Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-12 / 240. szám

1991. október 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Magyarország iliszörosen veszélyezteíetí Merita van Dr. Hörcsik Richard országgyűlési képviselő (MDF) felszólalása az Európa Tanács 43. (őszi) közgyűlésén Strasbourg ban (1991. szeptember 25-én) (A délelőtti ülés témája: „Oktatás az egészségért és a kábítószer-visszaélés ügyé­ben az Európa Tanács és az Európai Közösség tagálla­maiban.” A téma előadója: Rathbone brit képviselő.) ELNÖK ASSZONY! RATHBONE ÜiR! Hölgyeim és Uraim! Mielőtt elkezdeném rövid felszólalásomat, engedjék meg, hogy felolvassak egy idézetet — mint mondani­valóm mottóját — amit egy híres magyar kutató orvos, dr. Farkasinszky Teréz írt: „Ha a jövendő Eurppa-ház- ban a .többi nemzettel egész­ségben is egyenrangú fél­ként szeretnénk élni, sürge­tő tennivalóink vannak a gyermekek és fiatalok egész­séges életmódra nevelésé­ben.” Ügy vélem, hogy ezek a szavak érvényesek nem­csak Magyarországon, ha­nem szerte mindenütt Ke­let-Európábán! Elnök asszony! Először is szeretnék .gra­tulálni Rathbone úrnak a szakszerű és kitűnő jelenté­séhez. Mint Kelet-Közép Európában, Magyarországon élő fiatal politikus elsősor­ban a témához, e térség problémái és sajátosságai felől szeretnék néhány gon­dolatot (kifejteni. Ügy hi­szem, hogy a magyarorszá­gi kábítószer-helyzetkép, a tennivaló feladatok egyér­telműen igazolják mindazt, amit Rathbone úr előttünk felvázolt. Magyarországon a klasszi­kus kábítószerek, mint pél­dául a morfin .fogyasztása a múlt század végétől kezdő­dően csak szűk körben, de mindig létezett. A jól is­mert 1960-as évek végi ún. „európai társadalmi robba­nás" hullámaként Magyar- országot is elérte a drogok terjedése, de teljesen eltérő jellemzőkkel,, mint Európa nyugati részén. A 14—15 éves fiatalok ragasztószere­ket kezdtgk belélegezni (az ún. szipuzás), az idősebbek pedig inkább hallucigén ha­tású gyógyszereket szedtek. A ’70-es évek második felé­ben jelent meg az ún. poli- toxikománia, azaz a gyógy­szerek szedése alkohollal együtt. A ’8Ó-as évek elejé­re az egészségügyi ellátás­ban részesülő (drogos) fia­talok száma megtízszerező- .dött. Üj jelenség volt a mákgubóból készült kábító- szerhatású tea használata. Elnök Asszony! Jól ismert tény, hogy a vasfüggöny az elmúlt több mint négy év­tizedben rengeteg hátrányt jelentett Magyarországnak. de egy dologban mégis po­zitív volt, mégpedig abban, hogy megakadályozta a „ke­mény drogok” korlátlan be­áramlását Magyarországra. Így 1989-ig viszonylag rit­kán fordult elő heroin- és kokainfogyasztás. Itt szeret­ném megemlíteni, hogy még a kemény drogok nem terjedtek el igazán, addig a másik oldalon az alkoholfo­gyasztás jelentős mértékben megnőtt a fiatalok köré­ben. Amint egy amerikai ta­nulmány megállapította, a fiatalok alkoholfogyasztása sokkal veszélyesebb, mint a drogoké. Magyarországon a drogfo­gyasztással kapcsolatban 1985-ig publikációs tilalom volt. De tilos volt a jelenség kutatása is. Ezzel a „strucc­politikával”, képmutató in­tézkedésekkel rendkívül so­kat ártottak a prevenciós intézményrendszer kiépülé­sének. A kommunista dikta­túra lassú kimúlásával egy­re inkább előtérbe került az a tény, hogy mégiscsak meg­oldatlan a fiatalok drogprob­lémája Magyarországon. Na­gyon óvatos becslések sze­rint a középiskolások köré­ben a drogfogyasztók ará­nya 3—5 százalék. A neve­lőintézetekben. 20 százalék, a bűnelkövető fiatalok kö­zött pedig 40 százalék. Elnök asszony! Ha ezeket a szá­mokat a nyugat-európai ál­lapotokhoz hasonlítjuk, úgy érezhetjük, csak kevés ok van a veszélyre. De ha a kelet-európai számokkal vet­jük össze, akkor igen is figyelmeztetően elegendő okunk van a veszélyre! Mert ezek a számok állan­dóan emelkednek. Amint azt láthattuk, Ma­gyarország egyelőre a ke­mény kábítószerek által még nem fertőzött terület. De ahogy a vasfüggöny lehűlt és a határok megnyíltak, rohamosan elindult egy ún. „keményedési folyamat”. Egy példát szeretnék felhozni annak illusztrálására, hogy Magyarországon mennyire veszélyessé kezd lenni a kábítószer-probléma, 199.1- ben 5 kg kemény drogot foglaltak le határainkon. Becslések szerint tízszer ennyi jutott be az ország­ba. Nyilvánvalóan figyel­meztető jel ez, mert Ma­gyarország a kábítószer-ke­reskedelem tranzitútvonalán fekszik. Rendőrségi jelenté­sek szerint megjelent a ke­mény drog a fogyasztók kö­rében, de még nincs szerve­zett utánpótlással rendelke­ző feketepiac. Elnök Asszony! A drogfo­gyasztás emelkedésének má­sik figyelmeztető jele, ami történelmi tény is, hogy egy új társadalmi formára való áttérés (ami a kapitalizmus), előidézi a munkanélküliség emelkedését. Mindez auto­matikusan magával hozza a kábítószer-fogyasztás növe­kedését is. Ezért Magyaror­szágon az elsőrendű feladat a preventív (megelőző) kam­pány kiépítése az iskolák­ban, a médiában, stb. Bi­zonyos lépéseket már meg­tettünk. Jelenleg 10 drog­ambulancia. van Magyaror­szágon. 1990-ben alakult új­já a Nemzeti Egészségvédel­mi Intézet, aminek egyik fő célja a drogfogyasztás meg­előzése. Megkezdődött a WHO segítségével az ún. „Egészséges Iskola program­ja. Legfontosabb teendőink: a) megelőzés a családban és az iskolában, b) felkészíteni a fiatalokat, hogy az eddig ismeretlen helyzetekben az ún. „csábítási szituációkban” hogyan álljanak ellent. Magyarország többszörö­sen veszélyeztetett helyzet­ben van. Az Európa Tanács és az Európai Közösség se­gítségével úgy vélem, hogy eredményeket tudunk elét - ni, szinte mindazt, amit Rathbone úr előterjesztésé­ben megfogalmazott. Fontos lenne a segítség a követke­zőkben: 1. a már sikeres nyugat-európai programok magyarországi adaptálásá­ban, 2. a szakmai és tech­nikai apparátus kiképzésé­ben, 3. évente 10—20 szak­ember nyugat-európai ki­képzésében, Ezek lennének a minimális kéréseink annak érdekében, hogy sikeres munkát tudjunk végezni. .Elnök Asszony! Rathbone Űr! Szeretném kérni együtt működésüket. Köszönöm tü­relmüket! (A felszólalás angol nyel­ven hangzott el.) Én időben szóltam (Beszélgetés G. Nagyné dr. Maczó Ágnessel a NAP-keltében, riporter: Juszt László) — A KININ PÁDON G. Nagyin é dr. Maczó Agnes független képviselő, köszön­tőm tisztelettel. Amikor leg­utóbb ugyanitt találkoztunk, akkor .még MDF-es képvise­lő volt. (Változik a v.ilág, eb­ből csak ez Ikövetikezik. Teg­nap hallgattam a napirend előtti felszólalását a Parla­mentben. .Isten bizony úgy hallottam, hogy néhányan még tapsoltak is utána, pe­dig elég Ikemény kérdést íe- szegetett: a koalíciót, a pak­tumot. Osak tudja egy picit mintha megkésve tette vol­na, Imert Iha annak idején a kezdet-kezdetén teszi, ak­kor talán hitelesebbnek tűn­hetett volna a dolog?! — Nagyon örülök a kér­désének. Az előbb átadtam önnek a parlamenti beszé­deimből megjelent könyve­met, amelyben ellenőrizheti, hogy már itavaly .május 24- én, tehát a parlament meg­alakulása után az első ösz- szeülést követő egy hónapon belül .a második felszólalá­somban elmondtam, hogy a pártpaktumdfcnak helye nincs. Ugyanis a nyugodt kormányzás előfeltétele, a biztonságosan .működő helyi önkormányzatok léte, s en­nek ipedig a népet kell .szol­gálni, nem a pártpaktumo- kat. Tehát én elsőként, és egyetlenként szólaltam fel tavaly májusban a paktum ellen." Ezt követte a köztár­sasági el nőik választásakor elhangzott felszólalásom, amikor szintén .egyedül szó­laltam ifel nagy felháboro­dást keltő beszédben . .. — (Juszt, .közbeszól) Hogy­ne, emlékszem! — ... a köztársasági el­nök paktum-elnök minősége ellen, mert. lén azt mondtam akkor ás, hogy nem lehet a demokratikusan megválasz­tott parlamentnek, demokra­tikusan egy pártpaktum alapján egy jelöltből egyet megválasztani. Tehát, én ak­kor is szóltam a paktum el­len. — Debet, hogy Önnek iga­za van ebben, .csak .tudja, van a .dolognak egy másik oldala is, nevezetesen az, hogy ;ily’ módon alakulhatott hi, hogy van .egy MDF-es kormány, .és van egy volt SZDSZ-es .államelnök, tehát egy bizonyos fajta egyen­súly. Ez nem egyensúly. Ez a .hatalmi ágak és a teljes politikai rendszer összezagy- válása. Mert a teök.natikus népek logikájából az követ­kezik, hogy az első ember, vagyis .a KENDE a .n-éplélek megtestesítője, a jóság, igaz­ság gyakorlója, és a máso­dik ember a GYULA bizto­sítja a (feltételeket a hatal­mához. Ez a kozmikus vi- lágszemléletű .népek öröksé­ge. 'Igazolom is az Arany­bullával, amelyben megfo­galmazták, hogy lehetősége adódik a magyar rendeknek arra, hogy büntetlenül -szem­beforduljanak a királlyal, ha nem a nemzet .érdekeit .szol­gálja. Teíhát, mi ebből a kö­vetkeztetés? Nem lehet min­dent összezagyválni, -nem le­het összekeverni a hatalmi ágakat. Ezt tette a Kádár- rendszer iis, és ez folytató­dik most is. Egy paktumel- nök nem biztosíthatja a népfelséget, nem lehet a népfelség megtestesítője. Be is bizonyította — egy év, másfél év telt el —, hogy nem tudja a jogait -gyakorol­ni. És a ipa’ktum teljes mér­tékben az bka a demokrácia válságának, amiről -szóltam, nem most, -ahogy a Tv Híra­dóiban az .este mondták, hogy elismertem a demokrácia válságát, hanem én már 9 hónappal ezelőtt .mondtam, hogy a iválság jelei mutat­koznak. — Hogy tudna működni egy .mai .társadalom, ha a legkomolyabb, legnagyobb kérdésekben nem lenne va­lamiféle konszenzus? — Ezt nagyon egyszerűen meg tudom .mondani; nem .is engem kell -megkérdezni. Meg (kell nézni a hagyomá­nyainkat, meg kell nézni azt, hogy ebben a században Szabó Dezső, Németh Lász­ló, Bifoó István mit fogalma­zott meg. öik azok, akik ko­rábban fölvázolták azt a sa­ját -utat. amin ennek a nép­nek járnia kel-1. — Vagyis? — Vagyi-s, a hatalmi ágak felépítésében történelmi ha­gyományainkat figyelembe véve, a -demokratikus mű­ködés feltételeit biztosítani kell. — Tehát, akikor konszen­zus nélkül ás megélhetne az ország? — Ez nem konszenzus kér­dése. A demokrácia az nem azt jelenti, hogy előre meg­egyezünk -minden kérdésben. Működnie kellene a kor­mánypártnak, a (koalíciónak, és egy ellenzéknek. De itt nem működik, minős valódi ellenzéke ennek a kormány­nak. I-tt .kinevezte magát li­berálisnak egy párt, népinek egy másik párt, és eljátszák, mintha egymással szemben lennének.. .Holott nem erről van .szó: .hanem együtt, kö­zösen a paktumhoz való lo­jalitás címén, a néppel szembefordulva az országot kormányozzák. — Ha tovább viszem az ön gondolatát, akikor azt kell mondjam, .hogy Magyar- országon ma nincs demokrá- * cia. — Én 9 'hónappal ezelőtt hívtam fel a figyelmet a de­mokrácia válságjeleire. Most a tegnapi beszédemben azt mondtam, hogy -talán már késő a demokrácia válságá­ról beszélni, hisz’ Kónya Imrétől Pető Ivánig most mindenki arról -szónokol, én azt -mondtam, hogy már anarchikus jelek mutatkoz­nak a társadalomiban. — Ha ennyire tsztán lát­ja a dolgokat, ahogy fogal­mazta. Idézek is egy pár dolgot abból amiket tegnap mondott: „Az egész hatalmi elit műlbalihéja csak ami van; a válság oka a pak­tum; a paktum kirekesztette a hatalomból a népet; a Kommunista Kiáltvány he­lyet kaptuk meg a paktu­mot; a .paktum miatt nincs valódi ellenzék.” Ugyanaz amit most is mondott, csak •kicsit keményebben fogal­mazva. Szóval egy picit olyan Jean D’ Arc-ivá ala­kult. H-a igazi politikus len­ne, akkor egy új párt szer­vezésébe kezdene! Nem gon­dolt még rá? — Én a múltkor is el­mondtam itt a TV-.ben,’hogy -nem esek szereptévesztésbe. A Parlamentbe népképvise­lőnek jöttem, ;s a (körzetem képviseletében ellátom a munkámat. Most a 84 tele­pülésről készítek jelentést a kormánynak, és emellett el­látom azt a feladatomat, hogy ellenőrzőm a -hatalmat, vagyis a klasszikus képvise­leti .mu-nlkát -végzem. Azzal, hogy kifejtem a véleménye­met a napi politikáról, élek azzal a kötelességemmel, amit a képviselővé választá­somkor rám róttak. Tehát, nem a pártailapítá- son gondolkodom, hanem azon, hogy .hogyan tudom a körzetemet legjobban képvi­selni, hogyan tudóik méltó­vá válni aíhlhoz a vidékihez ahonnan jöttem. — Nemrégiben valamelyik lap körkérdést intézett po­litikusokhoz, hogy vállal­nák-e adott esetben a köz- társasági elnöki szerepet, cí­met. Már mosolyog. Gondol­ja, -mit akarok -kérdezni? — Megvárom. — Megvárja. Mindenki, ugye, a kötelező szerénység­gel felelt, .tói-ki a saját szá­ja íze .szerint, ön -egyedül a fiatal korát hozta fel aka­dálynak. — A 'kérdés az volt, hogy vállalnám-e a köztársasági elnöki .pozíciót? Azt felel­tem, hogy nem vállalnám, elsősoriban koromnál fogva. — Igen. — Tehát -ebben több do­log van benne. Benne lehet az is, hogy másodsorban, harmadsorban miért nem. Én -ezt hoztam fel indok­ként. — Übüm. Tehát ezzel nem azt akarta mondani, hogy pusztán a kora az akadálya annak, hogy nem vállalná el? — Természetesen. Kifejt­hetném azt is, hogy úgy ér­zem és tudom, hogy van az országban olyan ember, aki nálam sokkalta alkalmasabb, érettebb erre a .pozícióra, aki az eddigi .működése alapján kiérdemelte ezt a pozíciót, és méltán foglalhatná el ezt a közjogi méltóságot. Nem venném el a helyet egy olyan embertől, akinek a múltja, a személyisége erre kiválóan alkalmas lenne. — Köszönöm a beszélge­tést!

Next

/
Oldalképek
Tartalom