Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám

1991. október 10., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Befejezés előtt a 3-as főút Mezőkövesdet elkerülő szakasza Laczó J. felvétele A kárpótlási törvény ha­tályba lépésétől többszörösé­re nőtt a levéltárak, földhi­vatalok forgalma. Munká­jukkal jár — mondhatnánk —, ám mivel a törvény ha­táridős, a legtöbben azonna­li elintézést várnak az ügy­intézőktől. A Sátoraljaújhe­lyi Levéltárat is naponta öten-hatan keresik meg sze­mélyesen, s jónéhányan írás­ban kérnek segítséget. — Miben tudnak segíteni, mit tudnak nyújtani? — kér­dezem dr. Hőgye Istvánt, a levéltár igazgatóját. — Ügyfeleinken, akik nem rendelkeznek eredeti okmá­nyokkal, mert nem is kap­tak részletes leírást — mi­vel gyakran a szó szoros ér­telmében kiebrudalták őket tulajdonaikból, illetve az idő forgatagában elkallódtak ira­taik —, azokon segítünk. Akik földdel, házzal, pincé­vel, egyéb ingatlannal 'ren­delkeztek, azok elsősorban a földhivatalhoz kell fordulja­nak, mert ezeket a telek­könyvi nyilvántartásokat ott őrzik. Sajnos, ott sincs min­dig kielégítő iratanyag. Ilyenkor kell hozzánk for- dulniok. Ilyenkor jegyző­könyvet veszünk fel, a ké­relmező személyi adataival, s az általa közölt — gyak­ran félrevezető — adatok­kal. Ennek nyomán a levél­tári iratokban, nyilvántartá­sokban kutatni, keresni kez­dünk. Az eredmények birto­kában hiteles másolatokat állítunk ki ügyfeleinknek. — Mikortól indult meg a kutatás, mikortól érzik, vagy­is érzik-e már a rohamot? — A törvény megjelenése előtt a levéltár munkatársai a fellelhető, vonatkozó ira­tokat már átvizsgálták, nyil­vántartásokat készítettek személyi mutatókkal: külön csoportosították a föld, er­dő, pince, illetve más ingat­lanok adatait. Kimutatózták a megyei földhivatal iratait is, de itt, sajnos csak 1950- ig van Zemplén megyei anyag. A járási, községi jegyzőségek irataiban is folyt, folyik a keresés. Ami­kor hírét vették az emberek a kárpótlás majdani lehető­ségének, már januártól kér­tek hitelesítéseket, a törvény kihirdetésétől kezdve pedig megsokszorozódtak a kéré­sek. — Milyen egyedi esetek fordultak elő? — Jelentkeztek nagybirto­kosok, a pácini kastély, a bodrogközi, hegyközi, gesz- telyi kastélyok örökösei. Sajnos, nagyon sokszor kö­rülbelüli, vagy félrevezető adatokat mondanak a birtok nagyságára. 50—60 holdat keresnek, s miuítán napokig kutatunk a vélt adatok után, kiderüli, hogy csak 4 hold szerepel a nyilvántartásban. Olyan esetek is előfordul­nak, hogy a régi, kulák bir­tokosok bejegyeztették a te­lekkönyvbe barátaik, roko­naik nevére megosztott föld­jeik egy részét, hogy így szabaduljanak a kuláklistá- tól, de az örökösök csak a tényleges, eredeti telekköny­vek után kaphatnak kárpót­lást. Vannak, akik azt sem tudják, hol volt a keresett birtok, s néha „50 km-es’ körzetet jelölnek meg a vá­ros körül. Olyanok is előfordulnak — akik a gyors meggazda­godás reményében úgy pró­bálnak örökséghez jutni —, hogy régi birtokosok tör­vénytelen gyermekeiként ad­ják ki magukat. Természe­tes, hogy ez a levéltári ira­tokból nem igazolható. — Az önökhöz fordulók ismerik-e kellőképpen a szükséges jogszabályokat, esetleg fel is világosítják őket? — Nem általános a jog­szabály ismerete. Gyakran az adatlapot is velünk sze­retnék kitöltetni, de a szük­séges felvilágosításokat erre is örömmel megadjuk! — Átlagosan mennyi időt vesz igénybe egy-egy ügy iratainak felkutatása, s mi­lyen az eredményesség? — Nemleges válasz esetén több időt fordítunk a kere­sésre. Egy-egy ügyfél azon­ban 4—5-féle ingatlant is kér, mert például földjeik különböző dűlőkben voltak, illetve házzal, ingatlannal is rendelkeztek. Így egy kérés elintézése akár 5 perc, de 5 nap is lehet-. Rendszerint 80 —85 százalékos a sikeres ku­tatás. — Köztudott, hogy csak most lett ez a fö profiljuk önöknek. Máskor egyéb le­véltári tevékenységgel, kuta­tószolgálattal is foglalkoz­nak. Hogyan érzik: mennyi munkaerejüket, idejüket fog­lalja le a kárpótlással kap­csolatos ügyintézés, nem megy-e a kutatószolgálat kárára? — Felügyeletünkkel egyet­értésben, most a kárpótlás a fő feladatunk, tekintettel a rövid határidőre. Ügyfele­ink általában 1 hét alatt vá­laszt kapnak. De természe­tesen a levéltár egyéb szol­gáltatásait sem hanyagolhat­juk el, ebben a pillanatban is öt kutatónk dolgozik a ku­tatószobában, köztük külföl­diek, vidékiek is. Ez évben idáig (szeptember 30.) 792 kutatási eset fordult élő, ezen kívül a csoportok foga­dása, kiadványaink árulása —, közművelődési tevékeny­ségünk sem szünetelhet. — Melyek a gyakoribb ké­rések: föld-, illetve házin­gatlanok? — A városokban a ház és vállalkozást igazoló kéré­sek, vidéken, a falvakban a földek, mezőgazdasági gé­pek, szeszfőzdék igazolásá­nak kérése a gyakoribb. — Voltak-e a városban nagyhírű, kedvelt üzletek, akiknek tulajdonosa már je­lentkezett — esetleg újból kereskedői szándékkal? — Igen, már jelentkezett több nagyhírű kereskedőház tulajdonosa, örököse. Rend­szerint tud ják, hogy nem az eredeti ingatlant igényélhe­tik vissza. — Mit tudna azoknak ta­nácsolni, akik még ezután szándékoznak önöket felke­resni? — Szeretnénk, ha ügyfe­leink pontos adatokkal segí­tenének bennünket saját ér­dekükben. Illetve csak ak­kor fordulnának hozzánk, ha egyéb helyen eredmény­telen volt a kutatás. Ha a levéltárnál sem tudunk hi­teles adatokkal szolgálni, ak­kor akár tanúkkal is igazol­hatják a keresett adatot, fő­leg az alkalmazottak számát, illetve a házingatlan alapte­rületét illetően. — Hogyan foglalná össze eddigi tapasztalatait, véle­ményét? — A kárpótlási ügy plusz feladatként jelentkezett a le­véltárak munkájában, de a munkatársak lelkiismerete­sen, becsületesen végzik ezt is, gyakori túlórákkal, ebéd­idejük feláldozásával. Türe­lemmel, megértéssel visel­tetnek az ügyfelek irányában, a távoli vidékről érkezők gyakran jóleső érzéssel nyil­vánítják ki elismerésüket, így olyan dolgokat is elpanaszol­nak könnyezve, amelyek nem tartoznak a hivatalra, annak hivatalnokaira, s gyakran a múlt sebeiből fakadnak. Pénizből soha sincs elég — tartja a népi bölcsesség. Ám, hogy ez mennyire liigaz, mos­tanában tapasztaljuk iga­zán. Az önkormányzatok többsége is pénzszűkében van, s ezért nem mindegy, miként sáfárkodnak a ren­delkezésre álló forrásokkal, — jó gazda módjára hasz­nálják-e azokat. Már a fejlesztési tervek összeállításakor arra töre­kedett Mezőkövesd képvise- lő-testülete, hogy ne történ­jen megtorpanás a koráb­ban elkezdett beruházások munkálatainál, valamint, hogy a valóban közcélú fej­lesztések kapjanak „zöld utat”. Ebben az évben' a vá­ros gázhálózatának építése, valamint a hulladéklerakó­hely múlt évben elkezdett beruházásának befejezése alkotta a legfontosabb fel­adatokat. Az 1991_re elő, irányzott több mint 81 mil­liós fejlesztési keret két leg­nagyobb összegű felhaszná­lását e célkitűzések megva­lósítása jeleníti. Amint azt a közelmúltban az önkormány­zati képviselő-testület meg­állapíthatta : az augusztus 20-ig történt beruházási fel­adatok — a szűkös pénzügyi lehetőségek közepette is — időben', jó színvonalon és tervszerűen teljesültek. A gázhálózat építése a II. negyedévben kezdődött el, s az építési munkálatok az A1 terra Közmű- és Mélyépí tő Vállalat, valamint azÉp- ker. Kft. jóvoltából a befe­jezéséhez közelednek. A tár­sulatok által kezdeménye­zett gázhálózat építése is több utcában folytatódik. Az önerős építési forrna iránt nagy az érdeklődés, s éppen ezért az önkormányzat már korábban is úgy foglalt ál­lást, hogy megadja a segít­séget. a társulatok által tör­ténő vezetéképítéshez. Ezt továbbra is biztosítja a vá­ros — az infláció hatását is figyelembe véve —, vala­mint arra törekedve, hogy a támogatás összege egyedi el­bírálás alapján történjen. Jövő évtől kezdve a gázel­osztó-hálózat teljes mérték­ben lakossági erőforrások­ból épülhet. A hulladéklerakóhely épí­tése idén folytatódott. Ko­rábban a tárolótér kialakí­tása, a bekötőút, valamint a kerítés építése fejeződött be, idén a kezelőtér kialakí­tása történt. A munkálatok befejeződtek, a műszaki át­adás-átvétel lezárult. Hasz­nálatbavételi engedély ki­adására akkor kerülhet sor, ha az illetékes szakhatósá­gok hozzájárulnak. A Mezőkövesdet érintő legnagyobb beruházás jelen­leg a 3, számú főút elkerü­lő szakaszának megépítése. Ennek egy része a Jegenye­sor—Miskolc irányban befe­jeződött, a Budapest felé ve­zető szakasz még építés alatt áll. A főút csatlakozásainak építése még nem kezdődött el. Pénzügyileg a terület­megszerzésre idén 5,4 mil­lió forintot irányzott elő a város. A Madách úti lakó­telep belső útjának aszfal­tozását a Költségvetési Üzem végzi, várhatóan még e hó­napban. Ugyanitt a járda­építésre is sor került, me­lyet ugyanez az üzem, a la­kosság munkájának hozzá­járulásával már befejezett. Napirenden van a mező­kövesdi telefonhálózat fej­lesztése, valamint a telefon- központ bővítése, a postával történt megállapodás alap­ján. Az építendő hálózatbő­vítés tervei elkészültek, s előreláthatólag még a III. negyedévben megkezdődhet a beruházás. A központ egyes elemei fis megérkeztek, s megkezdődött a szerelés. Várható, hogy a telefonköz­pont és a 8Ö0 új lakossági telefonvonal az eredeti ha­táridőnél hamarább, már 1992. első negyedévében üzembe helyezhető lesz. Méltatva az önkormány­zati beruházások eddigi ala­kulását, a gázhálózat üzem. be helyezéséhez, valamint a szeméttelep működéséhez a használatbavételi engedély megszerzése ügyében a kép­viselő-testület a polgármes­teri hivatal gyors intézke­dését várja. Gy. K. I. Jármy Tibor Dobozos Coca-Cola Miskolcról A Miskolci Likőrgyár vevöankétjának részitvevői az üzemlátogatáskor az egyik raktárban nem kis meglepetéssel látták a többféle, nagy mennyiségű dobozos Coca Colát. Magyarázattal dr. Lakatos Árpád igazgató szolgált, elmondta: a világcég a partnereit kötelezi a máshol gyártott ter­mékek kölcsönös forgalmazására is. tgy került be külföldről Magyarországra és Miskolcra a dobozos Coca Cola-rakomány. A közelmúltban a megyeszékhelyen járt a Coca Cola cég együk magas rangú veze­tője, s elképzelhetőnek tartotta, hogy a miskolci gyár a hazai dobozos Coca Cola- készítés bázisa legyen. Ehhez minden fel­tétel adott, egyet kivéve, a pénzt. A gyár rendelkezik ugyanis a Kilián-lakótelepen kéthéktáros közművesített területtel, amely ma göngyöleg- és elfekvőanyag- ral kitár ként szolgál. Ráadásul a lehetőség adódott, vagy még inkább adódik számuk­ra, hogy az utóbbi öt évben meghárom­szorozódott nagyságú vállalati terület to­vább nőjön. Javában tart a terület ren­dezése, amely egyben tehermentesítheti a szűk Partizán utcai gyárat. Dr. Lakatos Árpád véleménye szerint mintegy 400 millió forintra lenne szükség. S hogy alkad-e majd olyan külföldi cég, amelyik hajlandó ennyit befektetni a Mis­kolci Likőrgyárba, ma még nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy megkezdő­dött a gyár privatizációja. A vagyonügy­nökség is áldását adta már rá. Megyénk egyik legpatinásabb és jelenleg legjobb helyzetben lévő élelmászerüzemónek sor­sáról a Coca Cöla-céggel és egy francia vállalkozóval tárgyalnak. Hátha éppen ez segíti majd hozzá a gyárat és a megye­A dobozos Coca-Colót remélik, a Maxzi vi szont már valóság székhelyt egy nagyszabású, új munkahe­ly éket is teremtő terv megvalósításához, a dobözos Coca Colát gyártó üzem megépí­téséhez ... Ny. I. Ménes lizal i tuti műveletek ■eftiílísért Napok helyett percek alatt érkezik a pénz Budapest (ISB/R. S.) A hazai kereskedelmi bankok születésük óta küszködnek az egymás közötti pénzfor­galom lassúságával. A cé­gék gyakran hiába tesznek pontosan eleget átutalási kötelezettségűiknek, a hiá­nyos infrastruktúrával ren­delkező bankrendszer ezt nem tudja megfelelő gyor­sasággal követni. A befize­tett, pontosabban átutalt pénz — nyolc nap helyett —, nem egy esetben hete­ket is eltölt a hagyományos bankközi hálózat útvesztői­ben, miközben az összeg tu­lajdonosai éppen fizetési gondokkal is küszködhet­nék. Mindez arra késztette a kereskedelmi bankokat, hogy lépéseket tegyenek egy eu­rópai értelemben is korsze­rű zsírórendszer létrehozá­sára: ennek érdekében gazdasági társaságot alapí­tottak, majd 1989. január elsején megkezdte műkö­dését a Giro Elszámolásfor­galmi Részvénytársaság. A magyarországi hálózat kiépítését egy, a társaság által elkészített tender teszi tehetővé, amelyet a Világ­bank is jelentős mértékben támogat. A meghirdetett pályázatra húsz cég jelent­kezett. A versenyeztetés so­rán a rendszer kiépítésé­nek, illetve az ebben rejlő üzleti lehetőség kihasználá­sának a jogát a francia Bull S. A. Europe, a nemzetközi bankéletben is érdekelt cso­port^ nyerte el. Minderről hétfőn délután tájékoztat­ták az újságírókat a Giro Rt., valamint a Bull ma­gyarországi képviselői. Az új zsírórendszer fő cél­ja a bankok közötti pénz- forgalom korszerűsítésében, illetve az egymás közötti információcsere meggyorsí­tásában rejlik. Az egész or­szágot behálózó számítógé­pes-rendszer budapesti köz­pontjához kezdetben 400 bankfiókot csatlakoztatnak, amelyek így 'közvetlenül kapcsolódhatnak egymáshoz. Később, az alaprendszer tel­jes kiépítése után, korlátlan számban csatlakozhatnak a bankóik és fiókjaik a köz­ponthoz. Nagy előnye a há­lózatnak, hogy más rendsze­rékhez is illeszkedik, illetve illeszthető, így például a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a nemzetközi há­lózatokhoz is csatlakoztat­ható. A nagyteljesítményű háló­zatnak azonban leginkább a honi gazdasági élet szerep­lői látják használt; a bankok közötti pénzforgalom ugyan­is jelentősen lerövidül. Egy- egy átutalás csupán néhány percet vesz majd igénybe a hálózat kiépítése után. Az ígéretek szerint minderre már nem kell sokáig várni: 1992. áprilisától e tekintet­ben mi is Európához tarto­zunk majd. Levéltár a kárpótlásért Pénzszűkében, jó gazda módjára

Next

/
Oldalképek
Tartalom