Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-07 / 235. szám

1991. október 7., hétfő ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Horn Gyula cölöpjei „Vállalom a múltamat” Elkészült Magyarország első indián rizst —■. közismertebb nevén vadrizst — feldol­gozó üzeme, Kisújszálláson. Az Amerikából származó indián rizs ter­mesztése a 80-as évek végén kezdődött Magyarországon, amikor egy CaliFrance nevű kaliforniai befektetési vállalat tár­sult a nádudvari KITE-vel. Az előzetes kí­sérletek után a szakemberek úgy döntöt­tek, meg lehet kísérelni a próbatermesz­tést, amely kedvező eredményeket hozott. Erre alapozva azután közös vállalkozást hoztak létre, amelyben az amerikai és a nádudvari cégen kívül érdekelt a Tisza II. Termelőszövetkezet, valamint az Intercoo­peration Rt. A vállalkozás központja Kis­újszállás lett. A feldolgozó üzem, amely amerikai vad­rizstermelő szakértők tervei alapján ma­gyar kivitelezésben készült el. A feldolgozó üzembe német, svéd es amerikai gépe­ket szereltek. A beruházás értéke mintegy 75 millió forintra rúg. Az idén Magyarországon mintegy 300 hektárról takarítottak be indián rizst, amelynek termése feldolgozva 100 tonnát tesz ki. A vállalkozás a jövőben több ezer hektárral kívánja bővíteni a vetésterületet, s így a feldolgozást is több száz tonnásra tervezik. A teljes feldolgozott rizsmennyisé­get exportálni kívánják. Az indiián rizst az (iparilag fejtett orszá­gokban ínyencségnek tekintik, íze jellegze­tes, hasonlatos a dióéhoz, emellett magas a protein, az ásványi anyag, a B vitamin, a thamine, a riboflavin és a niacin tar­talma, ezért sok helyen biotermékként ke­zelik. A feldolgozott gabonát a fehér rizs dúsítására, saláták készítéséhez, vagy köret­ként lehet használná. Mi van az egykalap alatt? Horn Gyula, egy költő — Benjámin László — négy sorát írta frissen megjelent könyvének elejére. Mintha a politikus is igazolná a ró­lunk feltételezett tényt: sorsfordító pillanatokban itt a költők foglalták össze az igazságot. A történelem so­hasem lírai. Kiváltképpen nem volt az a miénk „az is­ten nélküli mítoszok idején”. Mit tart tehát fontosnak a politikus, aki tanúként, majd meghatározó személyiségként volt részese közelmúltunk­nak? Akkor, amikor az el­múlt fél évtized történései is a bőség zavarát keltik az események egyszerű megélői­ben. — Horn Gyula emlékező politikusként milyen rende­zőelvek szerint írta meg a Cölöpöket? — A könyv mondaniva­lója egy részét az 1988 má­jusi pártkonferenciára fűz­tem fel, ahhoz térek visz- sza. A további rendezőelvet a történelem sajátossága ad­ja; minthogy a politika a történések folyamata és az embereket ez érdekli. Arra törekedtem, hogy filozofál- gatás helyett magukat az eseményeket írjam te. To­vábbá, hogy arról beszéljek, amit átéltem. Hiszen, ha többen részesei ugyanannak az eseménynek, mindenki a maga módján számol be ró­luk. — A tárgyalt időben a szélesedő nemzetközi kap­csolatok is jelezték a ma­gyarországi belső folyama­tokat. Könyvéből úgy tűnik, mintha privilegizált hely­zetben lett volna a német kapcsolat. Az események követelték így, vagy ennek kívánt utólag is hangsúlyt adni? — MegJep ez a vélemény. Én úgy értékelem, hogy a németekkel való kapcsolat­nak a többi eseményhez ké­pest nem szenteltem na­gyobb' 'terjedelmet, azonban feLhívom a figyelmet, hogy amikor a szociáldemokráciá­val megkezdtük a kapcso­latok építését, a hetvenes évek dereikén, az SFD-vel kezdhettük, mert ez mutat­kozott a legnyitottabbnak. Tény az is, hogy mind a szocdálliberáíis kormány, mind az azt követő Kohl- kormány rendkívüli figyel­met tanúsított Magyarország iránt. Hozzáteszem: nem­csak figyelmet, hanem ko­moly támogatást is nyújtott nekünk. — Számít-e arra, hogy a Cölöpök után volt szövetsé­gesei ellenséggé válnak? Bár a könyvben meglepően ke­vés politikust nevez néven. Miért? — Szándékosan nem em­lítettem őket. Arra is ügyel­tem, hogy még a nagyiköve­teket se nevezzem meg. Név szerint csak a legfelsőbb ve­zetőkről írtam. Tettem mindezt azért, mert úgy lá­tom, hogy nálunk most már nagyon eldurvult a szemé­lyeskedés a politikusak kö­rében, a sajtóban. Ollyan stílus kezd eluralkodni, ami­nek semmi köze az európai politikai kultúrához. És én nem vagyok hajlandó ehhez a stílushoz igazodni. — Fontos, kortörténeti epizódokat idéz részletező pontossággal. Naplót írt ezekről, vagy ha nem, mi­lyen segítséggel idézi a múltat? — Minden korábbi fontos feljegyzést megőriztem. Pél­dául igen részletes doku­mentációt készítettem ma­gamnak az NDK menekült- problémáról. Ugyanez vonat­kozik a dél-'koreaiakkal való kapcsolatfelvételre is. Mert én az igazi áttörésnek az utóbbit tekintem. Az volt az első nagy próbatételünk. Megőrzőm a fontosabb saj­tószemléket. Ezek a doku­mentumok már egy fél év múltán is igen tanulságosaik. Rájön például az ember, hogy másképpen alakult sok minden, mint ahogy gondolta. — Most hogyan fog ala­kulni? — Óriási nyomás alatt va­gyok és ez már a hogyan a parlament külügyi bizott­sága elnöki tisztét, Antall József személyes fölkérésére. Megkeresett annak idején a hivatalomban, ókkor külügy­miniszter voltam. Az új par­lamentről és egyebekről be­széltünk, Azt mondta: „Jó tenne, ha elvállalnád”. Hogy ezt saját elhatározás alap­ján, vagy biztatásra tette nem tudom. Meg kell azon­ban mondani, hogy mind kevesebb sikerélményem van a külügyi bizottságban mert egyre nagyobb a szakadék a kormány és a parlament között. Nem kívánok hosszú távra berendezkedni ebben a tisztségben. — Önnek azonban van egy másik tisztsége is. az MSZP elnöke. — Igen, ezt ’90 májusá­ban vállaltam el, de voltak már olyan időszakok, ami­kor megbántam ezt a dön­tést. Nem elsősorban a párt belső viszonyai miatt, mert ott jó csapat alakult ki; mi nem megyünk bele presztízs­csatáikba, politikai üresjá­ratokba. Hanem amiatt, mert idővel mást lát az ember. Na, őszintén: többen cser­benhagyták bennünket olya­nok, akik a párt megalaku­lásakor hangadók voltak. Utána viszont már — úgy­mond — nem vállalták ' a gyűrődést. Márpedig becsü­letesebbnek tartom a Szocia­lista Párt megalakulása után vállalni a baloldali értéke­ket, mint azt, volt MSZMP- tagokként átlódulni más pártokba. Lelkűik rajta. De akik 1989-ig az MSZMP tag­jai voltak, ne mondják most, hogy mi vagyunk a régi rendszer hordozói. Cserben­hagyott bennünket néhány olyan prominens személyi­ség is, akiket nagyon sajná­lok. Az a véleményem, hogy most már jöjjenek a fiatalok, az új arcok. Persze, nem ar­ról van szó, hogy holnap bedobom a törülközőt, ha­nem hogy kialakulhasson az új vezetőgiarnitúra. És ak­kor nekem is több időm lesz, hogy megírjam a következő könyvet. — Az miről szólna? — A ’89 októberi párt- kongresszusról. Mert az na­gyon tanulságos volt. Szá­momra azok a napok olykor hátborzongató élményt jelen-- tettek. De ma még erről ko­rai tenne beszélni. Jó családból való cigány­asszony kéri a nyilvánosság­tól igazát. Nem hangsúlyoz­za ő, hogy cigány, nem vár megkülönböztetett figyelmet, nem veri az asztalt kisebb­ségi jogokért, ó „csák” egy asszony, egy hatgyermekes családanya, aki néhéz hely­zetbe került és segítség he­lyett megalázást kapott. A felsőzsolcai Budai Mik- lósék családja valóban csak abban különbözik az átlag családóktól, hogy nagyobb, hogy hat gyerek van a ház­nál. Másfél szobás családi házuk építését nem tudták teljesen befejezni, nincs padló, a halinak tervezett helyiségben tűzifát tárolnak és még nincs bent a víz sem. Uitcai kútról hordják. Ami persze 'nem ad okot a piszkosságra, de nem is ment fel alóla. Hogy maszatosak-e a Bu­dai csallád legkisebb gyer­mekei, nem tudom, nem ta­lálkoztam velük, éppen is­kolában volták. Azt viszont állítani merem, hogy Budai Marika nem .piszkos. És bár nem néztem az ágy alá, nem néztem meg a konyhát, a fehérneműt, inkább a befe- jezetlenséggefl, a szegénység­gel tudom leginkább jelle­mezni ezt a lakást. Hogy miért tartozik a köz­véleményre ennek a család­nak a zoiknija, az a kővet­kezőkben kiderül. Budai Miklós, a három nagykorú és a három kiskö­rű gyerek édesapja több, mint egy éve betegeskedett, méghozzá nem is kis bajok­ban. A leszázalékolása folya­matban volt — talán még vannak helyek, ahol nyitott az aktája —, amikor a bol­gárkertészeiben alkalmi munkát vánalló feleség rend­szeres segélyért folyamodott Felsőzsolca önkormányzatá­hoz. Indokai: a 8700 forint családi pótlékból élnek, a férj táppénze havi 1200 fo­rint, a saját munkája bi­zonytalan, eseti, erre nem­igen lehet számítani. A ta­vasszal beadott kérelmet az önkormányzat egészségügyi és szociális bizottsága eluta­sította, ám Budáimé felleb­bezett. Fellebbezése a köz- társasági megbízotti hivatal­ba került, (Ma 'már az ilyen fellebbezések — nagyon he­lyesen — az önkormányzati képviselőtestület elé jutnak.) Amit elutasítottak Felsőzsol- cán a körülmények jó isme­rői, hogyan vétózhatnák meg egy miskolci hivatalban? Budai Miklósné ezzel a határozattal perel. — Semmit sem tudnak ró­lunk a címzetes államtitkár úr hivatalában, mégis pálcát törték felettünk. Millió indo­kot hoztak fel arra, hogy nem vagyunk jogosultak a szociális segélyre, de ezek közül egy sem áll. Azt ír­ják, hogy a férjemnek nem jár munkanélküli-segély, munkanélkiüli-járadék, mert csak 66 százalékos a mun­kaképesség-csökkenése. Nos, százszázalékos, mert a ha­tározat meghozatala előtt egy héttel meghalt! Negy­venhárom évesen. Azt írják, hogy az iskolába még nem járó gyermekem nehezen kapja meg a védőoltásokat. Nekem a legkisebb gyere­kem is 10 éves, ekkoráknak már nemigen adnak védő­oltásokat. Régen .pedig min­den oltásra elvittem őket. Vádolnak, hogy nem tartok kapcsolatot az iskolával. Minden reggel elkísérem őket. találkozom a tanárok­kal. A gyerekeim ruházata elhanyagolt, ápolatlan? Nem ápolatlan az kérem, mert sokat mosok. Hogy nem di­vatos, hanem nagyon is ko­pott, azt aláírom. Azzal is vádolnak, hogy betegség ese­tén inem gondoskodom a kis­korúakról. Nem tudom, hogy adná-e éhhez a nevét a kör­zeti orvosunk. Szóval, ezek­kel az indokokkal utasítot­ták el a kérelmemet. Az egyik nagykorú fiam ugyan már elhelyezkedett, a másik nem tud, őt is ón etetem. Marikámat felvették a ke­reskedelmi szakközépiskolá­ba, de a pénz miatt nem tudom járatni, így hamaro­san elesem a családi pótlék egy részétől is. Munkát nem találok, pedig fiatal vagyok. egészséges és bármit elvál­lalnék. Télen nem kell mun­kás a kertészetben. Kérem, mondja meg nekem valaki, mit tegyek ! ! ! Hogy ne szaporítsam a szót, leírom: szociális segély adható, de nem kötelező ad­ni, továbbá Felsőzsolca ön- kormányzata sem bővelkedik az anyagi javakban, nagyon meg kell nézniük, kinek és mennyit adnak. Nagyon fon­tos még, hogy sem az ön- konmányzati. sem a köztár­sasági megbízott hivatalának döntése nem törvénytelen, Budai Miitolósné elveszítené a bírósági pert. Nagy Józsefet, Felsőzsolca jegyzőjét kerestem fel Bu­dámé kérdéseivel. A jegyző úr és Mölnárné Cseh Mária gyámügyi intéző készséggel megmutatta az iskola gyer­mek- és ifjúságvédő felelő­sének, továbbá a körzeti orvosnak a véleményét. Most, hogy kissé több időt szenteltek az ügynek, felis­merték a szakvéleményekben rejlő ellentmondásokat. A körzeti orvos az:t mondja, hogy betegség esetén a gye­rekek ápolása kielégítő. Egy másik papíron mást olvas­tunk, ugye. A tanárnő pe­dig valamelyik gyerekről (nem derül ki, melyikről) ilyeneket ír: „firkál, károm­kodik, gyenge képességű, fe­lesel”, aztán „segítőkész, fel­adatait szívesen, jól végzi.” — Jegyző úr, ilyeneken múlik, hogy egy család éhen hal, vagy isem? — Nagyon sok családot kell segélyeznünk, rendsze­res segélyt 74-en kapnak, ugyanakkor 60—70 kérelmet el ken utasítanunk. Embe­rek vagyubk, a döntésünket kétségtelenül befolyásolja az illető család felnőtt tagjai­nak magatartása is. Nem sok jót lőhet _ mondani a felnőtt Budai fiúkról. És persze a szakvélemények is sokat nyomnak a latban. Megjegy­zem. az nekem is feltűnt, hogy Budáménak mindössze ezer forint temetési segélyt utaltunk ki. Ilyen keveset már két éve nem adtunk Remélhetőleg a jövőben, amikor a képviselőtestület elé kerülnek másodfokon a kérelmek, igazságosabb dön­tések születnek. Budaiékkal valószínű az történt, hogy súlyos helyze­tük fölött átsiklottak az il­letékesek, egy kalap alá vet­ték őket az önhibájukból szegény cigány családokkal, azokkal, ^kilk egészségesen sem hajlandók dolgozni, egy lépést sem tesznek a munka irányába. Ez van az egyka­lap alatt. Lévay Györgyi Király Ernő nni OPEL^ m ■ i Ez! a játékot Önnek találták ki! OPEL szerencsesorsjegy — mindössze 100 forintért! Október 1-töl kapható Borsod-Abaúj-Zemplén megye postahivatalaiban és a hírlapárusoknál. Főnyeremények: 1 db OPEL Vectra, x db OPEL Kadett, kétszemélyes, kéthetes, egzotikus utazás.' További nyeremények: értékes műszaki cikkek. Ifi millió forint értékben (videomagnó, elektromos írógép, Hitachi porszívó stb.) SORSOLÁS: december 19-én UHITaADÜ] AUTÓSZERVIZ 7570 BARCS, Nagyhíd u. 17. Helyi telefon: 37 Távolsági telefon: 83-12216, 83-12279 továbbot érinti. Elvállaltam Építkezők, gazdálkodók, vállalkozók figyelem! Az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat telepein most ismét megvásárolható a közkedvelt LITVÁN (VOLT SZOVJET) HULLÁMPALA, mely raktárak, gazdasági épületek, műhelyek fedésére is kiválóan alkalmas. Az 1750 mmXH25 mmX6 mm-es hullámpala ára csak 317 Ft db + áfa. önre bízzuk, számoljon! SZEZONBAN A LEGOLCSÓBBAT ajánlja Önnek az Észak-magyarországi Tüzép. Felvilágosítás: a 46'27-869-es telefonszámon. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP SHARP SHARP IRODATECHNIKAI KIÁLLÍTÁS ÉS. VÁSÁR SHARP A*'"? 1991. okt. 7-től 11-ig MISKOLCON, a TECHNIKA HÁZÁBAN (Felszabadítók u. 5.) Indián rizs — itthonról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom