Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
1991. október 1., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Horn Gyula CÖLÖPÖK V, Októberben kerül a könyvesboltokbo sorsfordító esi- tondőink egyik koronatanújemok emlékezése. A szerző szavaival; „Célja, hogy egy szemtanú, az események szereplője láttassa az olvasóval mindazt, amit megélt." Horn Gyula, az MSZP elnöke, politikusi életútjának néhány dokumentum-epizódját közöljük, a szerző hozzájárulásával. (Kim Ir Szén nagy vezér Budapesten) Abban az időben, különösen 1988. elejéitől egyre inkább előtérbe került a koreai kérdés. Időszerűségét egy dél-koreai gép elleni merénylet — annak felrobbantása —, s újabb tényei, valamint a szöuli olimpia közeledte adták. A budapesti amerikai nagykövetség nem sokkal a merénylet után közölte a Külügyminisztériummal, hogy a két észak-koreai származású merénylő az ő információjuk szerint, mielőtt felszállt volna a gépre valahol Európában, néhány hetet Budapesten töltött. Azonnal utasítottam a munkatársaimat, hogy a belügyi szervekkel tisztázzák a tényeket. Mint kiderült: a két merénylő, egy idősebb férfi és egy fiatal nő valóban járt nálunk. Észak- Korea budapesti nagykövetségének első titkára által bérelt lakásban voltak elszállásolva; a diplomata saját kocsiján furikáztatta őket, többek között Bécsbe és Belgrádba is átruccantak. Észak-Korea, hivatalos nevén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a szocialista világrendszer talán legortodoxabb állama, ahol még ázsiai mércével mérve is elképesztő méretű személyi kultusz, a lakosságot megnyomorító rendszer uralkodott. Nekem ia többszöri meghívás ellenére sem volt időm és kedvem odalátogatni, de ismerőseim, kollégáim meséltek az ottani állapotokról. Az emberek napi 12—14 órát dolgoztak, viszont „önként" lemondtak a fizetésükről, mert a Vezér úgyis gondoskodott róluk. Üzletek nem voltak, a lakosságot raktárakból, fejadagok szerint látták e'1. Különleges hatósági engedély kellett ahhoz, hogy egyik városrészből a másikba átmehessenek, vagy a falun élő rokonaikat meglátogathassák. Megtörtént, hogy éjszakánként a főváros százezreit munkába parancsolták. Az volt a dolguk, hogy Phenjan főterét fogkefékkel ragyogóra súrolják. A gyerekeket egészen pici korukban szinte elszakították a szüleiktől, harci dalokra, katonai fegyelemre tanítva őket. Azt is beléjük súlykol- ták, hogy ha kell, a szüleikkel is forduljanak szembe a nagy vezér parancsára. Voltak persze lázongások, puccskísérletek, de ezeket kegyetlenül vérbe fojtották, s azután még kíméletlenebb terror következett. Az egyik munkatársam, kiválóan képzett ázsiai szakértő a következőket mondta róluk: „Tudod, a koreai ember igazából csak egy másik koreaitól fél. Ugyanis önmagából kiindulva el tudja képzelni, hogy a másik ember, miié képes.” Egyébként neki megvolt a maga felfogása a mongolokról is, róluk szinte szeretettél beszélt: levédés azt hinni, hogy a mongol állattenyésztő nép. •n"? a monS°l tenyészti az alkatokat, hanem azok a mongolt. Ugyanis a pásztorok ott élnek a családjukkal, amerre a jószágaik vándo- olnak. Tőlük nyerik az ita- rat ételüket, ruházatukat, ryilk°r csecsemő születik, azok melengetik őket, különben megyfagynának. Szin- re mindenki, aki állatokkal oglalkozik, felveszi a szo- irasaikat, még a járásuk is azokéhoz hasonlít.” Visszatérve a koreaiakra, meg 1984 nyarán történt, hogy Phenjan közölte, Kim ír Szén, a nagy vezér keleteurópai körútra indul, amelynek során Magyarországra is ellátogat. A budapesti koreai nagykövetség óriási izgalomba jött, nagykövetük engem, mint a Külügyi Osztály vezetőjét, szinte naponta zaklatott az előkészületekkel. A program szerint a nagyfőnök vonattal jött Prágából, s a nagykövet, aki különben szelíd, félénk ember volt, otthoni utasításra hivatkozva kérte, hogy a magyar határtól Budapestig minden állomás legyen fellobogózva, transzparensekkel feldíszítve, s a helyi lakosok a sínek mentén felsorakozva integessenek a szerelvénynek. Nyugalmat erőltettem magamra, és elmagyaráztam a nagykövetnek, hogy mi a különbség országaink között. Mit tehetett, fancsali képpel eltávozott, majd néhány nap múlva kérte, hogy Kádár János fogadja őt, mert a nagy vezértől van életbevágóan fontos üzenete. Megszerveztük a találkozót, s mint kiderült, az üzenet lényege az volt, hogy Kim Xr Szén nagy várakozással tekint budapesti látogatása elé. A találkozó után néhány órával a nagyikövet kétségbeesett hangon felhívott. Kérte, hogy azonnal fogadjam őt. Amint helyet foglalt tolmácsával együtt, kezeit tördelve, sírós hangon előadta, hogy borzalmas szerencsétlenség történt. Amikor ugyanis Kádár Jánosnál járt, s az üzenetről szólva kiejtette a nagy vezér nevét, izgalmában elfelejtett felállni. Ülve maradt, ez pedig a legnagyobb tiszteletlenség, amit egy koreai ember elkövethet. Ha ezt Kádár János elmondja a vendégének, „akkor nekem végem, mehetek haza a bányába dolgozni” — szepegte a nagykövet, aki máskülönben az 1953-as koreai háborúban súlyos sérüléseket szenvedett. Valójában nem lepődtem meg, mert szovjet kollégáimtól már hallottam, hogy magas rangú koreai delegáció tagjai, mikor velük tárgyaltak, amint kiejtették Kim ír Szén nevét, le-föl ugráltak. Arról is tudtam, hogy nemrégiben a Szovjetunióban járt egy különleges koreai csoport azzal a feladattal, hogy múzeumuk számára összeszedjék mindenütt azokat a tárgyakat, amelyeket a vezér a látogatásai során használt, vagy megérintett. Egyik munkatársam azt is elmesélte, hogy a phenjani operaházban a zenekar mögött, a nézőtér előtt egy óriási íróasztal van, rajta lámpával, külön karosszékkel. A házigazdák elmagyarázták, hogy a vezér az előadás alatt az asztalnál szokott üldögélni, s ez azért nélkülözhetetlen, hogy le tudja írni, ha valami zseniális ötlet eszébe jut. Megnyugitatbam a nagykövetet, aki keserves sóhajtások közepette eltávozott, ösz- szeakadva az öreggel, elmeséltem neki a történteket. Elszomorodott és kénte, adjam át üdvözletét a szerencsétlen nagykövetnek. Kim ír Szén nagy delegációval és óriási biztonsági kísérettel megérkezett, majd sor került a tárgyalásokra. A megbeszélések eléggé egyhangúnak bizonyultak, merit a vendég jóformán csak Dél-Koreával foglalkozott, ahol mint mondta, „a. legsötétebb nyomor, kizsákmányolás és represszió uralkodik”. Az „ottani bábrezsimet” az amerikaiak dróton rángatják. Saját országa ellenben a boldogság paradicsoma, a nép imádja őt. Az sem lehet vitás, hogy a „festvén szocialista országok szorosan tömörülnek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság köré, a dél-koreai szoldateszka ellen, az egyesítésért folytatott küzdelemben”. A hangzatos szöveg persze azt is célozta, nehogy eszünkbe jusson szemünket Dél-Koreára vetni és például eljátszani azzal a halálra ítélt gondolattal, hogy majd részt veszünk a szöuli olimpián. Az öreg természetesen nem igazodott ehhez a stílushoz, sőt kísérletet 'tett a kérdés árnyaltabb megközelítésére. A meglepő az volt, hogy mindezek után Kim ír Szén figyelmesen végighallgatta Kádárt, az érvein is elgondolkodni látszott, s általunk nem várt módom, némi konstruktivitással igyekezett viszonyulni más nemzetközi kérdésekhez. „Az ördög sem ismerni ki magát ezeken az ázsiaiakon” — konstatáltuk utána. A látogatást követően, fél év múlva a nagykövetet végleg hazarendelték. A merénylet ügyére visz- szatérve: behívattam az akkori koreai nagykövetet, és magyarázatot követéi tem 'tőle a két terrorista és diplomatájuk kapcsolatáról. Hebe- gett-habogott, de nem engedtem meg a mellébeszélést, pontos és hiteles információkat kértem a központjától. A szerencsétlen ember elvörösödve távozott, de hiába vártam hetekig, semmi sem történt. Kerülte a velem való találkozást, ám egy fogadáson nem tudott kitérni élőlem. Faggatózásomra csak annyit nyögött ki, hogy a központjánál« sincs több információja. Két vagy három hónap múlva végleg hazarendelték őt is. Következük: (Titkos villámlátogatás Bonnba) Október 1-től átalakul az OKGT Tröszt helyett részvénytársaság A kormány döntése alapján nagyszabású változásokon megy keresztül az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. Elsőiként, még a nyár kellős közepén kiváltak a tröszt, szervezetéből az úgynevezett háttéripari vállalatok. A legújabb változás, hogy október 1-jétől egyszemélyes részvénytársasággá alakul az Országos Kőolaj- és Gázipari Tiröszt. A részvénytársaság neve Magyar Olajipari Rt. (MÓL, Rt,) s ebbe tömörül kilenc feldolgozó és termelő vállalat (közte a tiszaújvárosi Tiszai Kőolajipari Vállalat is — szerk.) A MÓL Rt. élén Subái József, az OKGT élére az év elején, kinevezett kormánybiztos áll. Magán konzervüzem Vitai Gmk néven egyre szebb eredményeket ér el a családi vállalkozásban létrehozott konzervüzem a Baranya megyei Lánycsókon. A szezonban 50 főt foglalkoztató üzemben az idei évre 200 millió forintos árbevételt terveztek. Ismertebb termékeik a meggy, cseresznye, uborka, almapaprika és a lecsó, amelyekből az ország szinte minden részére szállítanak, sőt Nyugat-Európába is exportálnak. (MTI-Fotó) Szabvány és színvonal A gépiparban a korszerű eszközök és technológiák alkalmazása a fejlett ipari országok műszaki színvonalához való közelítés fontos gazdasági érdek. Feltétel, követelmény ugyanakkor a nemzetközi, az egységes európai előírások ismerete, illetve hazai alkalmazása, hiszen csak így tudunk megfelelni az európai piaci követelményeknek. A csatlakozás előfeltétele ugyanakkor a szabványok közötti különbségek, vagyis a kereskedelmet akadályozó korlátok felszámolása. Egy korábban elfogadott kormányhatározatnak megfelelően e feladatok megoldására a nemzetközi szabványosítási szervezetek mintájára a daruk és az emelőgépek •területéin is nemzeti szabványosítási műszaki bizottság alakult. A bizottságnak több miskolci, a December 4. Drótművekben dolgozó szakembere is tagja. Lesz-e agrárrendtartási törvény? A piac szabályoz, a termelő dönt Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény megalkotását jó ideje sürgetik a termelők. Törvény még nincs, a Földművelésügyi Minisztériumban azonban az elmúlt hetekben megalakult az agrárrendtartási főosztály. — Milyen céllal hozták létre a főosztályt? — A mezőgazdaság szinte ■minden ágazata súlyos gondokkal iküzd — mondja Botos Károly, főosztályvezető. — Az okok között első helyen a piacvesztést említhetem. Korábban termékeink jelentős 'hányadát az országhatáron 'kívül, elsősorban a volt szocialista országokban értékesítettük. Űj piacokat kell találni, ám ahol meg tudják fizetni a termékeket, ott a túltermelés okoz gondot. Nem csoda hát, hogy a piacvédő intézkedések sorával kell szembenéznünk és komoly minőségi problémák is nehezítik bejutásunkat. Ezért a belföldi agrártermelés szabályozására van szükség. Terméktanácsok alakulnak A kormányzat ezt adminisztratív intézkedések helyett közgazdasági eszközökkel kívánja elérni, miközben nagyobb teret enged a termelésben érdekeltek ön- szabályozó kezdeményezéseinek. Ám ehhez szükséges a különféle terméktanácsok megalakulása. Az agrárrendtartási főosztály gyakorlatilag az állami -karatot közvetíti majd hozzájuk, a megfelelő pénzek hozzárendelésével. Ez pedig az export támogatását, az import lefölözését és az intervenciós kassza működését jelenti. — A felsorolt feladatok ellátásához lesznek-e vidéken „csápjaik”? — Természetesen. Állami szinten már működik a megyéi féldművelésügyi hivatalok hálózata. A helyi viszonyok ismeretében információik nélkülözhetetlenek. Sőt, adott esetben bekapcsolódásukra -is szükség lehet egy térség piaci gond jainak megoldásában. Bizonyára a vidék egyes régiói a megalakuló terméktanácsokban sajátosságaiknak megfelelő képviselethez jutnak. A régóta várt agrárrendtartási törvény megszületése mikorra várható? — Reméljük sikerül az idén kidolgozni és elfogadtatni e fontos törvényt. Egyelőre olyan kerettörvényről van szó, amely rögzíti az agrárpiac szabályozásának állami feladatait és eszközrendszerét. Természetesen nem fogja kezelni a magyar agrártermelés teljes körét. Első lépésként feltehetően a gabona-, a vágóállat- és a hús-, valamint a tejtermelés vonható rendtartás alá. A többi termék esetében is számítani lehet ■belső piacvédő intézkedésekre, ha szükséges, az export támogatásával és az import lefölözésével élünk. Azt azonban ne várja senki, hogy megmondjuk, mennyit termeljen, mondjuk zellerből. Ezt minden termelőmaga dönti eL Vállalva a kockázatot, mert az államnak nem lesz pénze a jövőben az ilyen gondok megoldására! A piac szabályoz, kizárólag az eladhatóság számít. A szükséges információk beszerzésére — tudomásul kell venni —, hogy időt, energiát és pénzt kell áldozni. (Bp. 1SB): Az őszi fűtési szezon kezdetekor már egyetlen településen sem támogatja a költségvetés a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás árát. Ennek ellenére Budapesten — s jó néhány vidéki városban — mégsem emelik a légköbméterenkénti 104 forint 40 filléres éves fűtési díjat. Az ok egyszerű: a fővárosban takarékossági intézkedéseket hoztak, s ezzel csökkentették a szolgáltatás költségeit. A költségek lefaragása azonban kemény intézkedésekkel járt. így például a Fővárosi Távfűtő Művek több száz dolgozójától is megvált — tudtuk meg a Jó példa Budapestről Nem drágul a meleg budapesti önkormányzat illetékesétől. A szervezeti és működési rendszer racionalizálása végül is eredményes volt, hiszen összesen 400 millió forintot takarítottak meg így. A következő lépésben az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz fordultak, kérték, hogy azt a gáz- mennyiséget. amit a lakások fűtésére fordítanak a távhő- szolgáltatók, továbbra is a mérsékelt 7 forint 80 filléres, úgynevezett lakossági áron kapják. (Megjegyezzük, az ipari üzemek jelenleg 12 forintért vásárolják a gáz köbméterét. S a fejlett piac- gazdaságú országokban mindenütt a lakossági gáz kerül a legtöbbe. Hazánkban azonban szociális okok miatt egyelőre nem változtatják meg a gáz eladási árára jellemző torz rendszert.) Az ipari tárca, engedélyt adva az alacsonyabb áron való vásárlásra, újabb költségcsökkentésre adott lehetőséget a budapesti távfűtő műveknek. S amint megtudtuk, ezt az engedélyt más önkormányzatok számára is megadja a minisztérium. Akik kérik, alacsonyabb áron vásárolhatnak gázt és tüzelőolajat. Ám ezt a kedvezményt kizárólag csak a lakások fűtésére és a lakossági használati meleg víz szolgáltatásával kapcsolatban adják meg. Mielőtt azonban bárki általános, bármelyik településen bevezethető takarékos- sági receptre gondolna, leszögezzük: ez a módszer nemigen vezet jelentős eredményre ott, ahol csak kevés lakást fűt gázzal, vágj' gázolajjal a hőszolgáltató. A távfűtés drágulását azonban a fővárosban is csak december végéig tudják a költségcsökkentések révén megakadályozni. S a nagy kérdésre, hogy menynyivel emelkednek majd januárban az árak, egyelőre senki sem tud választ adni.
