Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-24 / 224. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. szeptember 24., kedd A birodalom kezdetei és végnapjai II. Taktika és praktika A szovjet birodalmi politika történetében roppant tanulságos a független grúz tifliszii (tbiliszi) kormány megdöntésének története. A hatalomra szabályos parlamenti választások útján került sor, főleg mensevik politikusokból álló testület 1918-ban Németországgal, később pedig az antantállamokkal is megpróbálta elismertetni magát. A polgár- háború idején ügyesen egyensúlyozott a vörösök és a fehérek között, végig kereskedett velük. A mensevik Grúz Köztársaság addigra már kész oázisnak itűnit az éhínséggel, polgárháborúval küszködő egykori cári birodalomban. Sztálin és Grdzsonikidze irányításával Moszkvából felkelést szerveztek a köztársaság néhány hegyi falujában, majd egy állig felfegyverzett, orosz katonákból álló hadsereget vezényeltek a helyszínre. Az eredmény: Grúzia hét évtizedre elveszítette függetlenségét. A mensevik kormány emigrált, s az új hatalom ellen fellázadt százezrekre tömeges kivégzés és kitelepítés várt. Röviddel később, 1922-ben, a Szovjetunió kikiáltását megelőző hónapokban kiderült, hogy Sztálin és hívei formálisan is szeretnék bekebelezni Grúziát, Ukrajnát, Belorussziát, és a másik két kaukázusontúli köztársaságot, Azerbajdzsánt és Örményországot, ahol szintén a Vörös Hadsereg jelenlétének nyomós érve segítette a szovjethatalom kikiáltását. A sztálini elgondolás szerint mind az öt „vazJallus” köztársaság autonómiát kapott volna, mint Szovjet—Oroszország része. Ezzel szemben Lenin, aki korábban Sztálinhoz hasonlóan országszerte irtotta a „burzsoá nacionalizmus’ vadhajtásait, felismerte, milyen veszélyt jelent a leendő államalakulatra az orosz szupremácia, a birodalmi gondolat. Ezért az autonómia helyett az Európa és Ázsia Szovjet Köztársaságai Szövetsége elnevezésű államalakulat proklamá- lását javasolta. Tervéhez megnyerte Trockijnak és a nemzetiségi pártvezetők nagy részének a támogatását. HARC A „BURZSOÁ NACIONALIZMUS” ELLEN Lenin egészségi állapota azonban 1922 december végén, a Szovjetunió kikiáltásának napjaiban válságosra fordult. Sztálin a reá nehezedő politikai nyomás miatt, néhány ponton engedett ugyan, ám mivel a reális hatalom már 1922-ben egyre inkább az ő kezében volt, hamarosan győztek az „orosz nagyhatalmi kurzus” hívei. A szövetséges köztársaságok önálló külpolitikája elsorvadt,^ mielőtt szárba szökkent volna. A különböző nemzetiségű újoncokat nem a saját köztársaságukba vezényelték, hanem a birodalom távol eső tartományaiba. Felelevenítették ezáltai a rossz emlékű cári tradíciót, amely lehetővé itette a más nemzetiségű hadsereg bevetését egy-egy régió lakosságával szemben. A harmincas évek elejére kialakult továbbá a Szovjetunióban (a legutóbbi időkig fennálló) gyakorlat, amely szerint minden köztársaságban orosz volt a párt másodtiitkára, a miniszterelnök első helyettese, a belügy vezetője, a köztársaság területén állomásozó csapatok, meg az ottani hadkerület parancsnoka. Erőteljes áttelepítésekkel sikerült módosítani jó néhány, főleg közép-ázsiai és ukrajnai területen a [lakossági részarányt az oroszok javára. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a különböző nemzetiségek kulturális és gazdasági téren, a húszas években egy ideig kétségtelenül nagy és látványos fejlődésnek indultak. Volt olyan kis nemzet Szibériában és a Kaukázus vidékén, amelynek soraiból ekkor kerültek ki történelmük folyamán az első értelmiségiek. A különböző autonóm területeken és szövetséges köztársaságokban sorra nyíltak meg az egyetemek és főiskolák, a lap- és könyvkiadók. 1938-ig az orosz nyelvet sem tanították kötelező jelleggel az egész birodalom területén. Ám a harmincas évek elejétől e látványos fejlődés megtorpant. Ukrajnában, Közép-Ázsióban majd szerte a Szovjetunióban sorra rendezték a „burzsoá nacionalisták” elleni kirakatpereket. Az „új idők” jeleként abbamaradt a cári hódítók bírálata a történelemkönyvekben. A hagyományos, főleg az arab ábécét a birodalom különböző pontjain rendre kiszorította a latin, majd a cirill írás. Sőt, ezt az erőszakos nyelvi politikát alkalmazták a birodalmon kívül is, a vazallusnak tekintett mongol nemzettel szemben. OSZD MEG ÉS URALKODJ! Kívülről nézve azonban eleinte ez nem volt feltűnő. S hogy ne is legyen, arról tett a sztálini vezetés: az 1930-as években végig széles körű szemfényvesztő propagandakampány folyt a pél-, damutató szovjet nemzetiségi politika dicséretére. Az orosz birodalmi eszme kommunista terminológiával palástolt térhódításával párhuzamosan, Sztálin igyekezett ■további engedményeket tenni az „új osztály” nemzetiségi képviselőinek. A cárok hagyományos politikáját folytatva a moszkvai diktátor jó néhányukat beemelte az országos, főleg pedig a helyi vezetésbe, s a kiválasztottakat egyszersmind szembefordította a saját nemzetükkel. Amikor Sztálin megbizonyosodott róla, hogy hatalma elég szilárd, továbbment. Közép-Ázsiában „a sztálini nemzetiségi politika diadalaként” átrajzolta a határokat, és négy szovjet köztársaságot hozott létre: a kazahot, a tadzsikot, a kirgizt és az ■ üzbéget. Finnország közvetlen szomszédságában a Kreml urai az 1930-as években mesterségesen fenntartották a karéliai autonómiát, Délnyugait-Ukrajnában pedig nagy beruházásokat hajtottak végre a szintén kirakatként létrehozott moldáviai autonóm köztársaságban. Moszkva számítása az volt, hogy egyszer majd, ha kedvezni fog a nemzetközi helyzet, a többnyire román lakosságú Besszarábia, valamint egész Finnország „önként csatlakozik” a Szovjetunióhoz. Ahogy telt az idő, Sztálin egyre bátrabban módosít- gatita birodalma belső, láthatatlan határait. Szovjet Közép-Ázsiában erre két alkalommal is sor került. Az eredmény: több százezerüz- bég Tádzsikisztán fennhatósága alá került, a tadzsik lakosság jelentős része pedig rákényszerült, hogy ettől kezdve az üzbég, vagy a kirgiz fővárosban intézze ügyeit. Sztálinnak így sikerült hosszú távra (a nemrégi véres közép-ázsiai nemzetiségi villongások azt bizonyítják, hogy mindmáig) egymásnak ugrasztani, így a központi politika szempontjából semlegesíteni a térség nyomorgó lakosságát. S hogy ennél a térségnél maradjunk: a huszas évek végétől, a harmincas évek elejétől a mezőgazdaság kollektivizálása, a kolhozrendszer bevezetése, még inkább összekuszálta a nemzeti- nemzetiségi ellentéteket. Bu- gyonnij lovassága a folyamat elején ezrével .irtatta az egyéni gazdálkodáshoz szokott kazahokat. ATzután mind a négy köztársaságból folyamatosan Szibériába telepítették a módos pásztorokat és földművelőket, helyükre pedig százezrével érkeztek orosz és ukrán „kulákok”, majd megbízhatatlannak ítélt koreaiak a Távol-Keletről. Kazahsztán őslakossága ily- módon az 1950-es évek közepére kisebbségbe szorult a saját szülőföldjén. (MTI- Press) (Folytatjuk) Kun Miklós MISKOLCI • VASUDVAR • KFT. „ ... ÉS MEGINT EGY Ü.J AKCIÓ AZ ÖN ÉRDEKÉBEN, A MISKOLCI VASUDVAR KFT.-NÉL” Készpénzes vásárlás esetén, amíg a készlet tart, termelői áron kínálunk: + import, duplán szerelt lapradiátorokat, + varrat nélküli, hengerelt csöveket, gázvezetéshez,-f különféle lemezeket és hengerelt árukat, + 30x2,0 mm hordó-abroncsvasakat zártprofilokat 20x20x2,0 mm mérettől És még sok egyéb engedményes áruval várjuk kedves vásárlóinkat a Vágóhíd u. 3. és a Zsolcai kapu 12. szám alatt levő üzleteinkbe, szombaton is, 8-tól 12 óráig. Telefonszámunk: 29-011. Rendkívüli ajánlatunk + 125 cm magas, horganyzott kerítésfonat 130 Ft/fm + 160 cm magas, horganyzott kerítésfonat 160 Ft/fm •f Gorenje 310 literes fagyasztóláda 33 950 Ft + olasz import fürdőkád, színes 9 950 Ft .Most érkezett: ♦ import padlóburkolók és csempék + horganyzott csatornák Dr. Hatvani Zoltán interpellációja a belügyminiszterhez Az elmaradott ;térségeikben a közbiztonság helyzete is rosszabb, mint az ország más tájaim. A szeméilyelk és a'tulajdon élleni bűncselekményeik gyakorisága félelemmel tölti el az itt élő, — egyébként is nehéz helyzetű — emlberakeit, tovább rontja közérzetüket és jelentős mértékben hozzájárul a népesség elvándorlásához. Ha azt akarjuk, hogy a szóban forgó térségék ne le- gyenék beláthataltlan ideig költségvetési támogatásból élő, sorvadó részei az országnak, hanem vonzó befektetési területekké váljanak az itt élők és a külső befektetők számára, nem csak a gazdasági infrastruktúra kiépítése halaszthatatlan, hanem a közbiztonság jelentős mértékű fokozása is. Ha nehéz átmeneti helyzetünk elviseléséhez a kormány az itt élő emberek türelmére is igényt tant, akkor legalább a közrend minimálisan szükséges szintjét biztosítania kell, azaz ezekben a térségekben is meg kel.l védenie állampolgárait a bűnözőiktől. A közbiztonság kritikus helyzete egyrészt e térségek általános válságával', másrészt a rendőri munka hatékonyságával függ össze. A rendőri munka hatékonyságának tudjuk, sok feltétele van. Nem általában kérdezek most ezek felől, és kérem a miniszter urat, hogy ön is konkrét .választ adjon. ■Előre bocsátom, nem tudok elfogadni olyan jellegű választ, amelyben ön a jogállamiság korlátáira panaszkodik. Egy tudósítás szerint ugyanis ,ön az MDF Népnemzeti Körének gyűlésén azt a kijelentést tette, hogy az a baj, hamarabb értük meg a jogállamiságot, mint a rendszerváltást. Választóim többsége polgári demokratikus jogállamban kíván biztonságban élni, ehhez kérjük a kormánytól, számunlkra is biztosítsa a közbiztonság ma, hazánkban elvárható rend-’ őri, technikai feltételeit. Ennék érdekében 'kérem a T. Miniszter Űrtől: biztosítható-e az edelény.i rendőrkapitányság 72 településre kiterjedő hatáskörzetében a közrend 11 körzeti megbízottal', .napszakonként 3 járőrrel és 1 darab gépkocsival? Figyelembe veszi-e a tárca a költségvetés területi el- osZtásákor az elmaradott térségeken jelentkező nagyobb közbiztonsági feladatokat? Segít a Liga A cégbíróság bejegyzésbevette a Liga Szakszervezetek B.-a.-Z. Megyei Regionális Központját. A megalakulást követően az átmeneti, lazább működési állapotból minél intenzívebben át kívánnak térni az alapszabályba foglaltak szerinti teljes körű, tartalmas, jól szervezett, szakmailag színvonalas kollektív munkára. Ezért célkitűzéseik mielőbbi megvalósítása^ érdekében megyei irodát működtetnek a szakszervezetek székházában, a II. emeleten, a 205-ös szobában (Miskolc MSZB tér 3. Telefon: 50-211). Hétfőn 15 órától 18 óráig, szerdán 10—12 és 15—17 óráig, pénteken 10—13 óráig várják azokat az újonnan alakult, vagy alakulni szándékozó független szakszervezetek képviselőit, hogy kapcsolódjanak be a megyei szintű érdekképviseletbe, és segítsék elő munkájukat. Kárpótláshoz — szakmai tanácsok Az Agrárszövetség megyei szervezete a kárpótlási törvény mielőbbi, zökkenőmentes végrehajtásában kíván segítséget nyújtani, ezért minden héten szerdán délután 15 órától 17.30 óráig az érdeklődők számára ingyenes szakmai tanácsot ad. Miskolcon: Volagda u. 4. sz. I. emelet, 118. szoba; Putnokon: a Tóth Ede Kultúrházban; Sárospatakon: Kádár Kata u. 1. szám alatt. Később választ az önkoúyzati testület új polgármestert Ózdon Mint már több alkalommal is közöltük, szeptember 15-ével lemondott tisztségéről Seffer Ferenc, Ózd város polgármestere. Az elmúlt hét keddjén az önkormányzat rendkívüli ülést tartott. Ettől kezdődően — az önkormányzati törvény és Ózd Város ön- kormányzata és szervei szervezetei és működési szabályzata értelmében — dr. Elek Vilmos alpolgármester tisztségében teljes joggal látja el a polgármesteri teendőket. Az új polgármestert az önkormányzati testület választja meg. Erre egy későbbi időpontban kerül sor. Az önkormányzat munkájában, a személyi változás következtében, nincs válság. Az ügyintézés a megszokott rendben folyik — nyilatkozta dr. Elek Vilmos.
