Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-14 / 241. szám
E7 r % ^ ; , XLVII. évfolyam, 241. sióm / 1 t u 1991. október 14. / | n Hétfő L J i Ára: 5,80 Ft BORSOP-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA P r • m* ■■ ■■ r európai Közösség Kétnapos MDF-konferenoia Miskolcon rolylainak a tárgyalások hazánk társulási szerződéséről Hétfőn Brüsszelben folytatódnak a tárgyalások hazánk társulási szerződéséről. Ezen az Európai Közösség delegációja előterjeszti a miniszteri tanács szeptember 30-i ülésén elfogadott új mandátumát, amely többek között a marhahús bevitelét könnyíti meg. Az eddigi információk szerint a közösség három éven át. évi 20 százalékkal növekvő lefölözési kedvezménye mellett, öt éven át évi 10 százalékkal növekedhetne a marhahús- export. Budapest, Prága és Varsó együttesen 11 ezer tonnás marhahúsbeviteli kvótát kap, de az nem ismeretes, hogy ebből milyen arányban részesedik a három társuló ország. A háromnapos tárgyaláson ugyancsak fontos téma lesz i textilipari cikkek forgalma. A közösség korábban 9 év alatti vámlebontást ajánlott, amit a magyar fél sokallt, bár ez mindjárt 60 százalékos csökkentéssel indulna, s bérmunkára a vámot azonnal eltörölnék. Ugyanakkor a közösség eddig nem kötelezte el magát, a mennyiségi korlátok megszüntetésére végleges határidőt nem adott, pedig a magyarok igénylik. Ugyancsak nyitott kérdés többek között a munkaerő szabad mozgása. A magyar delegáció erre lehetőleg garantált kvótákat szeretne kapni az egyes tagállamoktól. Ezenkívül minden bizonnyal terítékre kerül a megállapodás-tervezetnek az a része is, amely a szolgáltatás és a tőket szabad mozgását szabályozza. Zászlót bontottak a liberálisok Antall József miniszterelnök álláspontja szerint a világ bármely országában élő magyar, a nemzethez tartozónak érezheti magát A mostani brüsszeli forduló minden bizonnyal nem az utolsó lesz, de arra jó esély van, hogy a megállapodás még az idén elkészüljön, és aláírják. A két fél úgynevezett in- térim megállapodással a gazdasági-kereskedelmi rendelkezéseket így 1992. január 1-jén életbe léptetheti. (MTI) A közbiztonság és az önkormányzatok Érdekes jogi helyzet alakult ki hazánkban az ön- kormányzati törvény elfogadása nyomán. A törvény ugyanis előírja, hogy az ön- kormányzat köteles gondoskodni a közbiztonság helyi feladatairól, eszköze viszont nincs ezek ellátására. Vita folyik arról, hogy megmaradjon-e a rendőrség jelenlegi, centralizált felépítése, vagy az irányításban teret kapjanak az önkormányzatok is. Ezen gondolatok, kérdések és feladatok jegyében rendezett október 12—13-án kétnapos konferenciát Miskolcon a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodája és a Fidesz önkormányzati irodája. A szemináriumra mintegy száz önkormányzati tisztségviselőt, szakértőt hívtak meg az ország minden részéről, hogy „kivesézzék” a témakört, s megpróbáljanak valamilyen megoldást találni. Az önkormányzat oldaláról Csoba Tamás, Miskolc polgármestere mondta el véleményét, tapasztalatait, a rendőrség részéről pedig dr. Nagy István, az ORFK közrendvédelmi főosztályának helyettes vezetője. Külföldi előadója is volt a konferenciának. Heinrich Hens- mann, a német rendőrszakszervezet elnöke, aki a kinti gyakorlatról tájékoztatta a résztvevőket. Különösebb hírverés nélkül nyílt meg az elmúlt év áprilisában a kazincbarcikai gyermekhotel. Az újszerű szolgáltatási forma hamar népszerű lett a városban, Az eltelt másfél év alatt' csaknem kétszáz gyermek töltött el rövídebb, hosszabb időt — közel ezer alkalommal — a Pollack Mihály úti bölcsőde egyik pavilonjában kialakított kis szállodában. önmegihatározó gondolatokkal voltak elfoglalva az MDF Nemzeti Liberális Alapítványának létrehozói azon a konferencián, amelyet zászlóbontásúk alkalmával tartottak Miskolcon. A politikai-elméleti alapvetés, valamint a vitaindító előadások első szónoka Antall József miniszterelnök, az MDF elnöke volt, alki a liberalizmus eszméinek az európai gondolkodásiban és a magyar történelmi közgondolkodásban betöltött szerepére, helyének meghatározására építette fel előadását. Széchenyi, Kossuth, Wesselényi, Deák ugyanennek a gondolkodásmódnak az elkötelezettjei voltaik, így ezt az eszmekört egyik politikai párt sem sajátíthatja ki önmagának, viszont mint örökséget a nemzet hasznára A hírvivők, a hotel népszerűsítői maguk a gyerekek voltak. Mára már vannak visszatérő vendégek, otthonosan érzik magukat, s már azt is kérik, hogy a „saját” ágyukban alhassanak ... — Az ötlet Békéscsabáról származik. Véletlenül hallottunk róla annak idején a rádióban. A bölcsődében akkor nem volt „telt ház”, szerettük volna hasznosítani a meglévő adottságainkat — mondta a kezdésről, a hotel létrejöttéről Szentpéteri Sán- dorné, a bölcsőde vezetője. Gyors tapasztalatcsere történt a helyszínen, a békéscsabaiak sok ötletet és mód- sziert adtak a bartíkai kolléganőknek. Aránylag rövid idő alatt sikerült a megfelelő feltételeket megteremteni, s az igazán otthonos és a gyerekek számára vonzó környezetet kialakítani. Rendkívül sok segítséget kaptak a város akkori szakvezetőitől, több intézménytől. És persze a gondozónők, a dadusok leleményessége, kétkezi munkája is mind- mind látható a gyermékho- telben. (Folytatás a' 8. oldalon) folytathatja és ápolhatja. Az előadó a liberalizmus gondolatát összekapcsolta a türelem, a jogállamiság és a piacgazdaság fogalomkörével. s kivetítette a kelet- közép-európai térség megoldatlan kérdéseire is, mondván, hogy a liberalizmus értékeivel jól megfér a személyi jogok tiszteletben tartása, a kulturális autonómia, vagy a föderalizmus gondolatának érvényrejutá- sa is. A liberális eszmék így a határainkon kívül élő magyarság számára is hozhatnak új megoldásokat. Antall József bevezető előadása után, a liberalizmus tárgykörében, mint történészek fejtették ki véleményüket Szabad György, Jeszenszky Géza, Gergely András és Tőkéczki László, majd a miniszterelnök rövid megbeszélésen találkozott a konferencián résztvevő, a vendéglátó megye polgármestereivel, s a határokon túlról érkezett magyarok képviselőivel. Utóbbiakhoz szólva megerősítette őket kérdésükre abban, hogy a kormány felelősséget érez a mai határokon k£vül élő magyarságért is, egységes maigyar nemzetben gondolkodik, anélkül, hogy megkérdőjelezné az óikat a körülményeiket, amelyeket a történelem az utóbbi évszázadban, vagy évtizedekben 'kialakított. Mindemellett a kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy ezek a különböző országokban élő magyar tömegék hozzánk tartozóknak érezhessék magukat és ne gondolhassák úgy, hogy az anyanemzet nem törődik velük. Azok pedig, akilk ezt a viszonyt félremagyarázmi igyekeznek, azok nem jól gondolkodnak — jelentette ki Antall József. A konferencia második részének felszólalói a liberális eszmék és értékek helyét elemezték a Magyar Demokrata Fórum programjában, s abban a gazdaságpolitikában, amelyet a koa- líoiós kormány folytat. Elek István országgyűlési képviselő fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Demokrata Fórum konzervatív, .liberális programmal nyerte meg a választásokat, ezért a tagságban meg kell erősíteni azt a meggyőződést, hogy ma is egy liberális demokrata párt tagjai. Bőd Péter Ákos gazdaságpolitikai szempontból elemezte a programot, s a gazdaság liberalizálásának lehetőségeivel vetette össze azt a szerkezetet, amely ma nálunk — sokszor még kényszerből — működik. A konferencia a politikai, gazdasági kérdések megvitatása után vasárnap a liberális gondolkodás és magatartás humán oldalát vette vizsgádat alá. Szóba került többek között az igazságtétel — Balázsi Tibor az egyik alapítványtevő országgyűlési képviselő referátumához Wéber János fűzött észrevételeket —, valamint a nyilvánosság kérdése. Ezt, s az írott és elektronikus sajtó szabadságának kérdéseit Alexa Károly és Debreceni József boncolgatták, rámutatva arra a felelősségre, amely ma a sajtóra hárul. Ebben a vonatkozásban kimondták, nem az a kérdés ma Magyarországon, hogy van-e sajtószabadság, hanem az, hogy demókratiUgyanebben a kérdésben kért szót az MDF frakcióvezetője, Kónya Imre, aki az utolsó órákban érkezett a konferenciára. Kónya Imre a függetlenség szabadságaként és a szabadság függetlenségeként aposztrofálta a liberalizmus gondolatát, mondván, hogy annak pártok felett állónak kell lennie, s válójában nem is hovatartozást, hanem egyfajta magatartást mutat. Kónya Imre éles logikával választotta el a liberalizmustól a tolerancia fogalmát, mivel az utóbbi tűrést jelent, holott a másság elfogadása és nem eltűrése lenne az üdvösebb. A sajtóban folyó vitáikkal kapcsolatban pedig Eötvös Károlyra hivatkozva azt mondta: a vilbázóknak nem az kellene legyen a fontos, hogy nekik legyen igazuk, hanem maga az igazság. Az MDF Nemzeti Liberális Alapítványának alakuló konferenciája a késő délutáni órákban fejeződött be, amikor a hallgatóság is elmondhatta észrevételeit. In Gyula lelt az MSZMP elnöke ■ Plenáris ülésen ismertették szombaton késő este az MSZMP XV., salgótarjáni kongresszusán a tisztújítás eredményét. Erre az időre nyilvánossá tett kongresszuson beje- 'entették, hogy 303 érvényes szavazatból 298-cal ismét Thür- mer Gyula a Munkáspárt első embere, alelnökök: Pozsonyi Attila, Benkéné Kiss Valéria és Nyíró Sándor. Megválasztották továbbá a párt pénzügyi ellenőrző, valamint a pártetikai bizottságát és a tanácsadó testületet. Zárszavában Thür- mer Gyula elmondta: a párt salgótarjáni kongresszusán erős Pilléreket rakott le, s biztató a megindult generációváltás, miszerint mind nagyobb súlyt képvisel a középkorosztály és az attól is fiatalabb tagság. A kongresszus munkáját novemberben folytatják, annak a politikai programnak a megvitatásával, amivel az MSZMP a társadalomhoz kíván szólni. (MTI) Vannak visszatérő vendégek Népszerű a gyermekhotel kus-e a sajtó? Göncz Árpád Kanadába utazott Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke vasárnap Ra mon John Hnatyshyn, Kanada főkormányzójának meghívó sára hivatalos látogatásra utazott. A köztársasági elnök kíséretében van Botos Katalin, tárca nélküli miniszter és Fekete György, művelődési és közoktatási helyettes állam titkár. A Magyar Köztársaság elnöke kanadai látogatása soráx felkeres több tartományt, vendéglátóján kívül megbeszéléseket folytat a központi kormánnyal, látogatást tesz a parlamentben. Pártértekezletet tartottak a miskolci szocialisták Pártértekezletet tartottak szombaton a miskolci szocialisták. Ezen értékelték az elmúlt évet, az MSZP politi. kai tevékenységét, valamiül az önkormányzatban betöltött helyét és szerepét. Szó volt gazdasági, szervezeti kérdésekről is. Megállapították, hogy a két évvel ezelőtti zavaros időkhöz képest ugyan némileg csökkent ságuk, ám stabilizál* Jelenleg Miskolcon köz« fizető tagot számlálná pártértekezleten új ügy tő titkárt választottak, rinthusz Katalin szén ben, s hosszas vita utá alakították állásfoglalá is az ország, a város és juk helyzetéről, melyei oldalon közlünk.
