Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

1991. október 8., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A TIGAZ MISKOLCI ÜZEMIGAZGATÓSAGA pályázatot hirdet a tisiaújvárosi gázszolgáltató üzemnél nyugállományba vonulás miatt megüresedő ÜZEMVEZETŐI munkakör betöltésére. AZ ÜZEMVEZETŐ IRÁNYÍTÁSÁVAL A 22 FOS ÜZEM FELADATAI:-Tiszaújváros és a gázszolgáltatás szempontjábál hozzá tartozó települések (Bocs, Hernádnémeti, Hernádkak, Gesztely, Tiszaszederkény) folyamatos gázszolgáltatásának biztosítása, a gázhálózat fejlesztése, üzemeltetése, karbantartása, a gázfogyasztó-készülékek szerviztevékenységének végzése. A MUNKAKOR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI:- szakági egyetemi (főiskolai) képesítés,- legalább 3 éves gázipari szakmai gyakorlat,- Tiszaújvárosban állandó helyben lakás, a munka­kör betöltése után,- büntetlen előélet. Előnyt jelent: idegennyelv-tudás, állandó lakás Tiszaújvárosban. A PALYAZAT TARTALMAZZA A PÁLYÁZÓ:- személyi adatait, szakmai életútját bemutató önéletrajzot,- végzettségét szakképzettségét nyelvtudását tanúsító okirat másolatát- 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát,- szakmai, vezetői elképzeléseit,- bér-, illetve jövedelemigényét,- értesítési címét. A PALYAZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1991. november 15. CÍME: Tigáz Miskolci Üzemigazgatóság személyzeti és oktatási csoport 3527 Miskolc, Sajószigeti u. 3. sz. A ZART BORÍTÉKRA KÉRJÜK RÁÍRNI: Pályázat: Tiszaújváros A MUNKAKOR BETÖLTÉSÉNEK ESEDÉKES IDEJE: 1992. január 2., mely munkakör határozott időre (5 évre) szól, alkalmasság esetén megújítható. A pályázatokat bizalmasan kezeljük, azokat bizottság bírálja el. Az eredményről a jelentkezőket 1991. december 15-ig írásban értesítjük, a pályázatok egyidejű visszaküldésével. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújt: Seres Lászlóné (46) 41-811/386 telefonon. felhívás Miskolci székhelyű, külkereskedelmi kft keres ügyvezető igazgatói munkakör betöltésére: ♦ felsőfokú iskolai végzettségű, ♦ tárgyalóképes, ♦ legalább egy világnyelvet beszélő, ♦ 50 évesnél fiatalabb Pályázati Óriásszúnyogok a Karola-tó partján. Jobbára csak pihennek, mert kevés kavics kell. Kinek kell a Karola-tó kincse? Nem szel, inkább csak szellő az, ami a két te­nyérnyi bányató vizét fod­rozza, zörgeti a nádast, és a közeli kukoricásokban mo­toz. A csöndnek itt gyö­nyörűséges fokozatai ör­vendeztetik meg az em­bert, mert a 'kései vadvi­rágok nektárját dézsmáló méhek zümmögésén túl ..em 'közel, sem távol nem látni, hallani olyat, amire figyelni is érdemes. A táj­ból egyetlen homokfal emel­kedik ki néhány méterre, üstökét az elvadult zanócost más sárgára színezte az ok­tóber. Csak száraz időben jár­ható poros utak vezetnek erre félúton Hejőpapi és Hejőszalonta között. Évez­redekkel ezelőtt tengernyi területeket járt be itt a lapályon az ős Sajó, ami­nek hasznát váltakozó si­kerrel igyekeznek megra­gadni errefelé évezredek óta. Mert a kavics 'és a homok ingyen rendelkezé­sére állt az itt élőknek né­hány méterrel a termőta­laj alatt. A Hejőmenti Állami Gazdaság határában meg­húzódó Karola-tó kincséi régebben egy szakcsoport termelte ki és értékesítette Akkor még több kavicsra, homokra volt szükség, jöt­tek a teherkocsik Kisúj­szállástól Karcagig sok- sok faluból. Most ezen a csendes őszi délelöttön jóidéig áll­dogálunk a két tó közötti földnyelven, de nem szól hozzánk senki. A négy ön­járó parti kotró is mozdu­latlan. Már indulnánk, azt sejtve, hogy eltévedtünk, amikor egy magas, sovány férfi közelít a dombon ál­ló lakókocsi, irányából. Kö­zel érve érezzük, néhány üresen várakozó teherautó vezetőijének jobban tudna örülni. Tegnap három, ma ■két .kocsit raktak meg, alig van munka. Barati László, aki erről nem szí­vesen beszél, a kukoricás felé tekintget, onnan vár­ja a főnököt, beszéljen in­kább ő ezékről. Cserzett arcú férfi a fő­nök, aki régi kotró szak­ember ismerősünk „más vizekről” is. Tótth József most egy betéti társaság vezetőjeként kísérti itt a szerencséjét. Mert a szak­tudással, a szorgalommal az égvilágon semmi gond­ja, sőt a fiát is ide hozta magával, aki jó hegesztő, szerelő, csakhát így hár­man együtt sem találják meg egy igazán jól kereső kotrómester pénzét. • — Ennél olcsóbb kavicsot és homokot sehol sem talál­nak a környéken, de talán az egész országban sem. Mi hárman minden költséget a másutt elfogadott minimum alá szorítottunk, mert rá­kényszerültünk. Lejjebb a Tisza mentén apróbb a ka­vics. az meg nem minden­hez jó. Ha abból keverik a betont, előfordulhat, hogy bizony „meghajlik”. Ez a kicsiny kis bánya valamikor 15—20 embert el­tartott, amikor még egymást érték az építkezések. Feltúr­ták a felső réteget és nem válogattak, szedték a kavi­csot, a homokot, jött a pénz. A rekultivációval, a táj helyreállításával nem foglalkozott senki. Az már ennek a betéti társaságnak jutott. Kuliztak is érte ép­pen eleget, hogy helyrehoz­zák a korábbi sebeket, amit a kapkodó kitermelés ejtett. Tették jószívvel a visszaté­rítéstől a feltöltésig a felső talajréteg visszaállításáig valamennyi helyreállító ne­héz munkát hosszú hónapo­kon át. Reménykedtek, hogy a két kis tó még jó ideig munkát. Csend és nyugalom, kotrógémmel pénzt ad. A helyreállított területek lassan gyógyulnál;, igazi hasznosításukra azon­ban csak évek múlva kerül­het sor. Ám a kis tavak szorosan vehető körzete is a betéti társaságé, azon pedig kukoricát termelnek. A ter­més ígéretét mustrálgatta éppen a „főnök”, amikor érkeztünk. — Ez legalább egy kis pótlás a kiesés helyébe. Ez a föld, ahol már fél évszá­zada élek, valahogy mindig kárpótolt a nem várt vesz­teségekért. Most szép a ku­korica és ennek is örülünk — így Tóth József, a bt ügyvezetője, aki a hozzánk legközelebbi önjáró kotró motorját éleszti, mert köz­ben egy üres teherautó állt be a csöppnyi tó partját a. — Megélni azért ebbői szeretnénk, amihez igazán értünk, a bányából — foly­tatja a rakodás után Tóth József, amikor újra bárso­nyos csönd vesz körül ben­nünket. — Csak készpénzért adnak kavicsot? — A mai világban a bé­lyegző nem elég. egy darab papírra nem adnak kenye­ret, se szalonnát, kivéve, ha az a papír éppen egy bankó. Megadtuk ennek is az árát, a kintlévőségünk jó néhány tízezer forint, azt hiszem, bottal üthetjük már a nyomát. Értesítés jött pénz helyett, hogy a cége­ket felszámolták. Bizalom itt már csak a régi kuncsaftok­nak jár. Bizalom nélkül már sóra sem maradna, akinek jár a garancia, jár az elő­legezés is. — Hogyan tervezik a jö­vőt itt a két tó partján? — Kezdem a rosszabb ta­pasztalatokkal. Fönn a la­kókocsink ajtaját éjszaka sem zárjuk, mert ugyanis valahányszor fölfeszítve ta­láljuk, ha lakatot teszünk rá. Nincs értelme becsukni, így legalább nem tesznek benne kárt. Csónakunkat a vízen szétverték, de azt azért helyrehozzuk, mert néha be kell járnunk a vi­zet. Ami itt tart minket, az a szakma, meg a remény, hogy kellenek új lakások, új kisüzemek, üzletek, keli az építőanyag is, ha egyszer túl leszünk a mostani ne­héz időkön. A kukorica most is megtermett, meg­terem jövőre is. A tóba évek óta telepítjük a hala­kat. Arra kicsi, hogy enge­délyeket. horgászatot hirdes­sünk, de valamit azért visz- szavárunk a befektetés nyo­mán. Van ebben a vízben a kecsegén és az angolnán kí­vül mindenféle hal és a hat-hét méteres mélységű tóban jól is érzik magukat. Ha lesz elég kitartásunk, nem megyünk el innen, hi­szen itt hatmillió köbméter kavics és ugyancsak jelen­tős mennyiségű homok rej­tőzik a talajréteg alatt. Az elmúlt években ebből sietve is csak százezer köbmétert szedtünk ki. A holnap még itt van a talpunk alatt... Nagy József Fotó: Laczó József pályázót. A KFT. FÖ TEVÉKENYSÉGE: kül- és belkereskedelem, valamint ehhez kapcsolódó egyéb tevékenység. Eves forgalma 700—800 millió forint, amelynek jelentős része export-import tevékenységből származik. A fenti feltételeknek megfelelő pályázók jelentkezését, részletes szakmai önéletrajz és a végzettségeket bizonyító okiratok fénymásolt példányának leadásával . 1991. november 15-ig „Európai kereskedelem 3717” jeligére a kiadóba várjuk. A pályázatokat bizalmasan kezeljük! Amerikai import-személygépkocsik és -buszok megrendelhetők, hathetes szállítási határidővel. TABORO TEX KFT. 46/40-852 A gépkocsik megtekinthetők a NÉGYKERÉK AUTÓCENTRUM telepén. Seftesek Kolléganőnk „tüzelésre kész helyzetbe állította fényképezőgépét, s az ob- jekitívet a seftesékre irá­nyítottá. Alig (kétszer expo­nált csupán, s a sínek túl­oldalán tanyázó 'tömeg mar­is reagált. Villámgyors es begyaikorlott mozdulatokkal összelkapkodták az árut, be lehajigál'ták a portékát szatyraáikba, majd eltűnte . Fotóriporterünk a taSka- ba pakolta masináját, s már hátat fordítottunk a helyszínnek, amikor egy vö­rös hajú hölgy megkérdezte mines jobb dolgunk, m'n őket fényképezni? Egyálta­lában, mi közünk az üzle­tükhöz? Hivatalból J°1' tünk-e, vagy csak amúgy, passzióból 'kattogtatjuk it ' gépet? A hölgy nem volt durva, még csak agresszív sem, fellépésében mégis volt valami fenyegetés. Termé­szetesen nem egyedül K> . mögötte egy izmos, mK-t® hajú, villogó szemű hala - ember lépkedett. Jobb a békesség! Megnyugtattuk őket, ez a fotó nem kerül az újságba. , Miért rr.i kockáztassunk Miért egy fotóriporter es egy újságíró vigye a bőrét a vásárra, hia a seftesek piaci üzletelése fölött sze­met huny a közterület-fel­ügyelet, nem intézkedik a rendőrség, a piacfelügye­lők pedig csak legyintenek: a vasúti síneken túli terület már nem tartozik kompe­tenciájukba. És egyáltalá­ban, miért alkarunk rosszat a seftesnek és kuncsaftjá­nak? itt mindenki jól jár. A vásárló olcsóbban jut a konyakhoz, szinte fillérekért megveheti a zoknit, az alsó­neműt, gyermeke potom pénzért hozzájuthat a ceru­zához. Mit okvetetlenke- dün'k itt a fényképezőgé­pekkel, amikor a csempé­szett áruval seftelni még mindig tisztességesebb do­log, mint lopni, rabolni, ne­tán gyilkolni. Fogjuk be a számkait, tegyük el a gépet és lépjünk olajra, amíg jól van dolgunk. Szidjuk in­kább a legális kereskedel­met, hogy képtelen ilyen áron kiszolgálni bennünket áruval;, s tegyünk sanda megjegyzést arra, a seftesek ügyesebbek, mint a tanult kereskedők. Csákhogy bármilyen ne­héz is az első pillanatban megemészteni, a seftesek hasznát mi adófizető állam­polgárok izzadjuk ki. Mi. bérből és fizetésből élők, akiknek- minden fillérjét számon tartja az adóhiva­tal, s ha netán késedelme­sen teljesítenénk kötelezett­ségünket. metán tévednénk a bevalláskor, akkor attól koldulunk. Mert az állam- háztartás deficitje ismét tízmilliárdokkal meghaladja a tervezettet, mert a hiány kivédésére hivatott új adó- koncepció sem tesz mást, mint újabb bőrt kíván le­húzni a bérből és fizetés­ből élőkről. „Az adókoncep­ció — olvasom a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége fi­zetett politikai hirdetésében — ahelyett, hogy elsődlege­sen a tömegméretűvé vált adóeltitkolások, adócsalások hatékony felszámolására es a már számolatlan méretű­vé nőtt láthatatlan jövedel­mek adózásba történő be­vonására koncentrálna, a társadalom azon részére kí­ván további terheket róni, akik eddig ás a 'terhek fő viselői voltak.” A sínen túli placcon ol­csóbban kínálják a Hamil­ton konyakot, mint pár mé­terrel arrébb az állami üz­letben a Budafok brandyt. A sefteseknél fogy az áru, az állami kereskedelem pa­naszkodik, visszaesett a for­galom. Ügy kell nekik — mondjuk mi kárörvendve —, miért nem adják ol­csóbban az árut. Cinkosan összemosolygunik a sefte- sekkel, amikor elmondják, hogy az üzletből heti tíz- tizenikét rongyot (ezrest) szednek össze. Sőt, nemrég egyik újság cikket közölt egy tizennégy éves gyerek­ről, aki a konyakbizniszből milliomos lett. Csákhogy az olcsó ko­nyak fölött érzett örömünk­ben nem gondolunk arra, hogy a seftesek nem fizet­nek adót. A cég az ő ese­tükben nem fizeíti ki az Eu­rópában gyilkosán magas­nak tartott társadalombizto­sítási járuléko sőt lehet, hogy a seftes ..ág munka­nélküli-segélyt i húz az ál­lami költségv< sből. Lehajt­juk a pohárk;. konyakot, s a következő percek könnyed zsibbadtságában aligha gon­dolunk arra, hogy milyen demoralizáló ez az egész ko­nyák-, cipő-, teflon-, kazetta­biznisz. Mert a seftesek lé­te, szaporodása és egyre agresszívebb fellépése nem más, mint élő bizonyítéka annak, hogy százszor érde­mesebb kijátszani a törvé­nyeket, mint egy jogállam polgárához méltóan betarta­ni az írott és íratlan játék- szabályokat. Udvardy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom