Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-12 / 240. szám
ÍEgy délelőtt Nyián) Lovasverseny volt az elmúlt .hétvégén Nyéklád- házán, a .Kapás-tanyán. A harmadik nap (vasárnap) reggelén a fogatok: teljes díszben felsorakoztak, s a vendégeiket egy kis séta- kocsi.kázásra vitték a faluba. Az első hintón Nagy Sándor hajtó mellett Galuska László, Nyékfládháza polgármestere ült, az utána következő négyesfogaton, Kovács István mellett Hajkai Zsolt államtitkár. Az emberek kiállták a kapukba, integettek. A mi fogatunkat Baba és Csillag húzták. Kuli Sándor, mezőcsáti hajtó lovai. — Jó ez a néhány kilométer bemelegítésnek — szól a osáti gazda. — Csák „felébrednek” a versenyre. Erősen neki kell feszülni a szárnak, ha a gazda megállásra akarja bírni állatait. Viszont, hogy ügetés. azt csak mondani kell nekik, s már más ritmusra toppannak patáik. Nehezebb is talán, meg köny- nyebb Is fogatot hajtani, mint autót vezetni. Hiszen a fogaton nincs fék, s az aszfalton lévő kis gödrök veszélyesebbek egy lovas kocsinak, mint egy gépkocsinak. — Még csak egyszer borultam fel — mondja a hajtó —. valamelyik versenyen egy vizesárdk után tűi meredeken következő lejtőn. Szerencsére nem lett nagyobb baj. Természetesen nemcsak lovakat tart Kuli Sándor. Ezek az állatok segítenek a többi állat takarmányának beszállításában. Vannak a portáján birkák is, marhák is. — Tartunk mindent, ami falusi viszonylatban megszokott, bár most nem minden éri meg. De ha eddig ebből éltünk, szeretnénk ezután is... Egy hónapon belül talán a harmadik fogathajtó-versenyt rendezik megyénkben. Volt Mezőcsáton, Izsó- falván, s a jövőben szeretnének Kazincbarcikán is. Az induló fogatok 90 százaléka maszek tulajdonban van. Az utóbbi években nagyon lecsökkent a lóállomány. A tsz kocsisa nem volt hajlandó .fedeztetni, mondván, hogy őszszel zavarja a behordást. S ő a teljesitmény után kapja a fizetését... De ha volt is csikó, azt sem tudták rendesen felnevelni a nagyüzemben. Azaz, lehet, hogy tudták volna, ám annyira nem figyeltek oda. hogy rengeteg volt a lábhiba ... Talán most — a magángazdák számának növekedésével — valami pozitív változás indul el... * — Hagyományteremtés kezdődik most ezen a pályán, mondta megnyitó beszédében Galuska János polgármester. (A polgármesteri hivatal és a költségvetési üzem dolgozói is támogatták a versenyt.) Majd Rajkai Zsolt államtitkár köszöntötte a jelenlévőkét, s ígérte, a kisgazdapárt nevében, hogy segítséget nyújtanak a verseny rendezéséhez. S miután idén Széchenyi év van, s a gróf jelentős mértékben hozzájárult hazánkban a lótenyésztés fejlesztéséhez, legyen ez Széchenyi-emlékverseny. A szépen kiépített akadálypályát autógumikkal. kerítették körül. Középen egy mesterségesen épített domb, legalább tíz teherautónyi földet kellett hozzá összehordani, a mara- tonhajtásiban volt szerepe. Több baleset is történt itt, az első napon az izsóflalvi tsz-elnök borult fal fogatával, aztán másnap a házigazda hajtotta meg, s a domb tetején elszakadt az istráng... Éppen erről beszélget a pálya szélén három idősebb úr. Mint kiderüli, egyikük nagy lovas. Tíz éve volt itt egy verseny, azt ő nyerte. Előkerülnek ennek tárgyi bizonyítékai: a fotók. Az egyik felvételen lóháton látjuk viszont, miire a barátja megkérdezi tőle: te ugrattál is? — Hát persze — válaszolta. —• Akár még most is. Még csák 78 éves vagyok. Nem muszáj mindjárt megöregedni ... * Kapás János, a verseny szervezője, egyik versenyzője, házigazdája Nemes- bikben született. Bele a juhászat kellős közepiibe. Édesapja, nagyapja, sőt dédapja is ezzel foglalkozott. Az általános isikóla befejezése után mégsem ilyen Irányban tanult tovább, hanem a hegesztő szakmát választotta. Mint mondja, ma már sajnálja, hogy így alákult, de nem haszontalan a tudás, amit megszerzett. Hiszen a ház körül a mezőgazdasági gépek javításához nem kell szakmunkást hívni és fizetni, hanem megcsinálja ő maga. Éveken át juhászként dolgozott a bocsi és har- sányi tsz-ékben, de voltak saját birkái is. Aztán ’84- re olyannyira felszaporodott az állomány, .hogy úgy gondolta, abból már nem lehet élni. Ma az állatók egy részét bérli, másik része sajátja. Meséli, hogy országos szinten válságban van az ágazat, a gyapjú majdhogynem eladhatatlan. ÉgyhaTmad árért viszik el, s a költségek pedig folyamatosan nőnek. A bárányárak negyedévenként ingadoznak, most az utolsó negyedévben talán lesz valami áremelés. Az állomány többsége merinó, de van cigája és keverékek is. Sűrítetten ellet, kétévente háromszor. Gondolkozott rajta, hogy érdemes lenne fejni i,s a juhokat, ám a gépi ■ fejőberendezés, egy 24-es fejő- állás miimiimum 400 ezer foriiít. Ha hosszabb távra berendezkedne a fejesre, akkor talán megérné a beféktetés, de egyelőre nem vág bele. Negyven hektár szántó- területet bérel, melyről a lucernát, lóherét maga takarítja ibe. Ez fedezi az állatok takarmányszükségletét. A szemes takarmányt vásárolja. — Az első lovamat ’84. október 10-én, egy vásárban vettem — meséli —, azzal a céllal, hogy a takarmányozási problémákat, betakarítást, takarmány- kiosztást meg tudjuk oldani. Ám nem volt vele szerencsém, mert inkább nézni szerette a kocsit, mint húzni. Ezért elcseréltem, majd ahhoz vettem egy aimásderest. Négy éve pedig még néhányat, amelyek aztán ellettek is. Szeretnék külön ugró, s külön koc&iilovalkat tenyészteni. — Eleinte inkább tartottam tőlük, s az egyik alkalmazottam hajtott a versenyeken is. Aztán tavaly az izsóflalvi versenyen Nagy István és Kovács István győztek meg arról, hogy ha már van rá lehetőségem, egyszer el kell kezdenem hajtani, nem igaz, hogy ne tudnám megtanulni. — Miért mondjam, hogy mennyit dolgozom, úgysem hiszik el'. A juhászat elég összetett feladat. Még az sem mindegy, hogyan legeltetjük ,a nyáját. Ezt a szakmát csák lelkiismeretesen lehet csinálni, ha nem, akkor jönnek a ráfizetések. Nyáron sokszor hajnali öttőa este 10—11-ig dolgozom. A munka egy részét szervezési feladatok adják, de gyakran vagyak az állatok között Is. ,A körmözést meg kell mutatni a beosztottaknak, s az elléséfcnél is ott .kell lennem. Ha nincs szakmai irányítás, akkor nincs el- lés-szaporulat... * Mi marad más hátra, , minthogy legalább a versenyszámok első helyezettjét megemlítsük: Maratonha j tás: Kapa s János, Nyékládháza. Akadályhajtás: Selmeczíki Zoltán, Kisgyőr. Kettesfogathajtó verseny összesített győztese: Kapás János. Díjugratás: Készéi Zsófia, Miskolc, Guy nevű lovával. Pontgyűjtő verseny: Szondi Krisztina, Miskolc, L’Amourral, a kitartásos díjugratást pedig, 170 centiméteres teljesített magassággal Éliás József nyék- ládházi versenyző nyerte, Pompás nevű lovával. Megköti a rákkeltő anyagokat Nyolcszáz embernek munkalehetőség A kamion hetente kétszer „csenget" üzem hűtőberendezéseit a szeder, a málna gyümölcs tárolására, hűtésére is felhasználják. — Az volt a .célunk, hogy a málna, a szeder akár több ezer kilométer szállítást is kibírjon — mondta Balogh Attila, a ihűtőház termelésvezetője. Ez év júliusában, a málnaszüretre már elkészült a hűtőház, összesen hat 'kamrában egyidőlben egyszerre száz-háromszáz mázsa termést tudunk 'kamránként hűtve tárolni —110, illetve —18 °C-on. — Egy dán céggel szerződtünk le a termésre, onnan jön hetente kétszer egy kamion, és alkalmanként ,20—121 tonna szedrét szállít el. — A beruházás itt Forrón ez év július elsejére üzemiképes lett — mondta FiranoSios László ipari főmérnök, és hozzátette, hogy az egész rendszert mindössze öt ,fő üzemelteti. — Hűtőkapacitásukat szeretnénk tovább növelni, és .később gyors- fagyasztással gyümölcsvelő-készítéssel is akarunk foglalkozni. Valószínű, hogy társul hozzánk egy dán ,oég is, hiszen olyan jó minőségű árut szállítunk, hogy la dánok is látnak fantáziát az itt termelt gyümölcs mind szerteáglazóbb feldolgozásában, és erre hajlandó lenne tőikét is behozni Magyarországra. Éppen most teszteljük egyik szederszüretelő kombájnokat — mondta Francsics László. Ahogy mondani szokás: a gépezet beindult. S ha nyomott áron is, azért elkél az enosl málna és a iszeder is. Már ez i.s eredmény önmagában, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy térségünkben szinte minden mezőgazdasági termék „feleslegben” termett, mér a bőséget is valami csapásként érjük meg. Viszonylag tisztes jövedelemhez jutnak — gyakran más munka mellett — akár mellékfoglalkozásban is — az encsi és az Enos környéki szorgalmas emberek. Meg kell beosülnünk az ilyen „mellékes” jövedelmet is, mert mostanra sok családnak ez vált az egyetlen kereseti forrássá, és a jövőben ez talán még tokozottakban így lesz. Ezért gondolnák már arra, hogy az itt termelt igyümölosféleségéket a jövőben még magasabb feldolgozottsági szinten adják tovább gyümölcslé, gytümöleszselé, szörp, vagy befőtt tormájában. Ebhez remélik a külföldi partnert, és az itt élők szorgalmát. Egyre népszerűbb növényünk a csicsóka Ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben kész csoda, hogy lét* nek. Nem csupán egyszerű túlélésről, nem átvészelésről van szó, 1 nem valódi létezésről. Könnyű nekik, hisz’ éppen idejében léptek’ mondhatja bárki. Való igaz: Enosen és a város környékén élők lélegzetvéteHl előnyhöz jutottak, amikor a térség megmutatkozó bajait nem nézi tétlenül azok, lakik tehettek is ellene valamit. Mert évekkel ezelőtt \[ ni kellett: a mezőgazdasági nagyüzemekben nagy mennyiségben t‘‘ melt áruk sem völták annyira nyereségesek, íhogy azok hosszabb t< melésére hosszabb távon nyugodtan berendezkedhetett volna pék ul a Zója Mg. Termelőszövetkezet is. , Ezért úgy gondolták — még évekkel ezelőtt —, hogy ,.pénzeset növények után néznek, hisz’ a vállalkozó szellemű lakosság eure ,,'j vő” lehet, (főként .szövetkezeti és (magángazdálkodó emberek. Vak'1, már bizonyította a termőföld, hogy a klíma és a dimlbes-domhos 1 laj adottságai megfelelőek bizonyos kertészeti .kultúrák termeszt^, re. Így került sor kajszibarack, málna és tüske nélküli .szeder I1 mesztésére, méghozzá szakcsoport! formában. Kovács Ernő ,főkertész .sorolja is a számokat: — Hatvannégy lt táron termesztünk ikajsZil, tíz .hektár a málnásunk, és ötvenkét Ifi táron termelünk szedret. Mindennek megvan a piaca. A tépj egyelőre a termelőszövetkezet tulajdona, a szakcsoporti tagok P. munkájukkal járulnak hozzá a .sikeres értékesítésihez: kapálás, gatás, szedés mind-mind a tagjaink .dolga. Ügy néz ki, hogy áe(P\ berben az itt .megépült hűtőház önálló ág lesz, és valószínű, bogit szakcsoport ,is átalakul, esetleg megvásárolja a téesztől az ülteÄ földjét. Lényeges, hogy megnyugtató módon mielőbb rendeződj«'! a tulajdonviszonyok, hiszen nem 'kevesebb, mint nyolcszáz c# munkahelyéről, megélhetéséről .van .szó! , .Nyilvánvaló, .hogy a hűtőház nélkül .ma már elképzelhetetleh gyümölcsök termelése. Logikus, hogy a már korábban elkészült Értékes, újra felfedezett növény a csicsóka. Gumóját, fiatal leveles szárát frissen és silózva is szívesen eszik az állatok. A Kistermelők Lapja szeptemberi számában a pusztakovácsi téesz- ben végzett kísérletről számoi be, mely különösen azokat érdekelheti, akik kedvezőtlen adottságú földeken gazdálkodnak. A pusztakovácsiak a biotermeléssel foglalkozóknak is ajánlják a csicsókát, mert nem igényel vegyszeres kezeié;^ Takarmányozáskor ■ is kedvező tapasztalatokat szereztek, tehenekkel etetve az állatok tejtermelése nőtt, Tóközben a tejzsír nem változott. Vannak azonban még gondok a csicsókával, melyek nem le- Küzdhetetlenek, de a megfelelő Módszerek kidolgozása még várat Magára. Ilyen hátrányok póldá- ül, hogy a csicsóka szinte kiirt- batatlan, utána csak állandóan kaszált növény vethető. Betakarítást követően, ha nyitva tár jók, összefonnyad, mint az aszalt szilva, prizmában pedig könnyen megrohad. Egyelőre az látszik a legjobbnak, ha a földben marad. Gépi betakarításkor a gumóval együtt kiszakadó szár- és gyökérrészek miatt nehéz a tisztítása, a műveletet burgonyaválogató gép hiányában kézzel kell végezni.. Hátrányaival szemben jóval több előny állítható, s ha figyelembe Vesszük, hogy egyre inkább kezdik alkalmazni az emberi táplálkozásban is, termesztési területének növekedése, várható. A csicsóka ugyanis magas rosttartalma révén serkenti a bélmozgást, ezenkívül csökkenti a koleszterinszintet, megköti a rákkeltő anyagokat, értékes vitaminokat, ásványi anyagokat, s nem szőlőcukrot, hanem az emberi szervezetre kevésbé ártalmas gyümölcscukrot tartalmaz. Változatos módon, levesnek, főzeléknek, salátának, köretnek, rántva, töltve készítői- hető el. 1 1 I 1 1 j s 1 ( r c r 1 t r é s n r s: fi j< n v v 1} se ki s< k a< sz a a-*
