Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
XLVII. évfolyam, 230. sióm 1991. október 1. Kedd Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA A beteg is segítse a gyógyulást Hire elég egymilliárd Ismeretes, hogy november elegén kihelyezett kormányülés lesz Miskolcon. Az ország vezetése közvetlen közelről i-smeilkedh-et a térség, megyénk és a szomszédos Heives megye helyzetével, égető gondjaival. Ezek sorában minden valószínűség szerint az egyik legfontosabb téma lett volna Ózd és környékének elhúzódó foglalkoztatási problémája, az a gazdasági mélypont, amelyről a kohászváros sokadik nekifutás után sem tud elrugaszkodni. Ám a kormány nem várt novemlber elejéig, legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a jelenleginél is nagyobb munkanélküliség elkerülése érdekében egyedi válságkezelő intézkedésekre szánja el magát. A kohászati tevékenység részbeni újraindításához egymilliárd forinttal járul hozzá. Pontosabban a már megadott előleghez 080 milliót szavazott meg, hogy legalább a .gazdaságosan működtethető egységek maradjanak talpon, illetve némely üzemék korlátozott kapacitással működhessenek tovább. Másrészt feladatául tűzte iki a foglalkoztatási gondok enyhítésére. kezelésére felállított bizottságnak: mielőbb dolgozza l;i koncapdióját illetve tegye lehetővé a beérkező pályázatok gyors elbírálását. A kormány tehát a segítségnyújtáshoz időpontot kínáló novembert sem várta meg, megérezve a gazdasági, foglalkoztatási nehézségékből fakadó feszítettségen túl a kétségkívül ,mind jobban érzékelhető pszichés feszültségeket is. «* Nem sokkal e döntés után dr. Kupa Mihály pénzügy- miniszter a következőképpen kommentálta a kormány elhatározását, amivel Ózd segítségére sietett: Két választási lehetőség volt a város és környéke elhúzódó válságának, elsősorban a munkaerőhelyzet javításának megoldására. Egyrészt a nagyarányú és gyors átképzés. Körülbelül hétezer dühös ember átképzéséről .kellett volna gondoskodni, ám ettől új munkahelyék még nem születtek volna. A másik, a meglévő (vagy megvolt) munkaihelyeken hozzásegíteni minél több ózdit a hely- beni kenyérkeresethez. Ehhez is, ahhoz is pénz kellett, ám ismerve a jelenleg kialakult ózdi képet, még ez sem számít hosszútávú megoldásnak. Ha ott helyben azt mondják, hogy osak arra elég ez az egymilliárd, hogy év végéig elodázza a bajokat, én azt mondom, legalább húsvétiig elégnék kell lennie ennyi .pénznek. Az igazi bajokat súlyosbítja, hogy nagyok az ellentétek a vezetők között, a helyi önkormányzattól kezdve az üzemek vezetői között egyaránt. Példaként mondhatom, hogy a hasonló gondokkal küszködő Dunaújvárosban sokkal könnyebben kilábalnak a válságból, mert egységesebbek a vezetés szándékai. Pedig a munkahelyeken itt is díjazható elképzelések fogalmazódnak meg, állítom, fantasztikus jó fejek munkálkodnak. fis ez az, amiben bízni léhet, bízni kell a kimagasló értéket képviselő felkészültségben. Röviden, akik bíznak Ózd tailpraállásáb&n, a jelenleginél kedvezőbb, a város és környéke egészének megújulásában, a megoldást, nem, vagy nemcsak mrllfiárdok befektetésének függvényében látják. A gyógyuláshoz a betegnek is hozzá kell járulnia, akarnia kell. Mentőöv Emlékszem, évekkel ezelőtt - még a múlt rendszerben - az ózdiak egy mindenevő motorral rukkoltak elő, amelyet akkor egy Ladába építettek bele. Az egykori Tervhivatal egykori elnökének mutogatva kijelentették: ez a jövő, ez más, mint a kohászat, több annál, a motor akár étolajjal is elmegy. Csak éppen pénz kell sorozatgyártásához ... Nos, pénzt nem kaptak hozzá, - pedig mekkora ötlet volt - a motorgyártás hamvába hullt. Mint annyi más Ózdon. De követelés, kérés, fenyegetés mindig volt. Korábban is, most is. Az egymilliárd forintos támogatás - amelyet múlt heti ülésén szavazott meg a kormány az ózdi kohászatnak - pillanatnyi mentőöv. Arra elég, hogy ideig-óráig felszínen tartsa az iparágat Ózdon, de arro nem, hogy megmentse, hogy kihúzza a mélyvízből, a kátyúból. Mentőövvel evickélni a tó, vagy a folyó közepétől a patt felé, fárasztó, kimerítő, süllyesztő... Úszni kellene megtanulni, nem a bedobandó mentőövre várni. A pénzügyminiszter valahogy úgy fogalmazott: több sültgalamb nem repül Ózd felé. Hát, nem oly biztos ... A munkanélküliség fenyegető rémét, sztrájk kilátásba helyezését emlegetve bármi előfordulhat. Akár egy újabb galamb kopasztása és sütése is ... Mint már többször, mint most is ... Szóval, a város szivében levő holt gyárat ismét kohászatnak hívhatják, bár a kohót végleg nyugdíjazták. Nem tudom, hányszor elmondatott: csakis és kizárólag a gazdaságos termelőegységeket kell meghagyni, a többit felejteni kell. Eddig, nem felejtették! Erősebb volt az ózdi lobby, bármilyen racionális gazdasági számításnál. A kohászat tehát kohászat marad. Az egymilliárdbó! ideig-óráig el lehet élni. Megélni nem. Félő, hamar elfogy a pénz, és akkor újból ott a város, ott a gyár, ahol a part szakad. Felejteni kellene a vasgyártást, félre a tradíciókkal, másra, jobbra van szükség. Mondjuk, egy úszómesterre ... És olyanokra, akik úszni szeretnének. Mentőöv nélkül... I. S. Nagy József Nem a kormány lakája — mondja az államtitkár Nem a legkedvezőbb előjelekkel készülődik Borsod- Abaúj-Zemplén a novemberi, kihelyezett kormányülésre. A megyei közgyűlés és a köztársasági megbízott hivatala között ugyanis ellentétek feszülnek. Erire engednek következtetni a megyei önkormányzat múlt heti ülésén elhangzott kijelentések és ezt támasztja alá dr. Gyulai Gábor államtitkár, köz- társasági megbízott nyilatkozata, aki tegnap fogadta lapunk munkatársát. — A megyei önkormányzat és a köztársasági megbízotti hivatal között — mondotta az államtitkár — egyáltalában nem felhőtlenek a kapcsolatok. A közgyűlés és annak vezetője a közelmúltban barátságtalan lépéseket tett velünk szemben, amelyeket mi egyszerűen provokációnak tartunk. Június harmadikán, amikor ebben a hivatalban (amelyben korábban ugyan a tanács volt elhelyezve, de mindenképpen állami tulajdon) a megyei közgyűlés elnöke megszüntette az áramszolgáltatást. A szünet délelőtt ‘több, mint két órán keresztül tartott. Szeptember 26-án, a megyei közgyűlésen Szabó György a személyemet sértő és lejáratásomra irányuló kijelentéseket tett. Felszólalásokra reagálva felhozta, jó-e, ha a kormány ülésén az asztal mindkét oldalán a kormány emberei ülnek. Állította, hogy egy kormányzati tisztviselő — s ezzel rám célzott —, aki felelősséggel tartozik a kormánynak, úgymond, nem dörgölheti gazdája orra alá annak hibáit. Szabó úrnak tudnia kellett, hogy mint a megyei közgyűlés választott vezetője, ő is jelen lesz a kormány ülésén, s ott jogában áll hozzászólni, ígéretet tettem rá, hogy a megyei önkormányzat által összeállított írásos anyagot a saját magunk által készített tanulmány mellett, változatlan tartalommal továbbítjuk a miniszterelnöki hivatalhoz. Ugyanakkor a kormányülést előkészítő koordinációs értekezleten egyértelműen kijelentettem, őszintén és kritikusan tárom majd fel a kormány , ülésén a térség gondjait, s mindazt a nyomasztó terhet, amelyet az eltelt négy évtizedből örökségként kaptunk. Dr. GyuJlai Gábor a későbbiekben kijelentette: — Az elmúlt rendszerben én nem itöltöttem be olyan tisztséget, amelyben módomban állt volna „kitanulni” a szervilis magatartást. így kikérem magamnak az olyan kijelentéseket, amelyek engem a kormány lakájaként kívánnak beállítani. Az ilyen jellegű kijelentés rosszindulatot takar és alkalmas ar- ra, hogy a helyi közvéle- menyt megtévessze, a jó szándékú összefogást megakadályozza. Ezért az ilyen és hasonló tartalmú megnyilatkozásokat visszautasítom, azok ellen határozattan tiltakozom. U. J. Megyei önkormányzat Önállóság van — pénz nincs Utat keresnek a kisfaluk Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke, a polgármesterek körében. Egy esztendő telt el a helyhatósági választások óta. Az eltelt időszakban gyökeresen megváltozott a települések és a megyei önkormányzat viszonya, kapcsolata. A korábbi közös tanácsok megszűntével, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye területén 348 önkormányzati testület látott hozzá a közigazgatási feladatok ellátásához. (Folytatás a 2. oldalon) Ez a posta már nem az a posta Új szállítási izem Miskolcon Tájékoztatóra hívta tegnap Kertész István, a Miskolci Postaigazgatóság igazgatója a sajtó munkatársait. Abból az alkalomból, hogy bemutassa a csütörtökön hivatalosan is átadásra kerülő szállítási üzemüket. (Folytatás a 2. oldalon) Vagyonátvétel, lakásnévjegyzék, utcanevek A miskolci közgyűlés előtt Tegnap Csőibe Tamás polgármester vezetésével tanácskozott a mlidkxjlci ön- kormányzat közgyűlése. Elsőként az önkormányzati vagyon átvételének helyzete, az ezzel kapcsolatos további feladatok 'kerülték napirendre. Ez a .munka javában tart, ez év februárjától a polgármestert hivatalon belül önálló szervezeti egységként létrehozott vagyonkezelő és vállalkozási osztály közreműködésével, s a megyei vagyonátadó bizottság döntéseinek figyelembe vételével. Ám, amint az a hozzászóló képviselők, valamint a különböző bizottságok véleményéből is kiderült, még igen sok a tennivaló. Nem beszélve a tisztázatlan kérdésék soráról. A környezetvédelmi bizottság képviselője vetette fel például azt, hogy a Bükki Nemzeti Park nem tartozik az önkormányzathoz, ám a rajta -keresztül folyó néhány patak, vagy például. Örnas- (Folytatás a 2. oldalon) 47 éve a megye minden településén: . BZM-iMM* kontra köztársasági hivatal? '.....................• ''V t, ....................... ' ....** ...................................
