Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-05 / 234. szám
1991. október 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 önkormányzati fórum Önkormányzati fórum ~~ Önkormányzati fórum Születésnapi torta mellé fl közélet biztos pontjai lehetnek Interjú dr. Boross Péter belügyminiszterrel Én Egy évvel ezelőtt megszűnt hazánkban a régi magyar 'közigazgatási tradícióktól idegen tanácsi rendszer, és a helyébe a demokratikus alapon választott új önkormányzatok .léptek. A tavaly szeptember végén és október elején lebonyolított első, maijd a második forduló azt mutatta, hogy a választásokon valló részvétel lényegesen elmaradt a parlamenti választ ás ók idején tapasztalt aktivitástól, érdeklődéstől. Ennek hátterében többféle tény ező hatása is munkálhatott, kezdve attól, hogy a helyi hivatalok erősen bürokiíatikus, nehézkes ügyintézési módszerei is legtöbbünkből az elmúlt évtizedek alatt közömbösséget váltottak ki. Arra pedig, hogy a közhivatal van értünk, a rendszerváltás óta eltelt, viszonylag rövid idő alatt nagy tömegeknek még nem 'sikerült rászokniuk. Az önkormányzatok létrejöttek minden településen, és meglehetősen néhéz örökséggel a hátúk mögött, hozzáfogtak a rájuk váró feladatok ellátásához. A szűkös, központilag visszafogott anyagi lehetőségek nem egy polgármesternők a legelején kedvét szegték, míg mások akár saját zsebbe nyúlva is finanszíroztak kisebb kiadásokat, olyanokat, mint a naipi postaköltségek stb. Általában nagy volt a bizonytalanság, mert álkor még hiányzott a később született önkormányzati törvény. ,Á legszorítóbb gondokat továbbra is az anyagi biztonság megszerzéséért folytatott napi küzdelem okozta. Erdők, kisebb-na- gyobb ingatlanok áruba bocsátásával igyekeztek egyik-másik településen csökkenteni a pénzhiányt, ami belly el-közzel már a helyi intézmények működésének zavartalanságát veszélyeztette. A lakossági ügyek intézését viszont néhol a járatlanság nehezítette, ám a jegyzők, a körjegyzőik munkába állásával csökkent a jogos ószrevéte- !ék, panaszok száma. (Jóllehet, a köztársasági hivatalokhoz érkező fellebbezések, kifogások, ma is jelentős aktaihegyőket alkotnak.) összességében az elmúlt egy év mérlege alapján, a gondök és hajók sokasága ellenére működőképesek az önkormányzatok. Így fogalmazott erről dr. Boross Péter belügyminiszter is, ákiitöl megkérdeztük, jelképesen mit tenne az intézményrendszer egyéves születésnapi tortája mellé. A miniszter a következőiket mondta el: — Általánosságban nehéz minősíteni az önkormányzatok eddig végzett munkáját, vezetőik rátermettségét, az alapos elemzéshez fontos lenne tüzetesen megvizsgálni, melyik testület milyen nehézségekkel szembesült, hogyan lett úrrá azokon, milyen kezdeményezésekkel állt elő a helyi lakosság ügyintézésének egyszerűsítése érdekében stb. Röviden pedig azt mondom: a kérdések többségére választ ad az az egyszerű mérőeszköz, hogy hol, milyen az állampolgár és az általa választott testület viszonya ma. — Melyek jazak az eleinek az önkormányzati munkában, amelyek továbbélése már most biztosnak látszik, és ismer-e már most, egy \év után olyanokat, amelyek léte tiszavirág-életűnek mutatkozik, mert már jelenleg sem képesek betölteni szerepüket? — Alhlhoz, hogy pontos választ adjak, fel kellene mondanom a teljes önkormányzati törvényt és azt, hogy melyük, mennyire jó, mennyire nem. És a1 kikor az még mindig csak az én személyes véleményem lenne. Ott kezdeném, hogy .magának az önkormányzati törvénynek is vannak gyenge pontjai, ám ezek a helyi testületi munkát nem akadályozzák. Két-ihárom év elteltével még ólesehben látjuk majd. ezek valóban megérettek-e a módosításra. A kormányt gyakran éri az a vád, hogy centralista, etatista politikát folytat. Ezek veszélyes vádak, mert ezek alapján arra lehetne következtetni, hogy demokráciaellenes is. Ugyanakkor van egy sajátos helyzet, ez pedig a modern államszerkezet a megfelelő információs .színvonallal, ami mára már kialakult. Számtalan kérdés felveti még az elméleti viták szintjén is, hogy egy modern állam esetében milyen fokú centralizáció szükséges, vagy például az igazgatásrendészetben milyen egységes elveknek kell érvényesülni. El lehet jutni egy olyan álláspontig is, hogy az autonómia is lehet túlzott mértékű. Napjainkban tág tere van az illetékességi vitáknak, az ütközéseknek és ezek az önkormányzatokat sem kerülik ki. Pedig a döntések, tisztázások érdekében most nem elmérgesedett vitákra, annál inkább pontos elemzésekre, alaposságra lenne szükség. Indulatok és dühösség helyett higgadt érvelésre. Az önkormányzati törvény születését annak idején drámai jóslatok előzték meg, olyanok festették feketére fölötte az égboltot, akik talán még nem is jártak falun, nem is ismerték, milyen lehet a helyi közösségek természetrajza. Most elmondhatjuk, hogy sok jól működő önkormányzat van az országban és Borsodban. A legtöbb településen a lakossáig jó vezető testületre, polgármesterre tett szert, a döntéseket nem befolyásolják személyi indulatok, szenvedélyek, de mentesek a pártok közötti ellentéteik keltette hatásoktól is. — Igaznak érzi ezt Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyére is? — Nagyobb vonalakban igen, ám egy sem'rendbe állítás nélkülözne minden reális alapot. I.smert, hogy Borsodban is vannak feladatukat kiválóan végző polgármesterék, akik találékonyak, sikeresen alakítják a települések .sorsát, — Milyennek bizonyul az egyszintű köz- igazgatási modell a gyakorlatban? — Nem feltétlenül jó az a fajta „megyei” öntkonmányzati modell, ami most működik, amelyik létrejött egy szándék alapján, ám most már egyre inkább másként tevékenykedik. Bizonyos elemeiben ugyanis a régi megyei tanácsok funkcióit kezdi informálisan betölteni, ami a jogalkotási szándékkal teljesen ellentétes. De hát attól a tények még tények maradnak, hogy az eredeti szándék nem ez volt. És a sort lehetne még folytatni. Ám az a sor lenne sokkal hosszabb, ahová a kedvező tapasztalatokat tudnám felvonultatni. Ha a társadalmi viszonyok jól érlelik a helyi önigazgatás sorsát, akkor meggyőződésem szerint a most egyéves, még mindig újonc- gondökikal is küsziködő önkormányzatok a magyar közélet bázisává lehetnék. Kérem, szemléljük, segítsük ezt a folyamatot nagyobb türelemmel! Nagy József Talán sehol sem jogos annyira, mint éppen az egészségügyben a szabaddemokraták követelése: rendszerváltást akarunk! Előttünk az ormótlan egészség- ügyi intézményrendszer a maga tehetetlenségével, kor- ruptságával, másik oldalon a nemzet romló egészségi állapota. ’Elmondhatjuk, hogy itt mindenki vesztes: az orvos a hatalom megnyomorított képviselője, a beteg pedig kiszolgáltatott áldozata. Az erősen centralizált és hierarchizált egészségügyi kormányzati hatalom rendelkezik a gazdasági és jogi eszközökkel, költségvetési támogatást ad, vagy von el, beruházásokat intéz, vagy nem intéz el. Fontos feladat az eddigi centralizált hatalmi struktúra lebontása, az etlenérdekeltségi viszonyok tisztességes és reális lehetőségeinek a megtalálása. A rendszerváltás azonban nem átszervezést jelent számunkra, ahol új cégtáblák alatt régi hatalmak és hatalmasságok űzhetik tovább régi játékaikat. Társadalmunk egészség- ügyi állapota tovább nem romolhat, így olyan rendszer megvalósítása lehet a cél, amelyik lehetőségeink között a leghatékonyabban működtethető. Az új rendszer működésének feltételeit jogi garanciáknak kell biztosítani —, ezek az új törvények legyenek összhangban egymásai, és az önkormányzati törvénnyell'. Az átalakulás feltételei még me sem adottak. Sajnos a kormánykoalíció nem élt lehetőségével, hogy mihamarabb létrehozza azokat a kereteket — elsősorban az új egészségügyi, illetve társadalombiztosítási törvények megalkotásával —, amelyek között az egészség- ügyi rendszerváltás végbemehet. Az átalakulás feltételei azért sem adottak még, mert hiányzik a plurális tulajdonlást lehetővé tevő tulajdontörvény, hiányzik az adóreform, amely a társadalombiztosítás és az állami költségvetés bevételeinek a viszonyát tisztázná és hiányoznak a biztosítók. Á kormány megalkotta a népegészségügyi és tisztiorvosi törvényt, amely nagyon is jellemző példa arra, hogy Furcsa kérések Miskolc megyei jogú város önkormányzatának fennállása óta sok választópolgár fordult hozzám egyéni és közérdekű kérésekkel. Szóljak vállalata igazgatójának választásakor a közgyűlésen annak a jelöltnek személye mellett, akit a dolgozók vezetőjüknek szeretnének. Nyújtsak segítséget munkahelyi elhelyezkedésében. Támogassam lakáshoz jutását. Tegyek lépéseket a társasházuk előtti park tisztántartása, vagy járdaépítés ügyében. Foglalkozzam bérfejlesztésével kapcsolatos problémájával. Javasoljak polgári peres tárgyalásához védőügyvédet. Adjam szavazatomat a közérdeket szolgáló korszerű létesítmények építésének engedélyezéséhez. Ne voksoljak a lakosságot sújtó ár- és díjtételek emelésére. Segítsem élő új iskolai osztályok indítását. Járjak el közlekedési jelzőlámpa forgalmas útszakaszon való elhelyezése érdekében. Hallgassam meg panaszát, mert nem kapta meg o szeretetszolgálat segély- csomagját. És még sorolhatnám tovább. (A kéréseknek készségesen igyekeztem, illetve igyekszem eleget tenni - többnyire eredménnyel.) Ketten azzal a furcsa kéréssel álltak elő, hogy gyűjtsem össze és a sajtóban jelentessem meg a város építményeinek felületeire írt, valamint a lakóházak postaládáiba dobott írásokat. Azokat, amelyekben az embe- rek életével, munkájával kapcsolatban rögzített tapasztalatok komoly feladót ele állítják az önkormányzatot, a polgármesteri hivatalt is. Meglepetésszerűen értek az elhang- zottak. Majd gondolkodni kezdtem. Végül arra az álláspontra jutottam, hogy megpróbálom teljesíteni azokat. Hogy miért? Talán azért is, mert a nyilvánosság előtt megjelent említett irományok a rendszerváltás aberráns kortörténeti dokumentumai. íme néhány: Gyorsan terjed a szegénység És a munkanélküliség. Gondold meg, hogy kinek higgyél! Ügy vágtat az infláció, Mint a győztes versenyző ló. Béremelés? — Ez nagy kérdés! Kárpótlásból mi jut neked? Terheiből lesz eleged! Súlyos ám a lakáshelyzetj Mint földszintnek a hat emelet. Dr. Emődi Gyula miskolci önkormányzati képviselő Munkáspárt (MSZMP) DR. STEIERHOFFER GYÖRGY Az egészségügyi rendszerváltásról a kormányzati apparátus átszervezése során nem szűnnek meg a hatáskörök: sőt, a központi ellenőrzés ki- terjesztésére való törekvés újakat hozhat létre, amelyekhez apparátus is tartozik. A tisztiorvosi törvény azonnali módosítása szükséges a szabaddemokraták véleménye szerint. A hálózat munkája valóban összefogott, egységes rendszert igényel, de a hatalmas — értelmetlenül felduzzasztott központ — az ÓNK leépítése szükséges. A hatósági jogkörből adódó bevételek felhasználását módosítani kell. A bevétel teljes egészében a hálózat működését szolgálja. A szabálysértési díjak módosí- tandók, hogy ne érje meg a tisztítóberendezés helyett a büntetést kifizetni. A tisztiorvosi törvény teljesen elszakította a higénés terülieti munkát az önkormányzatoktól, holott a hatékony és rentábilis üzemeltetés érdekében meg kellene találni a közös munka- területeket és érdekeket. A törvény az önkormányzatok feladatai közé sorolta a lakosság alapellátásának a biztosítását, de ehhez anyagi feltételeket nem biztosított. A népegészségügyi és tiszti- orvosi törvény a minőség- ellénőrzés rendszerét kivette az önkormányzatok kezéből. Tényleges jogosítvánnyal a tisztiorvos, pénzzel a biztosító, és felelősséggel az ön- kormányzat rendelkezik. Így az önkormányzatok lehetősége és helyzete meglehetősen kétes és az is kérdéses, hogy ilyen feltételek mellett egyáltalán vállialhat-e felelősséget. Megosztaná a felelősség kérdését, ha több anyagi lehetőséggel rendelkezne az önkormányzat. A jelenlég önkormányzati tulajdonban levő egészségügyi intézményeit csak részben privatizálhatja, hisz’ az ellátás folytonosságát veszélyeztetné, más részről viszont a privatizációt kellene támogatnia. A szabaddemokraták véleménye szerint az önkormányzat szintjén lehet az egészségmegőrzés és egészségnevelés területén a leghatékonyabban dolgozni. Ezért javasoljuk: az önkormányzatok döntéshozó jogának kiterjesztését és ehhez megfelelő anyagi háttér biztosítását. Az önkormányzat alapítványokat hozhat létre, melyek segítségével egészség- ügyi intézményeket finanszírozhat, intézményei felett társadalmi kontrollt gyakorolhat, tanácsadó központot üzemeltethet. A lakosság egészségügyi helyzetének javítása érdekében kölcsönös segélyegyletek, egészségpénztárak létrehozásának támogatását javasoljuk. Elképzelhetetlen egészségügyünk hatékonyságának jelentős növekedése, a magánerő szerepvállalása és teherviselése, felelősségtudatának fokozása nélkül. így látom A költségvetés kiadásainak mérséklése érdekében átfogó reformra szorulnak a nagy ellátórendszerek — a nyugdíjrendszer, az egészségügy, a családi pótlék és az oktatás. Elképzelésünk szerint a reform az eddigi elosztási szisztémához kapcsolódó indokolatlan kedvezmények megszüntetését kell, hogy eredményezze. A kormánynak elsősorban az új egészségügyi rendszer működésének a feltételeit biztosító jogi garanciákat kellene megalkotnia. Ezek közül a lényegesebbek: az új társadalombiztosítási és az új egészségügyi törvény. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb elképzelésünk ezen törvényekkel kapcsolatban: Az eddigiek helyett a társadalombiztosításnak a gazdasági életben aktív, jelentékeny vagyonnal is gazdálkodó, meghatározott befektetési és hitelezési funkciókat ellátó pénzintézetek rendszereként kell működnie. Mindenekelőtt meg kell szabadulnia a funkcióitól idegen, rendszerén belül árrobbanást okozó kiadási tételektől. Hosszabb távon a rendszer főként a biztosítás elvén működjön és legfeljebb kismértékű (újraelosztó) jövedelem-újraelosztó szerepe legyen, a szolidaritási elvek viszont jórészt az állami szociálpolitikában érvényesüljenek. Ugyanakkor súlyos érv — a társadalom szétesésének a veszélye — szól amellett, hogy rövid távon a biztosítási és szolidaritási elvet keverten alkalmazó rendszent javasoljunk. Átgondolt egységben újra kéül szabályozni a társadalombiztosítási jogokat és kötelezettségeket, mert bizonytalan az új magánvállalkozások, mindenekelőtt a ve- gyesvállalaitok foglalkoztatottjainak helyzete — különös tekintettel a munkáltatói járulék fizetésére és a jogosultságok folyamatosságára. Elkülönült társadalombiztosítási ágazatokat kell kialakítani. A munkanélküli-ellátások működő biztosítási rendszere mellett elengedhetetlen, hogy létrejöjjön az időskori és nyugellátást folyósító nyugdíj- pénztár és a betegellátásokért, lakossági gyógyszertámogatásokért. rokkantnyugdíjakért felelős betegpénztár. A szabaddemokraták javasolják, hogy szűnjön meg a gyed és a gyes közötti különbség és helyettük újra azonos, egyben a mai gyesnél jóval magasabb összegű, a létminimumot közelítő pénz járjon a szülés utáni három évre. Az idősek szegénységén próbálnánk meg gyorsan és hathatósan segíteni az állampolgári jogon, a 65. életévtől járó, a létminimumhoz közeli havi járandóság, az időskori járadék bevezetésével. Ma a családi pótlék a szegényebb társadalmi rétegeknél még a létminimum szintű megélhetést sem biztosítja, a tehetős családok életszínvonalát pedig az indokoltnál jobban támogatja. Az eddigi, állampolgári jogként biztosított egészség- ügyi ellátás helyére a biztosítási jogon alapuló egészségügyi ellátás deklarálandó. Demokratikus jogállamok gyakorlatához hasonlóan biztosítani kell a betegjog elismerését (szabad orvosválasztáshoz, kártérítéshez, diagnózis és dokumentáció ismeretéhez, kezeléshez, illetve annak visszautasításához váló jog stb.). Az orvosnak pedig a gyógyításhoz, illetve bizonyos beavatkozások megtagadásához való jogát. Meg kell teremteni a kártérítés, a felelősség, a szankcionálás stb. jogi feltételeit is.
