Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-23 / 223. szám

1991. szeptember 23., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A kárpótlás buktatói Életjáradékra is lehet váltani Eddig tizennyolc ezer kárpótlási igény fu­tott be a hivatalokhoz, és igen sok esetben tapasztalták az ügyintézők, hogy félreinfor­máltak, feleslegesen félnek az igénylők bi­zonyos híresztelésektől. Ezért segíteni sze­retnének néhány jellemző probléma megol­dásában. Ilyen például az az eset, amikor valaki a kárpótlási jegy felhasználásával életjáradékot akar szerezni. Ennek szabá­lyait az Országgyűlés külön törvényben fog­ja megállapítani. Az előkészítéssel a Tár­sadalombiztosítási Főigazgatóság foglalko­zik, de a társadalombiztosítási alaptól az életjáradék fizetési bázisát elkülönítik. Egyelőre azonban még sole lényeges kérdés nincs tisztázva, többek között az sem, hogy örökölhető-e az életjáradék. Különböző híreket lehet hallani arról, hogy aki él kárpótlási jogosultságával, az elveszti nyugdíjjogosultságát. Ezt a híresz­telést a leghatározottabban cáfolni kell: a kárpótlás semmilyen jogosultságot nem szüntet meg. , A kárpótlási törvény kétségtelenül legne­hezebben emészthető része a termőföldek licitálásával, árverésével kapcsolatos. Bár a legkorábbi árverésekre csak jövő március­ban kerülhet sor, már most sokan kíván­csiak a részletekre. Az árverésre kerülő termőföldet az a gazdaság fogja kijelölni (téesz vagy állami gazdaság), amelynek tulajdonában vagy használatában levő földre a kárpótlási igé­nyek érkeztek. A kijelölt földmennyiség át­lagos AK-értékének meg kell egyeznie a szövetkezet egyéb földterületeinek átlagos AK-értékével. Kamatozik-e a kárpótlási jegy, ha igen, akkor milyen mértékben? Az elértéktelenedést elkerülendő, a kár­pótlási jegy kamatozik. Ez a törvény hatály­ba lépésének a napja, azaz 1991. augusztus 10-e. Ezért — elismerjük, kissé szokatlan módon — a még meg sem kapott kárpót­lási jegy is kamatozik a törvény hatályba lépésének napjától, és amikor a kárpótlás mértékét megállapítják, ahhoz rögtön hoz­zá számítható — a kárpótlás mértéke alap­ján — az addig jóváírható kamat. E szokat­lan megoldás elvi alapja az, hogy a kár­pótlás mértéke, illetve a kárpótlási jegy — ha az eljárás nem húzódna el — már a tör­vény hatályba lépésének napján megilletné a jogosultat. A kamatozás kezdő időpontja tehát 1991. augusztus 10. A kárpótlási jegy kamatozá­sának időtartama viszont a kárpótlási jegy „kézhezvételétől” függ. A kárpótlási jegy ugyanis a kibocsátása naptári negyedévé- -nÖHlsto&ynapjától' számított • 3 évig kamato­zik. Tehát, ha valaki pl. 1992. február 8-án kapja meg a kárpótlási jegyeit, az ő ér­tékpapírjai — 1992. január l-jétől, a kibo­csátás naptári negyedévének első napjától számítva — 1995. január 1-jéig kamatoznak. A kamat mértéke a jegybanki alapkamat 75 százaléka. Ez ma körülbelül 17—18 szá­zalékos kamatot jelent. A jegybanki alap­kamat mindenkori mértékét ma már a Ma­gyar Nemzeti Bank állandóan közzéteszi, mivel ehhez a kamathoz igazodik a gazda­sági forgalomban alkalmazott késedelmi ka­mat mértéke is. Amennyiben tehát valaki ellenőrizni kívánja laz Országos Kárrende­zési és Kárpótlási Hivatal által havonta közzétett adatok helyességét, az könnyen megteheti a Magyar Nemzeti Bank közle­ményére támaszkodva. A kamat kiszámításával, alkalmazásával kapcsolatos — talán nem is könnyen érthe­tő — szabályokkal a kárpótlási jegy jogo­sultjainak egyébként nem is kell majd gyakran foglalkozniuk. Adóköteles-e a kárpótlási jegy? A törvény erről nem rendelkezett, de a végrehajtási rendelet — az egyértelmű sza­bályozás és a későbbi eltérő értelmezések lehetőségét kizárva — megerősítette a ma­gánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vény előírásaiból az egyébként következő szabályt, hogy a kárpótlási jegy adómen­tes. A személyi jövedelemadóról szóló tör­vény szerint ugyanis minden bevétel (a megengedett költségek levonása után) adó­köteles, és így — mint bevétel, mint va­gyoni érték — a kárpótlási jegy névértéke is az lenne, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény az adómentességek között nem sorolná fel, hogy a kártérítésként és a kár­talanításként kapott összeg adómentes. A kárpótlási jegyben megjelenő összegek is magántulajdonban egykor okozott károk részleges megtérítésére irányul, ezért a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvény adó- mentességének szabálya alkalmazásával az adómentesség vitathatatlan. A végrehajtási rendelet a kárpótlási jegy és a felhasználása körében pontosan körül­írja, hogy mit kell adómentesnek tekinteni, így nem kell személyi jövedelemadót fi­zetni a kárpótlási jegy névértéke, a kamata, a jegy ellenében megszerzett életjáradék, a kárpótlási jegy kiegészítéseként kapott me­zőgazdasági vállalkozási támogatás összege után, és értelemszerűen nem kell a kárpót­lási jegyek ellenében a törvény alapján tör­ténő vagyonszerzések után sem. Azokban az esetekben, amelyek adómentességéről a végrehajtási rendelet nem rendelkezik, és vagyongyarapodás valósul meg — például valaki a megszerzett kárpótlási jegyet ár­folyamnyereséggel adja tovább —. a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvény álta­lános szabályai, (tehát például az adóköte­lezettség) érvényesülnek. (Bp. ISB) Meglelhet, a „zöldbárózás” végleg aib.ba- mairadt, merit a kiabálók rá­jöttek, inem az ordít ozás •menti meg ia imagyiar mező- gazdaságot. Ráadásul a prob­lémáik csak Ihataiozódnialk, s így inam véletlen, hogy az Országgyűlés gazdasági bi­zottsága a imliinap éppen -en­nek a szifér.ánla!k szentéit há­rom órát. A vita a szökött meder­ben folyt. Főiként akörül forgott, ki a felelős az ága­zat mélyrepüléséért, s hogy miiért nem ad 'az állaim na­gyobb támogatást a mező- gazdaságnlak. Ez utóbbit kü­lönösen a Miagyar Agrárka­mara megyei képviselői em­legették, akik iközüll a tolnai elnök, a „rongyosig lesze­gényedett” termelők nevé­ben követelte, ugyan mond­ja már meg a kormány, hogy szülkség van-e a ma­gyar parasztságra. A föld­művelésügyi tárca politi­kái államtitkárának válasza természetesen igen volt, de a kormányé mellett — s ezt minden vitán felüli jogosan tette —, nem mulasztotta el felhozni a termelőik és a mezőgazdaság helyi irányí­tóinak a felelősségét sem. A külső szemlélő számára egyébként úgy tűnt, hogy az agrárlobby megjelent képvi­selői nemiigen rendelkeznek azzal a ismerettel és speciá­lis 'kultúrával, amelyek ké­pessé teszik érdekcsoportju­kat előnyök kiharcolására. Igaz, mondta éppen az ag­rárkamara országos elnöke, nékik nem is céljuk az eh­hez kötődő politizálás. Ezt azonban nehéz elhinni ak­kor, amikor tudvalevő, hogy a tisztségviselőik közül nem egy, igencsak szorosan kö­tődik a mezőgazdaság sor­sához. S miint hallható volt, éppen az agrárszféra jövőjé­ért aggódva szólaltak fel. A lobbyzással egyébként — bár sokan álságosain tagad­Agrárlobby Kelle m a paraszt? ják, hogy ezzel foglallkozná- mak —, nincs semmi baj. A politikai kultúra szerves ha­gyományaival rendelkező or­szágokban ugyanis gyakorlat, hogy az érdekcsoportok a parlamenti képviselőiket meg­nyerve egy-egy ügyüknek, rajtuk keresztül érik el cél­jaikat. Nem így nálunk, ahol a kamara képviselő1! magma is azt gondolják, hogy mint régein, most is általános ba­jok emlegetésével kell jobb belátásra, pontosabban na­gyobb pénzügyi támogatásra bírni a kormányt. „Elfelej­tik” azt is, hogy csak úgy általában, ebben az ország­ban — szerencsére —, már a mezőgazdaságot sem fog­ják támogatni. Az „új viilág” üzenetét csupán egyetlen, a bács-lkis- kuni kamara elnöke látszott megérteni. Ö ugyanis egy konkrét kecskeméti beruhá­zás támogatásához kérte a honatyáik segítségét. A léte­sítendő nagybani, szinte csak exportügyletekkel foglalkozó zöldség-gyümölcs piachoz alkarja a jóindulatúikat^ no és pénzteremtő képességü­ket. Tizennégy milliárd líra kedvezményes hitelt már szereztük az olasz kormány­tól, de ez kevés a beruhá­zásihoz. Éppen ezért, kihasz­nálva a lehetőséget, a vá­lasztóikon keresztül a mező- gazdaságban is érdekelt, kép­viselőkhöz fordultak. Az eredményt majd meg­látjuk, de az bizonyos, hogy. a dunántúli megyéi kama­rák vezetőivel együtt máris többet tették ügyükért, mint mondjuk az északkelet-ma­gyarországi megyékben levő kollégáik. Akik, ha meg is jelentek a bizottság ülésén, már nem fáradtak azzal, hogy az itteni megyék gond­jaival, esetleg azok egyen­kénti megoldási lehetőségei­vel trafctálják a képviselői­ket. Mintha errefelé nem is lenne baj a mezőgazdaság­gal. Vagy ha mégis, akkor úgy gondolhatják, majd megtalálják ők maguk, vagy a kormány a megoldást. Pedig ez ma már hiú áb­ránd. Lóbbyzni kell. S az érdekérvényesítésbe nemcsak a siaját megyék képviselőit érdemes bevonni. Hanem mindenkit, aki az értelmes célok megvalósulását előse­gítheti. R. S. ínes tintákról álmodnak Az asszonyok elbírnak a technikával - a körfűrész még nem okozott balesetet a krétaüzemben A monopóliumokat általá­ban nem szeretjük. Kicsit más a helyzet, ha leírhat­juk: magyénlknék .is van mo­nopolhelyzetű cége, a hal- miajii Ananyikalász Tsz író­szer, Festék, Vegyianyag Fő­ágazata, az I'FV. Merthogy Hailimajoin gyártanak .kishá­zainkban egyedül krétát, víz­festéket és a .bélyegzőpárnák színes tintáit, 'tusokat. Ez az egyeduralom azonban csak amolyan „Ikis magyar mono­pólium”, hiszen a főágazat termékei mellett ott vannak a boltok polcain a külföldi, ha nem is jobb, de drágább, márkásabb termékek . . . Viatami hiba lőhet a kré­ta körül — erősít meg Surá- nyii Eszter főikönyvelő —, .mert az utóbbi időben alig fogy. A rendkívül egyszerű körülményék között gyártott krétából korábban évente .350 ezer, egyenként száz da­rabot tartalmazó doboz fo­gyott el, az idén jó, ha 150 ezerre lesz vevő. Fedlig — korszerűbb eszközök, írásve­títő és más, ami ellenünk dolgozik. Mlint két iskolás gyerek apja, arról is tudok, hogy a pedagógusok mosta­nában nem hagyják az osz­tálytermeikben a krétát, ma­gúkkal Viszik: ne pazarol­ják el szünetben a gyere­kek. A.z igénytelen küllemű, po­ros kiiskinizsi „Ikrétagyár” bővítése is ezért fenektett meg — fölösleges többet tér- melírni, ha nem kéni a vevő. Nemrég lapuinkban hirdet­ték, hogy termielői áron kí­nálnak krétát, festékeket — jelentkező sajnos, ,nem akadt. Pedig tudják, hogy szűkös helyzetében sóik iskola küzd krátagonddal — talán megérné összefogniuk és el­menni a Osobád végén ta­lálható kis ipartelepre ... Érdekességként mesélik a szakemberek, hogy páran „fenik a fogúikat” a kréta- gyártásra. Egy kft. rúzsos- dobozboz hasonló kréta tar­tót kínált, egy másik gyár- tógépet. S mert komoly je­lentkezésük elmaradt, gya­nítják. csak azt szerették A vizfestékgyártás meglehetősen bonyolult munka: az adalékok őrlése, keverése, szárítása, újabb őrlése, a gombok préselése — röviden ennyi. Képünkön az utolsó fázis, a dobozokba helyezés. hu számuk csökken is —, még minidig vannak nebu­lóik, van tábla az iskolák­ban ... — De nem .csak tábla van — mondja Tóth Ferenc fő- ágaziat-vezető —, hanem €b ■rax COMPUTER PRAXIS KFT. MISKOLC, KAZINCZY U. 19. Telefon: (46) 47-898 IRODATECHNIKÁT A COMPUTER PRAXIS-TÓL! SELEX (CANON) MÁSOLÓGÉPEK, FOLYAMATOS KELLÉKELLATAS, HELYI SZERVIZ GR 60 GR 1200 GR 1450 64 200 Ft 119 000 Ft 199 000 Ft SZÁMÍTÓGÉPEK: AT 286 12 MHz, 1 MB RAM, 1,2 FDD 40 MB HDD (MAXTOR) monochrom monitor, 101 gombos klaviatúra 59 900 Ft AT 386 33 MHz 64 KB CACHE, 4 MB RAM, 80 MB HDD (MAXTOR) 1,2 FDD, monochrom mon. 101 gombos klaviatúra 136 000 Ft EPSON nyomtatók teljes választéka, már 19 900-tól. Az árak áfát nem, de egy év garanciát tartalmaznak! volna megtudni, hogyan ké­szül a kréta. Ez persze, üze­mi tötök,.. Csabád a hazai vízfesték- gyártás fellegvára — ez nem túlzás. Az üzem jól megy, s ebben nem kis ré­sze van annak, hogy sokat javult a 6-os és 12-es cso­magolású festékek külleme, for masabbak a festékgombok is. A két fajtából több, mint féknlilliió dóboz eladása lát­szik biztosnak az idén. Hogy miért csák látszik? — Mostanában nem divat negyedéves szerződéseket 'kötni — mondja Surányl Eszter — és ez nekünk sok gondot okoz. Mert van, hogy azonnali szállítást kér a ve­vő, s miire összekészítjük, amit igényelt, már nem kell néki. A piac ,/bolondulását” más téren is érzi a pénzügyök felelőse. A korábbi fő vevő, a Plért, kf.t.-lkre szakadt, az egyik jól fizet, a másik ke­vésbé. Ha már bírálni nem akarunk senkiit, akkor le­gyen egy jó példa: a mis­kolci Pliért például a jó fi­zetők között .szerepel. Sajná­latos változásnak említik azt, hogy míg korábban a tsz szállította túrajárat for­mában .a terméked!, napja­inkra ez megszűnt. Minden­ki viszi a magáét — pedig a szállítás jó üzlet volt. Utolérte a változás széle a bélyegzőfestékeket is. Divat­ba jötték az önfestő bélyeg­zőit, így a hagyományos tin­tából is kevesebb keld. Még­is : büszkén említik a tsz szákemberei, hogy a rásonyi kisüzem öt dolgozója egy­maga évente ötmillió forint­nyi árbevételt termel. Maga az IFV összes ár­bevétele az idén közelíti a 30 millió forintot. Tavalyi, 15 százalékos nyereségsZintjük ugyan csökkenni fog, de az ossz, a mezőgazdasági tsz egészén így is nagyon jelen­tős. Válságban az állatte­nyésztés, a búzaágazat, a földék gyengék, nem jut pénz műtrágyára.. okos gondolat volt annak idején miegbonosítamii Halimajoin az ipart. — Szokásos, hogy a tsz- ek ipáéi ágazatai kft.-kké alakulnak, mi a helyzet itt? — kérdem Tóth Ferencet. — Szerettük volna, de mégsem fogtunk bele, mert alkfcor megindult volna a marakodás az emberék kö­zött. Mii szépen megvárjuk az átalakulási és az új szö­vetkezeti törvényt, s annak szellemében lépjük meg az átalakulást. M. Szabó Zsuzsa Fotó: Farkas Maya II v ve rlrsto Októberben új telekommu­nikációs műholdat bocsát fel az Euteisat társaság. A hír­ben önmagában semmi kü­lönös nem válna, ha a szak­emberék már előre nem ré­misztgetnék a televíziónéző­ket. Attól lehet ugyanis tar­tani, hogy az új műhold megzavarja az Astra adá­sait, amely pedig a legtöbb német nyelvű programot közvetíti. Évekkel ezelőtt mind az Eutelsa'fcmák, mind az Astrát működtető luxem­burgi SES-társaságnak ugyanazokat a frekvenciákat utalták kii (erről a genfi széfkhelyű Nemzetközi Tele­kommunikációs Unió dönt időről időre). Ez eddig sem­mi problémát nem akozott, mert az Euteisat már mű­ködő mesterséges holdjai egészen más .pályán keringe­nék, mint az Astra. Az új ági adó azonban olyan pá­lyára áll, amelyről kölcsö­nösen zavarhatják egymást aiz Astrálval, s amelynek eredménye jobbára élvezhe­tetlen kép lesz. Ez alól csak a nagy parabolaantennával rendelkezők kivételek, mert ezékkel jóval pontosabban lehlet az űrbéli adót befog­ni, mint az egyéni műhold­vevők általában 60 centi­méter átmérőjű „/Lavórjával”. A két cég mindenesetre még tárgyal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom