Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1991. november 14., csütörtök Elfogadták a pénzintézeti törvényt Világpolitika - sorokban New York. Bernard Chidzero zimbabwei pénz­ügyminiszter és Butrotez; Ghali egyiptomi miniszter-, elnök-helyettes a két leg­esélyesebb jelölt arra;, hogy elnyerje az ENSZ főtitkári tisztét. A Bizton­sági Tanács tagjai zárt aj­tók mögött szavaztak arról, hogy kit fogadjanak el je­löltként. A testület ötödik alkalommal tartott előze­tes voksolást, hogy az ere­deti 14 jelölt közül olyant válasszon ki, aki ellen a, BT állandó tagjai nem, emelnek vétót, illetve élve­zi a testület döntő többsé­gének támogatását. Chid-: zéróra 11 tag szavazott, egy volt ellene, hároim pe-j dig tartózkodott. Ghali 10 támogató szavazatot és két nemet kapott három tar­tózkodás mellett. Bécs. Igazságtalan az az alkotmányjogi törvény, amely szerint Habsburg Ottó nem indulhat az ausztriai elnökválasztáson — írta a Neue Kronen) Zeitung szerdai számában. A lap így érvelt: Végtére is az utolsó osztrák császár fia osztrák állampolgár, s aligha egyeztethető össze ilyen kizáró rendelkezés a demokrácia alapszabályai­val. A törvényt meg kel­lene —, s meg is lehetne változtatni, s ezzel megol­dódna Ausztria nagy di­lemmája: ki lesz Waldheim utóda az államfői bársony­székben. Maga Habsburg Ottó egy rádióinterjúban a, kérdésre, elvállalná-e, így válaszolt: igen, ha az ál­lamnak, ha Ausztriának ez hasznos lenne, ha Ausztriai hív. A kozvéleménykuta-j tások tanúsága szerint az osztrákok 75 százaléka el tudná képzelni az idős Európa-politikust elnök­ként. Washington. Az Egyesült Államok javasolta, hogy az Izrael és az arab országok együttműködési tárgyalá­saira a jövő hónapban) Európában kerüljön sor — jelentette az AP amerikai hírügynökség. Ez a meg­beszélés a madridi közel- keleti békekonferencia közvetlen folytatása lenne. A madridi találkdzó 42 év után először hozta össze szemtől szembe Izraelt és arab szomszédait. A meg­beszélés lehetséges színhe­lyének Moszkvát javasol­ták. Az Országgyűlés tegnapi munkanapját határozatkép­telen létszámmal kezdte meg, negyed 10 után néhány perc­cel. Erre valószínűleg nem túl gyakran volt példa ko­rábban, és most is csak azért „engedett” az ügyren­di javaslatnak Szabad György házelnök, mert az ülés kezdetén a képviselők­nek nem kell szavazniuk törvénytervezetek sorsáról. A plénum ugyanis elsőként a Belügyminisztérium volt IlI/IiII-as ügyosztályának személyi adatait tartalmazó nyilvántartásával, illetve az egykori államvédelmi szer­vek és karhatalmi alakula­tok tisztjei adatainak fel- használásával foglalkozó törvényjavaslatról tárgyalt. A Belügyminisztérium III III-as ügynöklistáján sze­replő személyek adatait zá­rolják, akár egy évszázadra, vagy teljes egészében hoz­zák nyilvánosságra — java­solta Horn Gyula szocialista párti képviselő, az MSZP el­nöke, a törvényjavaslatról folytatott általános vitában. A rendszert megváltoztatni, a magyar népet megmenteni csak e törvénnyel lehet — mondta mintegy válaszul Csurka István (MDF). Kónya Imre, az MDF frakcióveze­tője cáfolta Horn Gyulának azt az állítását, miszerint A jugoszláv szövetségi hadsereg tegnap délben Dubrovnik körzetében a ko­rábban létrejött megállapo­dásnak megfelelően tűzszü­netet rendelt el — jelentet­te a zágrábi rádió dubrov- niki tudósításában. A szövet­ségi hadsereg szóvivője kö­zölte, hogy befuthat a he­tek óta ostromlott város ki­kötőjébe a Slavija nevű komphajó, amely a tervek szerint többszáz embert szál­lít el Dubrovnikből. II. János Pál pápa szer­dán ismét felhívást intézett a horvátországi háború be­fejezésére. „Véget kell már vetni ennek az agresszió­nak.” Stipe Mesic, a jugoszláv államelnökség elnöke kedden azzal a kéréssel fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsá­hoz, hogy haladéktalanul küldjön békefenntartó erőket Szerbia és Horvátország ha­tárára. A jugoszláv elnökség szerb szárnya szombaton szintén ENSZ-erők horvát­országi küldését sürgette, de a csonka elnökség a válság- övezetekbe szerette volna irányítani a kéksisakosokat. annak idején, a nemzeti ke­rékasztal-tárgyalásokon bár­miféle hallgatólagos megálla­podás született volna arról, hogy nem lesz elszámoltatás.' A gyilkosoknak, a hazaáru­lóknak soha nem ígértek menlevelet. Erről a Fekete Doboz filmfelvétele is meg­győzheti a kétkedőket. A tár­gyalásokon elhangzottak nyilvánosságra hozatalának nincs semmi akadálya — tet­te hozzá. Este fél hétkor, az Ország- gyűlés 185 szavazattal, egy ellenszavazat- és 14 tartóz­kodás mellett elfogadta a pénzintézetekről és a pénz­intézeti tevékenységről szóló törvényt. Az új jogszabály szellemében a jogalkotásról szóló törvényt is módosítani kellett, mégpedig az alkot­mány szerint kétharmados többséggel. Ez sikerült, ellen- szavazat nélkül, mindössze két tartózkodással. A pénzintézeti törvény szabályozza a banktevékeny­ség kereteit, meghatározza az állami felügyelet és az ál­lam tulajdonosi funkcióit, a külföldi tőke mozgási felté­teleit, valamint az állami garanciavállalás és a bank­titok fő „paramétereit”. Az Országgyűlés e heti plenáris ülése ezzel befeje­ződött. (MTI) Cyrus Vance, az ENSZ- főtitkár különmegbízottja tegnap nem hivatalos for­mában tájékoztatta a BT tagjait a jugoszláv válság- térségben (ezen belül Buda­pesten) tett látogatásáról. A tájékoztatás mellett a BT mérlegeli majd a jugoszláv államelnökségtől, illetve a horvát külügyminisztertől kapott levelet, amelyben azok felhívják a világszerve­zetet békefenntartó erők kiküldésére. Üj béketervet hoz magá­val Belgrádba Lord Carring­ton, a hágai Jugoszlávia- értekezlet elnöke — jelentet­te az ITV brit televízió ér­tesülésére hivatkozva a belgrádi rádió. E szerint a horvátországi szerb területe­ket nemzetközi védelem alá helyeznék, s e körzetekben nemzetközi erőket állomá- soztatnának, a jugoszláv hadsereget pedig nemzetközi felügyelettel kivonnák Hor­vátországból. A' szerbek ez­után népszavazáson dönthet­nek arról, hogy el akarnak-e szakadni Horvátországtól. Carrington úgy véli, hogy jó alap van tervének elfogad­tatására. (MTI) Tűzszünet Dubrovnikban Változik a gyógyszerfelírás rendje (Folytatás az 1. oldalról) Megváltozik a receptek ki- válthatóságának a határideje is: ezután, csak harminc na­pig lesznek érvényesek, s az orvosok csak indokolandó, különleges esetben — példá­ul külföldi utazás —, írhat­nak fel egy hónapnál hosz- szabb időre szóló gyógyszer- adagot. Hosszabb tárvo- megszűn-' nek az ügyeletes gyógyszer- táraik, s ezután minden pati­ka köteles lesz a nyitva tar­tási időn túl kiadni a „sür­gősségi eset” címszóval ellá­tott receptekre felírt orvos­ságot. A normális receptek, illetve a szabadon kiváltható orvosságok esetében viszont 80 forint ügyeleti díjat kell fizetnie annak, aki munka­időn túl megy a patikába. Az új rend alapvető célja az, hogy a társadalombizto­sítás rendelkezésére álló gyógyszerár-támogatásra for­dítható összeget racionálisab­ban használja fel a honi egészségügy, s a magyar rendszer is illeszkedjen az európai gyakorlathoz. Az orvosoktól mindig az alapvető szabályok betartását kérik majd számon, s nem kell zaklatástól tartaniuk — ígérték a tárca illetékesei. Büntetik azonban azokat, akik például ;köz~~őgyellátási igazolvánnyal nem rendel­keznek, vagy fiktív betegek­nek írnak fel támogatott or­vosságot. A társadalombiztosítási fő- igazgatóság becslése szerint ma 1—1,2 milliárd forintnyi az a kár, ami ezért éri őket, mert az orvosok jogtalan mó­don bánnak a gyógyszerren­deléssel, s remélik, az új rendszer bevezetésével gátat tudnak vetni a pazarlásnak, és a gyógyszertúlfogyasztás- nak is. Az azonosító pecséteket — folyamatosan —, az illetékes megyei és .fővárosi TB-igaz- gatóságokon vehetik át az orvosok. Majd a számuk és nevük alapján bekerülnék egy országos számítógépes rendszerbe is. R. S. HÍREK • Bogács község önkor­mányzata közmeghallgatás­sal' egybekötött falugyűlést tart — a helyi lakosság ré­szére november 15-én. pén­teken 17 órai kezdettel, a bogácsi üdülők tulajdonosai részére pedig november 16- án, szombaton 10 órai kez­dettel — a bogácsi művelő­dési házban. • A Magyar Szocialista Párt értesíti az érdeklődő­ket, hogy ma délután 16 órától Miskolcon, a Kisfalu­dy Károly u. 37. szám alat­ti alapszervezeti helyiségben Tompa Sándor országgyűlési képviselő lakossági fórumot tart. • Dr. Hatvani Zoltán or­szággyűlési képviselő no­vember 14-én, 16 órakor Felsőnyárádon. 18 órakor Rudabányán, másnap, 15- én, 16 órakor Rakacán, a polgármesteri hivatalban fo­gadóórát tart kárpótlási ta­nácsadással. Munkatársa lesz Kavisánszki Dezső, az edelényi földhivatal vezetője. Idén négyszáz-, jövőre ötszázezer munkanélküli (Folytatás az 1. oldalról) Zemplén, Ilajdú-Bihar és Heves megye egyes terüle­tein) akut munkaerőpiaci krízis alakult ki. 1991 au­gusztusától — részben a munkanélküliség növekedé­sére vonatkozó pontatlan elő­rejelzések miatt — egyire sú­lyosabb zavarok mutatkoztak a munkanélküli-járadék rendszer finanszírozásában. A munkanélküliség a várt­nál gyorsabb ütemű növe­kedésével nem, vagy csak alig tudott lépést tartani a finanszírozás, így a munka­erőpiaci szervezetrendszert esetenként a más célra el­különített pénzügyi források ideiglenes átcsoportosításá­val kellett „kisegíteni”. Az 1991 júliusában kelt, négy évre kidolgozott mun­kaügyi kormányprogram sze­rint idén 6—8 százalékos, jö­vőre 9—11, 1993-ban 8—10, 1994-ben pedig 7—9 százalé­kos munkanélküliséggel kell számolnunk. Ez az előrejel­zés azt mutatja, hogy a kormány, azon belül is a munkaügyi tárca az 1992— 93-as időszakot tekinti for­dulópontnak. Addig tehát fo­lyamatosan nőne a munka- nélküliség, s a ’92-es „tető­zés” után beállna egy — va­lószínűleg — egyenletes szintre. A 11 százalékos arány 500 és 550 ezer kö­zötti létszámot jelentene. A legfrissebb, októberi prognózisok — az elmúlt egy év tendenciáit is figye­lembe véve — már jóval egységesebb, s a szakembe­rek reményei szerint sokkal reálisabb képet mutatnak. Mind a KSH, mind a MüiM 370—400 ezres idei „zárólét­számmal”, közel 8 százalé­kos munkanélküliségi rátá­val számol. A jövő évi mun­kanélküliséget 11 százalék körüli rátanagyságra prog­nosztizálják. Az elmúlt idő­szak adatai alapján össze­állított prognózisok közül — vélik a tanulmány szerzői — az optimistább becslések eleve kizárhatók. Ezt azon­ban már nem állítják meg­nyugtató bizonyossággal azokkal a hipotézisekkel kapcsolatban, amelyek 650 ezerre, illetve 1 millióra te­szik a krízis tetőpontján — az elkövetkező egy-két év­ben — várható maximum- értékeket. Sinka Zoltán Japánban már tudják (Folytatás az 1. oldalról) céget Macukava Jaszuo ügy­vezető aletnök képviselte, aki direkt ezért utazott Ma­gyarországra. A Miskolci Bölcsészegyesület nevében az ajándékot — illetve az aján­dékozás tényét igazoló aján­déklevelet — dr. Gyárfás Ágnes vette át, egy kis di­ákküldöttség élén, akik majd a labor felszerelése után a japán nyelvoktató szerkezete­ket használni is fogják. A labor felszerelése külön­ben rövidesen elkezdődik, s dr. Hidasi Judit kandidátus tanszékvezető, Vihar Judit, a japán irodalom történetének és Kiss Sándorné, a japán nyelvnek miskolci oktatói, itt, Miskolcon, a japánok ál­tal is elismert világszínvona­lon folytathatják majd en­nek az egyre fontosabbá váló nyelvnek az oktatását. A nyelvi .labor átadásakor rendezett kis ünnepségre, a bölcsészek meg szeretnék hívni szponzoraikat, az őket segítő polgármestereket, s természetesen mindenek előtt Eiji Seki nagykövet urat, egész házanépével együtt. A bölcsészek természetesen ab­ban bíznak, hogy ez a kis háziünnepség alkalmas lesz arra is, hogy a polgármeste­rek és a szponzoráló vállala­tok esetleg hozzájuk hasonló, gyümölcsöző kapcsolatokat építsenek ki a japánokkal. Ez a kis kapcsolatteremté­si lehetőség pedig a bölcsé­szek ajándéka lesz a megyé­nek, illetve a régiónak, amit ugyanolyan szeretettel nyúj­tanak át, mint amilyennel — az ajándékozó levél tanúsága szerint — ajándékát a Tomen Corporation adta. Gyöngyösi Gábor A szegénység ellen Gazdasági növekedést Budapest (ISB). „A magyar munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási járulé­kok mértéke egyike a leg­magasabbaknak a világon. A terhek csökkentésének egyet­len módja van; a társada­lombiztosítás nyújtotta szol­gáltatások körének szűkíté­se, azok célzottabbá, haté­konyabbá tétele”. Szapáry György, a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) magyarországi képviselője a fenti kijelen­tésével nem aratott osztatlan sikert azon a konferencián, amelyen az adórendszernek az átalakuló magyar nemzet- gazdaságban betöltött szere­péről tartott élőadást. Arra kértük, fejtse ki bővebben az IMF álláspontját a hazai társadalombiztosítási járu­lékrendszer átalakításával kapcsolatosan: — A fő szempont az, hogy célzottabbá tegyék ;a társa-i da lombiztosítás szolgáltatá­sait azok számára, akik iga­zán rászorulnak. Emellett hatékonyabbá is kell tenni azokat, vagyis javítani a szolgáltatásokat és csökken­teni, a visszaéléseket. Ugyan­akkor az egészségügyi intéz­mények nagy részének elég­telen technikai, műszaki fel­tételei néhol az alapvető szolgáltatásokhoz sem nyúj­tanak megfelelő alapot. En­nek a helyzetnek ia megvál­toztatásához pedig pénzre lenne szükség. A hatékony­sághoz az is hozzátartozik, hogy azok a szervezetek, amelyek ezeket a szolgálta­tásokat ellátják, megkapják a megfelelő anyagi támoga­tást a munkájukhoz. — A köztudottan világvi­szonylatban is magas társa­dalombiztosítási járulékok mellett sincs elegendő pénz ehhez a támogatáshoz. Ho­gyan lehet akkor éppen a szolgáltatások csökkentésével könnyíteni a munkavállalók járulékfizetési terhein? — Az egészségügy valóban szegényes szolgáltatásaihoz aránytalanul nagy ráfordítá­si költégeik párosulnak. En­nek az aránynak a javításá­ra már most lenne mód, s úgy tudom, a kormány a jö­vő évi feladatai között több ilyen irányú elképzelést is megfogalmazott. — Melyek azok az lépések, amelyeket a Valutaalap sze­rint elsőként kell megten­nünk a társadalombiztosítás reformjában? — A visszaélések csök­kentése, a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, a szolgál­tatások egy részének ugyan­csak fokozatos átengedése a magánszférának — ezek volnának a legfontosabbak. — A nyugdíjkorhatár eme­lése a jelenlegi helyzetben hátrány lehet a munkanél­küliség kezelésében. Hogyan lehet áthidalni ezt az ellent­mondást? — Egy bizonyos fokig va­lóban hátrányt jelenthet, de azt is tudni kell, hogy a nö­vekvő munkanélküliség, a szegénység problémáját csakis gazdasági növekedés­sel lehet kezelni. A szociális háló erre nem képes, tehát elsősorban azokat a lépése­ket kell megtenni, amelyek magát a gazdaságot hatéko­nyabbá teszik. A társadalom- biztosítási járulékok csök­kentése hozzájárulhat a ha­tékonysághoz, mert kevesebb adóterhet jelent a vállalko­zók, a munkavállalók szá­mára. Rövid távon természe­tesen ez a folyamat nem konfliktusmentes, de minden esetben meg kell találni az abban a pillanatban legmeg­felelőbb megoldást az adott keretek között. Jó példa er­re — éppen a munkanélküli­ség rohamos növekedése mi­att — a kormánynak az az elgondolása, hogy jövőre nö­veli a szolidaritási alap be­vételeit. — A Valutaalap egyetért ezzel az elgondolással? — Rövid távon most nincs más megoldás. Ez az az eset, amikor a hosszú távú célok konfliktusba kerülnek d rövid távon alkalmazható el­járásokkal. — Ez az emelés tehát csak átmeneti lehet? — Igen, mivel a munka­nélküliek számának a ké­sőbbi csökkenésével nem lesz szükség olyan nagy ösz- szegű járadékalapra sem. Sinka Zoltán Elnökválasztás el az SZDSZ November 23—24-én országos küldöttgyű­lést tart a Szabad Demokraták Szövetsége. A tanácskozásra a párt tagjai küldötteket választanak, akik majd mérleget készíte­nek a választás óta végzett munkáról, meg­beszélik az új országgyűlési és helyhatósági választásra való felkészülés feladatait, és elnököt választanak. Most, szombaton Nyíregyházán, az SZDSZ Szarvas út 1—3. sz. alatti helyiségében ta­lálkoznak 13 órakor Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye küldöttei. Tanácskozásukon a három elnökjelölt —- Dorbach Alajos, Mécs Imre és Tölgyessy Péter — ismerteti programját és válaszol a kérdésekre. A három megyét érintő rendezvényre a küldöttek mellett az érdeklődőket is szeretettel várják. Kitüntetések Göncz Árpád köztársasági elnök a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend középkereszt­jét adományozta Borbándi Gyulának, a Münchenben élő irodalomtörténésznek, a Látóhatár, Űj Látóhatár című lapok meg­alapítójának, illetve szerkesztőjének tudo­mányos és közéleti munkásságának elisme­réseként. Az Egyesült Államokban élő B. Rácz Ist­vánnak, az egykori Független Ifjúság szer­vezet volt elnökének, volt kisgazdapárti or­szággyűlési képviselőnek a Magyar Köztár­sasági Érdemrend tisztikeresztjét adomá­nyozta a köztársaság elnöke. A kitüntetéseket Horváth Balázs, tárca nélküli miniszter adta át. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom