Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-14 / 267. szám
1991. november 14., csütörtök ÉSZAK MAGYAROK SZAG 13 • ' Legalább annyit jelent számomra az autóversenyzés, amit édesapámnak a labdarúgás! — mondja a „ikis” Szojka Ferenc, az ötvenes évék aranycsapata illusztris tagjának fia. Korábban éveken át ralizott, nem is eredménytelenül. .Nyolcvanegyben Trabanttal megnyerte a géposztály országos bajnokságát. Később Zsigulival (Ladával) indult, nemzetközi versenyekre is eljutott. Az autóversenyzés — egy külön életforma. Most is otthon, Tarján'ban, a .kert alatti garázsban találom, éppen szereli a versenygé- Pét. Tavaly tért át a pálya- versenyzésre. Forma 3-as gépen hegyi és gyorsasági futamokon .indul. És azóta még ritkábban érik őt utol a vetélytáraak. Nem úgy az eredmények! Az idei hegyi országos bajnokság végeztével felállhatott a dobogó 'harmadik fogára. Vagy hogy eléggé szakszerűek legyünk: a divízió abszOliu't harmadik helyén végzett. Ez a harmadik hely i'e- lettéb értékes. Megelőzte a nemzetközi hírnevű Tóth Jánost iis. Pedig autója nem egy szuperjárgány, saját készítésű Lada-motort pakolt Formula Eastern gépébe. A maga ,140 lóerőjével kénytelen felvenni a harcot az ellenfelék 300, újabban 500 lóerős „szörnyeivel” szemben. Pécsett az Európa-baj- noki futamon ennek ellenére is második helyre futott be. Helyben vagyunk. Mi lenne, iha Szojika is olyan erős versenyautókkal és olyan erős szerelői gárdával rendelkezne, mint a vetélytár- saik? — ,Nyilván még eredményesebben szerepelnék mondja —, de llcár is ezen meditálni. Számomra ez a sors adatott. Hogyan lehet akikor bírni az „iramot” a többiekkel? Nagyobb [kockázatvállalással, több szerencsével és talán némi vezetői tudással. No, és meddig lehet állni a versenyt a nagyimenő istólák kai ? — Hosszabb távon sehogy! — mondja-, s legyint egyet lemondóan. A Hungaroring- re elvileg nem szabad be- mennümk. A Volán versenyzői mégis két .hónapon keresztül tesztelhették rajta. A közutafcról is kitiltottak bennünket. Elhagyatott utakat kell keresgélni valahol az országban, hogy kipróbálhassuk a gépet. Én Gyöngyös mellett találtam ilyet. Most oda járok. Szajkóról köztudott, hogy házilagos körülmények között is a legjobbak közé kerüli, mégsem környékezik meg a nagyobb istállók. Persze, hogy nem. Közelebb kellene lenni a tűzhöz. A Dunántúlon vagy a fővárosban más lenne a helyzet. De itt, ezen a szegény, isten 'háta mögötti vidéken elveszik az ember. A menőbb istállók jövőre jobb és jobb gépekkel jönnek. 0 pedig megfeszülhet, akkor se áll,hatja tovább a küzdelmet. Vissza a ralihoz ? Szojka mostanában ezt fontolgatja. A rali sokkal közelebb áll a szívéhez. Meg aztán népszerűbb is, jobban vonzza a támogatókat. Egyszóval nagyöbb jövő előtt áll. Any- nyi „csupán” a bökkenő, hogy a pályaversenyzésnél is drágább. Ezért is mondott le róla évekkel ezelőtt. Pénz kell, és kész. De honnan? Szojkániak nem kenyere a koldulás. Más módszert választott. 'Barátjával és üzlettársával, László Józseffel vállalkozásba fogtak. A tarjám kemping mellett övék a golfpálya,. Hosszabb távon technikai sportcentrumot fognak kialakítani. A különböző, együttműködésre hajlandó cégeket ebbe az üzletbe akarják bevonni — kölcsönösen előnyös, érdekeltségi alapon. Szojka így tehetne szert egy márkásabb versenygépre. Balás Róbert HT Press Fő szempont: a kényelem Képeink a bemutatón készültek. Karcsú és teltebb formák, hosszú lábú, dús keblű .mattokénak, fekete és fehér csipkés, áttört, laza és ru- Sálmas kelmék. Röviden akár így foglalhatjuk össze |t látványt, amely a Felina divatbemutatóján a iközön- s®8 ölé tárult. A bemutatót abból aiz alkalomból tartotta ;a cég, hogy .a Felina .International AG és a Fővá- t'osi Ruhaipari Vállalat Megalapította Felina Hun- garia Kft. néven vegyes . vállalatát. Persze a Felina fehérne- tfuk nem ismeretlenek Magyarországon. Kooperációs együttműködés révén eddig ís gyártottak Felina modelleket a Békés megyei Szeghalmán. a iszeghalimi telephely a cég legnagyobb eu- iQpai üzeme. Ez azt is je- ehti, ihogy iaz Itt gyártott ehérnem ű és fűző alap- anyaga Németországból ér- jezik, .és .az itt készülő cik- Bk 20 százalékát Magyar- ^szágon ikívánják értókesíS ihogy .milyenek is a Fe- IT>a fehérneműk? Nos, a bemutató tanúsága szerint inkább a kényelem, a praktikum dominál rajtuk, semmint a díszítettség. Látnivaló — mert, hogy azért nagyon is dékoratív szabá- súak, jól „szerkesztettek” a bugyik, a melltartók, a rövid komibinék —, hogy ezek viselhető modéllek. Kevesebb a csipke, a szexis hatást keltő fodor, rüss, húzás, több a sportos, a test formáját követő vonal. Az anyagólt láthatóan rugalmasak, nem csúsznak el, iköny- nyen fel- és levehetők. Hazánk teltebb leányainak, asszonyainak bizonyára megnyeri tetszését a nőies vonalú fűző-kollekció. Mint megtudtuk, szettében, hosz- szában egyaránt nyúló, rugalmas anyagból szabták a mell fölött rugalmas csipkebetéttel. (MTI—Press) A gazdagságot sugárzó brüsszeli téren. Pillantás az Európa Házba 1.1 Sorakozunk. Most szerencsére csak vagy harmincán, egyébként jóval többen liis lehetnénk, örülünk, hogy csupán ennyien vagyunk. Kifogtuk. A Piéta előtt sorakozunk. Talán rézből, talán bronzból készült dombormű, itt, a falon, hirtelenjében nehéz megállapítani az anyagát, mivel a nagyobb részé sötét, időtől feketedett, bizonyos része pedig napfényes, villogó, fénylő. Az a része fényes, amelyet balról jobbra haladva végig kell simítani kezünkkel, közben erősen gondolunk valamire, előterjesztjük vágyunkat. hogy az megvalósuljon. Kérve ez.t a Szűztől. Brüsszelben, az arannyal díszes épületek, az egykori pompát., hatalmat gazdagságot jelző középületek teréről, — magyarul a Nagy Térről — nyílik a szűk utcácska, melynek elején sorjázik a nép a Pietá előtt, pár lépésre a konflisoktól, melyek hajtői cilinderben, varkocsba összekötött hajjal, kesztyűsen, csizmásán, hösz- szú nagykabátban várják utasaikat, hogy a macskaköves belvárosban tegyenek egy kört. Leginkább most magyarok sorjáznak a Pietá előtt, miskolciak és budapestiek, ámbár éppen a miskolci Glória Tours Utazási Iroda (kft.) vezetője Zsámbok János nincs itt (föltehetően alszik a másik prolii pilótával Istvánnal együtt, különben hogyan is tudnák végig vezetni a buszt fél-Európán keresztül, Brüsszel, London. Párizs, München utcáiban csalingázva, karcolás nélkül) itt van ellenben Zsámbok úr felesége, Marika. Ugyan mit kívánhat? Föltehetően azt, hogy sikerüljön az út. Meg azt, hogy a Miskolcon már nyolcvannál (!) több, legálisan iműködő utazási iroda között talpon maradjanak, nem is szólva a seftes utaz- tatőkról, akik kifejezetten az áruért, viszik-'hozzák saZászlót bont a szerolempárt Minden jel szerint a „szcrc- lcmpárt” is hallatja hangját. az olasz kőpvíselöházban az elkövetkező parlamenti ciklusban. Staller Ilona, azazhogy Cicciolina ez ideig csupán előőrse lehetett az ügynek, melyet most Riccar- do Schicchi pornómenedzser vállalt fel, mint az új párt titkára és szóvivője. A Corricrc della Sera szerkesztője Budapesten érte utol az alapítót és kért tőle nyilatkozatot, amelyből — és ez sem elhanyagolható — kiderült az is, hogy a leendő honatya azért tartózkodott a magyar fővárosban, mert itt is létrehozta „hőlgyugynök- ségét”. Az új párt jelvénye: rózsaszín körben vörös szív, benne Cicciolina profiljával. „Cicciolina azonban nem indul a választáson ő a párt tiszteletbeli elnöke» _ közölte az alapító. Az obszcénitás miatt szinte állandóan vádolt pártvezér röviden szólt a programról is, aláhúzva, hogy már kész törvényjavaslatokkal lépnek a római Tiszteli Ház elé. Például érzelemgazda- gabbá kívánják tenni a börtön- életet, javasolják a nyilvános házak újbóli megnyitását (ezek a prostituáltak önigazgató irányításával működnének), szerelmi parkokat létesítenének, továbbá harcolnának a városok tiszta levegőjéért és az állatokért. Az aláírásgyűjtés decemberben kezdődik. A pornómenedzser optimista, rövidesen prezentálni akarja az induláshoz szükséges 100 ezer aláírót, mi több, a pénzes támogatók bőkezűségében is bízik. Végtére is, szerelemből senki sem juthat be a Parlamentbe, mégha magát a szerelmet tűzi is a zászlajára. Brüsszeli katedrái». jábos utasaikat jó pénzért, állítólag a formaságokkal nem nagyon, törődve. Innen pedig nyilván elmegyünk a pisilő gyerek szobrához, mert aki Belgiumba jön.,, annak ezt a pisilő manekent meg kell néznie. Ha törik, ha szakad. Itt pisil a gyerek is ebben az utcában, a 'közelben. |ia nem nézzük meg, talán, ki sem engednek az országból. Ámbár azt sem •tudják, hogy itt vagyunk. (Miként Angliát kivéve ottlétünk egyetlen országában sem érdekelte sem a határőröket, sem a vámosokat,, se oda, se vissza. Legföljebb egy „Jó utat!’ köszönésig.) Pardon! A sornak vége, a simítás befejezve, de most újra be kell állnom a most már tényleg hosszú sorba egy újabb simításért. Ugyanis közben elfeledtem gondolni) valamire. A téren japán lányok csu- dás éneket adak elő dobbal, csengetyűkkel. Egy másik csoport — úgy mondják —- ecuadori indián zenekart hallgat. Hosszú copfo- sok a fiúk is, pánsíp-szerűséget fújnak, gitároznak, dobolnak, pompás hagulatot teremtenek. (Mintha a múlt nyáron a miskolci Széchenyi úton is ott lettek volna.) Ezenkívül rengeteg japán, vietnámi, kínai jellegű ember jön-mégy, némelyikük a keletiekre egyáltalán, nem jellemző módon át-átkiabál ismerősének a tér túlsó oldalára. Mondják, hogy azok nem kínaiak, nem japánok, hanem .honkongiak. Ezenkívül sok a néger. Lehetséges persze, hogy itt valahol egy belga is fellelhető lenne. Hozzáértők szerint ama bizonyos tér aranyozott épületei, túldíszített tornyocs- kás házai inkább már csak a régi dicsőséget, gazdagságot idézik. Ami valaha létezett. Este viszont, Oostende kikötője felé haladva, honnan is majd áthajózunk Britanniába, láthatjuk is, miről eddig csupán hallottunk : Belgium autópályái végesteien végig — tehát a városokon kívül fis — fényárban úsznak, nátrium lámpákkal megvilágítottak. Ama régi gazdagságból bizony jócskán maradhatott mára. Még akkor is, ha az ország két nagy népcsoportja, a vallon és a fiam and időnként látványosan és szószerint jól össze is verekszik. Azért csak-csak megvannak ... Priska Tibor