Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám

XLVII. évfolyam, 238. szám 1991. október 10. Csütörtök Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Hogyan lesz Miskolcow bölcsészegyelem? Iván Géza kérdése, az államtitkár válasza Budapest (1SB). „Milyen sorsot szánnak a miskolci bölcsészegyesület alapítvá­nyi egyetemének?” — for­dult a művelődési és közok­tatási államtitkárhoz az Or­szággyűlés keddi napján Iván Géza. — Miért van szükség e drámai kérdésfeltevésre? — kérdeztük Borsod-Abaúj- Zemplén független kisgazda- párti képviselőjét. — Miközben a hároméves múlttal működő bölcsész- egyesület alapítványi egye­temét a minisztérium nem támogatta — válaszolta Iván Géza —, most a volt Nehéz­ipari Műszaki Egyetem böl­csészkarral kívánja kiegészí­teni tudományos karát. Ez a lépés gyakorlatilag az ala­pítványi egyetemet lehetet­lenné teszi: így az az egye­sület, mely éveken át szel­lemi gerjesztője volt a rend­szerváltást elősegítő mozgal­maknak, pontosan most ke­rül vészhelyzetbe. — Nem lehet, hogy a két elképzelés: az alapítványi egyetemé és a volt műszaki egyetem bölcsészkaráé va­lahol (találkozik? Az egyesü­lettől mindössze háromszáz diákot kívánnak átvenni. Az­az, ezeregyszáz hallgató — (Folytatás a 2. oldalon) Ha még egyszer kezdhetném! Az ÉRÁK épülete. Az itt kezdődő tevékeny­ség remélhetőleg sok ember, sok család gondjain segít majd a jövőben. Az instrukto­rok jövedelme a hall­gatók elhelyezkedési sikerétől függ. (írá­sunk a 14. oldalon) Területfejlesztés Borsodé és Szabolcsé az előny A tájtermelés hagyomá­nyaihoz illeszkedő mezőgaz­dasági termelést kívánja a szaktárca ösztönözni az el­maradott térségekben — mondta az MTI munkatár­sának Vörös István, a Föld­művelésügyi Minisztérium Térségi—gazdasági Főosz­tályának vezetője annak kapcsán, hogy a közelmúlt­ban közzétették a kormány területfejlesztési és munka­helyteremtési támogatások­ról intézkedő rendeletét. A nyolcvanas évék 'köze­pén kidolgozott területfej­lesztési koncepció elavult. Üjabb változatán már dol­goznak a Környezetvédelmi (Folytatás a 2. oldalon) A helyiségek bérleti díjáról Tart a háború? MMÉtís telim;; feplM el I. Nem terem babér az indulatos kisgazda-szárnynak Lapunkban is megírtuk, hogy a miskolci képviselő testület 1991. május 31-én önkormányzati rendeletet al­kotott a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról, amelyet alig egy hónap elteltével, azaz június 28-án módosítottak. A mun. káltatókat és a munkavál­lalókat azóta is foglalkozta­tó döntés a közelmúltban ki­küldött bérközlésekben öl­tött testet. Mindez újabb fej- törésre készteti a vállalkoz­ni még hajlandó állampol­gárokat. Az ügy magától értetődő­en a gyakorló jogászokat is foglalkoztatja, akik igyekez­nek választ adni, eligazítani a hatályos jogrendszer szerin­ti eljárás útvesztőiben a hoz­zájuk fordulókat. Dr. Brenner Gábor ügy­véd nem minden kritika nél­kül beszél az ügyről1. La­punknak adott nyilatkozatá­ban több — és minden bi­zonnyal megalapozott — ki­fogást említ fel. — Szerintem nem lett vol­na haszontalan azoknak • a véleményét is kikérni, akik a mindennapok gyakorlatá­ban segítenek a jogban el­igazodni — mondta kérdé­sünkre dr. Brenner Gábor. — Közgazdasági, privatizáci­ós, számviteli, stb. szem­pontból nem vagyok hiva­tott véleményt alkotni, de szeretném megkérdezni, hogy milyen felhatalmazás alap­ján, milyen személyi, tár­gyi, időbeli hatállyal dön­tött a testület. Ezzel csupán a legalapvetőbb problémák­ra utalok. — Az önkormányzat sze­rint a testület az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) be­kezdése szerint járt el, hol­ott ez a jogszabály nem er­ről szól — mondta a továb­biakban dr. Brenner Gábor — Ebben a törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyok rendezése, vagy törvény felhatalmazása adja a testület jogosítványát. Az eeves állami tulajdonban lé­vő vagyontárgyak önkor­mányzatok tulajdonba adá­sáról szóló 1991. évi XXXIII. törvénv 2. §. (7) bekezdése kifejezetten úgv rendelkezik, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg. Ezen törvény meghozataláig vi­szont az 1991. augusztus 2- án hatályban lévő jogszabá­lyok változatlanul irányadó­ak. — Ügy is értelmezhetjük, hogy az önkormányzat a jog­szabály meghozatalával pó­tolta az irányadó szabályo­kat? — Jogállamban a jogsza­bályalkotásnak rendje van. Az 1987. évi XI. törvény 1. §. (1) bekezdése szerint az önkormányzat ténylegesen jogalkotó szerv, amely ren­deletet hozhat, de a (2) be­kezdés szerint az alacsonyabb jogszabály nem lehet ellen­tétes a magasabb szintű jog­szabállyal. Márpedig a Pol­gári Törvénykönyv, a kor­mány rendeíete, a miniszteri (Folytatás a 2. oldalon) Budapest (I SB). A kor­mányt alkotó három párt tárgyalóküldöttsége péntek délelőtt tárgyalóasztalhoz ül, hogy megvitassa a koalíciós tevékenység tapasztalatait, tanulságokat állapítson meg. 'Leginkább a Független Kisgazdapárt szorgalmazta a megbeszélést, e párt elnöke 'különböző .nyilatkozataiban vérmes hangvétellel kilátás­ba helyezte: most sarokba A Zöldért volt raktárában, a miskolci Fonoda utcában nyitott vegyes iparcikkeket árusító diszkontáruházát a ■MIVIKER,- azaz: a Miskolci Vegvesipareikk Kereskedel­mi Kft. Mint Szabó Endre ügyve­zető igazgatótól megtudtuk, nem véletlen, hogy egyre több a diszkont (adott eset­ben: nagyker) áron forgal­mazó . áruda. Az emberek mind szegényebbek, a ke­reskedelem pedig szeretne megélni. A kedvezőbb áron forgalmazott cikkek lehető­vé teszik, hogy vevő és el­adó egymásra találjon még a mostani nehéz körülmé­nyek között is. A M.TVJKiER diszkontbolt nyitását egyéb­ként az tette lehetővé, hogy hatalmas árukészletet tar­talmazó raktárháttérrel ren­delkeznek, így egyszerű az áruda feltöltése. S mert ed­dig csak nagykereskedelem­mel foglalkoztak, úgy gon­dolták, egy saját .bolt lehe­tőséget ad arra, hogy fel­mérjék, mit is igényelnek a vásárlók. _ Szász József üzletvezető elmondta-, hogy a vegyes iparcikk (kategórián belül úgymond „nagynak” számí­tanak vasáruk, fűtőberende­zósek forgalmazásában, rend­kívül sokféle hűtőgépet kí­nálnak — egyszerű háztar­tási hűtőket, mélyhűtőiket és ezek kombinált változatát; van bútoruk, műanyag áru­juk, sokféle háztartási cik­kük. Láttunk természetesen híradástechnikai berendezé­seket, köztük meglepően ol­csó színes tévéket az üzlet­ben. Közvetítjük az olvasók­nak, leendő vásárlóknak a kft. ígéretét: igyekszenek tartani áraikat, s azért is megéri náluk vásárolni, mert parkolóhelyük van, nem kell a holmit cipelni. Fotó: Fojtán László szorítják a miniszterelnököt, több kisgazda kerül a kor­mányba, a (bankok vezető testületéibe, az állami vál­lalatok élére. Mit szól mind­ezekhez a kisgazdaküldött­ség egy másik tagja, Pász­tor Gyula .frakcióvezető? — A tárgyalások lényege nem a személyi változások kierőszakolása, sokkal fon­tosabb a koalíciós együttmű­ködés elveinek részletesebb kialakítása. A parlamenti képviselőcsoportnak az az álláspontja, hogy indokolat­lannak látszik államtitkárok vagy miniszterek minden­áron való, erőfitogtató fel­cserélése. Közismert, hogy fontos törvényhozási ciklus derekán járunk, s ebben a szakaszban vitathatatlanul fontosabb a játékszabályok finomítása, mint személyi viták gerjesztése. A „legcsendesebb” koalí­ciós párt, a KDNP képvise­letében Füzessy Tibor frak­cióvezető arról beszélt mun­katársunknak, hogy pártja korábban már készített egy javaslatot, amely garanciá­lis elemekkel is biztosított, kormányon belüli tájékozta­tási rendszert ír.t le. Az FKgP akkoriban szóra sem méltatta az elképzelést, most viszont hasonló gondjuk or­voslását várják. .Füzessy Ti­bor nyomatékkai közölte, hogy a (kereszténydemokra­ták miniszterük és államtit­káraik révén megfelelően tá­jékozottak a kormány tevé­kenységéről, ennek ellenére most is szükségesnek tartják egy belső és állandó infor­mációs szervezet, egy véle­ményegyeztető grémium fel­állítását. A frakcióvezető ki­fejezte bizakodását a tekin­tetben, hogy a kisgazdákat nem csupán a több tárca utáni vágy hajtja, mert ez esetben nem sok értelme lenne vitába bocsátkozni. Horváth (Balázs tárca nél­küli miniszter feladatai kö­zé tartozik a koalíciós párt- közi • kapcsolatok ápolása. (Folytatás a 2. oldalon) Hétvégekre bérbe vették saját gyárukat Nem .mindennapos vállal­kozásba kezdett a Beton- és Vasbetonipari (Művek Mis­kolci Gyárának tíz dolgozó­ja. Az elmúlt napokban megalakították saját korlá­tolt felelősségű társaságu­kat. — A Betko Kft. azt a célt tűzte ki maga elé, hogy hét­végeken, tehát szombaton és vasárnap, vagy ünnepnap transzportbetonnal látja el az építkezőket — mondja Brindza József, a gyár mű­szaki igazgatóhelyettese, aki maga is egyszerű tagja a kft.-nek. — Ilyenkor ér rá ugyanis a rokonság, vagy ha kalákában építkeznek. A kész transzportbeton ráadá­sul megkönnyíti és meg­gyorsítja az építkezés legne­hezebb fázisait. Mindehhez a .tíz dolgozó, illetve kft.-tag szombatra és vasárnapra bérbe veszi vál­lalatától saját gyárukat. S így mindkét pihenőnapon 6-tól 14 óráig tudják gyár­tani a betont. De a hét minden napján elfogadnak megrendelést 7-től 14 óráig, a Zsigmondy út 3. sz. alatt’. Telefonszámuk: 46-309 és 26-211/180. — Ügy döntöttünk — foly­tatja Brindza József —, hogy amennyiben az építkezők délutánra kérik a betont, nyújtott műszakokat szerve­zünk. Jelszavunk ugyanis a maximális rugalmasság. — nyikes — Aranyat érő ismeretek Erenyőből Miskoíc új diszkontja

Next

/
Oldalképek
Tartalom