusú ember a ve­zetője? Az ő stílusa, élet- szemlélete befolyásólja-e az általa vezetett munkacsoport tevékenységét? Egyáltalán ki a jó cégvezető? Mit kell tennie az üzleti sikerek ér­dekében? Hogyan választja meg optimálisan a munka­társait, s milyen kapcsolatot tart velük? S ha már vá­lasztott, reálisan ítélik-e meg egymást, a piacot, a kon­kurenciát, az üzleti partne­reket, a lehetőségeket? S milyen célból teszik mind­ezt? A kérdéseimre nehéz választ adni, de -a történet, amit Szeghő László, a büro- ratio létrejöttéről elmond, sok mindent megmagyaráz, s jó irányba tereli a gondola­tokat. Egy vállalkozás létrejötté­nek indíttatása apróságokon múlik. — Néhány évvel ezelőtt egy németországi utazásom alkalmával megismerkedtem egy úrral, aki irodabútorok gyártásával, kereskedelmével foglalkozott. Ebből az isme­retségből barátság lett, köl­csönösen meglátogattuk egy­mást, tartottuk a kapcsola­tot. Akkor azonban üzletről még szó sem volt, csak jó­val később, amikor világo­san látszott már, hogy Ma­gyarországon is a vállalko­zásoké a jövő. 1990 májusá­ban jegyezték be a büro- ratio kft.-t. Minden vállal­kozás kezdeti fázisában van egy olyan gond, amikor ne­vet kell választani. Sok töp­rengés után esett a válasz­tásunk a jelenlegi névre, amelyet csupa kisbetűvel írunk. A büro — magyarul iroda, utal a német érde­keltségre. A ratio — ma­gyarul értelem, ésszerűség. Tehát az „ésszerű iroda” el­nevezés mellett döntöttünk. A kisbetűk használatát az elnevezésben megengedi a társasági törvény. Általá­ban a másságot jelképezi. A büro-ratio kft. alapítói: a már említett német úr és még hét hazai magán-, illet­ve jogi személy. Ök biztosít­ják a tőkét az üzlethez. — Ne keverjük össze a tulajdonosi és a munkavál­lalói oldalt! Én nem vagyok az alapítók között, nem is lehetek. Nálunk az az el­képzelés, ezt követelik a partnereim. Ök a tőkéjük­kel vesznek részt a vállal­kozásban, amit rábíznak va­lakire, hogy működtesse. Ez a manager, az ügyvezető igazgató, vagyis én. Azt várják tőlem, hogy a tőké­jük hozadékát a lehetősé­gekhez mérten megsokszo­rozzam. Az én érdekem pe­dig az, hogy a lehető leg­jobban tudjak ebből a nem könnyű munkából megélni. Ez egy tiszta antagoniszti- kus viszony a két fél kö­zött. s nem tűr el semmifé­le lazaságot, baráti alapon. Szeghö László vagy bármilyen más okból. A cég bejegyzését követően 1990. októberében nyílt meg az első büro-bolt Miskol­con, ahol az irodák számá­ra apró munkaeszközöket kínálunk, s megtalálható itt a művészeti világ eszköztára is. — Egy irodát nem lehet prospektusokból eladni. A legjelentősebb esemény a büro-ratio életében 1991. februárjában volt. Ekkor nyitottuk meg irodánkat, bemutatótermünket. A mű­ködő iroda varázsát, kézzel- foghatóságát ugyanis nem pótolja semmi. Ezt meg kell és lehet nézni, lehet elemezni, érezni lehet ben­ne a nyüzsgést, a „rendet­lenséget”. Az általunk kí­nált termékek egyszerűségé­ben rejlik a praktikusságuk. Kényesen ügyelünk a szí­nékre, a harmóniára is. Nemcsak kereskedünk a bútorokkal. Vállaljuk az el­képzeléseknek megfelelő kulcsrakész irodák átadását is. Ennek a szolgáltatásnak az első, legnehezebb fázisa a tervezés, a megrendelő igényeit is figyelembe véve. A terveket számítógép is optimalizálja. Ez alapján adjuk az árajánlatot. Ha ezt a partjner elfogadta, kezdődhet a kivitelezés. Többségében azonnal szál­lítjuk az irodák berendezé­seit, mert a vevők nem tud­nak várni, rögvest dolgozni akarnak. Ézért hoztuk létre, funkcionális okok miatt Miskolcon a raktárunkat. Működő irodát adunk át: a bútor, a függöny a helyére kerül, s a kiegészítőket is a kért helyre tesszük: lámpá­kat, íróeszközöket, fénymá­solókat, faxokat, írógépeket. Szolgáltatásaink árai a ma­gyar piacot figyelembe véve jónak mondhatók, 20—30 százalékkal olcsóbbak a ha­sonló kategóriájú termékek­hez viszonyítva. És még egy fontos dolog: mi nem ké­rünk előleget. Persze ez nem kevés kockázattal is jár, elég sok a cég kintlé­vősége. — Az európaisághoz sok minden kel'l, de nem lehe­tek európai, ha nem isme­rem Európát. A kintlévő­ségek ellenére a büro- ratio vállalkozása az eddi­gi eredmények alapján si­keresnek mondható. Rövid idő áll rendelkezésünkre, hogy meghódítsuk a piacot. Vallom, hogy az átalakulás ’92-re befejeződik Magyar- országon. Mindenki, vagy tulajdonos, vagy munkavál­laló lesz. Én tulajdonos sze­retnék lenni, s ehhez az alapokat most kell lerakni, most nincs idő arra, hogy sokat hibázzunk. Eddigi szí­nes, változatos életmódom tapasztalatai juttattak erre a megállapításra. Az isko­lák, egyetemek sok mindenre megtanítanak minket, elmé­letekre, gazdasági ismeretek­re, normális rendekre. Az élet azonban sok esetben nem normális, sok a válság- helyzet. kezelését azonban kevés helyen tanítják. Én ebben vagyok edzett, mert sokszor kezdtem újra. Ezál­tal az esetek többségében sikerül jól és gyorsan dön­tenem. És ez az üzleti élet sikerének egyik kulcskérdé­se. Senki sem szeret veszí­teni, én sem. A cég ered­ményes lesz, de nem mind­egy, hogy mekkora az ered­mény. Van egy elvárás, amit én szeretnék túltelje­síteni, pedig elég kemény feltételeket fogadtam el az alapítóimtól, az ő vélemé­nyük szerint is. Ahhoz, hogy egy jó üzlet közelébe kerül­jünk helyzetek kellenek. Ezek a helyzetek külső ha­tás eredményei, az élet kí­nálja őket. Minden új szi­tuációt igyekszem megélni, kihasználom a lehetőségei­met. Ezért gyakran egy-egy fárasztó üzleti utazáskor sem fekszem le aludni, ha­nem megnézem a várost, az éttermeket, a szórakozóhe­lyeket is. Figyelem az em­bereket, hogyan viselkednek, öltözködnek, hogyan élnek. — Azt kívánom minden­kinek, hogy legyen egy ilyen csapata, mert ezt mindenkivel nem lehet vé­gigcsinálni. Cégünk üzleti sikerei azonban nemcsak az ügyve­zető igazgató érdemei, ha­nem azé a teamé, ami mö­götte van. Annak idején nagy gondot fordítottam a munkatársak kiválasztására. Szempontjaim közé tartozott az, hogy mit tud az egyén, mire használható. Ezt a munkát nem lehet iskolai végzettséghez kötni. Szak­mai elhivatottságra, nyelvis­meretre, ambíciókra, a szép szeretetére van szükség ah­hoz, hogy jól menedzseljen egy-egy terméket valaki. Munkatársaim menedzse­rek, specialisták egy-egy árucikket illetően, és tiszte­letben tartják egymás szak­tudását. Ma már eljutottak odáig, hogy nemcsak a pénzért dolgoznak, hiszen nincsenek megfizetve, ha­nem azért, mert megszeret­ték ezt a munkát. Én igyekszem példamutató len­ni, a kifáradás, a kudarc pillanatában optimista va­gyok előttük, megosztom ve­lük a siker élményét, ami­hez az ő munkájuk nélkül nem jutottunk volna el. Én hitet adok, ők meg nekem adnak hitet. Mellettem áll­nak, kiállunk egymásért. Ezek jó érzések, apró si­kerélmények, amiért én szí­vesen dolgozom. Hogy lehet mégis valaki tartósan jó menedzser? Erre nincs re­cept. Néhány kritériumot azért felsorolnék: emberi módon tegye, amit tesz; le­gyen stílusa; problémameg­oldó-. válságkezelő-képes­sége; tudjon egyforma hely­zetek közül szelektálni, jól dönteni. Sokszor döntünk rosszul, de ha százból öt­venegy jó döntésünk van, akkor már nagy baj nincs. A büro-ratio' jelen van Kelet-Magyarországon, Bor­sodban, Hajdú-Bihar megyé­ben, Szabolcsban, Békésben teljes önálló képviselettel. Referencia munkával indult Kecskeméten az üzlet meg­jelenése, Szegeden is tör­tént már kapcsolatfelvétel. Van, ahol bemutatótermünk is van, például Debrecen­ben, van ahol még csak ügynökei dolgoznak. Buda­pesten is jelen vannak, ami stratégiai szempontból je­lentős. így gyakorlatilag le­fedték az ország keleti ré­szét. Sőt! Kassán is meg­nyitották már képviseletü­ket, s tervezik Románia. Ukrajna meghódítását is. Mindezt MÁSFÉL ÉV ALATT! Monoczki Mária Több új gépet használhat­nak mostantól a Miskolci Gépipari Műszaki Középis­kola diákjai tanulmányaik során. A magyarországi szak­mai képzést segítő svájci program keretében egy Si­numerik 810 M típusú, há­romtengelyes marógépvezér­lőt, egy tervező szoftvert, egy 1 mikron pontosságú di­gitális kijelzővel felszerelt lineáris útmérőt ’ kaptak ajándékba.. Azaz talán nem is jó szó az ajándék, Sum­mermatter úr a svájci kép­zési minisztérium .munka­1991. november 27. Az Észak-magyarországi Gaz­dasági Kamara a térségben működő vegyes vállalatok ré­szére konzultációt szervez a Tudomány és Technika Házá­ban a vegyes vállalatok műkö­dési tapasztalatairól és a mű­ködésüket érintő várható 1992- es jogszabályi változásokról. A konzultáció előadója Toldy ősz Iván, a Magyar Joint Venture Szövetség elnöke. Témafelelős: Mydlo Tamás nemzetközi kapcsolatok vezető­je 1991. december 2. A volt keletnémet területek­kel való gazdasági együttmű­ködésben lezajló változásokról, az. 1990. második félévtől kiala­kult tapasztalatokról, az társa azt segítségre javítot­ta. Mint elmondta, a prog­ramban műszaki, és oktatá­si segítségről van szó. A'ta­nárok továbbképzésével, ta­nárcserével is szeretnék elő­segíteni az oktatás eredmé­nyességét. Bár ez az iskola is magas szinten látja el feladatát, nem marad el a Svájcban megszokottól. A . miskolci gépiparinak már több, mint kétéves sváj­ci testvériskolai kapcsolata van, a saint-croix-i hasonló jellegű szakközépiskolával. Igazán hivatalossá azonban együttműködés új lehetőségei­ről és a kapcsolatfelvételek formáiról fog előadást tartani Glódi Attila a berlini Magyar Követség első kereskedelmi tit­kára. Az ÉMGK által szerve­zett konzultáción lehetőség nyí­lik a magyar igények Német­ország (volt NDK rész) felé történő közvetítésére is. Témafelelős: Stoll Gábomé fömunkatárs 1991. december 3—4. Az Országos Képzési Tanács konferenciát rendez Miskolcon, ahol többek között az ÉMGK is előadást tart. Az előadás té­mája: A munkaügyi tanács és a munkaerőfejlesztő központok együttműködésének lehetőségei. Témafelelős: Bihall Tamás főtitkár a minap vált ez a forma, amikor az Ecole Techniqe igazgatója René Gonthier, és a Migép igazgatója, Mi- halik László aláírták az együttműködésről szóló szer­ződést. (A svájciak segítik a Fáy András Közgazdasági Szak- középiskolában folyó okta­tást is, és a napokban vet­ték fel a kapcsolatot a Ber- zeviczy Gergely Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolával. Bizonyá­ra ennek is lesz folytatása.) (dk) 1991. december 3—5. A legnagyobb kínai tarto­mány, Kanton 10 tagú üzleti delegációja érkezik Miskolcra Chen Yanchuan tartományi ka­marai elnökhelyettes vezetésé­vel az ÉMGK meghívására. A delegáció elsősorban pénzügyi és könnyűipari kapcsolatok ki­építésében, valamint vegyes vál­lalati kapcsolatok létrehozásában érdekelt. Témafelelős: Mydlo Tamás gazdasági kapcsolatok vezetője Az Észak-magyarországi Gaz­dasági Kamara címe: Miskolc, Arany János utca 4. 3501 Pf.: 376. Telefon: 46/40-492. 43-407 Fax: 40-403 BUDIMÉ Az üzleti élet szolgalatban Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara programjaiból: ...miskolci középiskoláknak Svájcból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom