Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám

1991. szeptember 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mezőgazdaságunk a nyugati piacokon (Folytatás az 1. oldalról) — A tárgyalások jelenlegi állása szerint jövőre, ha nem is teljes jogú, de társult tag­jai lehetünk az Európai Kö­zösségnek. Mit jelent ez? — A társult tagság ide­jén még kívülálló országnak számítunk, önálló gazdaság- és agrárpolitikát folytatunk, elkülönül az adó- és támo­gatási rendszerünk, érvénye­sek maradnak a vámhatá­rok és a magunk döntései szerint kereskedünk. Ugyan­akkor a korábbinál szoro­sabb együttműködés alakul ki közölttünk a gazdasági szférában, de a politika és a kultúra iterületén is. A megállapodás szabályozza majd a tőke-, a munkaerő- és a szolgáltatások áramlá­sát, valamint az oktatás és a távközlés fejlesztéséhez adandó szakmai és anyagi segítséget. Az elkövetkezen­dő években fokozatosan kö­zelítjük egymáshoz a gaz­dasági rendszerekét, s így néhány év múlva lehetősé­günk lesz a teljes tagsag el­nyerésére. _ Megnyílik tehát az ut a teljes tagság felé. Ugyan­akkor nem valószínű, hogy az agrárkereskedelem terü­letén lényeges engedménye­ket adnának a közösség or­szágai, hiszen óriási feles­legekkel rendelkeznek. — Vallóiban, ez érzékeny terület. A társult tagság ide­jén nem várlhlatunlk az ipar­cikkekéihez hasonlítható en­gedményüket az agrárkeres­kedelemiben. De szorosab­ban kapcsolódhatunk ahhoz a piáéhoz, amely ösztönöz a versenyre, mobilizálja a tar­talékokat, és ezen keresztül javítja a termelés színvona­lát, és az értékesítés felté­teleit. Az élelmiszer-kereske­delem területén is kapunk engedményüket. Például osölhkentilk a vámokat és a lefölözéseket a baromfi, a húsfélék és a zöldség-gyü­mölcs kivitelünk esetében. Megjegyzem, ' kvótával ma már osalk a julh bevitelét korlátozzák, minden másból aninylit adunk el a közösség­ben, 'amennyjit tudunk. — Ezek szerint ta magyar termékek minősége nem fe­lel meg \az ottani elvárások­nak? — Nem igaz, hogy a ma­gyar élelmiszert nem lehet eladni. Két évvel ezelőtt hét- százlhatvannmlillió dollárért exportáltunk az Európai Kö­zösség országaiba. Tavaly kilencszázmillióént, az idén pedig töíhb mint egymilliár- dért. Az évi tízszázalékos növekedés éppen azt mutat­ja, hogy versenyképesek va- gyunlk, és másók rovására tudjuk növélli a 'kivitelün­ket. — Minőségi problémák azért mégiscsak vannak, hi­szen azokat la termékeket, amelyeket eddig Kelet-Euró­pábán adtunk el, ezen a piacon nem tudjuk értékesí­teni, és jitt az exportunk feléről, legymilliárd dollár értékű termékről van szó. — Nem lehet egy év alatt megduplázni a nyugat-ieuró- pai kivitelünket. Másrészt a közösségiben csak valóban jó minőségű terméket lehet eladni, ezek pedig osalk rész­ben azolk. — Ami a kereskedőket és a termelőket illeti, ők lélek­ben és fizikailag is jórészt a kelet-európai kereskede­lemre vannak felkészülve. Ennek alapján azonban csak lassú változásokra számítha­tunk. — Készben, hiszen ebben a térségben csak a harminc­negyven százalékát adtuk el a mezőgazdasági exportunk­nak. Lehet, 'hogy az Euró­pai Közösség országaiban élelmiszer-feleslegek van­nak, de tény, hogy évente nyolovan-Mleneven milliárd dollárért importálnak agrár­termékéket. A mi kivitelünk összesen nem haladja meg a két és fél milliárd dollá­ros értéket, s ez igazán cse­kély a világ négyszázmilli­árdos agrárlkereskedéimi for­galmához képest. A számok szerintem azt mutatják, hogy rövid távon sem kell feltét­lenül csökkenteni mezőgaz­daságunk termelését, hanem piacot kell szerezni az élel­miszerünknek. — Ezzel szemben a ter­melők ma úgy látják, is bi­zonyos joggal, hogy senki­nek .sem Ikell az, amit előál­lítottak. — A régi biztonság való­ban elveszett, s ma már a termelő is kockáztat. Olyan árut kell előállítania, amit megvesznék. Éppen ezért 'ká# lenne mennyiségi korláto­zásokat hozni. A földön nemcsak búzát, hanem ku­koricát is léhét termelni, s ez utólblbÍrtak ma igen jó piaca van. A gazda tehát választhat, de fontos, hogy a piaci folyamatokkal össz­hangban döntsön. Ebben se­gíti az agrárpiaci rendtar­tás is, de néki kell alkal­mazkodnia a kérésiét és a kínálat viszonyaihoz. Ráthy Sándor Jövőre: növekszik a termelés és a imkanélkillség Budapest (ISB) Nemzet- gazdaságunk helyzetét hiba lenne csak a statisztikai lada­tok alapján megítélni, s kü­lönösen helytelen lenne a/ számok alapján minősíteni a pénzügyminiszter nevével fémjelzett, úgynevezett Ku­pa-programot. Már csak azért is, mert e gazdaság­élénkítő program kezdeti si­kerét ma nem annyira a számok, miint inkább iamár érzékelhető pozitív irányú folyamatok beindulása mu­tatja. Az országunk gazdai- sági állapotát elemző pénz­ügyminisztériumi álláspontot ismertette az újságírókkal Kovács Álmos helyettes ál­lamtitkár. Gazdasági rendszerünk át­alakulása megkezdődött, amit segít, hogy az ehhez szükséges alapvető törvénye­ket, ha némi késéssel isj, de egymás után tárgyalja és hozza meg a parlament. S jóllehet, a nagy elosztási rendszerek reformja még nem kezdődött meg, azért a makroszintű szabályozás kezd egységes képet mutat­ni. A Kupa-programnak az a része, amely célként tűz­te ki, hogy gazdaságunk nö­vekedésének a hajtóereje az export legyen, akárcsak az, hogy a belföldi kereslet az export változásával együtt mozogjon, szintén megvaló­sulni látszik. Nemkülönben az, miszerint gazdaságunk szerkezetváltásának a ma­gánszektor térnyerésén ke­resztül és a privatizáció alapján kell megtörténnie. A gazdaság liberalizációja folytatódik, s eközben Sike­rült lelassítani az inflációt növelő fogyasztói áremelke­dés ütemét is. Az infláció növekedésé­ről szólva a helyettes álltai - titkár megállapította, ha csak az utolsó három hónap termelői áremelkedését vesz- szük alapúk akkor éves szinten a fogyasztói árak csupán tíz százalék körüli emelkedést mutatnak. A ta­valyi és az idei nagymérté­kű energiaáremelések és tá­mogatáscsökkentések lénye­gében kiegyensúlyozták az eddigi torz árrendszerün­ket, megszüntették például az aillacsony energiaárak ha­tékonyságromboló hatását, s az árakat most már nemcsak felfelé, hanem lefelé is ru­galmassá tették. Az infláció elleni harc, párosulva az ex­port jövedelmezőségének a növelésével alapja lehet an­nak, hogy az idén 36—38 százalék körül alakuljon a pénz vásárlóerejének a rom­lása, és azt, hogy jövőre a fogyasztói áremelkedés ne haladja meg a 25 százalé­kot. A béremelkedések inf­lációgerjesztő hatása szeren­csére csökken, s a monopol­helyzetben lévő cégek kivé­telével a fizetések egyre in­kább összhangba kerülnek a vállalkozások teljesítményé­vel. A költségvetés idei hiá­nya várhatóan 10 milliárd forinttal lesz több a terve­zettnél. Ennek azonban nem az az oka, hogy a kincstár túl sokat költ, hanem az, hogy a bevételek elmarad­nak a várttól. A kormány egyébként nem tervezi, hogy adóemeléssel pótlólagos for­rásokat szerez, hiszen a gaz­daság makroszintű, a költ­ségvetést befolyásoló folya­matai jó irányba haliadnak. Az említett tízmilliárdos hi­ány egyébként nem növeli a belföldi keresletet, tehát az inflációs nyomást sem, hiszen a lakosság megtakarí­tási hajlandósága igen niagy. A Pénzügyminisztérium a forint léértékelését nem he­lyeselné, hiszen ez év janu­ár végéhez viszonyítva az exportunk és az importunk árszintje egyformán 10—11 százalékkal nőtt, ám a kis­vállalkozásokban szerzett fe­kete, tehát adózatlan jöve­delmek elvonását szükséges­nek tartja, s ezért korszerű­síteni kívánja az adóigaz­gatási eljárást. Az éves folyó fizetési mérleg hiánya remélhetően jóval alatta marad ia terve­zett 1,2 milliárd dolláros deficitnek. Gazdaságunk tel­jesítőképességének pozitív változása valószínűsíti ugyanis, hogy csiak 6—800 millió dolláros lesz a hi­ány. A bruttó hazai termék (G'DP) csökkenése az idén várhatóan 8—10 százalék körül alakul, jóllehet a Ku­pa-program csak 4 százalé­kos visszaesést jósolt. A gaz­daság általános teljesítőké^ pességének csökkenése azon­ban normálisnak, sőt öntisz­tító jellegűnek mondható, hiszen az a cél, hogy a vál­lalkozások csak piacképes, a keresletet kielégítő termé­ket és szolgáltatást állítsa­nak elő. Jövőre egyébként 7—8 százalékos bővülését várják az exportnak, s ez­zel összefüggésben durván ilyen arányban nőhet a bel­ső felhasználás is. A gazda­sági növekedés azonban egyelőre nem jár a munka- nélküliség csökkenésével, sőt a segélyből élők száma emelkedni fog — válaszoltja munkatársunk kérdésére Ko­vács Álmos. Már csak azért is, mert a leépülő állami szektorban még mindig sok­kal több embert foglalkoztat­nak, mint amennyit az új vállalkozások alkalmazni tudnak. A polgármester vérnyomást méret Járdánházi jelentések A település hatszázhúsz lakásában hatszázharminc család él. A nők ötvenkettő­vel vannak többen, mint a férfiak, mindösszesen 1960- an élnek Járdánházán. Az óvodáskorúak száma 66, az iskoláskorúaké 262, ötszáz­harmincnyolc nyugdíjast tar­tanak számon. Munkavi­szonnyal ötszázan bírnak, a munka nélkül maradottak száma szinte naponta nő, augusztusban 100-nál több helyi polgár nem büszkélke­dik ezzel a „címmel” ... Járdánháza külterületén 162 hektár szántó, 446 erdő- és 249 hektár legelőterület van. A település belterülete 171 hektár... Az utcák hossza 15,4 kilométer, ennek azonban csak egynegyede bitumenes, a többi salakos. Ha valakinek járdánsétálás- hoz lenne kedve, három és fél kilométert lépkedhetne össze a faluban. Az „átkelé­sekhez” tíz híd hívogat, fe­lerészben fából készülten ... Százkilencvenen vehetik elő a slusszkulcsot, ha messzibb vidékre akarnak menni: ennyien rendelkeznek sze­mélygépkocsival ... A tévé­előfizetők hatszázan vannak Járdánházán ... (másolatok egy jelentés mellékletéből.) Mielőtt a számokhoz, ada­tokhoz jutnánk; mielőtt Jár­dánháza mai dolgairól be­szélgetnénk, tovább kell áll­nunk a polgármesteri hiva­talból, meg kell nézni a te­lepülés friss büszkeségét. Hadd idézzünk itt lapunk egyik augusztusi számából: „Az elmúlt években egy százhúsz éves, lerobbant épületben; korszerűtlen kö­rülmények között fogadták a község gyógyulni kívánó be­tegeit Járdánházán. Borsod- nádasd 2. sz. orvosi körze­téhez tartoztak, onnan járt ki a doktor... A múlt a múlté: augusztus 9-től új orvosi rendelője és orvosi lakása is van Járdánházá- nak ...” Szemre szép épülethez ér­kezünk most. Azt már bent halljuk, hogy az átadást kö­vető első rendelési napon ugyancsak megugrott a bete­gek száma; sokakat vonzott a kíváncsiság, megszemlélni a 126 négyzetméter alapterü­letű egészségvigyázó létesít­ményt. Nos, az egészséges szemlélődének van mit néz­nie; a betegséggel hajlódé­nak van helye a gyógyulás­ban reménykedni. Az épület, a berendezés, a felszerelés új; a doktor, Soós László viszont „régi”, Borsodnádasdról járt ide korábban rendelni. Most pályázat révén elnyerte a kinevezést, s ami nem mel­lékes, „egy haj” alatt élhet a rendelővel, az új orvosi lakásban. Naponta körülbelül ötven beteg fogadására, vizs­gálatára vannak berendez­kedve. A hagyományos ren­delés mellett lehetőség van rákszűrésre, nőgyógyászati szűrővizsgálatra. Az orvos mellett két asszisztensnő, s egy védőnő szolgálja Jár­dánházán az egészségvédel­met, korszerű körülmények között, jól felszerelt rende­lőben. A jövőben a helyi ön- kormányzat megoldja a gyermekgyógyászatot is, dr. Soós Ágnes szakmai vezeté­sével. * A település polgármestere Ulrich Attiláné. Idevaló szü­letésű, tizenhat évig a bor- sodnádasdi tanácson dolgo­zott, két és fél évvel ezelőtt tért haza, amikor önálló községi tanácsa lett Járdán- házának. A tavalyi válasz­tásokon független jelöltként, indult a polgármesteri cí- mért-munkáért. két vetélv- társával. És nyert.... Talál­kozásunkkor természetesen először az új orvosi rende­lőről, az építés előzményei­ről esik szó. Hogy milyen nagy szük­ség volt az új egészségügyi létesítményre, mi sem bi­zonyítja jobban: a település polgárai még a Iteho-időben döntötték el, hogy pénzüket erre a célra kell felhasznál­ni. Akkor Járdánháza az Arló központú tanácshoz tartozott „társ”-ként. A vá­láskor hatszázezer forintot kaptak vissza a befizetések­ből; ez a pénz tehát meg­volt, a többit — Ulrich At­tiláné szavaival élve — ta­karékossággal, spórolással kellett összehozni. Pályázat útján két esetben kaptak pénzlt (másfél millió forin­tot) berendezésre, műsze­rekre. Az új orvosi rendelő­re és az orvosi lakásra ed­dig közel tízmilliót költött a község. * Az okkal előtérbe került egészségügyi téma után ar­ról tájékoztat a polgármes­ter: manapság a legnagyobb gondot a községi közintéz­mények álüaga-állapota je­lenti. A korábbi társközségi státuszban Járdánháza a mostohaság minden keservét elszenvedte. A legsúlyosabb helyzetben az általános Is­kola van, szükségtantermek­ben folyik az oktató-nevelő munka. A következő lépés tehát megint a takarékos­kodás, a spórolás, hogy egy új iskola építésével felszá­molják az áldatlan állapo­tot ... Ózdhoz és Borsodná- dasdhoz közel, a munkanél­küliség nem kerülhette el ezt a települést sem. Sajnos a helyi munkalehetőségek teremtésére alig van esély ... * Öröm és szorító gon­dok ... Így élik meg min­dennapjainkat Járdánházán is. Mi éppen azon a napon találkoztunk a település polgármesterével, amikor a vérnyomása rendben volt... Szöveg: T. Nagy József Fotó: Farkas Maya Tokár Tamásné asszisztensnő igazolja: a polgármester vérnyo­mása rendben van. Autósoknak A házi menetrend Megszoktuk, hogy a vona­tok, autóbuszok menetrend szerint járnak, s többé-kevés- bé az előre megtervezett idő­ben érnek céljukhoz. Az in­dulási és a célállomás közöt­ti szakaszt pedig részidőkre bontják, s így folyamatosan ellenőrzik: az adott útsza­kaszt az előre tervezett idő alatt tették-e meg. A gyakorlott autós mind rö­vid, tíz-húsz kilométeres váro­si vagy helységközi, mind hosz- szabb útjaira ugyanígy ké­szül. Persze a magánautósnak nehezebb a dolga, hiszen többnyire nem áll rendelke­zésére más, mint legfeljebb korábbi tapasztalata. (Egyes nyugati országokban ma már olyan térképek készülnek, amelyeken nem, vagy nem csak a távolságok vannak fel­tüntetve kilométerekben, ha­nem az időköz is két megje­lölt pont között.) A tapasztalt autós tudja, hogy hosszabb útszakaszokon milyen átlagsebességet szo­kott kihozni, s ez alapján ter­vez. Nem azt nézi, hogy az adott úton a megengedett maximális sebességgel meny­nyi idő elegendő a célba éréshez. Tudja, hogy a tény­legesen elérhető átlagsebes­ség ennél általában jóval ala­csonyabb. Ha nem ismeri a határállomásokon uralkodó szokásokat, erre is jócskán rá­számol. Nem feltételezi ele­ve, hogy az autópályán nem lesz forgalmi dugqf, hogy a normál úton nem kell kocsi­konvojt követnie cammogó tempóban. Azt sem hiszi, hogy belvárosi útszakaszon nem fog kialakulni forgalmi dugó, ami jelentősen megnöveli a menet­időt. Ha így tesz, nem fog ide­geskedni, s mindig időben ér el céljához. Még akkor is, ha ez az időpont későbbi lesz, mint a hebehurgyán, vagy se­hogy nem tervezett út során előzetesen elgondolt időpont esetén. Járdánháza új egészségügyi intézete szép, és korszerűen felsze­relt

Next

/
Oldalképek
Tartalom