Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-02 / 205. szám
1991. szeptember 2., hétfő ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 it kell értékelni a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokat Budapest (ISB). Bár a Szovjetunió elismerte, hogy több, mint 1,6 milliárd dollárral tartozik nekünk, mindmáig tisztázatlan, hogy mikor kezdődik meg az adósság törlesztése. Nem tudni azit sem, hogy mennyi időt szánnak a tartozás kiegyenlítésére, s nincs megegyezés a kamatokról sem. Mivel a két állam, s rajtuk keresztül a bankok nem tudtak megegyezni, az aktívum most még rubelben van nyilvántartva, s csak reméljük, hogy a megfelelő összegét hamarosan átírják a szabaddevizás számlánkra. A késlekedés oka mindössze nyolcvan-százmillió transzferábilis rubel. A szovjet állam szerint ezért a pénzért mi nem központi, hanem vállalati megrendelést teljesítettünk. Éppen ezért kérjük a vállalatoktól ezt az összeget, mivel az állam csak a fennmaradó adósságot hajlandó kifizetni. A vita még nincs lezárva, ám kérdés, hogy a Szovjetunió felbomlása nem nehezíti-e meg, nem teszi-e lehetetlenné >az adósság behajtását. Az átalakuló szovjet—magyar kapcsolatokról Koczka Gézát, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezető-helyettesét kérdeztük. Az Orosz Föderációval már tavaly decemberben aláírtunk egy kétoldalú gazdasági, műszaki és tudományos megállapodást, míg ez év nyarán az Ukrán Köztársasággal és a balti államokkal tárgyaltunk hasonló ügyben. A köztársaságok ugyanis önállóságra vágynak, s nemcsak politikai, hanem gazdasági téren is. Mindez jelzi, át kell értékelnünk az eddigi szovjet gazdasági viszonyainkat, mi több, újra kell építeni a köztársaságokhoz fűződő kapcsolatainkat. Ami a kereskedelmi aktívumunk sorsát illeti, helyzetünk egyelőre nem kilátástalan. A Szovjetunió miniszteri kabinetje és a köztársaságok kormányai ugyanis megegyeztek abban, hogy felosztják maguk között a külső és a belső adósságállományt, s 1991 második felétől szigorítják a költség- vetési kiadásokat. Emellett a köztársaságokban arany- és devizatartalékokat hoznak létre, így később minden köztársaság maga rendezi majd a ráeső adósságot. Valószínűleg így osztják majd fel a csapatkivonásokkal kapcsolatos terheket is, jóllehet eddig még nem sikerült tisztázni a pénzügyi kérdéseket. A szovjet állam ugyanis nem fogadja el az ökológiai kártérítési igényünk egy részét. S bár mi négy egyezménytervezetet is csatoltunk a már aláírt zárójegyzőkönyvhöz, nem tudni, hogy a végleges elszámoláskor mekkora magyar környezeti kártérítési követelést fogadnak el. A két pénzügyi tárgyalás egyébként független egymástól. A korábban megkötött államközi szerződések területén szerencsére tisztább a helyzet. A beruházási hozzájárulásaink ellentételeként továbbra is kapjuk majd a kőolajat, a földgázt és a villamos energiát. Garantálja ezit az is, hogy a stratégiai fontosságú energiahordozókkal és termékekkel továbbra is össz-szövetségi szinten kereskednek majd, míg az áruexport és -import területén szabad kezet kapnak a köztársaságok. A külső országok számára egyébként a feltehetően ezután megkötendő szövetségi szerződések aláírása, és a köztársaságok önállósodása után is egységes képet mutat majd a Szovjetunió, így eleget tesznek a nemzetközi szerződéseknek, s egységes katona- politikát alakítanak ki. A legnagyobb változást a kereskedelmi kapcsolatok mutatják: az üzletmenetet ezután ugyanis az határozza meg, hogy az adott köztársasággal hogyan jutunk dűlőre az árucserében és a fizetésben. A helyzetünk akkor válik könnyebbé, amikor a köztársaságok gazdasága piacosodni kezd, hiszen egy fejlettebb országgal egyszerűbb gazdasági kapcsolatokat fenntartani. Mindenesetre arra számítanunk kell, hogy ezután nem annyira készterméket és fogyasztási cikket vásárolnak majd tőlünk a köztársaságok, hanem sokkal inkább gyártósorokat és technológiát. A gazdasági önállósághoz ugyanis hozzátartozik a beszállítóktól való függetlenség is. Ráthy Sándor Amikor még a Martin működött . . . Ma, már a múlt. Diósgyőr büszkesége: a kombinált acélmű. De manapság mire büszkék? 1 Ózd: búcsú a kohótól, az acélműtől Diósgyőr: felszámolás alatt a nyersvasgyártás Utolsó kenet előtt a kohászat Lehet, rossz a hasonlat: de kohászat nyersvasgyártás nélkül olyan, minit a kenyér kovász nélkül. Nem az igazi. Mit ér a kohász kohó nélkül? Járom a vasgyárat Diósgyőrött, Özdon. A múlt. Jelen nincs, jövő még úgy sem. Özdon valamikor május végén csapoltak utoljára a nagykohóból, Diósgyőrött július 29-én. Azóta csend . . . Ami úgyszólván bizonyos: Özdon a kohó végleg nyugalomba vonul, itt, talán soha itöbbé nem lesz nyersvasgyártás. Már azért sem kell felfűteni a kohót, hogy télen legalább a városit fűthessék. Kazánokat kapott a kohászváros, a kohászat nélküli város, ezzel is jelezvén azt: nem kell ide többé olvasztó. Hogy az olvasztárokból mi lesz? Szabászodéit, forrasztópákát nehezen fog a kérges kohászkéz. Munkanélküliből pedig van már elég. A holnapot munkanélküliségre nem lehet alapozni ... És mégis megpróbálják! Diósgyőr? A helyzet talán valamivel jobb, de a még megmaradt egy kohó áll, konverteres acélgyártás nincs, és nincs kizárva: nem is lesz. Volt vala egy hangzatos, hazug jelszó: a vas- és acél országa leszünk. Ma: kell még nekünk vas és acél?! * A diósgyőri Dimag Részvénytársaság legnagyobb kft.-je csődöt jelentett, a nyersvas- és acélgyártás jövője a Szanáló Szervezet kezébe került. Ismerve a szanálócsapatot: vélhetően úgy döntenek, lesz még itt csapolás. Már csak azért is, mert egy működő üzemet könnyebb értékesíteni, mint egy lakat alatt állót. Persze: ki hajlandó áldozni egy anyag- és energiafaló egységre? Egyáltalán: mi a biztosíték arra, hogy valamikor is jövedelmezővé lehet tenni egy alapanyag-előállító gyárrészt? Paradoxon: a nyersvas- és konverteres acélgyártás veszteséges. Ám az itt előállított alapanyag- ból a továbbfeldolgozók, ha nem is tisztességesen, de megélnek. Adódik: osztozás a veszteségen, osztozás a nyereségen. Csak épp: itt és mosta piac felé orientálunk, evidens tehát; a gyengébbek elhullanak, az erősek erősebbek lesznek. Dehát, ha a gyengébb produktumából produkál az erősebb . . . ? Akkor mindenkinek el kell hullania? Tény: a diósgyőri kohászat nyersvas- és acélgyántó kft.-je — amely ezerkétszáz embert foglalkoztat — a tavalyi évet 50 millió híján egymilliárd forint veszteséggel zárta, szerepel a társadalombiztosítás úgynevezett húszas listáján (tehát jócskán adós a tb.-járulékkal), és az idei évben is folytatódott ez a negatív tendencia. Olyannyira, hogy a veszteség meghaladta a vagyonit... Mivel a hullámok összecsaptak a kft. feje fölött, nem maradit más hátra: felszámolási eljárás .. . * Bányai Miklós, a borsodi vaskohászat egykori miniszteri biztosa évekkel ezelőtti koncepciójában eretnek kijelentést tett: nincs szükség ilyen túlméretezett kohászatra, egy kalap alá kell venni az ózdi és a diósgyőri gyár metallurgiáját, vagyis a közvetlen kohászati tevékenységet. Ez, tulajdonképpen nem jelentett mást: Özdon a kohónak és az acélműnek nincs létjogosultsága, a viszonylag korszerűnek mondható rúd- és dróthengerműn kívül más, elvesztette volna táptalaját. Volna, merthogy a koncepciót megfúrták. Bányai Miklóst pedig linccsel is megfenyegették. Most, kiderült: éveket vesztegettek Özdon, mégiscsak a Bányai-féle koncepció volt vala az igaz. Kohó már nem csapol, a Martinacélműnek befellegzik, s ha minden feltétel adott: a folyamatos acélöntőművet leszerelik, és Diósgyőrbe áttelepítik. Azért, hogy a korszerűbb diósgyőri nyersvas- és acélgyártás megmaradhasson, hogy az itteni kapacitást ny ereségesebben kihasználhassák. Ellenkező esetben: nemcsak Özdon, de Diósgyőrött is a múlttá válhat a nyersvasgyártás... És talán más is. * Persze a kohászat látványos összeomlása nem a kohászokon, nem a vezetőkön múlott, és még az iparág irányítói sem igen tehetnek arról, hogy a KGST-nek vége lett, hogy az alapanyagéi az energiaárak az égig emelkedtek, hogy a rubelelszámolásról a dollárelszámolásra tértünk át, hogy a világ nyersvas- és acélgyártásában túltermelési válság van, hogy a vaskohászati dekonjunktúra tovább tart. Magyarán: a sötét alagút végén csillogó fény a szembe jövő vonat fénye ... A diósgyőri felszámolás alatt levő kft.-ben mérleget vonnak, az ózdiak pénz után kajtatnak. A kormány tud a gondokról, bajokról, és vélhetően azt is tudja: az állam nem hagyhatja magára a vaskohászatot. Még akkor sem, ha a piaci feltételek kialakítása a cél. Csakhát: mikor tudatosul ez bennük ...? Illésy Sándor g Vagpjegy-iocsis A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát ingyenes és megvásárolható vagyonjegyeket bocsát ki dolgozói részére. A vállalati tanács, mint a tulajdonosi jogkört gyakorló testület, az ingyenes vagyonjegyeket azzal a szándékkal adományozza a dolgozóknak. hogy vagyoni érdekeltségük megteremtésével is erősítse kötődésüket a kombináthoz. A kibocsátásra kerülő ingyenes jegyek összértéke hat- százmillió forint, amiből a dolgozók az elmúlt három ’évi bruttó keresetük alapján részesedhetnek. A térítés nélküli, névre szóló értékpapírokat nem adhatják el a dolgozók, s_ ha bármilyen indokkal megszűnik munkaviszonyuk, a kombinát a vagyonjegyeket visszavásárolja tőlük. Az ingyenes vagyonjegyeket rövidesen kibocsátja a kombinát. a megvásárolhatókat pedig — amit a gazdálkodásához szükséges pénzeszközök bővítése céljából vezetett be a vállalat — már forgalomba is hozta. Az ellenérték fejében kiadott értékpapírokat is csak a kombinát dolgozói vásárolhatják meg. ezt azonban a kombináttal munkaviszonyban állók egymás között minden korlátozás nélkül adhatják-vehetik. A vagyonjegy szabályzatban a vállalati tanács azt is rögzítette, hogy a kombinát első száméi vezetői — vezérigazgató és igazgatók — kötelesek vagyonjegyet vásárolni múlt évi bruttó keresetük legalább 5 százalékának erejéig. A vagyonjegyek tulajdonosainak osztalékot fizet a kombinát az értékpapírok névértéke ütán. Az osztalék mértéke az OTP által forgalmazott legmagasabb hozamú éves lekötésű értékpapír időarányos hozadéká- hak 1.2-szerese lesz. A vagyonjegy tulajdonosait a kombinál köteles évente legalább egyszer tájékoztatni a gazdálkodás főbb Adatairól. (MTI) Munkásnapok helyett vásár Az Expedit Kulturális Vállalkozásszervező és Intézmény- üzemeltető Kft. szeptember 9. és 15. között kisfogyasztói vásárt rendez a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Mint ahbgy a minap megtartott -sajtótájékoztatón Nemeth Tibor ügyvezető igazgató kifejtette, a vásár - bár a diósgyőri munkásnapok megszokott időpontjában rendezik - nem része a már hagyományosnak nevezhető rendezvénysorozatnak. A munkásnapok mát az elmúlt évben is önfinanszírozó vállalkozás volt, az idén pedig nem sikerült előteremteni a rendezéshez szükséges anyagi fedezetet. A hagyomány tehát ebben oz évben megszakadni látszik, de a szervezők nem adták fel a reményt, hogy egy-két év múlva ismét életre keltik a rendezvényt. Munkásnapok tehát nem lesznek, de a szokásos időpontban vásárt rendeznek több miskolci és a szomszédos megyék cégeinek részvételével. A tervek szerint azokra az üzleti partnerekre számítanak, okik a lakossági vásárlóerő megnyerésére törekednek, bő kínálatukkal, a jó álfekvéssel. A legtöbb jelentkező vállalkozott rá, hogy termékeit kedvezményes áron árusítja, és ezzel is enyhíti a környéken élők gondjait. A legkisebb engedmény a nagykereskedelmi ár, de akad, aki ötvenszázalékos árleszállítást alkalmaz a vásár hetében. Az árukínálat a lehető legszélesebb, található lesz oz élelmiszerektől kezdve a mhanemükön, iparcikkeken és vegyi árukon át az ajándéktárgyakig minden. Természetesen nemcsak a művelődési központban lehet árusítani, hanem mód nyilik arra is, hogy o vállalkozók az épület előtt állitsák ki portékáikat. A külső területeken elsősorban olyan berendezések, felszerelések kiállítására gondoltak, amelyeknek épületen belüli elhelyezése nem célszerű, vagy nem megoldható. Mindezek mellett számítanak a kiskereskedők, vásározók, népi iparművészek jelentkezésére is, annál is inkább, mert még néhány árusítóhely nem talált gazdára. A szervezők bíznak abban, hogy kezdeményezésük nagyobb sikerrel tárul majd. mint a közelmúltbeli kedvezményes húsakció. Hétfőtől vasárnap estig, mindennop délelőtt tiz órától este hat óráig várják a látogatókat.- bg Közlekedési konferencia Aggteleken A TIT Borsod-Abaúj- Zemplén Szervezete — a Megyei Közlekedési Felügyelet, a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, a Borsod Volán, valamint a Hungária Biztosító Rt. megyei igazgatóságának közreműködésével — szeptember 3—5. között az aggteleki Cseppkő Szállóban rendezik meg a II. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közlekedési konferenciát. A konferencia levezető elnöke Gyarmathi Mihály, az MKF megbízott igazgatója. A tanácskozást szeptember 3-án, 9.30 órakor dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék köztársasági megbízottja nyitja meg. Az első előadást Káinok! Kiss Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára tartja az országos közúthálózat 1991. és 2000. közötti fejlesztési programjáról, különös tekintettel az autópályák építésére. Ezután dr. Misley Károly, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium köz- igazgatási államtitkára szól a közúti közlekedés környezeti ártalmairól és az azok csökkentésére irányuló fő feladatokról. A délelőtti program Tóth István, a JCöz- lekedési Főfelügyelet főigazgatójának a közlekedés hatósági feladataival foglalkozó előadásával fejeződik be. Délután a konferenoia résztvevői Csehszlovákiába látogatnak tapasztalatcserére. A közlekedési konferencián szerdán és csütörtökön további 7 előadás hangzik el. A szerdai napon -egyebek között szó lesz a közúti járművek használatának szabályozásáról és ellenőrzéséről, vizsgálatának igazgatási kérdéseiről, javító- és karbantartó tevékenységének feltételrendszerérői, s a veszélyes áruk szállításáról. E nap programjában szerepel az Aggteleki Nemzeti Park bemutatása, valamint a MÁV Miskolci Igazgatóság Szimfonikus Zenekarának hangversenye a Baradla-bar- langban. Csütörtökön a rendőrök és a biztosítók uralják a porondot. Ekkor a konferencia levezető elnöke, dr. Magya- ri Sándor rendőr alezredes, megyei rendőrfőkapitány. Vitaindító előadást tartKal- movics László ezredes, az OKBT titkára. Ugyancsak vitaindító előadást tart dr. Sulkó Ágnes, a Hungária Biztosító Rt. főosztályvezetője. Végül a konferencia dr. Czibere Tibor akadémikus, a TIT megyei szervezete elnökének zárszavával fejeződik be. Renault-klub Miskolcon Renault-klub alakult Miskolcon. Amint azt Széchy Istvántól, a Renault-ok megyei forgalmazásával foglalkozó SY-TA Kft. tulajdonosától megtudtuk, egy most induló, nagyszabású akcióról van szó. Ennek lényege: aki új Renault gépjárművet akar vásárolni, s rendelkezik a vételár 50 százalékával, a másik 50 százalékot 24 hónap leforgása alatt törlesztheti havi részletekben. Ennek fejében autóját legkésőbb a 19. hónapban megkapja. A vevő azzal jár jól, hogy nincs belépési összeg, nincs kamat- fizetési kötelezettség, nincs kezelési költség, sőt ha időközben a forint osztrák schilling árfolyama ránk nézve kedvezőtlenül változik, a romlásnak mindössze 3 százalékát hárítják a leendő Renault-tulajdonosok- ra. A Renault-klubba a Kazinczy u. 19. szám alatti Bányász Székház VI. emeletén (telefon: 46-909) lehet jelentkezni szeptember 2-től, 12—17 óra között.
