Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

1991. október 31., csütörtök ÉSZAK MAGYARORSZAG 13 Van remény a fejlett európai nemzetekhez való csatlakozásra A magyarországi képviselő bizakodó ­BUDAPEST (ISB) Van-e esélyünk arra, hogy meg­oldást találjunk súlyos gaz­dasági és társadalmi prob­lémáinkra? A válasz egy­értelműen igen. Ájm an­nak meghatározásában, hogy melyik út vezet a fel­lendüléshez, már igencsak megoszlanak a vélemé­nyek. Sokak szerint már most is a helyes nyomon járunk, mig mások azt mondják, országunk to­vábbra is a szakadék szé­lén táncol, s egyelőre nem távolodik e veszélyes pont­tól. A Nemzetközi Valuta­alap (TMF) magyarországi képviselője mindenesetre bizakodó, s véleménye sze­rint már semmi sem „ment” meg bennünket attól, hogy néhány év múlva csatla­kozzunk a fejlett nyugat- európai országok táborá­hoz. Szapáry György 1956-ban kényszerült elhagyni Ma­gyarországot. Közgazdász diplomáját Belgiumban sze­rezte, s Brüsszelben dolgo­zott az Európai Közösség tanácsadójaként. Két év mú.l'va már a Nemzetközi Valutaalap munkatársa, s előbb az * ázsiai, később a fejlett európai országok ügyvivője. Hazánkban ta­valy április óta tartózkodik. — Az ázsiai „kis tigri­sek" hihetetlenül gyors gaz­dasági fellendülése sok ke­let-európai országban iri­gyelt példa. Képesnek tart­ja Magyarországot is egy hasonló kiugrásra? — Igen. És hiszem, hogy ezt hamarosan érzékelni is fogjuk. Az ország jó úton jár. A tapasztalatok szerint ugyanis a bruttó hazai ter­mék (GDP) növekedését mindenütt megelőzte a piac- gazdaság intézményrendsze­rének kiépítése. S ez a munlka Magyarországon aránylag előrehaladott ál­lapotban van. Gondolok itt a kétszintű bankrendszer bevezetésére, az adóreform­ra, az ár- és importliberali­zálásra és az egyre szélese­dő privát szektorra. — Am nemhogy növeke­désről, hanem éppen a gaz­daság állapotát mutató GDP csökkenéséről beszél­hetünk. Esetünkben milyen biztató jeleket lát? Az ország nyugati export­ja dinamikusain bővül. A fizetési mérleg az előrejel­ződnél sokkal jobban ala­kul, s eközben az infláció növekedési üteme igencsak lelassult. A .külföldiek is egyre nagyobb összegű tő­két fektetnek be Magyaror­szágon. Meg kell érteni, a gazdasági válság oka nem a rendszerváltás, vagy valami hiba a jelen gazdaságpoliti­kájában. Hanem az örökölt torz struktúra, s ezzel ösz- szefüggésben az, hogy a ke­let-európai, így a szovjet piacok összeomlottak. Ha ez utóbbi nem következett vol­na be, akkor a hazai ter­melés sem csökkent volna Magyarországon. Megjegy­zem, a hazai recesszió sok­kal kisebb méretű, mint a volt szocialista országokban tapasztalt, ami bizonyítja, hogy Magyarország sikere­sebben igazodik az új hely­zethez. — A gazdasági rendszer átalakítása azonban több évig tart. S eközben elve­szítjük a legígéretesebb pi­acunkat. — A keleti piacokról nem szabad lemondani. Bi­zonyos, hogy újra nagy le­hetőségek nyílnak a Szov­jetunióban. — Igaz, akkor már ver­senyeznünk kell a nyugati exportőrökkel. — Ne feledjük, Magyaror­szágnak vannalk ottani pia­ci ismeretei és kapcsolatai. Másfelől a tapasztalat azt mutatja, hogy valószínűleg bírni fogjuk a versenyt. Ezt arra alapozom, hogy ebben az évben a magyar export­őrök dinamikusabban nö­velték a .nyugati kivitelüket, mint ahogyan ott a gazda­ság bővült. Tehát Magyar- ország „megállta a helyét” és növelte piaci részesedé­sét a nyugati versenytéren. — Sokak szerint kifulla­dóban van ez a dinamikus trend. — A növekedés üteme lassulhat valamelyest, hi­szen a kiindulási szint igen alacsony volt. Ám ha egy nyugati vevő egyszer már meg volt elégedve a ma­gyar áruval, akkor miért mondana le róla? Ha ugyan-. is folyamatos az előállítás mennyisége és minősége, nem lehetnek különösebb gondok. — ön meglehetősen biza­kodóan szól lehetőségeink­ről. Ugyanakkor a költség- vetés hiánya igen nagy és az inflációs ráta sem ért el ilyen magas szintet az el­múlt évtizedekben. Ráadá­sul nő a munkanélküliek száma. Év végére akár há- ■ romszázötvenezren is tar­tozhatnak e táborba. — A munkanélküliség saj­nos együtt jár a termelés csökkenésével, s ez utóbbi­nak elsősorban a már em­lített keleti összeomlás az oka. Innen már csak felfe­lé vezethet az út, éppen ezért nagyon bizakodom, hogy hamarosan tapasztal­ni fogjuk az össztermelés növekedését. Ezt, valószínű­leg némi késéssel, követni fogja'a munkanélküliek szá­mának az apadása is. Át> menetileg azonban, a rela­tív túlfoglalkoztatottság mi­att, még arra kell számíta­ni, hogy nőni fog a mun­kanélküliek tábora. Ezért egy megfelelő szociális vé­dőháló kialakítása, hiszen a munkanélkülieket az átme­neti időkben segíteni kell. Az inflációs nyomás jövőre már nem lesz ilyen nagy, hiszen az árakat és az im­portot gyakorlatilag libera­lizálták. S a világpiaci árak­ra való áttérés is megtör­tént a volt KGST-országok- kal kapcsolatos kereskede­lemben — ami szintén föl­emelte az árakat. Pozitív az is,' hogy az ország adósság- szolgálati terhe ez export­hoz képest jelentősen csök­ken. Ami a költségvetés hiányát illeti, az összeg va­lóban magas. De előnyös, hogy a deficitet az állam nemcsak a jegybankkal fi­nanszíroztatja meg, hanem a haza1! tőkepiacról lis sze­rez pénzt. — Csakhogy ezáltal feléli a szabad forrásokat, ame­lyeket esetleg a vállalkozá­sok nagyobb hatékonysággal tudnának felhasználni. — Sajnos, ez így van. Ezért ikell arra törekedni, hogy a költségvetés hiánya minél kisebb legyen. — Sokak szerint az IMF a diktátor szerepét játssza ha­zánkban .... — Ez teljesen téves nézet, hiszen az IMF mindig a kormány meghívására megy az illető országba. Ilyenkor a valutaalap azt vizsgálja, hogy a kormány programja mennyire reális, mennyire kivitelezhető. A valutaalap tehát nem diktál, sőt, azál­tal, hogy maga is kölcsönt nyújt és segít abban, hogy például az Európai Közös­ség, vagy a legfejlettebb hu­szonnégy ország hiteleihez könnyebben hozzájusson Magyarország, bővíti a fi­nanszírozási lehetőségeket. Ezáltal megteremti azt a le­hetőséget, hogy a megteen­dő gazdasági .lépések kevés­bé legyenek szigorúak. — Milyen a viszonyuk az itteni miniszterekkel és gaz­dasági vezetőkkel? — Megítélésem szenint kölcsönös a bizalom. Mint az említett pozitív eredmé­nyek is mutatják — bár vannak nehézségek —, de azért jól halad az a gazda­sági program, amelyben az IMF és a magyar kormány megállapodott. A legfonto­sabb most az, hogy kitart­sunk a gazdasági pognam mellett. Hiszen a tapaszta­latok szeint ez a program eredményes. — S hogyan állnak a jö­vő évi költségvetéssel kap­csolatos tárgyalások? — Erről nem beszélhetek, hiszen a> komoly tárgyalá­sok még ezután következ­nek. Ráthy Sándor Ha nem az amúgy is nehéz helyzetben levő fiatalokról, az ő sorsukat befolyásoló pá­lyaválasztás ügyéről lenne szó, akkor a Struktúra Da­tacenter iKft. Lap- és Könyv­kiadó gondozásában megje­lent „Iskola- és szakmake­reső” című könyvecskét ol­vasva, jókat derülhetnénk azokon a pontatlan, nagyrészt elavult információkon, ame­lyek — állítólag — „segíte­nek eligazodni a középfokon való továbbtanulással kap­csolatos lehetőségek és köte­lezettségek dzsungelében.” í^y viszont félre kell tenni az ironizálást, ez most, eb­ben az esetben nem volna helyénvaló. Lehetetlen valamennyi té­vedés, pontatlanság, idejét­múlt információ csokorba szedése, vagy egyszerű fel­sorolása. Elegendő lesz italán, ha 1-—2 példával bemutatjuk :l legkirívóbb eseteket. Mindjárt a kiadvány ele­ién találjuk az „általános tudnivalókat”. Itt szó van a (elvételi korhatárról, mely iskolatípusonként más és más. A felsorolás nem tel- •les, a gimnázium valahogy kifelejtődött. Az is meglepő, ami itt a Jellebbezésekről írva vagyon. Jlddig úgy élit a köztudat- ban, hogy a fel nem vett ta­nulók szülei fellebbezési nyújthatnak be, melynek el­bírálása és helyi irányítási ellátó önkormányzati hivatal hatáskörébe tartozik. Most rá kellett jönnünk, hogy van itt még további jogorvoslati le­hetőség is. Íme: „Az állam- igazgatási határozat kézhez Ki adhat tanácsot?! vételét követően (15 napon belül) a megyei (fővárosi) önkormányzathoz címzett... fellebbezéssel lehet élni.” Persze, kezdünk bizonytalan­ná válni, ha néhány sorral továbbhaladunk. Ott ezt ta­láljuk: „Az önkormányzati hivatal esetleges elutasítása (elutasító határozata) ellen további fellebbezésnek helye nincs.” Szülő legyen a tal­pán, aki ezek után pontosan tudja, hogy adott esetben mit kell tennie, és milyen le­hetőségei vannak. De olvassuk tovább: „Ilyen esetben a megyei (fővárosi) pályaválasztási intézőihez kell fordulni, ahol nyilván­tartják azokat az iskolákat ahol még van üres férőhely.” Némi akadályt jelenthet, hogy a pályaválasztási inté­zet legtöbb helyen — így a mi megyénkben is — rég megszűnt, ezt a funkciót ál­talában a megyei pedagógiai intézetek látják el. Ügy tűnik, hogy a kiad­vány összeállítói ennél sok­kal fontosabbnak tartották a szakképzésre vonatkozó jog­szabályok részletes ismerte­tését, mely így az összterje- delemnek több mint a felél teszi ki. Nyilvánvaló az ol­dalszámok növelésének szán­déka, hiszen enélkül igen­csak vérszegény füzetecskét tudtak volna összehozni Ugyanis a legnagyobb ér­deklődésre számot tartó fe­jezet — a megye középfokú oktatási intézményeinek cím­jegyzéke — a 88 oldalból alig 14-et tesz ki. Ami ön­magában még nem volna olyan nagy baj, ha megbíz­ható információkat tartal­mazna. Sajnos nem így van. — Az intézmények, szak­mák, szakok és ágazatok feL sorólása nélkülöz bármiféle rendező elvet. — Legtöbb esetben nem a jelenleg oktatott — vagy a jövő tanévben oktatandó — szakokat, szakmákat tartal­mazza. Csak egy példa: a Szemere Bertalan Gimnázi­um, Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézetben a felsorolt 34 szakma közül csak 27-et oktatnak, a spe­ciális szakiskolában nem 4, hanem csak 1 szakon folyik képzés. — Sokszor téves az intéz­mények megnevezése is. Így például: Berzeviczy Gergely helyett Berzeviczy Gizella, Debreczeni Márton helyett Debreceni Mihály, Szepsi Csombor Márton helyett Szepsi Csombos Márton, stb. — Ugyanaz az. intézmény két helyen, kétféle módon szerepel: a) I. László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépis­kola, Mezőkövesd. Tanács- köztársaság u. 128. b) Szent László Gimnázi­um és Közgazdasági Szakkö­zépiskola, Mezőkövesd, Má­tyás király u. 146. Nehezen képzelhető el, hogy az iskola és ai utca elnevezésén kívül a házszám is megváltozzék! Hosszan lehetne még sorol­ni a téves információkat, a pontatlan megjelöléseket, van belőlük bőven. De talán ennyi is elég annak bizonyí­tására, hogy az érdekelt ta­nulók és szüleik itájékozta- tására alkalmatlan, hozzá nem értők által, dilettáns módon összeállított kiad­ványról van szó, amelynek árusítását be kellene tiltani. Ment mégiscsak tisztességte­len dologi visszaélni jóhiszé- mű emberek bizalmával, s ebből anyagi előnyökhöz jut­ni. Egyébként is jócskán el­késett ennek — az 1991—92. tanévre szóló — kiadvány­nak a megjelentetése, hiszen ebben az évben már rég be­fejeződött a beiskolázás. Akik immár több mint más­fél hónapja középfokú isko­lába járnak, valószínűleg, nem fognak újra pályát vá­lasztani. Most már az 1992— 93. tanévre szóló pályavá­lasztási tájékoztató kiadása van soron, mely az arra il­letékes Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet. gon­dozásában jelenik meg. Ez a kiadvány — mint a korábbi években, most is — hiteles és pontos tájékoztatást fog nyújtani a továbbtanulási le­hetőségekről az érdekelt ta­nulók és szüleik részére. (S. I.) „Képek, szobrok, könyvek" László Gyula régész professzor Képek, szobrok, könyvek című kiállítása november 3-án, vasárnap 11 órakor nyílik a sátoralja­újhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban Bevezetőt mond Végvári Lajos művészettörténész. László Gyula 1933-ban végezte el a Képzőművészeti Főisko­lát, majd két évre rá - régészetből doktorált. 1940-től 1949-ig Kolozsvárott, 1957-től pedig a budapesti egyetemen oktatott ré­gészetet. Őszi kikerics Colchicum autumnale L. Liliomfélék (Liliaceae) Mérgező hatású Őszi kikerics a) őszi virágzó b) tavaszi leveles példány Nevét a monda szerint Cotahis várostól kapta, amely a móregkeverők hazája volt. Medea, ColcMai király 'leá­nya e növényt használta mérget készítéséhez. A hit­rege szerint az őiszi kikerics annak a báj ital male földre hullott cseppj élből nőtt, ame- lyei Medea kilenc éj-szakán összegyűjtött hegyi virágok­ból készített, hogy azzal fér­jének, Jázonnalk apját, megfiatalítsa. Nyirkosabb üdébb rétéken, erdős helye­ken, különösen a hegyvidék rétjein tömegesen található. Évelő növény. Augusztus vé­gén, szeptember elején az őszi kikerics levél nélküli, szép, lila színű virága sző- nyegszerűen vonja be a ré­teket. Népies elnevezése ősaike. Hagymagumója diónagy- ságú, felső részén hat for­dított tojás alakú, rózsaszí­nű, 3,5—5 am hosszú levél- cimipa van. Levelei 25—30 cm hosszúák, lándzsa ala­kúak. Termése kb. 3—4 cm hosszú zöld, majd barna, bőrszerű, felfúvódott mag­vak. Sökmagvú. Gumóját ősszel, a virágzáskor gyűjtik. Rendszerint a meilékgyöke- rek eltávolítása után korong alakra szabdalják, és napon szárítják. Magvait május vé­gén, júniusban gyűjtik. Gu­mója nagyon mérgező hatá­sú alkaloidot: oaflébioimt, 20 százalék keményítőt, inulint és asparágint tartalmaz. Magjában 0,3—0,6 százalék coldhtoin-lallkaloida, Phytos­terin és zsíros olaj találha­tó. Drogja a gyógyászatban és a .növénytermesztésben hasz­nálatos colahlicin előállításá­ra szolgát. Gyógyászati cél­ra kivonatot, festvényt és kikericsbort készítenék belő­le. Ezekét köszvényrohamok, epekőbán tatmak gyógyításá­ra alkalmazzák. E készít­ményeket szigorúan csak or­vost ellenőrzjésse'l szabad használni. Dr. Győrfi Sándor Bozsik István: Illusztráció Hudy Ferenc: Bükki meseképek című verséhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom