Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám

1991. október 29., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 MŰHOLDVEVŐ­VÁSÁR! rendkívüli kedvezménnyel Miskolcon, a Széchenyi (Sétálóutca)—Szemere u. sarkon október 31-től november 2-ig. MONO műholdvevöszet 120 cm-es tükörrel 24 900 Ft, SZTEREÖ-SZET CX(FUNAI). 120 om-cs tükörrel 29 900 Ft. az arak az áfát is tartalmazzak; PROF. X. BT. Árverési hirdetmény Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a MÓDI Kereskedelmi Vállalat: — 16. számú, Miskolc, Széchenyi u. 21. üzletének bérleti jogát, a — 31. számú, Miskolc, Corvin Ottó u. 8. üzletének tulajdonjogát árverésen értékesítjük. 16. számú bolt 31. számú bolt 2 350 000 Ft 7 990 000 Ft 210 000 Ft 320 000 Ft Kikiáltási ár: Privatizációs költség: Árverés időpontja: 1991. december 10., 15 óra. Árverés helye: Bp. XII., Böszörményi út 20-22. (Dél-budai Vendéglátóipari Vállalót, IV. emeleti tanácsterme.) Árverésre jelentkezés: — határideje: 1991. december 2-án, 12 óráig, — helye: Bp. III., Rozália u. 35., dr. Dióssy Dezsó. (Munkanapokon 8-12 óra között. Itt kapható részletes tájékoztatás az üzletre vonatkozó adatokról, a jelentkezés egyéb feltételeiről. Telefon: 1606-761). Az árverésre jelentkezés feltétele: jelentkezéskor a kikiáltási ár 5%-ának megfelelő összegű bánatpénz letétbe helyezése (vagy látra szóló betétkönyv benyújtása). Árverés előtti adategyeztetés: az árverés napján 12 órától a helyszínen. Az árverésen részt vevők anonimak maradnak! A kikiáltási ár tartalmazza a privatizációs költséget. A privatizációs költségre nem lehet hitelt, vagy részletfizetési kedvezményt felvenni. Az üzlet üzletköve: 4 SF - 7750 FÉNYMÁSOLÓ CSAK NÁLUNK! Most 30.000 Ft árkedvezménnyel! Irodatechnikai szaküzlet Budapest XIII..Váci út 6. Tel.: 166 7032. 166 7449 elhívás A BAQUETTE PARIS KFT. Bükkábróny, Béke út 1. sz. PÁLYÁZATOT HIRDET KFT.-ÜGYVEZETŐI ÉS PÉKMESTERI munkaköri feladatok ellátására. 4 kft. üzemében francia technológia alapján kerül előállításra kenyér és péksütemény tésztája, mely a fagyasztást követően kihelyezett sütödékben kerül végleges előállításra. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: az ügyvezetői munkakör betöltésére: ♦ élelmiszeripari főiskolai végzettség ♦ 5 éves üzemi, szakmai és üzleti gyakorlat ♦ büntetlen előélet Pékmesteri munkakör betöltésére: ♦ szakirányú végzettség ♦ legalább 5 éves gyakorlat FIZETÉS: megegyezés szerint. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1991. november 10. a pályázat elbírálásának határideje: 1991. november 20.. A pályázatot a következő címre kell benyújtani: Béke Mgtsz, Kurucz Miklós elnök 3422 Bükkábrány, Béke út 1. sz. Tisztul a politikai közélet, megzavarodtak a paktumo- sok. Kis János lemondása után, az új elnökjelöltek kö­zül az egyik patriótábbá sze­retné tenni a pártot, a másik mérsékelni, szocializálni sze­retné a liberalizmust. Egyes SZDSZ-es képviselők már a harmadik út felé való tole­ranciát követelik a vezetés­től. Ugyanekkor az MDF egy csoportja leruccant Miskolcra a liberalizmussal kacérkodni. Ki is jelentették, hogy ez a vadházasság elég régóta tart. Elek István sze­rint „az MDF konzervatív, liberális programmal nyerte meg a választást". Emlékez­nek ugye?! A székelyruhás- Sinkovits Imre azt susogta Kubik Anna fülébe: sza­vazz rám. én is konzervatív­liberális vagyok. Mások fennen hangoztatják, hogy a keresztény, urbánus, népi. katolikus, liberális, nemzeti nem választhatók el élesen egymástól. De uraim! Egy rakás egy­másra dobált tégla még nem ház. Szólni kellene Csurka Istvánnak, hogy fi­gyelmeztesse az SZDSZ li­berális-gázpalackjából tu- pákoló elvtársait, hogy vi­gyázzanak, mert ha így ha­ladunk, hamarosan népi- patrióta-populizmust tüdőz- nek le. Furmann Imre libe­Paktum-finálé! rális-emdéefes stb. még vál­lalni tudja Bibó Istvánt. Né­meth Lászlót, de Szabó De­zsőt már nem. Mintha az ember szeretné a testvéreit, de a testvéreinek az édes­apját már nem. Egy Móricz Zsigmond, egy Ady Endre tudta vállalni Szabó Dezsőt, ám egy Fur­mann Imre nem. Szabó De­zsőt. aki élesen látta és hangoztatta a koncnak oda- lökött kicsi országban szin­te egyedül, hogy a feneva­dak háborús marakodásához ennek a népnek semmi kö­ze nincs. Akit a nácikkal szövetséges magyar kormány propaganda-minisztere nem mert meghívni a lillafüredi találkozóra, mert a minisz­ter szerint is annyira német­ellenes volt. Szabó Dezsőt, aki a nyilas uralom alatt Szálasit kidobta a lakásából. Egyébként Furmann Imre nem kívánná száműzni Sza­bó Dezsőt az irodalomból. Válaszoljon neki a halott iró: „Mit szólna Ön ahhoz, ha a parajdi büdös-köves gyufa ezt az objektív mon­datot mondaná: — A napot én fényes világítású testnek tartom?”. Csak mellékesen jegyezzük meg. hogy Alek- szandr Szolzsenyicin, a szá­Mert mi élni akarunk! Tisztelt Szerkesztőség! El­hangzottak az ünnepi beszé­dek, elcsitult a harangok szava, kihunytak a gyertyák és mi emlékezünk. Emléke­zünk arra a napra, amikor egy ország így jajduit fel: ELVÉGEZTETETT! Lezajlottak az október 23-i forradalomra va-ló megem­lékezések ünnepségei. Mi­niszterek, állami főhivatal­nokok, polgármesterek tar­tották az ünnepi beszédeket, harangzúgás, és a mártírok tiszteletére gyújtott gyertyák fényénél egy nemzet térdet- lejet hajtott a hősök emlé­ke előtt. És emlékszünk no­vember 4-ére, mikor egy or­szág népe gyászbaborulva sóhajtotta: „ELVÉGEZTE­TETT!" Még mindig vannak, főleg azok, akiknek „kényelmet­len" szembenézni a történe­lemmel, akik azt hangoztat­ják: minek ez, elmúlt, bo­rítsunk fátylat az egészre, feledjük el! Feledjünk? Hát lehet feledni? Lelehet feled­ni az aradi 13 vértanút? Le­het feledni Haynaut, Paskie- vicset? Lehet feledni a zsidó vallású magyaroknak Ausch- witzot, Buchenwaldot, a ká- pók bun’kóit? A krematóriumból ég felé törő lángok örök időre be­égették a világtörténelembe, hogy SOHA TÖBBÉ! Soha többé: K. Z. láger, szöges­drót, soha többé, Gestapo! Soha .többé atomhalál! Soha többé Vorkuta, Donbassz. Gulag, Cseka! Soha többé AVH, recski haláltábor, Kistarcsa, Horto­bágy, soha többé kisfogház udvara, soha itöbbé bitó! A XX. század, az őrület százada. A világtörténelem­ben még soha nem fordult elő ennyi vérengzés, kegyet­lenség, szadizmus. Keleten Sztálin, nyugaton Hitler gvilkoltatta halomra az ár­tatlan emberek millióit. Le­het ezt, szabad ezt feledni? Nem, soha! A forradalom alatt, és után több százezerrel lett kevesebb az ország lakossá­ga. Voltak, akik fegyverrel a kézben haltak hősi halált, voltak, akiket az ÁVH, vagy tankok tüze gyilkolt le, eset­leg az összeomló épületek alatt lelték halálukat, vol­tak, akiket elnyeltek a kín­zókamrák. Örökre! És vol­tak, akik elbújdostak, ke­restek egy másik hazát, új hazát, jobb hazát! Újra divatba jött a gyű­lölködés, fenyegetődzés, név­telen levelek tömege. Fél­tünk mi már eleget! Tör­vénytelenségektől, hajnali csengőtől, harámbasáktól, meguntuk, elég volt! Akik még mindig nem tudnak nyugodni, azok megszívlel­hetnék az alábbi sorokat: ..Mi nem gyűlölködést, mi megbocsátást hirdetünk! Megbocsátást, de nem felej­tést!" (Észak-Magyarország V. 8.) Nem feledhetjük 1956- ot, a forradalmat, a szabad­ságharcot, a hősöket. Ne feledjük a már klasz- szikussá nemesült mondást: „Amelyik nép megtagadja hőseit, az halálra van ítél­ve.' Ifjúságunk szebb, jobb jö­vőt vár, és remél. Ehhez új világnézetre, új eszmékre, új példaképekre van szüksége. Mert mi élni akarunk! Legalább még ezer évig. Itt, Közép-Európában! Egyedül ez a mi Hazánk! Tiszteletitel: Csörnök Jenő 3508 Miskolc Van védekező módszer a ialbontásos betörés ellen! TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Október 22-i „Falbontó betö­rök a boltban” c. bűnügyi tu- tlósítósuk végén azt közölték az olvasókkal, bogy a betörésnek a címben jelzett módszere ellen nincs bevált védekező módszer. Nos, ez egyáltalán nem így van. Az ellenőrzött minőségű, vagyonvédelmi szakemberek ál­tal telepített riasztórendszerek alkalmasak a falbontás-betörés helyi jelzésére, valamint tele­zad egyik legnagyobb írója ugyanarra a végkövetkezte­tésre jut a Hogyan ment­sük meg Oroszországot cí­mű könyvében, mint Szabó Dezső 50 évvel korábban. De Szolzsenyicint Oroszor­szágban már kezdik vállal­ni ! Ebbe a paktum-fináléba belekiabálták néhányan me­gint, hogy mindenért csak úgy cuzammen a kommunis­ták a felelősek. így kollek­tive. Sztálin kollektív bűnös­sé nyilvánította a parasztsá­got. mert nem egy termé­szetellenes ideológia diktá­tumai szerint, hanem ter­mészetesen akart továbbra is élni. Parasztok milliói kerültek haláltáborokba emiatt. A másik nagy kol­lektív bűnössé nyilvánítás Adolf Hitler műve, a zsidó­ság mérhetetlen szenvedésé­hez, szintén milliók halálá­hoz vezetett. A kollektív bűntudat fenntartása közép­szerű, uralkodni vágyó ha­talmak eszköze, s egyvala­mire feltétlenül használha­tó; a valódi felelősök rejte­getésére. Zsilinszky Endre fogalmazta programterveze­tében: „Egyéni felelősség, népünk egyénisége, hagyo­mányai s átélt őszinte ke­reszténysége szerint, szem­ben a kollektív felelősség idegen és romboló elvével.” Hogyan vehetnénk komo­lyan ezt a kollektív kom- munistázást, amikor az MDF az önkormányzati vá­lasztásokon politikai bűnö­zőt is támogatott, így pro­pagálva a sajtóban: „tud­juk. hogy elkötelezett kom­munista, de mint ilyen a pluralizmus hive”. Vagy kezdené rpagán a koalició ezt a kollektivizálást?! Csurka István elhatárolná magát egykori kampányfő­nökétől. vagy a kulturális bizottság elnökétől. A kul­turális bizottság elnöke el­határolná magát a sajtó al­bizottság egykori marxista tanárától, a marxista tanár elhatárolná magát a Hidas Antal-díjas egykori írószö­vetségi KISZ-titkártól. Az MDF alelnöke elhatárolná magát feleségétől, a kor­mány a szóvivőjétől, a koa­lició a Kárpótlási Hivatal vezetőjétől .. . Mindig be­dobni egy csipetnyi kollek­tív antikommunizmust, hogy a valódi bajokról, s a való­di felelősökről eltereljék a figyelmet. 1943-ban Bajcsy- Zsilinszky Endre levélben volt kénytelen visszautasíta­ni a nácibarát kormány nemzetvédelmi miniszteré­nek vádjait, mert a valódi ellenzék nem kaphatott han­got. Ebből a levélből idé­zünk egy gondolatot: „Meg­vallom, utálatosnak, értei, metlennek és az ezeréves magyar politikai kultúrának szemhatárában mérhetetle­nül kezdetlegesnek érzem, éreztem is mindig, ezt a jobboldalosdit és baloldalos- dit. Egy tehetségtelen és zavaros nemzedék politikai kifejezése ez: valójában le­leplezése szellemi zűrzavará­nak." Az új öntudatra ébredt nemzedék ma már tudja, hogy történelmünkben úgy a jobboldal, mint a baloldal tragikusan leszerepelt. Ez n XX. századi magyar história nagy tanulsága. A jobbolda­li politikai klikk kiszolgálta az országot a náci Németor­szágnak, a baloldali politikai klikk a moszkovita szovjet diktatúrának. Maradt az egyetlen nemzeti saját út. senkit ki nem rekesztve (el­lentétben a jobb- és bal­oldallal), de a magyarság érdekeit összes értékeivel védve. Zrínyitől Nagy Imré­ig. G. Nagy Illán— dr. Mac zó Ágnes Az agrár-kerekasztal közleménye ionos vagy rádiós átjelző mű­ködtetésére is. Mint minden műszaki beren­dezésre, a riasztóra is igaz, hogy cl kell kerülni a barkácsolt, el­lenőrizhetetlen bóvlit és a kon­tár szerelőket. A megfelelő mi­nőségű és szakszerűen telepített riasztórendszer valamennyi betö­rési módszer ellen megnyugtató védelmet biztosit. Rinyu Ferenc Quali-Top Kft., ügyvezető igazgató A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folyó agrár kerék­asztal-tárgyalások soron kö­vetkező ülését tartották meg az MDF megyei irodájában. Témája a kárpótlási törvény jelenlegi helyzete megyénk­ben, valamint az ehhez szo­rosan kapcsolódó átmeneti szövetkezeti törvény terve­zetének vitája volt. A tanácskozáson meghí­vott vendégként jelen volt Nagy Husszein Tibor, az Agrárszövetség főtitkára, va­lamint Azari Bertalan, a me­gyei kárrendezési hivatal vezetője és Koppányi Mik­lós, a megyei FM-hivatal helyettes vezetője. A tárgyalás eredményét az alábbiakban tesszük közzé: A jelenlevő pártok közöltt egyetértés jött létre a kö­vetkező kérdésekben: 1. A kárpótlási törvény végrehajtásának elősegítése érdekében célszerű lenne az átmeneti törvény 13. §-a 2. pontját az alábbiak szerint elfogadni: „A mezőgazdasá­gi szövetkezet a tagjával megállapodhat, hogy ha a tag a szövetkezet tulajdo­nába került termőföldek után az őt megillető kárpót­lási jegyet a tag részvény­tulajdonát a kárpótlási jegy kiállítása alapjául szolgáló aranykorona értéken vissza­állítja.” 2. A kárpótlási törvény végrehajtása során a jelen­legi igényjogosultak vásárlá­si lehetősége előzze meg az 1939. május 1. és 1949. jú­nius 8. közötti időszakban károsultak igényének kielé­gítését. 3. Az átmeneti szövetke­zeti törvényben a területek kijelölésével kapcsolatban úgy fogalmaz a törvény, hogy egyeztető fórum megalakít­ható. Ezzel szemben a ta­nácskozás arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy köte­lezően megválasztott fórum működése célszerű, amely­nek tagjai között a tagi tu­lajdonnal rendelkezők ará­nyuknak megfelelően képvi­seltethessék magukat. 4. Az átmeneti szövetke­zeti törvénytervezet kötele­zően előirt 10 százalék, il­letve 30 százalék közös, osz­tatlan tulajdont határoz meg. Ezen előírás helyett céllszerűbb szövetkezeti tag­ság hatáskörébe tenni az oszthatatlan tulajdon nagy­ságának a meghatározását. Emellett a vagyon oszthatat­lansága helyett tulajdonról kellene határozni, melybe a termőföld is beletartozna. 5. Az erdőre vonatkozó szabályozást külön erdőtör­vénybe kell foglalni, ezen a helyen csak a lajdont cél­szerű rendezni Végezetül kerekasztal felhívással fo Jul minden érdekelithez, éljen kárpótlási igényével, adja be kérelmét. A kitöltéshez vegyék igény­be a pártok által meghirde­tett szakmai tanácsadást. A kerekasztal legközelebbi tanácskozását a megyei FM- hivatal javaslatára „Bankok és a mezőgazdaság" téma­körben tartjuk meg, különös tekintettel a „mindenki min­denkinek tartozik” gazdasá­gi állapotra. Veres István irodavezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom