Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. október 28., hétfő Forradalom és megtorlás a Miskolci Egyetemen Ingerült megyeszékhelyi polgármesterek (Folytatás az 1. oldalról) tek olyan hírek is. hogy a bá- nyászság kint mozgolódik, ké­szül beleié vonulni. .. végül is. amikor a tömeg kivonult, akkor valaki olyan irányt próbált a tömegnek adni. hogy az egye­temistáknak is szándékuk voll bejönni, de a Pingyomon. Mis­kolc közelében, a Bükkben levő támaszpontban tartózkodó szov­jetek miatt nem mernek .... és ha ők nem mennek, menjünk mi az egyetemistákhoz . ■. Dörmbach felkölti Fekete Simont, és telefonon érint­kezésbe lépne'k a városi pártbizottsággal, majd Fe­kete Simon a .pártbizottságra megy. Megái lapodnak abban, hagy az összetűzések elke­rülése érdekében a tömeget megpróbálják az egyetemhez Irányítani. Ennek érdekében motorkerékpáros egyetemis­táikat .küldenek a felvonulók elé, akik a mészgyárnál ta- lálkozniaik a tömeggel. Köz­ben Dornbadh az egyetemi hiangos'hiradon keresztül tá­jékoztatja a hallgatókat a fejleményekről. Szíj Zoltán: Utána összeül­tünk. és elhatároztuk, hogy ezt a tüntetést márpedig le kell ve­zetnünk. Levezényeljük .. . Meri akkor már tudtuk, mi van Pesten... Es azért kell ide kihívni a tömeget, mert itt aa egyetem előtt nagy tér van. itt nem fognak betörni ablakot, itl nem fognak lincselni. .. Otl volt Dörnbach. Fekete Simon, Gáti Szabolcs. Renn .. . össze­jött ez a kis csapat, amelyik elhatározta, hogy kimenti a vá­rost a bajból. Renn Oszkár: Mikor beértünk a tömeggel a nagyelőadó elé, a „prérire”. én is fölmentem a lapostetőre. Ott találkoztam Spanyol Gyulával, aki a Lenin Kohászati Művekben dolgozott, és néhány nap múlva a megyei munkástanács defenzív csoport­jának lett a tagja ... A szabadtéri, rögtönzött nagygyűlést Dornbadh Gyula nyitja meg. Ő és egyetemis­ta társai mindvégig kezük­ben tartják .az lirányítást, amely a fennmaradt hang­felvétel és rajta a jól .kive­hető tömegind'ülatoik alapján nem mindennapi feladat volt. I.Hatalmas éljenzések köze­pette félolvassák a debrece­ni, a miskolci és a budapes­ti követeléséket. Először Ko­sa György hallgató, .később pedig Nagy Attila, a Miskolci Nemzeti Színház színésze szavalják el a Nemzeti dalt. A fennmaradt hangfelvétel tanúsága szerint talán az egyi'k legszebb szavalata volt ez a versnek, amely valaha elhangzott, s a maga szint­jén vonatkozik ez Kosa György hallgatóra is. Nagy Attila így emlékszik vissza: Valahonnan egyszer csak kiabál­ni kezdték, szinte végighullám­zott a tömegen: Nagy Attila — Nemzeti dal. Nagy Attila — Nemzeti dal ! ! ! A kedvenc szí­nész eszükbe jutott... Én vi­szont nagyon zavarba jöttem, nem tudtam, mitévő legyek. Odatolakodott hozzám a megyei pártbizottság ideológiai titkára, szinte tuszkolt maga előtt: — Menjen gyorsan’ Menjen» Nem szabad idegesíteni az embereket, gyorsan menjen! Majd valaki átadja Dorn- badlmak azt a papírt, ame­lyen ímegfogalmaztálk a sztrájkbizottság megválasz­tásának módiját. Érmeik be­olvasása után kerül sor a nyílt színen a gyáraik kül­dő tteineik megválasztására, akik bevonulnak a II. szá­mú előadóba, és „sztrájkbi­zottság” (a sajtóközlemény­ben már „népi bizottság”) néven lényegéiben megalakul az ország első megyei mun­kástanácsa. Megkülönbözte­tésül azoktól a munkástaná­csoktól, melyek egy-egy üzem, vállalat, intézmény dolgozóit képviselték, a köz­ségeket, városokat, megyéket képviselő munkástanácsokat összefoglalóan „-'területi” munkástanácsoknak nevez­ték. Délutánra a megválasztott küldötték a legfontosabb négy követelésben megegyez­nek, és a nagyelőadó tetejé­ről felolvassák őket. 1. A szovjet hadsereg azonnal vonuljon ki az országból. 2. Üj magyar kormányt. 3. Sztrájkjogot a munkásság­nak. 4. Teljes amnesztiát a forra­dalom résztvevőinek. In: Észak-Magyarország 1956. okt. 25.. 12. évf. 226 szám. p. 1. (Harmadik kiadás). A gyűlés után a tömeg a Peítőfi-szoborhoz vonul, majd lassan szétoszlik. Horváth Gyula: Mikor kivo­nultunk az egyetemről Miskolc­ra. a Hejőcsaba felé vezető úton ott álltak a szovjet tankok. Aa első sorban meneteltem. A vas­úti síneknél álltak. Az egész társaság megdermedt, mi is, meg a ruszkik is ... Na. mos* mi lesz: lőnek, nem lőnek? Ne engedjük őket . . . kiabálták, mert hogy ezek biztos Pestre akarnak menni. Egy perc volt, öt perc volt. farkasszemet néz­tünk egymással, a tömeg és a sok harckocsi. A vége az lett, hogy az oroszok az úttól hát­rább mentek, és mi a széles, városba vezető úton tovább vo­nultunk. Rácz Károly: Délután, amikor mentünk vissza, akkor már jó­val több egyetemi hallgató volt velünk, vezettük ki a tömegei az Egyetemváros területéről vissza a Petőfi-szoborhoz. otl kezdődött a tömeg feloszlása . .. De Nagy Attila ott is még két­szer elszavalta a Nemzeti dalt. Délután 5 órakor a meg­választott megyei munkásta­nács már Diósgyőrben van, és a Lenin Kohászati Mű­vök bordó drapéniás műsza­ki .klubjában megtartja első ülését. A munkástanács felihívást bocsát ki a megyéhez tarto­zó községékhez és vállala­tokhoz a hely.i muinkás'taná- csoik megválasztására. (Ez az ÉvSzak-Miagyarország Október 26-;i .számában jelenik meg.) Ezekre — /mintegy isegítségüil — a későibbiékben gyakran a diiákpiarlamen-t képviselő­it is meghívják. Egyben ki­tűzik a végleges megyei munkástanács megválasztá­sának időpontját, Október 29-ét. Ungvári Rudolf: Amikor beje­lentkeztünk. hogy a miskolci diákparlamenttől beszélünk, éreztük, amint ,a vonal másik oldalán az emberek lélegzetvé­tele megváltozik. Hirtelen ki­nyíltak. és én utólag csak azt a meleget éreztem, ami a sza­vaikból a fülembe sugárzott. Ungvári Rudolf: Az éjszaká­nak végzetes következményekkel járó eseménye volt azoknak a teherautóknak az útja Pest felé. Éjféltájt érkeztek Mezőkövesd­re. negyvenhat kilométerre Mis- kőiétől, ahol éppen akkor ro­hanták meg a helybeliek a rend­őrőrsöt és a tanácsházát. A te­herautók utasai a klementina! internálótáborból kitört munka­szolgálatosoktól további fegyve­reket kaptak. Ebben a táborban túlnyomórészt közbűntényes foglyok dolgoztak. A hírekei továbbítottuk az ügyeletet tartó megyei munkástanácsnak, amely Majtényi Józsefet, a rendőrség­nek a munkástanácsba delegál« tisztjét küldte ki a Pestre tartó fiúk után. Majtényi a Bükk- hegységen keresztül vezető rö- videbb úton egy teherautóval akart elébük kerülni, hogy ta­lálkozva velük, visszafordulásra bírja őket. de a hegység lábá­nál, Lillafüreden felállított ávóa zárólánc .feltartóztatta őket. Ezért ezek a fiúk nem a mun­kástanáccsal. hanem az Állam­védelmi Hatósággal kerültek érintkezésbe. Hatvanhat kilomé­ternyire Mi9kolctól. Kerecsend- nél. ahol Majtényi utol akarta őket érni. tűzharcba keveredtek az ott ellenőrző ávós egységgel. Néhány kocsi visszafordult Mis­kolcra. de a lillafüredi zárólánc­nál ezek is fennakadtak. Néhá- nyan vonattal próbálkoztak, de a miskolci pályaudvaron őket is letartóztatták. Reggel velük ösz- szefüggésben terjedt el a hír Miskolcon és Diósgyőrben, hogy az AVH diákokat tartóztatott le. s ez volt a közvetlen oka an­nak, hogy a Zsolcai kapunál levő megyei rendőrkapitányság előtt, amelyben az Államvédel­mi Hatóság is székelt. sDontán tömeg kezdett összeverődni. Ezek a fiúk a teherautókon nem sokban különböztök azoktól, akik Budapesten, a Corvin köz­ben fogták fegyvert a forrada­lom éjszakáján. Ha meggondo­lom. hogy a megye két forra­dalmi testületé, mi meg a mun­kástanács mindent elkövettünk hogy megakadályozzuk őket ugyanabban, ami a Corvin kö­zieknek „sikerült”. A Munkástanácsok Megyei Szövetségének és az MSZP Megyei Elnökségének Nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) amely a megyében az orszá­gos átlagot is meghaladja. Elítéljük az olyan vezetői koncepciót, amely a vesz­teséges vállalatok stabilizá­lásának egyedüli módját az elbocsáj fásokban látja. Nem tartjuk kielégítőinek az eddi­gi munkanélküliséget kezelő intézkedéseket, az átképzés jelenlegi rendszerét, a mun­kanélküli járadék képzésé­nek elvét. Nélkülözhetetlen az aktív foglalkoztatáspoliti­kai program (munkahelyte­remtés, részmunkaidős fog­lalkoztatás, közmunka, stb.) beindítása. Indokoltnak lát­juk a nagyszámú, védtelenné vált, érdekképviseletekből kiszorult munkanélküliek szolidaritáson alapuló ön­szerveződését. A két szervezet megálla­podott abban, hogy ennek szervezési feladatait közösen, tárgyi, technikai feltételeit a szocialista párt biztosítja. 3. Egyetértettünk abban, hogy a gazdasági rendszer- váltás alapja a tulajdonre­form és az alkalmatlan veze­tők cseréje. A kormány sür­gősen terjessze a parlament elé a privatizációs törvény tervezetét. Ebből a folya­matból nem hagyhatók ki a munka vállalók sem. Vita alakult ki a munka- vállalói tulajdon arányáról, illetve arról, hogy mely vál­lalatok privatizálbatók ilyen módszerekkel. Véleményünk szerint a privatizációs bevé­telek egy részét munkahely- teremtésre ‘kell fordítairii. A munkavállalói részitulajdon­ról szóló törvény sikeres meg­valósításához garancia alap létrehozására van szükség. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a munkavállalók rész- tulajdonhoz juttatását álla­milag garantált kedvezmé­nyes hitelekkel segítsék. Alapvető követelésünk, hogy az állami vállalatok privatizációja a munkavál­lalók egyetértésével történ­jen. 4. Különösen aggasztó a megyeszékhely két nagyüze­mének sorsa. A Digépnél jogutód nélküli felszámolás folyik. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a folyamatban a munkavállalók érdekei ér­vényesüljenek (tulajdonszer­zés, érdekképviseleti véle­ménynyilvánítás) . A Dimag Bt. esetében egy új, átgondolt koncepció se­gítségével a vállalat helyzete stabilizálható. Ehhez szüksé­gesnék látjuk, hogy a nagy­üzemekben működő érdek- képviseleti szervezetek is részt vegyenek a válságkeze­lés módjainak kidolgozásá­ban. Elíéljük a munkaválla­lók bőrére kötött vállalatve­zetői — kormányzati alkukat. 5. A parlament által — a nyáron — elfogadott szak- szervezeti törvényről a két fél véleménye alapvetően el­tért. Nézetkülönbségeink el­lenére egyetértettünk abban, hogy a munkavállalók érde­keinek védelmére erős ér­dekképviseleti mozgalmakra van szükség. Megállapodtunk abban, hogy az érdekvédel­mi szervezeteik megújulásá­nak alapfeltétele egy új ve­zető generáció képzése. En­nek érdekében a két szerve­zet további együttműködést folytat. Megállapodtunk abban, hogy a későbbiékben veze­tői és szakértői konzultációt tartunk a megyét és a mun­kavállalókat érintő, mindkét fél által fontosnak ítélt kér­désekről. Végezetül egyetértettünk abban, hogy elképzelhetet­lennek tarltjuk a kihelyezett kormányülést a munkaválla­lók érdekképviseleti szervei­nek részvétel^ nélkül. Miskolc. 1991. október 26. Munkástanácsok Megyei Szövetsége MSZP Megyei Elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) mokból idéztek, illetve be­számoltak a tanácskozás ta­pasztalatairól. Én magam úgy éreztem, mintha vala­mennyien kissé ingerültek lettek volna. Valószínűleg, azért voltak a szokásosnál indulatosabbak, mert már most érzik: milyen gigászi és népszerűtlen feladatokkal kell megbirkózniuk a megyei városok közgyűléseinek, de általában a települések ön- kormányzatainak a követke­ző esztendőben, 1992-ben. A kormányzati szervek például most készítik az 1992-es költségvetést. Ehhez természetesen szükségük volt a megyei városok önkor­mányzatának jövő évi elkép­zeléseire. A polgármesterek közgyűlésén ezzel kapcsolat­ban megállapították, hogy a magas minisztériumok to­vább folytatják az elmúlt évitizedek elavult és rossz, a települések számára elfo­gadhatatlan, és egyértelmű­en hátrányos tervezési gya­korlatát. Kérték például, hogy a megyei városok szá­moljanak be saját költségve­tésük jövő esztendei irány­számairól. Ezek elkészítésére azonban olyan rövid határ­időt — mindössze másfél he­tet — szabtak meg, amely mindenképpen figyelmen kí­vül hagyta a munkához múl­hatatlanul szükséges időigé­nyét. Ez a közgyűlés állás­pontja szerint arra utal, hogy nem tekintik partner­nek az önkormányzati testü­leteket. A jövő évi, országos költ­ségvetési irányelvek elfoga­dása esetén, a települési ön- kormányzatok pozíciója a mostaninál is rosszabb lesz. A jelenlegi pályázati rend­szer pedig nem jelenít mást, mint azt, hogy a közgyűlé­seknek csukafejest kell ug- raniuk a koromsötétbe. Ha bátrak, valószínűleg túlvál­lalják magukat, ha pedig óvatosabbak a pályázatoknál, akkor valószínűleg alábecsü­lik lehetőségeiket. — Ügy véljük — mondták pénteken a polgármesterek —, hogy a Belügyminisztéri­um mind az elméleti felké­szültség, mind a szakmai gyakorlat tekintetében, nem képes megfelelni a felada­toknak. Az állam, miután képte­len megadóztatni a milliár- dokra rúgó eltitkolt jövedel­meket, jövőre még több be­vételt próbál behajtani, még fizetőképes polgáraitól. Nem­csak a benzin, várhatóan is­mét emelkedő árával, a rend­őrségi közreműködéssel be­hajtott kötelező biztosítással, hanem a legújabb gépjármű­adóval is igyekszik tovább sarcolni a személygépkocsi­tulajdonosokat. A legújabb, és a feltehetően nagyon nép­szerűtlen adók behajtására azonban állam bácsi az ön- kormányzatokat szemelte ki. Még a mézesmadzagot is el­húzta a megyei városok köz­gyűlései előtt, mondván: a településeket hozzájuttatja az adó feléhez. Igen ám, de kütyába se vették, hogy a behajtási procedúra költsé­geit és súlyos politikai kö­vetkezményeit az önkor­mányzatoknak kell majd vi­selniük. Az állampolgár a fizetési felszólítást az önkormányza­toktól kapja majd meg. Nem a törvényhozásra, és nem a konkrétan soha meg nem mutatkozó államra csikorgat­ja majd a fogát, hanem a polgármeslteri hivatalokra, hiszen egy vékonyodó pénz­tárcából oda kell majd be­fizetnie az egyre elviselhe­tetlenebb adókat. Ugyancsak nem állam bácsira haragszik majd, az egykor panellakás­ba kényszerített bérmunkás, amikor értesül róla, hogy a távhőszolgáltatás díját ismé­telten és drasztikusan meg­emelik. Az állam ugyanis, mint egy angol lord — feltű­nés és nyom nélkül — kivo­nul a közszolgáltatásokból. Nem törődik vele, milyen űr és hiány marad Utána. A szubvenció egyszerűen elma­rad, amelyet annak idején, az átkos „szocializmusban” ép­pen azért állapítottak meg, mert tudatában voltak a nyomott béreknek. De hogy fizesse meg a bérlakások mindinkább égbe szökő díj­tételeit az, aki most válik munkanélkülivé? A polgármesterek állítot­ták: a jelenlegi pénzügyi kondíciók ismeretében nei lesz elég pénz a helyi .te megközlekedés és a fürdő további támogatására. Vajo hány forintba kerül akkc jövőre, mondjuk Miskolco egy villamosjegy és mit ke majd a pénztárosnő az Ai gusztus 20. stnandon? A négy polgármester kife jezetten berzenkedett attó hogy hiába látott hosszada. más várakozás után, végit napvilágét az önkormányza törvény, máris igyekszene éppen az állami szerve megszegni azt. A köztárse sági hivatalok és a megy< közgyűlések ugyanis meg próbálják reaktiválni a me gyei tanácsok korábbi sze repét. Az állam tétlenül né zi, sőt, támogatja is töret véseiket. Olyan hatalmi é felügyeleti jogosítványoké ad a kezükbe, amelyek ai kaUmazásával ismét lótrejé hetnek a korábbi megyei fa nácsoknak megfelelő szerve zetek, a maguk gyámkodó é pénzelosztó szerepével. , közgyűlés egyik határozat ezt a következőképpen fc galmazza meg: álláspontun szerint a helyi önkormányza tok rendszerében — a jelen légi viszonyok között - nincs szükség olyan önkor mányziati típusra, amely köz bülső és bizonyos szemponl bői irányító szerepet tölt b a kormányzat és a települi sí önkormányzatok között. Udvardy József KäYJPTOrrn 8Ä0RYE<iVÄ*fe 1991. október 28-tól Nagyker. ár - 20 % engedménnyel Miskolc, Biycsy-Zsilmszky u. 1-3. si. alatt (a volt Halszakílzlet helyén) Nagy színválasztékban, különböző méretekben ! Régi ár Új ár SARA 2 x 3 m \ 1.860.­9,500.­SAFARI AZ 3 x 4 m 19.400.­15.500 ■» 1 x 3 m 4\8SO.­3.900.­1,6 x 0,8 m 1 ö <N 1.65 0.­CARO 2,4 x 3,4 m 13^00.­10.500­2 x 3 m 9(700.­7.750.­0,8 x 1,6 m lioó.­1.650.­Gyapjú 2,3 x 3,5 m 35.300V 28 200.­DEÍ.HY (gyapjú) 2 x 3 m jl4.200.\ 19.300.­mnáe a késkúet tort/t--------- f < t iwiiri urrTMiinatTiiM -/ntNWMt.-rM-Kv mm mm MISKOLCI • VASUDVAR »KFT. Minden héten valamit olcsóbban, a Miskolci Vasudvar ffff.-főf KÉSZPÉNZES VÁSÁRLÁS ESETÉN NAGYKERESKEDELMI ÁRON: — kazánok, gáztűzhelyek és konvektorok, — EKN típusú lapradiátorok, — villanybojlerek, 5—200 literig, — padló- és falburkol ócsempék, — fekete és horganyzott csövek, — alumínium és horganyzott csatornák, — normál és kombinált hűtőszekrények, — import fürdőkádak és csaptelepek, RENDKÍVÜLI ÁRENGEDMÉNNYEL: — termotéka gázkazán, 20 kW 26 900 Ft — termotéka gázkazán, 25 kW 30 950 Ft — KCSM öntöttvaskazán, 28 kW 33 950 Ft — KCSM öntöttvaskazán, 34 kW 38 950 Ft — DV-radiátorok, tagonként 228 Ft-tól — alu trapézlemez, 1050X4540 726 Ft/m3 — 4 müveletcs háztart. robotgép 2 370 Ft — 190 cm magas alu fcstőlétra 2 195 Ft 8.00—12.00 óráig szombaton is várjuk kedves vásárlóinkat a Vágóhíd u. 3. és a Zsolcai kapu 12. szám alatt levő üzleteinkbe, ahová bejárat a Bigatton-cukrászda felől is van. Telefonszámunk: 29-011.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom