Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-08 / 236. szám
1991. október 8., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A TIGAZ MISKOLCI ÜZEMIGAZGATÓSAGA pályázatot hirdet a tisiaújvárosi gázszolgáltató üzemnél nyugállományba vonulás miatt megüresedő ÜZEMVEZETŐI munkakör betöltésére. AZ ÜZEMVEZETŐ IRÁNYÍTÁSÁVAL A 22 FOS ÜZEM FELADATAI:-Tiszaújváros és a gázszolgáltatás szempontjábál hozzá tartozó települések (Bocs, Hernádnémeti, Hernádkak, Gesztely, Tiszaszederkény) folyamatos gázszolgáltatásának biztosítása, a gázhálózat fejlesztése, üzemeltetése, karbantartása, a gázfogyasztó-készülékek szerviztevékenységének végzése. A MUNKAKOR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI:- szakági egyetemi (főiskolai) képesítés,- legalább 3 éves gázipari szakmai gyakorlat,- Tiszaújvárosban állandó helyben lakás, a munkakör betöltése után,- büntetlen előélet. Előnyt jelent: idegennyelv-tudás, állandó lakás Tiszaújvárosban. A PALYAZAT TARTALMAZZA A PÁLYÁZÓ:- személyi adatait, szakmai életútját bemutató önéletrajzot,- végzettségét szakképzettségét nyelvtudását tanúsító okirat másolatát- 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát,- szakmai, vezetői elképzeléseit,- bér-, illetve jövedelemigényét,- értesítési címét. A PALYAZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1991. november 15. CÍME: Tigáz Miskolci Üzemigazgatóság személyzeti és oktatási csoport 3527 Miskolc, Sajószigeti u. 3. sz. A ZART BORÍTÉKRA KÉRJÜK RÁÍRNI: Pályázat: Tiszaújváros A MUNKAKOR BETÖLTÉSÉNEK ESEDÉKES IDEJE: 1992. január 2., mely munkakör határozott időre (5 évre) szól, alkalmasság esetén megújítható. A pályázatokat bizalmasan kezeljük, azokat bizottság bírálja el. Az eredményről a jelentkezőket 1991. december 15-ig írásban értesítjük, a pályázatok egyidejű visszaküldésével. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújt: Seres Lászlóné (46) 41-811/386 telefonon. felhívás Miskolci székhelyű, külkereskedelmi kft keres ügyvezető igazgatói munkakör betöltésére: ♦ felsőfokú iskolai végzettségű, ♦ tárgyalóképes, ♦ legalább egy világnyelvet beszélő, ♦ 50 évesnél fiatalabb Pályázati Óriásszúnyogok a Karola-tó partján. Jobbára csak pihennek, mert kevés kavics kell. Kinek kell a Karola-tó kincse? Nem szel, inkább csak szellő az, ami a két tenyérnyi bányató vizét fodrozza, zörgeti a nádast, és a közeli kukoricásokban motoz. A csöndnek itt gyönyörűséges fokozatai örvendeztetik meg az embert, mert a 'kései vadvirágok nektárját dézsmáló méhek zümmögésén túl ..em 'közel, sem távol nem látni, hallani olyat, amire figyelni is érdemes. A tájból egyetlen homokfal emelkedik ki néhány méterre, üstökét az elvadult zanócost más sárgára színezte az október. Csak száraz időben járható poros utak vezetnek erre félúton Hejőpapi és Hejőszalonta között. Évezredekkel ezelőtt tengernyi területeket járt be itt a lapályon az ős Sajó, aminek hasznát váltakozó sikerrel igyekeznek megragadni errefelé évezredek óta. Mert a kavics 'és a homok ingyen rendelkezésére állt az itt élőknek néhány méterrel a termőtalaj alatt. A Hejőmenti Állami Gazdaság határában meghúzódó Karola-tó kincséi régebben egy szakcsoport termelte ki és értékesítette Akkor még több kavicsra, homokra volt szükség, jöttek a teherkocsik Kisújszállástól Karcagig sok- sok faluból. Most ezen a csendes őszi délelöttön jóidéig álldogálunk a két tó közötti földnyelven, de nem szól hozzánk senki. A négy önjáró parti kotró is mozdulatlan. Már indulnánk, azt sejtve, hogy eltévedtünk, amikor egy magas, sovány férfi közelít a dombon álló lakókocsi, irányából. Közel érve érezzük, néhány üresen várakozó teherautó vezetőijének jobban tudna örülni. Tegnap három, ma ■két .kocsit raktak meg, alig van munka. Barati László, aki erről nem szívesen beszél, a kukoricás felé tekintget, onnan várja a főnököt, beszéljen inkább ő ezékről. Cserzett arcú férfi a főnök, aki régi kotró szakember ismerősünk „más vizekről” is. Tótth József most egy betéti társaság vezetőjeként kísérti itt a szerencséjét. Mert a szaktudással, a szorgalommal az égvilágon semmi gondja, sőt a fiát is ide hozta magával, aki jó hegesztő, szerelő, csakhát így hárman együtt sem találják meg egy igazán jól kereső kotrómester pénzét. • — Ennél olcsóbb kavicsot és homokot sehol sem találnak a környéken, de talán az egész országban sem. Mi hárman minden költséget a másutt elfogadott minimum alá szorítottunk, mert rákényszerültünk. Lejjebb a Tisza mentén apróbb a kavics. az meg nem mindenhez jó. Ha abból keverik a betont, előfordulhat, hogy bizony „meghajlik”. Ez a kicsiny kis bánya valamikor 15—20 embert eltartott, amikor még egymást érték az építkezések. Feltúrták a felső réteget és nem válogattak, szedték a kavicsot, a homokot, jött a pénz. A rekultivációval, a táj helyreállításával nem foglalkozott senki. Az már ennek a betéti társaságnak jutott. Kuliztak is érte éppen eleget, hogy helyrehozzák a korábbi sebeket, amit a kapkodó kitermelés ejtett. Tették jószívvel a visszatérítéstől a feltöltésig a felső talajréteg visszaállításáig valamennyi helyreállító nehéz munkát hosszú hónapokon át. Reménykedtek, hogy a két kis tó még jó ideig munkát. Csend és nyugalom, kotrógémmel pénzt ad. A helyreállított területek lassan gyógyulnál;, igazi hasznosításukra azonban csak évek múlva kerülhet sor. Ám a kis tavak szorosan vehető körzete is a betéti társaságé, azon pedig kukoricát termelnek. A termés ígéretét mustrálgatta éppen a „főnök”, amikor érkeztünk. — Ez legalább egy kis pótlás a kiesés helyébe. Ez a föld, ahol már fél évszázada élek, valahogy mindig kárpótolt a nem várt veszteségekért. Most szép a kukorica és ennek is örülünk — így Tóth József, a bt ügyvezetője, aki a hozzánk legközelebbi önjáró kotró motorját éleszti, mert közben egy üres teherautó állt be a csöppnyi tó partját a. — Megélni azért ebbői szeretnénk, amihez igazán értünk, a bányából — folytatja a rakodás után Tóth József, amikor újra bársonyos csönd vesz körül bennünket. — Csak készpénzért adnak kavicsot? — A mai világban a bélyegző nem elég. egy darab papírra nem adnak kenyeret, se szalonnát, kivéve, ha az a papír éppen egy bankó. Megadtuk ennek is az árát, a kintlévőségünk jó néhány tízezer forint, azt hiszem, bottal üthetjük már a nyomát. Értesítés jött pénz helyett, hogy a cégeket felszámolták. Bizalom itt már csak a régi kuncsaftoknak jár. Bizalom nélkül már sóra sem maradna, akinek jár a garancia, jár az előlegezés is. — Hogyan tervezik a jövőt itt a két tó partján? — Kezdem a rosszabb tapasztalatokkal. Fönn a lakókocsink ajtaját éjszaka sem zárjuk, mert ugyanis valahányszor fölfeszítve találjuk, ha lakatot teszünk rá. Nincs értelme becsukni, így legalább nem tesznek benne kárt. Csónakunkat a vízen szétverték, de azt azért helyrehozzuk, mert néha be kell járnunk a vizet. Ami itt tart minket, az a szakma, meg a remény, hogy kellenek új lakások, új kisüzemek, üzletek, keli az építőanyag is, ha egyszer túl leszünk a mostani nehéz időkön. A kukorica most is megtermett, megterem jövőre is. A tóba évek óta telepítjük a halakat. Arra kicsi, hogy engedélyeket. horgászatot hirdessünk, de valamit azért visz- szavárunk a befektetés nyomán. Van ebben a vízben a kecsegén és az angolnán kívül mindenféle hal és a hat-hét méteres mélységű tóban jól is érzik magukat. Ha lesz elég kitartásunk, nem megyünk el innen, hiszen itt hatmillió köbméter kavics és ugyancsak jelentős mennyiségű homok rejtőzik a talajréteg alatt. Az elmúlt években ebből sietve is csak százezer köbmétert szedtünk ki. A holnap még itt van a talpunk alatt... Nagy József Fotó: Laczó József pályázót. A KFT. FÖ TEVÉKENYSÉGE: kül- és belkereskedelem, valamint ehhez kapcsolódó egyéb tevékenység. Eves forgalma 700—800 millió forint, amelynek jelentős része export-import tevékenységből származik. A fenti feltételeknek megfelelő pályázók jelentkezését, részletes szakmai önéletrajz és a végzettségeket bizonyító okiratok fénymásolt példányának leadásával . 1991. november 15-ig „Európai kereskedelem 3717” jeligére a kiadóba várjuk. A pályázatokat bizalmasan kezeljük! Amerikai import-személygépkocsik és -buszok megrendelhetők, hathetes szállítási határidővel. TABORO TEX KFT. 46/40-852 A gépkocsik megtekinthetők a NÉGYKERÉK AUTÓCENTRUM telepén. Seftesek Kolléganőnk „tüzelésre kész helyzetbe állította fényképezőgépét, s az ob- jekitívet a seftesékre irányítottá. Alig (kétszer exponált csupán, s a sínek túloldalán tanyázó 'tömeg maris reagált. Villámgyors es begyaikorlott mozdulatokkal összelkapkodták az árut, be lehajigál'ták a portékát szatyraáikba, majd eltűnte . Fotóriporterünk a taSka- ba pakolta masináját, s már hátat fordítottunk a helyszínnek, amikor egy vörös hajú hölgy megkérdezte mines jobb dolgunk, m'n őket fényképezni? Egyáltalában, mi közünk az üzletükhöz? Hivatalból J°1' tünk-e, vagy csak amúgy, passzióból 'kattogtatjuk it ' gépet? A hölgy nem volt durva, még csak agresszív sem, fellépésében mégis volt valami fenyegetés. Természetesen nem egyedül K> . mögötte egy izmos, mK-t® hajú, villogó szemű hala - ember lépkedett. Jobb a békesség! Megnyugtattuk őket, ez a fotó nem kerül az újságba. , Miért rr.i kockáztassunk Miért egy fotóriporter es egy újságíró vigye a bőrét a vásárra, hia a seftesek piaci üzletelése fölött szemet huny a közterület-felügyelet, nem intézkedik a rendőrség, a piacfelügyelők pedig csak legyintenek: a vasúti síneken túli terület már nem tartozik kompetenciájukba. És egyáltalában, miért alkarunk rosszat a seftesnek és kuncsaftjának? itt mindenki jól jár. A vásárló olcsóbban jut a konyakhoz, szinte fillérekért megveheti a zoknit, az alsóneműt, gyermeke potom pénzért hozzájuthat a ceruzához. Mit okvetetlenke- dün'k itt a fényképezőgépekkel, amikor a csempészett áruval seftelni még mindig tisztességesebb dolog, mint lopni, rabolni, netán gyilkolni. Fogjuk be a számkait, tegyük el a gépet és lépjünk olajra, amíg jól van dolgunk. Szidjuk inkább a legális kereskedelmet, hogy képtelen ilyen áron kiszolgálni bennünket áruval;, s tegyünk sanda megjegyzést arra, a seftesek ügyesebbek, mint a tanult kereskedők. Csákhogy bármilyen nehéz is az első pillanatban megemészteni, a seftesek hasznát mi adófizető állampolgárok izzadjuk ki. Mi. bérből és fizetésből élők, akiknek- minden fillérjét számon tartja az adóhivatal, s ha netán késedelmesen teljesítenénk kötelezettségünket. metán tévednénk a bevalláskor, akkor attól koldulunk. Mert az állam- háztartás deficitje ismét tízmilliárdokkal meghaladja a tervezettet, mert a hiány kivédésére hivatott új adó- koncepció sem tesz mást, mint újabb bőrt kíván lehúzni a bérből és fizetésből élőkről. „Az adókoncepció — olvasom a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége fizetett politikai hirdetésében — ahelyett, hogy elsődlegesen a tömegméretűvé vált adóeltitkolások, adócsalások hatékony felszámolására es a már számolatlan méretűvé nőtt láthatatlan jövedelmek adózásba történő bevonására koncentrálna, a társadalom azon részére kíván további terheket róni, akik eddig ás a 'terhek fő viselői voltak.” A sínen túli placcon olcsóbban kínálják a Hamilton konyakot, mint pár méterrel arrébb az állami üzletben a Budafok brandyt. A sefteseknél fogy az áru, az állami kereskedelem panaszkodik, visszaesett a forgalom. Ügy kell nekik — mondjuk mi kárörvendve —, miért nem adják olcsóbban az árut. Cinkosan összemosolygunik a sefte- sekkel, amikor elmondják, hogy az üzletből heti tíz- tizenikét rongyot (ezrest) szednek össze. Sőt, nemrég egyik újság cikket közölt egy tizennégy éves gyerekről, aki a konyakbizniszből milliomos lett. Csákhogy az olcsó konyak fölött érzett örömünkben nem gondolunk arra, hogy a seftesek nem fizetnek adót. A cég az ő esetükben nem fizeíti ki az Európában gyilkosán magasnak tartott társadalombiztosítási járuléko sőt lehet, hogy a seftes ..ág munkanélküli-segélyt i húz az állami költségv< sből. Lehajtjuk a pohárk;. konyakot, s a következő percek könnyed zsibbadtságában aligha gondolunk arra, hogy milyen demoralizáló ez az egész konyák-, cipő-, teflon-, kazettabiznisz. Mert a seftesek léte, szaporodása és egyre agresszívebb fellépése nem más, mint élő bizonyítéka annak, hogy százszor érdemesebb kijátszani a törvényeket, mint egy jogállam polgárához méltóan betartani az írott és íratlan játék- szabályokat. Udvardy József