Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-12 / 265. szám
1991. november 12., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Vállalkozók figyelmébe Hogyan, kikkel kereskedjünk? Az egykori KGST piac rendkívüli mértékű visszaesése arra kényszeríti a hazai gazdálkodóikat, hogy új, megbízható partnereiket keressenek. De vajon, hol találhatóik Ilyenek? Erre 'kaptak választ az érdeklődő vállalkozók azon a 'találkozón, amelyet a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma .szervezett a minap Miskolcon. Több külkereskedelmi kirendeltségvezető részletes tájékoztatást adott a résztvevőiknek a külpiaci lehetőségekről, egyáltalán, hol miire van fizetőképes kereslet. Vegyük sorra a szóba jöhető országokat. I)tt van például Németország. Az évszázados kapcsolatok, a földrajzi közelség és a kedvező áruelhelyezési lehetőségek erediményielkénlt nagyon is érthető, hogy Németország a magyar vállalatok és vállalkozóik érdeklődésének középpontjába. Ikerült. Minit azt Kozma Miklós főtanácsos hangsúlyozta: az egyesült Németország hazánk legnagyobb külkereskedelmi partnere. Németország mintegy 80 milliós fogyasztói piaca a világ legnagyobb importőrei közé tantozilk (1990-lben az összes behozatal 558 milliárd márkának felelt meg), amit egyféléi niagy eladások és viszonylag 'magas áraik, másrészről azonban kifejezetten erős minőségi követelmé- nyök, nagyfokú igényesség, sokszínűség és fokozódó környezetvédő felhasználói magatartás jellemez. Az állami szektor aránya a német gazdaságban elhanyagolható. A gazdálkodó egységéknek: mintegy 95 százaléka kis- és középüzem, aimelyeknek a teljesítménye azonban felülmúlja a magyar nagyvállalatokét. Ez a struktúra — 'kiegészítve az erős specializáltságból adódó nagyfokú beszállítói igény- Pyel — ideális partnerkapcsolat létesítésére nyújt lehetőséget a magyar vállalkozóiknak. Mit 'kőid tudni a piaci feltételekről? Bár az ipari termékekre vonatkozó német importengedélyezési rendszer messzemenően liberálizált, azonlbam nem árt figyelembe venni, hoigy a hazánkból származó áruik, és szolgáltatások közül néhány területen jelentős korlátozás van érvényben. Így például a ruházati és egyes textilfélék bevitelét mennyiségi korlátozás és engedélyezési éljárás korlátozza. A Németországba Irányuló magyar acélexport volumenét ugyancsak egy a Közös Piaccal megkötött önkorlátozási egyezmény határozza meg. A mezőgazdasági és élelmiszeripari forgalom az EGK úgynevezett agrárpiaci rendtartás szabályai szerint történik. A fő eszközök, a vám és a lefölözési rendszer arra szolgálnak, hogy megvédjék a piacot a .közösségen kívüli országok árujától és támogassák a bélföldi termelőket, exportőröket. Hogyan kereskedjünk Olaszországgal? — kérdezheti a magyar vállalkozó. Azt mindenesetre nem árt tudni, hogy Olaszország mező- gazdasági termékeikből nem önellátó. Jelenleg Olaszországba annyit exportálunk, mint Angliába és Francia- országba együttvéve. Kivitelünk zöme nyersanyagból és mezőgazdasági árúkból áll. Az olaszok újabban egyre többször kezdeményezik a termélégkiihelyezást, mindenekelőtt a kelet-európai országokba. Mindezt azzal a nem titkolt céllal teiszik, hogy ily’ módon — korszerű berendezések, fejlett technika révén — fokozzák a termelékenységet, alacsonyabb béhköltséggel érjék' el a termelési föladatok teljesítését, s végül, de nem útöl- ■só sorban nőjön a szóban forgó áruk vensenyképessé- ■ge. Tulajdonképpen minden éladhaitó az olasz piacon, ha az áru minősége megfelel a vevő igényének, ugyanakkor a termék ára is elfogadható a vásárló számára. Néhány szó Svájcról. Samu Károly kereskedelmi tanácsos szerint ez a több mint hat és félmillió lakosú ország .gazdasági téren nagy mértékben támaszkodik a 'külföldi munkaerőre, amely elsősorban Olaszországból, Jugoszláviából és Franciaországból verbuvál ódáik. Megközelítően egymillió külföldi dolgozik Svájcban. Mivel iparilag magasan fejlett ország, nem véletlen, hogy összes exportjának mintegy fele a Közös Piac országaiba irányúi, ahonnan az import kétharmada származik. Az ország a második világháború éta vezető szerepet tölt be a nemzetközi keres- kedeflemben, a tőkemozgásban és pénzforgalomban Kereskedelmi téren Svájc a világranglista 12. helyét foglalja el, míg a banki tevé- ikenységben a 4. helyen áll. Svájc közismerten drága ország. Az agy lakosra jutó nemzeti jövedelem mintegy 38 ezer svájai frank, ezért érthető, hogy más nyugat- európai országokhoz képest a belső árszínvonal is magas. Részben ennök is tulajdonítható, hogy ez az ország is mindinkább él a terme- léskihélyezés lehetőségével. A svájci—(magyar gazdasági együttműködést megfelelő szerződések szabályozzák. Svájc az elsők között volt a nyugat-európai országok sorában, amelyék bizonyos pénzügyi alap, segély- program létrehozásával segítik a közép-tkelet-európai, így a imiagyar átalakúlást. A két ország üzemei, vállalatai között hagy am árnyasak a kooperációs megállapodások, amelyek jó része időközben vegyes vállalati formát öltött. A svájci—magyar vegyes vállalataik száma meghaladja a háromszázat, a befektetett .külföldi tőiké pedig a 200 millió dollárt. Megszűnt az Agromas í Jogutód .nélkül megszűnt a KGST volt szakosított szervezete, az Agromas. Az erről szóló dokumentumokat Dobogókőn írták alá az öt [olt tagország — 'Bulgária, pseh és Szlovákia, Magyar- órszag, Lengyelország és a Szovjetunió — ikormány- megh atalmazottai. Mint ismeretes, az Agromas-t 1965-ban Magyarország és Bulgária hozta létre, hogy a kertészeti, mező- gazdasági gépeik fejlesztését összehangolja. Később csatlakozott hozzájuk a három másik ország. A KGST feloszlatásával természetszerűleg a szakosított szervezetek is befejezik működésüket. A megszüntető okmány - nyal egyidejűleg az egyes országokat képviselő kertészeti és mezőgazdasági gépgyártó vállalatok képviselői jegyzőkönyvben rögzítették az úgynevezett Agromas Egyesülés létrehozásának szándékát. Ez nem jogutódia a korábbi szervezetnek, bár Lengyelország kivételé- vfl a többi, négy ország képviselteti magát. A társaság Profilja is 'különbözni fog a korábbitól, hiszen nem a fejlesztés, hanem a kapcsolat- és piacépítés lesz a feladata. Magyarországiról az Agromas Budapest Kft., Bulgáriából az Agromas Kft., a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságiból a pozsonyi Elei miszer -igépgyártó Válla- 'aE 3 Szovjetunióból pedig az Aitoszelhozmas Holding képviselői, vállalták, hogy egyenként 250 ezer forint értékű alaptőke befizetésével hozzák létre az összesen 1 millió forintos alaptőkével rendelkező Agromas Egyesülést. Ennek székhelye Budapest lesz, és munkáját a magyar kft. hangolja össze. A 60 milliomodik Volkswagen Wolfsburg, Németország: a legújabb Polo III. modell (j) és egy 1955-ben készült bogár- hátú áll a figyelem középpontjában a Volkswagen gyár anyaüzemében, ahol 1991. november 1-jén ünnepelték meg, hogy a 60 milliomodik VW-t bocsátja ki az 1938-ban alapított gyár. (Telefoto - MTI külföldi képszerkesztőség.) Megállítható a termelés visszaesése Regionális fejlesztési koncepció Budapest (ISB). Minden rosszabbul alakul, mint vártuk — szögezhetjük le a folyó áron mintegy 2500 milliárd forintra tehető bruttó hazai termék (GDP) több mint felét előállító magyar ipar és építőipar jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Ennek ellenére Botos Balázs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára bizakodó. Ügy véli, hogy a jövő év közepén megáll a termelés visz- szaesése. majd egy durván hat hónapig tartó stagnálás után lassú, de folyamatos növekedés veszi kezdetét. Az ipari munkanélküliek száma egyre nő, s táboruk év végére megközelítően kétszázezres lesz. A termelés átlagosan egyötödével esik vissza, s ez 2—3 százalékkal meghaladja a legsötétebb tintával írt előrejelzéseket is. A vállalatoknak majdnem a fele veszteséggel zárta az első hat hónapot, s csak azokon a területeken — bányászat, villamosener- gia-ipar, vegyipar — volt ágazati szinten nyereséges a munka, ahol év közben a legnagyobb mértékben emelték az árakat. Az elmúlt másfél évben a szén- és Pöttömzöldség — divat A kímélő, húshagyó étkezés térihódításával a gyümölcsök és zöldségek választékát egyre több Földközi- tenger vidéki, illetve a me- legégöví termék gazdagítja. Ilyen a padlizsán, a cukkini fajtájú, hosszúkás, arány- tag kis 'spángatök, a brokkoli, a női ujjak vagy okra. Ebbe az egyértelmű, de lassú fejlődésbe változatosságot visz egy idő óta a törpeáruk serege. Ezeket termesztőik négyféleképpen érik 01: csenevé- szek külön begyűjtésével (mint a növekedésében visz- szaimaradt, magtalan avokádót), genetikailag pöttöm változatok (például imínisár- garépa, bébicukkini, tojáspadlizsán, osenesznyeparadi- osam) létrehozásával, valamiint igen korai szedéssel (a leveles és hagymás-gumós zöldségek zöménél) és 'különleges termesztési módszerekké! (például a vetéssűrűség, öntözés és niitrogén- adagólás célszerű meghatározásával). A felsorolt eljárásokból kettőt gyakran egymást kiegészítve társítanak, esetleg hármat egyszerre is alkalmaznak. (Például a kukorica, cukkini, zöld-, piros-, narancssárga paprika, káposzta, dékla és fehérrépa, hagyma, articsóka, illetve sárgarépa, karalábé kicsinyített példányainál.) Ez az Irányzat körülbelül tizenöt éve kezdődött, de csák néhány éve erősödött fel. Magyarázata az ételek érdekesen dekoratív, akár pikánsan meghökkentő tálalása, a gyonslfőzés és a vele járó tápórtékóvás fokozódó Igénye; az eredeti keménységek, tulajdonságok, ízek tiszteletben tartása. Az utóbbi követelmények egyre szélesebb körű elfogadása mögött sokan ázsiai — ha úgy tetszik, kínai — hatást vélnek. Egyrészt a régóta .honos, túlfőzési szokások, másrészt a.z .újalbban átvett amerikai minőségi normák ellenében. (Minél nagyobb, épebb, osillogóbb egy gyümölcs, vagy zöldség, annál egészségesebbnek tűnik, annál étvágyigerjesztőbb). Mások viszont kételkednek az irányzat tartósságálban. Tény viszont, hogy a genetikai ügyeskedéssel nyert mini- kúltúrák ízben és illatban igenis felérnek normál versenytársaikkal. Sőt, előfordul — ,mint ahogyan a Queen V.iiűtoria-fajta ananász bizonyítja —, hogy e területen még Műi is múlják őket. Nem megvetendő továbbá a jómódú, egyszemélyes háztartások fokozódó érdeklődése a kis tömegű, könnyen emészthető, de azért élvezhető élelmiszerek iránt. A termelőket — főleg a technikailag jól felkészült szállításra berendezkedett kertészeket — a jelenség nem hagyja hidegen. (Például Izraelben, Tbaiifoldön, Hollandiában vagy a nagy európai piacokhoz közel, Bretagne-ban, a Loire völgyében, sib.). A imini- és normáltermékek nagybani árkülönbsége hozzávetőlegesen 3—17-szeres, a magas szorzók jellemzőbbek, mint az alacsonyak. Ugyanakkor keresletük szinte állandó. ércbányászat, illetve a kohászat mellett számtalan más ágazat is válságba jutott: így veszélyes a helyzete a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártásnak, a szerszámgépiparnak és a textiliparnak. S jövőre a helyzet súlyosbodhat. A munkanélküliek száma újabb 150 ezer fővel növekedhet, s ha addig semmi sem történik, tömegével mennek csődbe a ma még termelő vállalatok. Éppen ezért a tárca kidolgozta azt a javaslatát, amely az ágazati, foglalkoztatási és regionális problémákat hivatott hosszú távon megoldani. Ezzel összefüggésben kérdeztük a helyettes államtitkárt is. (A javaslatot jelenleg az érintett tárcák tanulmányozzák.) Az északkelet-magyarországi megyék közül kettő, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg különösen nehéz helyzetben van. ami nem csoda, hiszen az alföldi és az északi megyékben él a munkanélküliek több mint 60 százaléka. Egyre pontosabban körvonalazódik az is, hogy e két megye területén nő a legerőteljesebben az állás nélküliek száma. A monopolhelyzetű nagyvállalatokba tömörült szakmák válsága kiterjed a településekre is, s e tekintetben Ózd, Miskolc és Kazincbarcika különösen .érintett. Az elmúlt másfél évben a gazdaságpolitika homlokterében a piacgazdaságba való átmenet elősegítése állt, s így nem maradt erő az ágazati és a regionális válságok enyhítésére. A területfejlesztésre és munkahelyteremtésre 1991-ben csupán 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre az elkülönített alapban, s ez igencsak kevésnek bizonyul. Éppen ezért a tárca leszögezi, a kormányon belül is összehangolt tevékenységre van szükség azért, hogy a rendelkezésre álló eszközök és pénzek valóban oldják a területi feszültségeket. Indokolják ezt azzal, hogy ezek a régiók, s az itt lévő vállalatok önerőből képtelenek változtatni helyzetükön, s így az államnak, mint tulajdonosnak is részt kell vennie a szerkezetváltás segítésében. A komplex fejlesztési és beruházási programok kidolgozása mellett javasolják új intézmények, a Regionális Gazdasági Társaságok létrehozását is. E társaságok feladata elsősorban a régiókba áramoltatható erőforrások felkutatása, s ezen keresztül a problémák megoldásának az elősegítése lenne. Ráthy Sándor Csökken a kukorica ára Bőséges volt a termés az idén kukoricából, ennek következtében a Budapesti Árutőzsdén csokikén a kukorica ára. Drágul viszont a búza, hiszen jó exportlehetőségekről keringenék a hírek. A november 6-i tőzsdei napon egyébként 73 millió forint értékben 12 ezer tonna áru cserélt gazdát. A kukoricából 5000 tonna kelt el, de ennél jóval több volt a kínálat Szlovén tallér Az európai pénzforgalomba 1991-ben bevonult egy új pénznem, vagy legalábbis annak tartott elnevezés, a szlovén tallér. A jugoszláv szövetségből és a dínárköte- lékből szabaduló közösség kinyilvánította, hogy a saját, nemzeti valutát tallérnak fogja nevezni. (Megelőzően a liga — jelentése: hársfa — is fölmerült). Nos, ami a tallér múltját illeti, azt lehet mondani, hogy az előzményei történelmiek. Hiszen az elnevezés a 16. századra utal, a Joachim- staler-ra, (Joachimstaler) ennek a rövidítése a thaler. A Schlick-grófok birtokán. Csehországban működő ezüstbánya és -feldolgozó, Sankt-Joachimstal pénzverdéje 1520 körül „dobta piacra” súlyos ezüsitérméit. Tallért vertek más hercegségekben is, és ezekkel a pénzekkel még Afrikában is fizettek. A levantei — Földközi-tengeri — kereskedelem megélénkülésével függött össze, hogy megjelentek a fél-, a negyed-, majd a nyolcadtallérok is. A többféle tallér érme közül kétségtelenül a Mária-Terézia, osztrák—magyar uralkodónő által veretett pénz volt a leghíresebb, amit az is bizonyít, hogy ez az úgynevezett Mária-Terézia-tallér még 1938-ban is érvényben volt, Etiópiában. Egyébként a világ legerősebbnek tartott pénze, a dollár is, ősét tisztelheti a tallérban ...
