Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

1991. október 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 Merre folyik a Csendes Don? Az utóbbi időben jónéhányan próbálkoz­tak olyan verzió megalapozásával, misze­rint a „Csendes Don”-t nem Mihail So- lohov, hanem valakli már írta — veti fel a nem ismeretlen kérdést áprilisi számá­ban az Argument! i Fa'kti szovjet hetilap. A cikk szerzője, L. Kolodnij sorra veszi a kezdettől lábralkapott híreszteléseiket. 1928-ban, amikor a regény) első két kö­tete megjelent, irodalmi berkekben már hallani lehetett egyi bizonyos „fehér tiszt­ről”, aki emigrációban él, lidőske anyjáról, aki a szerkesztőségeket járja, kérlelve, fi­zessék Iki a honoráriumot, mely az ő ide­gen földön gyötrődő szegény fiát illeti meg. 1930-ban merült fel Sz. Golousev író neve, alki 1917-ben irodalmi karcolatot írt a „Csendes Donról”, s az első lelkesedés hajlandó volt benne látni a regény szer­zőjét. Ismét terjengem kezdtek a plety­kák, de ezek elég hamar semmivé foszlot­tak. Negyvennégy év elteltével Párizsban D. álnév alatt kijött I. Medvegyeva—Toma- sevszkaja „A Csendes Don zühataga” (A regény rejtélyei) című monográfiája. Ek­kor Rój Medvegyev megírta a „Mihail So- lohov alkotói életrajzának talányai” című könyvet. Ezt Párizsban 1975-ben franciául Merre folyik a Csendes Don címmel és Caimbridge-ban angolul Solohov irodalmi életrajzának talányai címmel adták ki. Mindkét szerző megismételte a szokásos kísérletet a regénynek Solohovtól való el- vitatására. Medvegyeva-Tomasevszíkaja ki­dolgozott egy „ketszerzős” elméletet, amely szerint Solohovnak csalk az összeál­lító szerepe jutott, a szerkesztőé, lényegé­ben plagizátor volt tehát, az író főszere­pét pedig Fjodor Krjukov doni író kapta, akii 1920 elején halt meg. ‘Ezt az alapgon­dolatát Medvegyeva—Tomasevszkaja nem tudta végigvinni. Tíz év múlva Alekszandr Iszajevics a Csendes Don író-zsenijének szerepére Pjotr Gromaszlavszkij atamánt — Solohov apó­sát — jelölte, akinek irodalmi hajlamai voltak. Hogy milyen alapon? „Nyilvánva­ló, hogy a volt átamánnalk a szovjetek alatt publikálnia nem dicsőség. Ugyanak­kor —< a huszas években lánya férjének Solohovnak adta át. s ez a legveszélytele­nebbnek bizonyult a kézirat leleményes biztonságba helyezése szempontjából”. Láthatjuk, hogy a Csendes Don írója­ként 1929-től kezdve különböző szemé­lyek jöttek számításiba. Névtelenek is, névvel jelzettek its, mint a „fehér tiszt”, Sz. Golousev, F. Krjukov, ..a doni irodal­már zseni”, P. Gromoszlavsztói j... De mi­ért lehetnek ilyen eltérő vélekedések? A Sölohovot támadók merészségének alapjá­ul az a körülmény szolgál, hogy az állami levéltárákban — így a „Puskin-házban”, ahol a harmadik és a negyedik kötet kü­lönálló kéziratrészletei találhatók — a re­gény első két kötetének kézirata nincs meg. „Ez vitathatatlan. Ugyanakkor a levél­táriakon kívül szerencsére vannak magán- tulajdonban lévő eredeti kéziratoldalak is. Ezéket korábban senki nem vizsgálta. Ku­tatásaim az ilyen családi archívumokba vezettek, ahol sok értékes dokumentum őrződött meg, köztük 1925—27 közötti kéz­írásosak is. Mindezek cáfolhatatlanul bi­zonyítják Mihail Solohov szerzőségét. A fellelt dokumentumokról, kéziratokról és levelekről szóló könyvemben a Medve­gyeva—Tomasevszkaja és R. Medvegyev által kigondolt „talányt” eloszlattam. Rój Medvegyev Párizsban kiadott könyvének tehát ezt felelem: „Merre folyik a Csen­des Don?” „Vesenszkaja falu irányába, ahol Mihail Solohov sírja található” — írja Kolodnij. Egy távoli bolygó küldöttel járnak köztünk, ez már bizo­nyossággal mondható. Ponto­sabban Jean Pierre Petit, fran­cia asztroflzlkus bizonyságával, aki frissen megjelent könyvében — Az ummiták titka — részle­tesen leirja távolról (a Wolf 424-es bolygóról) érkezett ven­dégeinket. Nos, az ummiták magasak, szőkék és hasonlíta­nak az emberre. Nem érdekli őket a művészet, ám fogéko­nyak az illatok iránt. Elképeszti őket a zene, de a hangjuk is más, mint a földi halandóké, valamiféle géphangon érintkez­nek egymással. Istenhlvök és nagyon becsületesek. Petit pro­fesszor szerint 1950. március 28- án érkeztek a Földre, összesen hatan. Négy férfi és két nö. Amiből is kitűnik, hogy szexuá­lisan is különböznek egymástól. Ezek Itt a Földön, hatan „ben­nünket tanulmányoznak, miután már a harmincas évek óta tud­juk, hogy létezik a foldónkivüli népcsoport” — nyilatkozta az 51 esztendős kutató. A kapcsolat- felvétel szerinte úgy történik, hogv a Wolf 424-es bolygón vet­ték a Földről érkezett Morze­jeleket és ez felkeltette az ér­deklődésüket a távoli lények iránt. Petit úr 11 éve folytat exklu­zív dialógust tudósaikkal, több­nyire elméleti témákban. Arra a kérdésre, hogy nem teszi-e magát nevetségessé a könyvével, a marseille-i csillagász határo­zott igennel válaszolt. De ettől még megállja a helyét a té­nyekre alapozott elmélet — tette hozzá. Mindenesetre az ummi- táknak sem lehet könnyű itt lent. lévén „támogatói a totális rendszereknek”. Hiszen ezek ta­lán máris kevesebben vannak, mint a hat ummita előőrs ... Meghívásra vár a trónörökös Nem fenyeget katasztrófa — Nagy valószínűség sze­rint Vlagyimir Romanov nagyherceg szívesen hazalá­togatna, ha meghívást kap­na Borisz Jelcin orosz ál­lamfőtől — nyilatkozta a Novosztyi munkatársának Andrej Golicin herceg, az orosz nemesek leszármazot- tait tömörítő egyesület veze­tője. A jelenleg Franciaország­ban élő, most 74 esztendős Romanov-utódot a Monar­chikus Oroszország Mozga­lom képviselőinek tanácsa annak idején orosz cárrá ki­áltotta ki. Golicin herceg szerint Romanov nagyher­ceg nem sokra becsülte az egykori aktust, hiszen a kö­vetkezőket mondta annak idején: „Ez egy olyan önál­ló szervezet cirkuszi mutat­ványa volt, amellyel az orosz trón örököse soha, semmiféle kapcsolatban nem állt.” Vlagyimir Romanov nagy­herceg oroszországi képvise­letét Zurab Csavcsavadze herceg, a Nemesi Gyűlés ve­zetőségének tagja látja el. Némileg megnyugtató hír­rel tért vissza az Egyesült Államokba az a kutatócso­port, amely azzal a feladat­tal ment Kuvaitba, hogy ki­derítse: milyen éghajlati kö­vetkezményei lehetnek an­nak, hogy a visszavonuló irakiak felgyújtották a ku­vaiti olajkutakat. Vizsgálata­ik szerint nem kell attól tar­tani, hogy a korábban jósolt globális lehűlés, vagy savas esőzések bekövetkeznek. SemmS jele nem látszik an­nak, hogy az Öböl közvetlen környékén kívüli területeken bálmilyen klimatikus hatás mutatkozna. Optimizmusuk alapja, hogy egyetlen korom­felhő sem emelkedett 5—8 kilométernél magasabbra, tehát a sztratoszféráig, s így a részecskék nem keringe­nek majd hónapokon át a Föld körül, s esőcseppek magvát képezve hamar ki­hullanak a légkörből. Mindez azonban egyáltalán nem le­het vigasztaló Kuvait lakói számára. Az ország földje feketébe öltözött, s a füsttől, koromtól tömény levegő még hónapokon keresztül komoly egészségkárosító té­nyező lehet. Komáromy József A görömbölyi Gazdabolt és az közös játéka Rejtvényünk 16. alkalom­mal is olvasóink irodalmi ismereteit, jártasságát teszi próbára. Játékosaink felada­ta az idézet folytatása, a vers következő sorának be­küldése. E heti játékunkat a gö­römbölyi Gazdabolt (Mo­solygó A. út és a 3-as főút sarkán található) szponzorál­ja. Rejtvényünk megfejtését lapunkból kivágva és kitölt­ve a Gazdaboltban elhelye­zett dobozba kell bedobni ma 8—12 óra között, illetve hétfőtől csütörtökig 8—17 óra között, valamint pénte-, ken 13 óráig. Ezt követően kerül sor a nyilvános sor­solásra. A helyes megfejtők között 6 díjat sorsolunk ki: 1 db tiszafát. 1 db elfekvő juniperuszt, 1 kg fűmagot 1 db konténeres gyümölcs­fát. 1 doboz tulipánhagymát és 1 doboz Buviplant faere- dést serkentő tablettát. Az idén lenne 90 éves Ko­máromy József, aki 1901-ben született Jászberényben —, s elhunyt 18 éve Miskolcon. E két dátum és város között ívelt át sokrétű, változatos életpá­lyája, amelynek jelentős állo­mása volt a miskolci múzeum élén eltöltött másfél évtized. Ha csak vázlatosan is átte­kintjük munkásságának évtize­deit, akkor tapasztaljuk, hogy már jászberényi gimnazista korában — ahol érettségizett is — érdeklődést mutatott a régészet iránt, amelyet elmé­lyített benne akkori tanára, a későbbi híres régész, Banner János. Változatos pályafutása során a Kolozsvári Tudományegyete­men elvégezte a íjog- és ál­lamtudományi szakot, ^ Buda­pesten pedig az iparművészeti főiskolát. S ha sokfelé, sokféle beosztásban dolgozott is, 1950- ben teljesült leghőbb vágya, a Jászmúzeum vezetésével bíz­ták meg. Innen került aztán 1953-ban a miskolci Herman Ottó Múzeum élére. Másfél évtizedet töltött eb­ben a városban —, s nevéhez sokféle ténykedés fűződik. Min­denekelőtt a múzeum épületé­nek átalakítása, rendbetétele. S ha már a „rendbetételnél tartunk, ö hozta rendbe, ala­kította kiállításra alkalmassá a lillafüredi „Pelle lakot", Her­man Ottónak egykori lakóha­zát. Nem kisebb jelentőségű volt régészeti munkássága sem. Nevéhez fűződik a diósgyőri várban végzett ásatás 1958- 1961 közötti szakaszon, amely a vár épitéstörténetének kez­deteit tárta fei és tisztázta. Hasonlóképpen v ásatásokat ''őgzett a Sötét kapunál, nem­különben pedig a színház újó- építésénél végzett leletmentést. A Borsod megyei Múzeumi Szervezet kialakításával, 1962- től annak igazgatója. Létre­hozta ennek keretében példá­ul a kelemén Tompa emlék­házat. az egykori papiakban. A szendrői Kékfestőházzal em­léket állított az egykori kis­mestereknek. Megvetette alap­ját a tokaji múzeumnak, csak úgy, mint az azóta kiteljese­dett szerencsi múzeumnak. Sokrétű munkássága kiter­jedt az ismeretterjesztésre is. Megjelentette a Miskolci Her­man Ottó Múzeum Közlemé­nyeit, majd a Múzeumi Év­könyvek köteteit és útjára in­dította a Múzeumi Füzetek so­rozatát. A Múzeumi Hétfők so­rozatával pedig a múzeumot a város rangos kulturális in­tézményévé tette. E sorok írója, aki szerencsés volt közvetlenül is figyelni sok­rétű munkásságát, címszavak­ban csak ■ ennyiben emelhette ki azokat a legfontosabb dá­tumokat, amelyek tevékenységét mutatják. A múzeum azonban szélesebbkörű megemlékezésre készül, halálának 20. évfordu­lója alkalmából. Emlékülésen méltatják munkásságát. Készül­nek. hogy több mint 100 kü­lönböző tanulmányából válo­gatást jelentetnek meg. Ez a megemlékezés része annak a sorozatnak, amelyek a múze­umhoz kötődő egykori munka­társak ténykedését örökítik meg. Nótárius. ............................................. Itt levágandó: .......................................... E heti feladatunk: 1. Gyulai Pál: „Megy a honvéd, áll a hadnagy ' Mély sebé ben összeroskad". (a folytatás): ........................................................................................... 2. Szabó Lőrinci: „A Bazilikában zúgott a harang s a park­ban” ... (a folytatás): .......................................................................................... A megfejtő neve: .................................................................................. Lakcíme: .................................................................................................. Utazzon velünk ingyen Európába! es a olden lours közös rejt'vénypályázal’a Idegenforgalmi rejtvény­pályázatunkat — immár 28. alkalommal — továbbra is azoknak szánjuk, akik isme­rik, vagy szeretnék megis­merni Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyét és ugyanakkor szeretnének világot is látni. Rejtvényünk, szponzora ez­úttal a Golden Tours. A megfejtéseket a Marx téri Bükk Áruház I. emeletén lévő irodájukban elhelyezett dobozba kell bedobni hétfő, kedd. szerda, csütörtök 10— 17 óra között, illetve pénte­ken, október 11-én 14 óráig. Ezt követően kerül sor a nyilvános sorsolásra. A helyes megfejtők kö­zött két darab Tarvisio — Trieszt — Bécs utat sorso­lunk ki. Itt levágandó: E heti feladatunk: A képen látható kastélyban született Rá­kóczi Zsigmond. Az épületben 1679-1701 között többször lakott a leghíresebb Rákóczi, a vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is. Melyik abaúji településen található a kastély? Megfejtés: A versenyző neve: Lakcíme: Szövegelés Stílus „Ha egy francia valamiért ócsárolni kénytelen a honfi­társait, azt mondja: A franciák. Ha dicséri őket, ennyit mond: Mi.” J. Palanchais, publicista Perspektíva „Az önök vállalkozása sokkal inkább nevezhető öngyil­kos cselekedetnek, semmint diadalmenetnek.” A madagaszkári miniszterelnök az új kormányának önkritika „Svájc nem annyira hegyek közti csoda, mint inkább a középszerűség emlékműve, szélvédett helyen.” Sankt-Gallen Tagblatt Választék „A mi politikusaink, sajnos, vagy alkalmatlanok, vagy korruptak. Néha a kettő egyszerre is jelen van.” Woody Allen, színész Ismertetöjei „Az arab országok közötti különbség a veszekedésben ha­tározható meg.” H. Mubarak, elnök Időben szólt „Aki nem kommunista 20 esztendős korában, annak nincs szíve. Aki még 40 évesen is kommunista, annak nincs esze.” Bernard Shaw, író (1856—1950) Leltár „Ha egy titkos társaságban összejönnek a miniszterek, a maffia emberei, a főpapok, a jobboldali merénylők, a film­sztárok, a korrupt rendőrök és az arisztokraták gyerekei, nos, ebben az esetben beszélhetünk igazi olasz társadalom­ról.” G. Rugari, olasz publicista Mentség, puccs után „Hogv miért hallgattam a puccs idején? Már elnézést, de a kérdés nem helyénvaló. Engem már a középiskolában is hallgatagnak tartottak.” Besszmertnih, leváltott szovjet külügyminiszter Irtai vannak köztünk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom