Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-23 / 223. szám
ZAK XLVIi. évfolyam, 223. szám 1991. szeptember 23. Hétfő Ára: 5,80 Ft BORSOP-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Gönci ünnepek Á hit megtartó ereje Faluvédők, városvédők A szanticskai tűznél Többszörös ünnep volt az elmúlt hétvégén Göncön. Négyszáz évvel ezelőtt halt meg az „istenes vénember7’, Károlyi Gáspár, az első teljes magyar nyelvű Bibllia fordítója. Ugyancsak most emlékeztek meg a sárospataki Református Kollégium gönci száműzetésének háromszázadik évfordulójáról. Erre az alkalomra készült el az 1782-ban épült református templom teljes felújítása, és most köszöntötte a református gyülekezet lelki- pásztorát, Madarassy Kálmánt, aki négy évtizede szolgálja a gönci közösségiét. A kétnapos rendezvény szombaton a Tiszáninneni Református Egyházkerület presbiteri konferenciájával kezdődött, délután pedig a sárospataki kollégium száműzetésére emlékeztek a előadók, majd a mostani pataki diákok köszöntötték az ünnepet. Vasárnap az ünnep istentiszteleten Tőkés László, a Királyhágó-mellék'i Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Beszédében többek között figyelmeztette az egybegyűlteket arra, hogy a bukott rendszer avatatlan kézzel bontotta meg a teremtő Isten csodálatos rendjét. Arra kell törekednünk, hogy erőt gyűjtve a múltból, így Károlyi Gáspár alázatos életének példájából is, újra Isten gazdagsága töltse be (Folytatás a 2. oldalon) Az ongai Faluvédő Egyesület kezdeményezésére és a Társadalmi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének támogatásával szeptember 21- én Szanticskán rendezték meg a falu- és városvédő egyesületek országos találkozóját. Érkeztek vendégek a csereháti falucskába Ceglédről, Székes- fehérvárról, Szegedről, Dunaújvárosból, Bicskéről, Makóról, Budapestről, Nyiregyházáról ... A rendezvény megnyitója Pál István gazda portáján volt. Az itt meggyiúj totit tábortűz köré gyűlve hallhatták meg a résztvevők S. Hegedűs László, a Város- és Faluvédők Szövetsége elnökének beszámolóijiát az egyesületek munkájáról, feladatairól. Majd Rádáy Mihály, ország- gyűlési képviselő mondta el gondolatait. Arra hívta fel többek között a hallgatóság figyelmét, hogy bele kell szólnunk a világ dolgainak alakulásába. Tudomásul kell vennünk, hogy véget ért a „sültgalamb-várás” időszaka. Bár az elmúlt évtizedeik leszoktattak bennünket az önálló cselekvésről, valahol, valakik döntöttek a településeink sorsáról. De most eljött az az idő, hogy magunknak kell döntenünk, csak így lebet esélyünk arra, hogy településeink megőrizzék egyediségüket, sajátos arcuiatulkait. Ezt elérhetjük többek között a helyi védettség biztosításával, vagy olyan módon is, hogy az ön- kormányzaitok adókedvezményekkel támogatják a hagyományokat követő felújításokat. (Folytatás a 2. oldalon) Kár nekünk a jól bevált, a honos, vagy honosított gyümölcsfajtákat felcserélni csak azért, mert jön egy-egy diva tfiajta: nagyobb tenmésű, vagy a piaci percigényeknek most éppen megfelelő. Ezekről mindig u tólag és lehetőleg későn kiderül, hogy „nem -is olyan szép a menyasszony”. Mert jönmek-men- nek a jobbnál jobb fajták, korábban érő, nagyobb bel- tartalmi értékű, jobban eltartható, jobban szállítható, fénylőhb, pirosabb gyümölcsök, aztán -kiderül róluk az ellenkezője. A komlbilf-áról kiderül, hogy két-iháromféle gyümölcsre azonos falkoronában egyszerűen nem védhető meg a kártevőktől, mert ami például jó vegyszer a kajszi- ágra, leperzseli az -őszibarackhajtást. A „jövevény” nemes fajtákról meg kiderül, hogy nem bírják a mi vidékünk hosszú, kemény fagyát, nem tűrik a nyári szárazságot úgy, imin't az évszáza dole-évtizedük alatt bizonyító fajták. A pár-uljártak közül inéhá- nyan kereslteik már, hogy ajánljunk már régi gyümölcsfajtát, -hátha azok sikeresebben termeszthetők hosszú távon kiskertben, nagyobb területen egyaránt. Ezért olvastam dr. Szent- Mllklóssy Ferenctől azt a tanulmányt, melyben gyümölcsfa jtáinkat elemzi, főleg azokat, -melyeik már bizonyították vitailitásiukat, kevés vegyszer használata esetén is, bírják a hidegét, és az itt élők is kedvelik azokat. Almából ilyen a nyári fontos, vagy ahogy a „Gagyok- ban” hívják, a fontos alma, mely megyénk minden táján sikerrel termeszthető, augusztusban érő borízű, jó rétestészta készítésére. Nagy, világoszöld termése jól szállítható és néhány hétig tárolható. Újra telepítésre ajánlható a Balul, melynek viszont a termése februárig is eláll, közepes nagyságú, sárga. Egyszerű, külterjes viszonyok között -is jól terem, jó pollenadó, a hűvösebb, pá- rásabb területeken is sikerrel termeszthető északi tájainkon is. Régebben közkedvelt volt a Húsvéti rozmaring, mely még a következő év júniusában (!) is fogyasztható. Brdékes ízű, jól számítható, közepesen nagy zöldessánga a termése. Igénytelen, a külterjes viszonyokat jól tűri, és a betegségekkel tszemiben ellenálló. Körtefaj'ták közül gyakran hiába -keressük a piacon a kis hálás fajtát — az árpával érőt. Már június végén beérik termése, a kis citromsárga, hosszú szárú (Folytatás a 8. oldalon) Szüreti Hetek Hegyalján Megkezdődött a Tokaj-hegyaljai Szüreti Hetek rendezvénysorozata Ünnep ide vagy oda, dolgozni kell Bodrogkeresztúrban, a Faluházban a Tokaj-hegyaljai Szüreti Hetek megnyitó ünnepségét a hét végén tartotta a Tokaj - Hegyalja Egyesület. Az alelnök Szabó Sándor megnyitó beszédében elmondta, hogy az itt élők szinte nem is tudják, mekkora kincs birtokosai. A bor- és az idegenforgalom fellendítésére szeretnék „felrázni” Hegyalja lakosait. A megnyitó után kezdődött egy tudományos helytörténeti konferencia. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemről Orosz István Bodrogkeresztúr XVII—XVIII. századi jobbágyairól, nemeseiről tartott előadást. S Koós Judit pedig a bodrogkeresz- túri (régészeti) kultúráról beszélt. Balassa Iván, a település történetének néprajzi adatairól, Hörcsik Richárd Bodrogkeresztúr és a református egyház megújuló mozgalmairól tartott értekezést. Elhangzott itt nívós előadás az ártéri gazdálkodásról, a tokaji Kopasz-hegyről, a hegyaljai termálvíz-feltárás lehetőségeiről, a szőlőuradalmak építészetéről is. A Tokaj-hegyaljai Szüreti Hetek következő rendezvénye vasárnap, szeptember 22- én Rátkán volt, ahol a szőlőtermesztés — és kultúra kifejezetten sváb nemzetiségi vonatkozásait mutatják be az érdeklődőknek. Érdemes ezeket bemutatni más vidékről, külhonból érkezett vendégeknek is, hiszen a maga nemében páratlan szépségű Hegyalja ilyenkor mutatja meg igazi arcát, életét. (bekecs!) ösii gyümölcsfaültetés Régi-új fajtákat tájjellegiíeket telepítsünk! Egyre kedveltebb vidékeinken a tüske nélküli szeder Fotó: Fojtán L.
