Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

lujr BORSOP-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Expo-indulatok Népszavazási kezdeményezést indít az MDF-frakció Budapest (ISB) Három párt frakciója is véleményt nyilvánított a világkiállítás megrendezéséről lemondó elmúlt hétvégi kormányállásfogladás tárgyában a parlament keddi ülésnapjának nagyszünetében tartott sajtókonferencián. A Független Kisgazdapárt képviseletében Oláh Sándor emlékeztetett, hogy pártja akkor ébren tartotta az expo gon* dolatát a közéletben, amikor az feledésbe látszott merülni. A kisgazdák véleménye szerint Budapest vezetése nagy lehe­tőséget szalasztott el, s ezek után marad a honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplése 1996-ban. Méltó rendezvényre van szükség — jelentette ki Oláh Sándor —, mert a nemzet sikerélményre vágyik! Pető Iván, az SZDSZ álláspontját ismételve szögezte le: „az expo ideája szép, de megvalósíthatatlan.” A frakcióve­zető elutasított a Demszky Gábor személyét ért vádakat és utalt a kormányon belüli ellentmondásos véleményekre, a pénzügyminiszter expót elutasító álláspontjára, az Állami Számvevőszék szintén óvatosságra intő tanulmányára. A sajtótájékoztató e szakaszában hangzott el: a világkiállítás nélkül is érkezik hazánkba külföldi tőke — ezt statisztikák igazolják —, a befektetési kedvet pedig igazán nem egy expó, hanem a privatizáció felgyorsítása növelheti. Szabó Iván az MDF-frakció állásfoglalását ismertette: a legnagyobb kormánypárt megdöbbenéssel és sajnálkozássaj fogadta a budapesti önkormányzat SZDSZ—Fidesz-többségű határozatát a világkiállítás elutasításáról. E döntést Szabó Iván mint „politikai prekoncepció” következményét kom­mentálta. A frakció az MDF elnökségével összhangban át­gondolja, hogy az expo tervei miként használhatók fel az 1996. évi jubileumi rendezvények lebonyolítása során. Itt hozták nyilvánosságra, hogy kezdeményezés indult az MDF- képviselőcsoportból minden képviselő felé: csatlakozzanak ahhoz az indítványhoz, amelynek elfogadása esetén az Or­szággyűlés határozatban fővárosi népszavazást írna ki a kérdés eldöntésére, valamint határidő csúsztatást .kérne a világkiállítást szervező párizsi irodától, a BIE-től. K. T. Cigánd és Dombrád között Mégsem épül híd? Budapest (ISB) — Siklós Csaba közlekedési, hírközlé­si és vízügyi .miniszter múlt heti sajtótájékoztatóján hangzott el: a közeljövőben koncessziós pályázatot írnák ki a Cigánd és Dombrád kö­zötti Tisza-hid megépítésé­re. A részletek után érdek­lődve a minisztérium közúti közlekedési osztályán a kö­vetező meglepő választ kaptuk: a tárca terveiben — pénzhiány miatt — egye­lőre nem szerepel ennek a nagyösszegű beruházásnak a megvalósítása. Kiss József hídszakági fő­mérnök elmondta, hogy a műszaki tervek ugyan teljes egészében a rendelkezésükre állnak, ám az építkezés meg­indításához szükséges pénz előteremtésére egyelőre nincs kilátás. A beruházás — a csatlakozó úthálózat, a for­galmi csomópontok megépí­tésével együtt — jelenlegi árakon mintegy 1,5 milliárd (Folytatás a 2. oldalon) Biztosítás Növekvő összegű díjak és szolgáltatások „Van, aki Forrón szereti” (Írásunk a 3. oldalon} s­Jeles esemény Miskolcon Vájárképző helyén átképzőkőzpont Egyaránt történelmi, mi több. korszakos jelentősé­gűnek nevezte az Észak­magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Át­képzőközpont tegnapi át­adását dr. Kiss Gyula mun­kaügyi miniszter, és dr. Szabó Endre, a központ fő­igazgatója. A miskolci ese­ménynek — mint kiderült — azért tulajdonítottak kü­lönös jelentőséget, mert ez az intézmény nemcsak Ma­gyarországon, hanem Közép- Kelet-Európában is az első, és létrehozásához a Világ­bank is hozzájárult. Miskolc-Erenyőben, a MIK egykori központjában — aminek helyén annak idején vájárképző iskola volt — létesült mintegy nyolcszázmillió forint érték­ben ez a regionális intézet, amely — végezetül — a rohamosan növekvő munka- nélküliség gondjait hivatott enyhíteni. A miniszter be­szédében ezzel kapcsolatban kifejtette: — A kormány még a szűkös körülmények között is esélyt ad a mun­kanélkülivé vált emberek­nek nemcsak a segélyre, hanem az újraelhelyezke- déshez szükséges tudás megszerzéséhez .. Tény — túl azon, hogy gyönyörű a létesítmény — itt a legkorszerűbb gépek, berendezések segítik a mun- kanélkül maradiakat ahhoz, hogy új szakmát sajátíthas­sanak el, lett légyen a mun­kanélkülinek főiskolai, kö­zépiskolai, vagy általános is­kolai végzettsége, mondani szokás: képzettségének megfelelően szerezhet magának új szak­mát. Idézzünk továbbra is a miniszter szavaiból: — Ez az intézmény új fejezetet jelent a hazai munkaügyi politika történetében, mert a gazdaság szoros követelmé­nyeként a munkaerőpiac szerves részeként működik. Ez végezetül nem tesz mást: az itt új szakmára át- képzettek a jövő Magyaror­szágában biztos munkát lel­hetnek. persze — és itt en­gedtessék meg egy kis iró­nia — hol van még a jö­vő... ? Igaz, ha a jövő el­érkezik, lesz kivel elkezdeni annak építését. És, már ez is eredmény. A gazdaság­nak ... Egyébiránt ez a központ elsősorban a munkanélküli­vé vált felnőtteket okítja majd. az innen kikerülők a kis- és középvállalkozói ré­teget gyarapíthatják. Képzé­se rugalmas, ami annyit tesz: megfelelő létszám ese­tén az év bármely szakában elindíthatják a tanfolyamo­kat, nem utolsósorban pe­dig a gazdaság mindenkori követelményeihez is alkal­mazkodni tudnak. Szakta­nácsadóknak megnyerték az írországi Szakképzési és Foglalkoztatási Hivatalt, valamint a Kanadai Főisko­lák Szövetségét. Még annyit: ezt a regio­nális központot Borsod-Aba- új-Zemplén, Szabolcs-Szat- már-Bereg, Miskolc. Nyír­egyháza és Ózd önkormány­zata alapította. Talán, nem véletlenül. A munkanélküli­ség ebben a régióban a leg­számottevőbb ... Ahogy mindenki »isiisiimsssai Budapest (ISB). — CSÉB—M( azaz: mul­titrend) néven születik újjá az Állami Biztosító (ÁB) egyik legnépszerűbb élet-, betegség- és balesetbiztosítási formációja — hallhattuk az ÁB keddi sajtótájékozta­tóján. Mivel az infláció mostanra fokoza­tosan elértéktelenítette a korábbi CSÉB- ek szolgáltatásait, szükség volt — elsősor­ban a 3,5 milliós partneri kör megtartása érdekében — olyan konstrukció kidolgozá­sára, amely értéktartó s alkalmazkodik a megváltozott társadalmi feltételekhez is. A CSÉB—M idén október 1-től 1993. már­ciusáig havi 500 — 60 év felett 170 forintos díjfizetés ellenében nyújtja a szolgáltatásait — esetenként 50 ezertől 300 ezer forintig. Ezt követően növekvő össze­gű díj fizetése mellett emelkednek a szol­gáltatási összegek is. amelyek 20 év után, rokkantság esetén, akár a 10 millió forin­tot is elérhetik. Ezenkívül szülési segely, illetve az átmenetileg munkájukat vesztett biztosítottaknak járó díjkedevezmény egé­szíti ki a szolgáltatások körét. A biztosítási díjak 1993. tavaszától a mindenkori átlagkereset emelkedésének Megfelelően változnak majd. míg a szol­gáltatások összegének a megállapításakor az aktuális banki kamatok mértékének a változásait veszik alapul, új elem, hogy eztán nem csak a munkahelyeken, hanem a biztosító irodáiban is köthető CSEB. ''égi szerződéseket természetesen nem Mondják fel, azonban az ÁB ügynökei Minden biztosítottat felkeresnek, s felajan - iák nekik, váltsanak át az új konstrukcióra. Esöisten nem kedvez Kövesdnek Nem kedvezett az elmúlt hétvégi esős időjárás az útépítőknek. A 3-as számú fő közlekedési út Mezőkövesdet elkerülő, Miskolc felé vezető szaka­szán, a 135-ös kilométerkőtől nem messze, egy közúti áteresz fölötti hidat építi — Beregszászi István művezető irányításával — a Közúti Építő Vál­lalat dolgozóinak egy csoportja. Vasárnap, október 13-án, oly sok csapa­dék hullott a munkaterületen, hogy a szakemberek nem tudták zavartala­nul végezni a hídpillérek építését, a zsaluzást. Ezért a reggeli órákban a helyszínre érkeztek a mezőkövesdi tűzoltók, s mintegy másfél órás mun­kával 100 köbméternyi vizet szivattyúztak ki, s tették ily módon szabaddá a további munkálatokhoz a területet. Tegnap, október 15-én már a betonozást végezhették a leendő hídon. Antall József találkozója a Cseh Neizeti Tanács küldöttségével A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint Antall József miniszterelnök: ked­den fogadta a Cseh Nemzeti Tanács küldöttségét. A dele­gáció Dagmar Buresová el- nö’kasszony vezetésével hiva­talos látogatásra érkezett Magyarországra. A szívélyes, közvetlen hangulatú beszélgetésen mindkét részről méltatták a 'két nép sok évszázados ba­ráti kapcsolatait. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a kommunista rendszer leg­utóbbi évtizedei után hasonló problémákkal Iküzdün’k a politikai, gazdasági, társa­dalmi rendszerváltozás fo­lyamatálban. Ez pedig szük­ségessé teszi a rendszeres tapasztalatcserét nemcsak a két kormány, hanem a par­lamentek között is, miköz­ben Lengyelországgal hár­mas együttműködésben ha­ladunk közös célunk, az Európai Közösségbe való integrálódás felé. Buresová asszony -kifej­tette, hogy mivel Csehszlo­vákia történelmi okokból hátrább tart a gazdasági rendszer átalakításában, szá­mukra egy magyarországi látogatás és az itteni tapasz­talatok megismerése nagyobb jelentőségű, mint egy fej­lettebb nyugati országban tett látogatás. Antall József megállapította, hogy Magyar- ország előbbre tart a kis- és középtulajdon kialakulásá­ban, de az állami szektor privatizálása nálunk sem megy könnyen. Rámutatott, hogy szükség van Magyar- ország, Csehszlovákia és Lengyelország egyeztetett fellépésére a nemzetközi életben, így például jelenleg a jugoszláviai válsággal kap­csolatban, már csak azért is, mert az Adria-kőolajve- zeték lezárása egyformán sújtja országainkat. (MTI) BORSOD /p DOMCJS október 16-tól Újabb bemutató a Borsod Dooms Druházban A Gyula Bútor Kft. bútoraiból kiállítás és vásár a Borsod Domusban. Kolonial és modern stílusú szekrénysorok, étkezőgarnitúrák, hálószobák és kiegészítő kisbútorok teljes választékával várja kedves vásárlóit a Borsod Domus lakberendezési Áruház Kft. Miskolc, Nagyváthy J. u. 2. ízlés, kényelem, elegancia = Gyula Bútor Kft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom