Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
1991. október 31., csütörtök ÉSZAK MAGYARORSZAG 13 Van remény a fejlett európai nemzetekhez való csatlakozásra A magyarországi képviselő bizakodó BUDAPEST (ISB) Van-e esélyünk arra, hogy megoldást találjunk súlyos gazdasági és társadalmi problémáinkra? A válasz egyértelműen igen. Ájm annak meghatározásában, hogy melyik út vezet a fellendüléshez, már igencsak megoszlanak a vélemények. Sokak szerint már most is a helyes nyomon járunk, mig mások azt mondják, országunk továbbra is a szakadék szélén táncol, s egyelőre nem távolodik e veszélyes ponttól. A Nemzetközi Valutaalap (TMF) magyarországi képviselője mindenesetre bizakodó, s véleménye szerint már semmi sem „ment” meg bennünket attól, hogy néhány év múlva csatlakozzunk a fejlett nyugat- európai országok táborához. Szapáry György 1956-ban kényszerült elhagyni Magyarországot. Közgazdász diplomáját Belgiumban szerezte, s Brüsszelben dolgozott az Európai Közösség tanácsadójaként. Két év mú.l'va már a Nemzetközi Valutaalap munkatársa, s előbb az * ázsiai, később a fejlett európai országok ügyvivője. Hazánkban tavaly április óta tartózkodik. — Az ázsiai „kis tigrisek" hihetetlenül gyors gazdasági fellendülése sok kelet-európai országban irigyelt példa. Képesnek tartja Magyarországot is egy hasonló kiugrásra? — Igen. És hiszem, hogy ezt hamarosan érzékelni is fogjuk. Az ország jó úton jár. A tapasztalatok szerint ugyanis a bruttó hazai termék (GDP) növekedését mindenütt megelőzte a piac- gazdaság intézményrendszerének kiépítése. S ez a munlka Magyarországon aránylag előrehaladott állapotban van. Gondolok itt a kétszintű bankrendszer bevezetésére, az adóreformra, az ár- és importliberalizálásra és az egyre szélesedő privát szektorra. — Am nemhogy növekedésről, hanem éppen a gazdaság állapotát mutató GDP csökkenéséről beszélhetünk. Esetünkben milyen biztató jeleket lát? Az ország nyugati exportja dinamikusain bővül. A fizetési mérleg az előrejelződnél sokkal jobban alakul, s eközben az infláció növekedési üteme igencsak lelassult. A .külföldiek is egyre nagyobb összegű tőkét fektetnek be Magyarországon. Meg kell érteni, a gazdasági válság oka nem a rendszerváltás, vagy valami hiba a jelen gazdaságpolitikájában. Hanem az örökölt torz struktúra, s ezzel ösz- szefüggésben az, hogy a kelet-európai, így a szovjet piacok összeomlottak. Ha ez utóbbi nem következett volna be, akkor a hazai termelés sem csökkent volna Magyarországon. Megjegyzem, a hazai recesszió sokkal kisebb méretű, mint a volt szocialista országokban tapasztalt, ami bizonyítja, hogy Magyarország sikeresebben igazodik az új helyzethez. — A gazdasági rendszer átalakítása azonban több évig tart. S eközben elveszítjük a legígéretesebb piacunkat. — A keleti piacokról nem szabad lemondani. Bizonyos, hogy újra nagy lehetőségek nyílnak a Szovjetunióban. — Igaz, akkor már versenyeznünk kell a nyugati exportőrökkel. — Ne feledjük, Magyarországnak vannalk ottani piaci ismeretei és kapcsolatai. Másfelől a tapasztalat azt mutatja, hogy valószínűleg bírni fogjuk a versenyt. Ezt arra alapozom, hogy ebben az évben a magyar exportőrök dinamikusabban növelték a .nyugati kivitelüket, mint ahogyan ott a gazdaság bővült. Tehát Magyar- ország „megállta a helyét” és növelte piaci részesedését a nyugati versenytéren. — Sokak szerint kifulladóban van ez a dinamikus trend. — A növekedés üteme lassulhat valamelyest, hiszen a kiindulási szint igen alacsony volt. Ám ha egy nyugati vevő egyszer már meg volt elégedve a magyar áruval, akkor miért mondana le róla? Ha ugyan-. is folyamatos az előállítás mennyisége és minősége, nem lehetnek különösebb gondok. — ön meglehetősen bizakodóan szól lehetőségeinkről. Ugyanakkor a költség- vetés hiánya igen nagy és az inflációs ráta sem ért el ilyen magas szintet az elmúlt évtizedekben. Ráadásul nő a munkanélküliek száma. Év végére akár há- ■ romszázötvenezren is tartozhatnak e táborba. — A munkanélküliség sajnos együtt jár a termelés csökkenésével, s ez utóbbinak elsősorban a már említett keleti összeomlás az oka. Innen már csak felfelé vezethet az út, éppen ezért nagyon bizakodom, hogy hamarosan tapasztalni fogjuk az össztermelés növekedését. Ezt, valószínűleg némi késéssel, követni fogja'a munkanélküliek számának az apadása is. Át> menetileg azonban, a relatív túlfoglalkoztatottság miatt, még arra kell számítani, hogy nőni fog a munkanélküliek tábora. Ezért egy megfelelő szociális védőháló kialakítása, hiszen a munkanélkülieket az átmeneti időkben segíteni kell. Az inflációs nyomás jövőre már nem lesz ilyen nagy, hiszen az árakat és az importot gyakorlatilag liberalizálták. S a világpiaci árakra való áttérés is megtörtént a volt KGST-országok- kal kapcsolatos kereskedelemben — ami szintén fölemelte az árakat. Pozitív az is,' hogy az ország adósság- szolgálati terhe ez exporthoz képest jelentősen csökken. Ami a költségvetés hiányát illeti, az összeg valóban magas. De előnyös, hogy a deficitet az állam nemcsak a jegybankkal finanszíroztatja meg, hanem a haza1! tőkepiacról lis szerez pénzt. — Csakhogy ezáltal feléli a szabad forrásokat, amelyeket esetleg a vállalkozások nagyobb hatékonysággal tudnának felhasználni. — Sajnos, ez így van. Ezért ikell arra törekedni, hogy a költségvetés hiánya minél kisebb legyen. — Sokak szerint az IMF a diktátor szerepét játssza hazánkban .... — Ez teljesen téves nézet, hiszen az IMF mindig a kormány meghívására megy az illető országba. Ilyenkor a valutaalap azt vizsgálja, hogy a kormány programja mennyire reális, mennyire kivitelezhető. A valutaalap tehát nem diktál, sőt, azáltal, hogy maga is kölcsönt nyújt és segít abban, hogy például az Európai Közösség, vagy a legfejlettebb huszonnégy ország hiteleihez könnyebben hozzájusson Magyarország, bővíti a finanszírozási lehetőségeket. Ezáltal megteremti azt a lehetőséget, hogy a megteendő gazdasági .lépések kevésbé legyenek szigorúak. — Milyen a viszonyuk az itteni miniszterekkel és gazdasági vezetőkkel? — Megítélésem szenint kölcsönös a bizalom. Mint az említett pozitív eredmények is mutatják — bár vannak nehézségek —, de azért jól halad az a gazdasági program, amelyben az IMF és a magyar kormány megállapodott. A legfontosabb most az, hogy kitartsunk a gazdasági pognam mellett. Hiszen a tapasztalatok szeint ez a program eredményes. — S hogyan állnak a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások? — Erről nem beszélhetek, hiszen a> komoly tárgyalások még ezután következnek. Ráthy Sándor Ha nem az amúgy is nehéz helyzetben levő fiatalokról, az ő sorsukat befolyásoló pályaválasztás ügyéről lenne szó, akkor a Struktúra Datacenter iKft. Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelent „Iskola- és szakmakereső” című könyvecskét olvasva, jókat derülhetnénk azokon a pontatlan, nagyrészt elavult információkon, amelyek — állítólag — „segítenek eligazodni a középfokon való továbbtanulással kapcsolatos lehetőségek és kötelezettségek dzsungelében.” í^y viszont félre kell tenni az ironizálást, ez most, ebben az esetben nem volna helyénvaló. Lehetetlen valamennyi tévedés, pontatlanság, idejétmúlt információ csokorba szedése, vagy egyszerű felsorolása. Elegendő lesz italán, ha 1-—2 példával bemutatjuk :l legkirívóbb eseteket. Mindjárt a kiadvány eleién találjuk az „általános tudnivalókat”. Itt szó van a (elvételi korhatárról, mely iskolatípusonként más és más. A felsorolás nem tel- •les, a gimnázium valahogy kifelejtődött. Az is meglepő, ami itt a Jellebbezésekről írva vagyon. Jlddig úgy élit a köztudat- ban, hogy a fel nem vett tanulók szülei fellebbezési nyújthatnak be, melynek elbírálása és helyi irányítási ellátó önkormányzati hivatal hatáskörébe tartozik. Most rá kellett jönnünk, hogy van itt még további jogorvoslati lehetőség is. Íme: „Az állam- igazgatási határozat kézhez Ki adhat tanácsot?! vételét követően (15 napon belül) a megyei (fővárosi) önkormányzathoz címzett... fellebbezéssel lehet élni.” Persze, kezdünk bizonytalanná válni, ha néhány sorral továbbhaladunk. Ott ezt találjuk: „Az önkormányzati hivatal esetleges elutasítása (elutasító határozata) ellen további fellebbezésnek helye nincs.” Szülő legyen a talpán, aki ezek után pontosan tudja, hogy adott esetben mit kell tennie, és milyen lehetőségei vannak. De olvassuk tovább: „Ilyen esetben a megyei (fővárosi) pályaválasztási intézőihez kell fordulni, ahol nyilvántartják azokat az iskolákat ahol még van üres férőhely.” Némi akadályt jelenthet, hogy a pályaválasztási intézet legtöbb helyen — így a mi megyénkben is — rég megszűnt, ezt a funkciót általában a megyei pedagógiai intézetek látják el. Ügy tűnik, hogy a kiadvány összeállítói ennél sokkal fontosabbnak tartották a szakképzésre vonatkozó jogszabályok részletes ismertetését, mely így az összterje- delemnek több mint a felél teszi ki. Nyilvánvaló az oldalszámok növelésének szándéka, hiszen enélkül igencsak vérszegény füzetecskét tudtak volna összehozni Ugyanis a legnagyobb érdeklődésre számot tartó fejezet — a megye középfokú oktatási intézményeinek címjegyzéke — a 88 oldalból alig 14-et tesz ki. Ami önmagában még nem volna olyan nagy baj, ha megbízható információkat tartalmazna. Sajnos nem így van. — Az intézmények, szakmák, szakok és ágazatok feL sorólása nélkülöz bármiféle rendező elvet. — Legtöbb esetben nem a jelenleg oktatott — vagy a jövő tanévben oktatandó — szakokat, szakmákat tartalmazza. Csak egy példa: a Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben a felsorolt 34 szakma közül csak 27-et oktatnak, a speciális szakiskolában nem 4, hanem csak 1 szakon folyik képzés. — Sokszor téves az intézmények megnevezése is. Így például: Berzeviczy Gergely helyett Berzeviczy Gizella, Debreczeni Márton helyett Debreceni Mihály, Szepsi Csombor Márton helyett Szepsi Csombos Márton, stb. — Ugyanaz az. intézmény két helyen, kétféle módon szerepel: a) I. László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Mezőkövesd. Tanács- köztársaság u. 128. b) Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Mezőkövesd, Mátyás király u. 146. Nehezen képzelhető el, hogy az iskola és ai utca elnevezésén kívül a házszám is megváltozzék! Hosszan lehetne még sorolni a téves információkat, a pontatlan megjelöléseket, van belőlük bőven. De talán ennyi is elég annak bizonyítására, hogy az érdekelt tanulók és szüleik itájékozta- tására alkalmatlan, hozzá nem értők által, dilettáns módon összeállított kiadványról van szó, amelynek árusítását be kellene tiltani. Ment mégiscsak tisztességtelen dologi visszaélni jóhiszé- mű emberek bizalmával, s ebből anyagi előnyökhöz jutni. Egyébként is jócskán elkésett ennek — az 1991—92. tanévre szóló — kiadványnak a megjelentetése, hiszen ebben az évben már rég befejeződött a beiskolázás. Akik immár több mint másfél hónapja középfokú iskolába járnak, valószínűleg, nem fognak újra pályát választani. Most már az 1992— 93. tanévre szóló pályaválasztási tájékoztató kiadása van soron, mely az arra illetékes Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet. gondozásában jelenik meg. Ez a kiadvány — mint a korábbi években, most is — hiteles és pontos tájékoztatást fog nyújtani a továbbtanulási lehetőségekről az érdekelt tanulók és szüleik részére. (S. I.) „Képek, szobrok, könyvek" László Gyula régész professzor Képek, szobrok, könyvek című kiállítása november 3-án, vasárnap 11 órakor nyílik a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban Bevezetőt mond Végvári Lajos művészettörténész. László Gyula 1933-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, majd két évre rá - régészetből doktorált. 1940-től 1949-ig Kolozsvárott, 1957-től pedig a budapesti egyetemen oktatott régészetet. Őszi kikerics Colchicum autumnale L. Liliomfélék (Liliaceae) Mérgező hatású Őszi kikerics a) őszi virágzó b) tavaszi leveles példány Nevét a monda szerint Cotahis várostól kapta, amely a móregkeverők hazája volt. Medea, ColcMai király 'leánya e növényt használta mérget készítéséhez. A hitrege szerint az őiszi kikerics annak a báj ital male földre hullott cseppj élből nőtt, ame- lyei Medea kilenc éj-szakán összegyűjtött hegyi virágokból készített, hogy azzal férjének, Jázonnalk apját, megfiatalítsa. Nyirkosabb üdébb rétéken, erdős helyeken, különösen a hegyvidék rétjein tömegesen található. Évelő növény. Augusztus végén, szeptember elején az őszi kikerics levél nélküli, szép, lila színű virága sző- nyegszerűen vonja be a réteket. Népies elnevezése ősaike. Hagymagumója diónagy- ságú, felső részén hat fordított tojás alakú, rózsaszínű, 3,5—5 am hosszú levél- cimipa van. Levelei 25—30 cm hosszúák, lándzsa alakúak. Termése kb. 3—4 cm hosszú zöld, majd barna, bőrszerű, felfúvódott magvak. Sökmagvú. Gumóját ősszel, a virágzáskor gyűjtik. Rendszerint a meilékgyöke- rek eltávolítása után korong alakra szabdalják, és napon szárítják. Magvait május végén, júniusban gyűjtik. Gumója nagyon mérgező hatású alkaloidot: oaflébioimt, 20 százalék keményítőt, inulint és asparágint tartalmaz. Magjában 0,3—0,6 százalék coldhtoin-lallkaloida, Phytosterin és zsíros olaj található. Drogja a gyógyászatban és a .növénytermesztésben használatos colahlicin előállítására szolgát. Gyógyászati célra kivonatot, festvényt és kikericsbort készítenék belőle. Ezekét köszvényrohamok, epekőbán tatmak gyógyítására alkalmazzák. E készítményeket szigorúan csak orvost ellenőrzjésse'l szabad használni. Dr. Győrfi Sándor Bozsik István: Illusztráció Hudy Ferenc: Bükki meseképek című verséhez